| Keresés |
|
Bírálati sorszám
|
Pályázó neve
|
Témakör
|
Időpontok
|
Helyszín
|
Pont érték
|
| 2013/330 | CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt. | Vezetői és közgazdasági tudományos továbbképzés – a szakdolgoz  Vezetői és közgazdasági tudományos továbbképzés – a szakdolgozatok bemutatása:
Új piaci lehetőségek a mérnöki szolgáltatók számára a fenntartható ingatlanfejlesztések tükrében-Előadó:Farkas Balázs,
Rövid leírás:A „fenntarthatóság” vagy másik kifejezéssel a „környezettudatos építés”egyre szélesebb körben válik igénnyé, szemponttá megrendelőink körében. Ez az új kihívás egyrészt szakmai felzárkózást és megfelelést igényel, másrészt viszont új piaci lehetőségeket is rejt magában, mely a mérnökpiaci „torta” növekedését jelenti. A tortának ebből a részéből viszont csak az ehet, aki rendelkezik a megfelelő „evőeszközzel” hozzá!
A CÉH zRt külpiaci "behatolása"-Előadó:Takács Ákos,
Rövid leírás:Kívánatos célpiaci régiók, országok és esélyt adó szakmai területek kiválasztása.
Energiaracionalizálás, zöldenergia hasznosítás gazdasági szemmel mérnöki megfontolások mentén-Előadó:Ágoston István,
Rövid leírás:Mai világunkban, mindennapi életünkben az energia fontos szerepet játszik. Hogyan éljünk az új vívmányokkal, hogyan alkalmazzuk munkánk során, hogyan tudunk részt vállalni egy rohamléptekkel növekvő - fejlődő gazdasági szektorban, ami a zöldenergia hasznosítás?
Naperőmű fejlesztés Magyarországon-Előadó:Lénárt Attila,
Rövid leírás:Jelenleg 12-15 megawatt a kiépített magyarországi napelemes áramtermelő kapacitás, ez hozzávetőleg a hazai villamos energia igény 0,2 %-a. EU-s becslések szerint Európában 10 éven belül a villamos energia 5 százalékát, 40 év múlva pedig már 30 százalékát napenergiával fogják előállítani.
Az építőipari költségbecslés technikája-Előadó:Kégl Árpád,
Rövid leírás:Az építőipari költségbecslés technikája avagy a költségvetési, költségbecslési módszerek bemutatása kitérve a CÉH zRt-ben fejlesztett és alkalmazott rendszerekre.
Az irodapiaci fejlesztések pénzügyi modellje, a változások hatása a projekt eredményességére-Előadó:Pados Gábor,
Rövid leírás:A budapesti bérirodapiac jellemzői, az üzleti célú ingatlanfejlesztés stratégiája, modellje. A Green House irodaházon, mint konkrét példán vizsgálva a piac változásának hatásait az üzleti modellre. Az ingatlanfejlesztő, mint potenciális ügyfelünk szempontjai.
A CÉH zRt. marketing stratégiája-Előadó:Tóth Attila,
Rövid leírás:Cégünk piaci helyzetének és lehetőségeinek vizsgálata. Marketing céljaink meghatározása. A CÉH stratégiájának kialakítása, módszereink, eszközeink. Az elvek és a gyakorlat. Az elmúlt öt év eredményei az öt éve kitűzött célok tükrében. Az üzletfejlesztési tevékenységünk folyamata, módszerei, szervezete a jelenben és a jövőben.
Marketing az építészetben-Előadó:Annus Marina,
Rövid leírás:Milyen célcsoportokat, piaci szereplőket érint az építészeti marketing tevékenység? Milyen szerepet játszik az építészeti szolgáltatás a marketing szempontjából? Milyen lehetőségek vannak a CÉH zRT sajátos építészeti marketing mix kialakítására? Mit lehet tenni az építőipari válság alatt, hogy felkészüljünk a krízis utáni időszakra?
A szervezeti evolúció humán oldala-Előadó:Kisgyörgy János,
Rövid leírás:Avagy bővebben a munkakörnyezetünkről, a szervezetről, a szervezeti működésről, a vezetésről (hiszen mindannyian vezetők és vezetettek is vagyunk) és a változásról.
Egy egészséges szervezet szervezeti kultúrája és környezete-Előadó:Raschek Mihály,
Rövid leírás:A külső környezet hatásokra jól felkészült és lehetőségei szerint a lehető legjobb válaszokat adó – a CÉH alapítói által megfogalmazott és munkatársai által is vallott emberi, szakmai, pénzügyi és jogi filozófia, összességében értékrend által meghatározott és kialakított- vállalati szervezet eredményeit, lehetőségeit, tartalékait kívántam elemezni, a versenytársak, partnerek valamint a szakirodalomban megfogalmazottak, vallottak összehasonlításával.
A CÉH zRt. kontrolling rendszerének bemutatása, fejlesztési lehetőségei-Előadó:Losonczi Tibor,
Rövid leírás:Avagy hogyan történik a célmeghatározás, a tervezés és a kontroll. Hogyan értelmezzük az adatokat, mire fókuszálunk, hogyan hozzuk a döntéseket? Hol tartunk ma, hová tartunk (digitális iroda)?
A hatékony teljesítményértékelési rendszer kialakításának szempontjai a mérnöki tevékenységben-Előadó:Gács Sándor
Rövid leírás:Az előadás témája a teljesítményértékelés, amelynek keretében a munkatársak teljesítményének, a munkájukkal kapcsolatos erősségeiknek és gyengeségeiknek rendszerelvű nyomon követése és értékelése történik. Ehhez kapcsolódóan alapvető feladata a teljesítménynövelés és a személyes szakmai fejlődés módjainak meghatározása és támogatása is. | 2013-10-28, 2013-10-14, 2013-11-11, 2013-11-18, 2013-11-25, 2013 2013-10-28, 2013-10-14, 2013-11-11, 2013-11-18, 2013-11-25, 2013-12-02 | Budapest XI. kerület Dió utca 3-5., Budapest XI. kerület Dió utc Budapest XI. kerület Dió utca 3-5., Budapest XI. kerület Dió utca 3-5., Budapest XI. kerület Dió utca 3-5., Budapest XI. kerület Dió utca 3-5., Budapest XI. kerület Dió utca 3-5., Budapest XI. kerület Dió utca 3-5. | 0,5 pont alkalmanként |
| 2015/260 | BME Épületszerkezettani Tanszék | VI. Épületszerkezeti Konferencia - Homlokzatok - Forma és szerke VI. Épületszerkezeti Konferencia - Homlokzatok - Forma és szerkezet
A hagyomány erősítéseként, konferenciánkat minden évben közel ugyanabban az időpontban szervezzük, így 2015. november 24.-én immár az „Hatodik épületszerkezeti konferencia” megrendezésére készülünk. Egy épület leginkább tömegével és homlokzatával hat a környezetére, ez befolyásolja leginkább az első benyomást, így az építészeti formálás során az egyik legmeghatározóbb elem. Az építészeti kifejezésmód a homlokzatok tagoltsága, nyitottsága-transzparenciája vagy éppen zártsága, a különböző dölésszögű síkok vagy a lyukarchitektúra hangsúlyozása terén éppen annyit változott, mint anyaghasználatában, nem beszélve arról, hogy a megváltozott környezeti feltétek miatt egyre erőteljesebben megjelenő igény, az „energiadesign” is. Mindez együtt újfajta gondolkodásmódot igényel, melyhez a tudományok, a technikák, a fejlesztések eredményeinek gyakorlatban történő alkalmazásához összefoglaló elemzés elvén történő tudásátadás szükséges a gyakorlatban már bevált példákkal is illusztrálva.
Így a 2015. évi VI. Épületszerkezeti konferencia a homlokzatok tervezési, kialakítási lehetőségeit, a megváltozott követelmények miatt létrejövő új kihívásokat és az azokra adható sokszínű válaszokat tárgyalja.
1. rész
9.00-9.15 Dr. Becker Gábor tanszékvezető egyetemi tanár
Köszöntő
9.15-9.45 Dr. Preisich Katalin CSc egyetemi docens, c. egyetemi tanár
Homlokzatok az épületszerkezetek változásának tükrében
9.45-10.15 Cságoly Ferenc DLA, DSc egyetemi tanár, BME Középülettervezési Tanszék
Homlokzatok, a korszellem tükrei
10.15-10.45 Hrabovszy-Horváth Sára egyetemi tanársegéd
Az épülethatároló-szerkezetek és az éghajlatváltozás
10.45-11.10 kávészünet
2. rész
11.10-11.40 Dr. habil Reis Frigyes
Amit mi nem tudunk, és amit mások nem tudnak
11.40-12.10 Dr. Dobszay Gergely egyetemi docens
Hőszigetelő rendszerű vakolatok épületfizikai kérdései
12.10-12.40 Dr. Kakasy László egyetemi adjunktus
Ragasztott kerámia homlokzatburkolatok meghibásodásainak épületfizikai és épületszerkezeti
elemzése
12.40-13.10 Szabó Péter PhD intézetvezető egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki kar
Építéstani Intézet
Fa homlokzatok
13.10-13.55 ebédszünet
3. rész
13.55-14.25 Dr. Becker Gábor tanszékvezető egyetemi tanár
Üvegszerkezetek a homlokzatalakításban
14.25-14.55 Pataky Rita egyetemi mestertanár
Növényárnyékolók szerepe, összehasonlításuk gyári árnyékolókkal
14.55-15.25 Bakonyi Dániel egyetemi tanársegéd
Az épületfizikai szimuláció szerepe a történeti ablakok teljesítményelvű felújításában
15.25-15.55 Horváth Sándor egyetemi adjunktus
Homlokzatok csapadékterhelése és a védelem
15.55-16.25 Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens, Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Épületenergetikai
és Épületgépészeti Tanszék, Kovács Botond okl. építészmérnök
Homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálata CFD szimulációs modellezéssel
16.25-16.35 Kérdések
16.35-16.40 Dr. Becker Gábor tanszékvezető egyetemi tanár
Összefoglaló | 2015-11-24 | Műegyetem rakpart 3. I. emelet Díszterem | 3,5 pont |
| 2017/212 | Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoport | VI. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok (fókuszban a robbanásvéd VI. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok (fókuszban a robbanásvédelem) - 2017. október 03-04.
2017. október 03:
9.00-9.15: Nyitóbeszédek BM OKF képviselője
Dr. Farkasinszki Lóránt tű. ezredes igazgató, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat
Barta Lajos elnök, Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara
9.15-9.35: BM OKF előadása
BM OKF előadó
9.45-10.00: Tűzvédelmi tervezés és robbanásvédelem
Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat
10.00-10.20: A technológiai tervezés és a tűzvédelmi tervezés kapcsolódása
Egerszegi Zsuzsanna építész tűzvédelmi szakértő, robbanásbiztos berendezések tervezője
10.20-10.40: Jogosultság, kompetencia
Mészáros János tűzvédelmi tervező, MMK TűzT Minősítő Bizottság elnöke
10.40-11.00: SZÜNET
11.00-11.40: Zónabesorolás, megfelelőség értékelési eljárások
Koburger Márk robbanásvédelmi ipari szakértő, EX‐ON Mérnökiroda Kft.
11.40-12.20: Por és gázrobbanás elleni védelem eszközei, lehetőségei
Dr. Siménfalvi Zoltán PhD, egyetemi docens, intézetigazgató, Miskolci Egyetem Energetikai és Vegyipari Gépészeti Tanszék
12.20-12.40: Hasadó, hasadó-nyíló felületek kialakítása: európai kitekintés
Dr. Takács Lajos egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
12.40-13.40: EBÉDSZÜNET
13.40-14.20: Villamos és nem villamos robbanásbiztonság-technika
Veress Árpád robbanásbiztonság-technikai szakértő, ExNB Tanúsító Intézet
14.10-14.40: Robbanásvédelmi dokumentáció
Cseh Róbert szaktanácsadó, Richter Gedeon Nyrt.
14.55-15.15: Akkumulátorokkal összefüggő zónabesorolás, robbanásvédelmi megoldások
Bónusz János ny. tű. alez., tűzoltómérnök, elektromos tűzvédelmi szakértő
15.15-15.35: Éghető folyadékok robbanásvédelmének tűzvédelmi aspektusai
Pölhe Árpád tűzvédelem és folyamatbiztonság szakértő MOL Nyrt.
15.35-15.55: SZÜNET
15.55-16.15: Munkavégzés potenciálisan robbanásveszélyes térben
Király Lajos EHS vezető, Zoltek Zrt.
16.15-16.35: Felülvizsgálat, karbantartás robbanásveszélyes térben
Veress Árpád robbanásbiztonság-technikai szakértő, ExNB Tanúsító Intézet
16.35-16.55: Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem időszakos felülvizsgálata
Olasz Lajos elektromos tűzvédelmi szakértő
16.55-17.10: A robbanásvédelem szabályozásának gyakorlati tapasztalatai, a Robbanásbiztonság-technikai könyv ismertetése
Parádi Ervin okl. bányagépész és bányavillamossági mérnök
17.10- Első nap zárása
Gyapjas János tű. ezredes, igazgatóhelyettes, Bács-Kiskun MKI
2017. október 04:
9.00-9.15: Köszöntő
BM OKF képviselője
Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat
Mohai Ágota elnök, MMK TűzT Tűzjelző Berendezés Szakosztály
9.15-9.45: Mobil, vezeték nélküli tűzjelző és evakuációs rendszer
Mohai Ágota elnök, MMK TűzT Tűzjelző Berendezés Szakosztály
9.45-10.15: Tűzjelző berendezések akadálymentesítése
Fodor Mihály tűzvédelmi tervező
10.15-10.35: SZÜNET
10.35-10.55: Tűzjelző berendezések – gyakorlati tervezői tapasztalatok
Kelemen Csaba tűzvédelmi tervező
10.55-11.35: Gázérzékelők tervezése, gyakorlati tapasztalatok
Rátay Gábor tervező
11.35-12.35: EBÉDSZÜNET
12.35-13.35: Tűzjelző rendszerek gyakorlati megvalósítása robbanásveszélyes környezetben
Krepuska András tervező, ZKNet Kft.
13.35-13.55: SZÜNET
13.55-14.25: Szikraoltás faipari technológiákban
Kovács Zoltán robbanásvédelmi villamos szakértő
14.25-14.55: Aspirációs füstérzékelők tervezési kérdései a TvMI tükrében
Nagy Zoltán tűzvédelmi tervező, Promatt Elektronika Kft.
14.55- Konferencia zárása
Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat | 2017-10-03, 2017-10-04 | Lakitelek Felsőalpár 3.; GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653° Lakitelek Felsőalpár 3.; GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653°, Lakitelek Felsőalpár 3.; GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653° | első nap: 1 pont, második nap: 0,5 pont |
| 2011/033 | MÉK Magyar Építész Kamara | VI. Magyarországi Építésgazdasági Fórum | 2011. április 5. kedd, 14-18 h | CONSTRUMA 2011
HUNGEXPO 25-ös pavilon
Budapest, XIV. Albertirs CONSTRUMA 2011
HUNGEXPO 25-ös pavilon
Budapest, XIV. Albertirsai út 1. | 1,5 pont |
| 2014/248 | Magyar Kertépítők Országos Szövetsége | VI. MAKEOSZ Szakmai napok - A Magyarországi „zöld szakma” szakem VI. MAKEOSZ Szakmai napok - A Magyarországi „zöld szakma” szakembereinek találkozója közösen az NYDDE és a MAKERT szakmai rendezvényével, egy időben, egy helyen
Program:
MAKEOSZ Közgyűlés
STIHL-Viking egyedi ajánlata MAKEOSZ tagok részére
Szponzorok rövid bemutatkozása
Osztrák kertépítés jelene – új irányvonalak, trendek
/Ing. Franz Kubacek - Garten- und Landschaftsgestaltung/
Fűmagkeverékek, fűfajták
/Rapi Attila – Csenkesz Kft./
Virághagymák
/Etter Katalin – Etter Kft./
Kertvilágítás
/Nagy János – Prolux Kft./
Tófóliák
/Creatiger Kft./
Burkolatok vízelvezetésének méretezése
Gyökéritató
/Sárközi Terézia/
Green City projekt bemutatása
/Somorjai-Tamássy Zsolt – Bieber István/
Németországi szakmai útról vetítés
MAKEOSZ jogi képviselője - Jogi esetek
/dr. Hajdú Sándor ügyvéd – Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda/
Támfalak statikai méretezése
/Ghyczy Zsuzsa – Árgus Kft./
Komposztálás
Szervezetfejlesztés
Vegyszermentes dísznövényvédelem
/dr. Roszík Péter - Biokontroll Kft./
Kő a kertben – minden, ami kő
/Babocsai Zoltán – Mediterrán Kert/
Aktuális növényvédelmi problémák a kertfenntartásban
/Apponyi Lajos/
Workshop – MAKEOSZ bemutatókert
/Hullár Norbert – Gyermelyi Kertépítő Kft./
Cseh kertépítés jelene – új irányvonalak, trendek
/Mgr. Lukáš Gabriel - GABRIEL s.r.o./
Zöld infrastruktúra
Méltatlanul mellőzött dendrotaxonok hazai alkalmazásának lehetőségei
/Kósa Géza - Vácrátóti Botanikus kert/
Workshop
Vojtek Tímea – Deggendorf Landesgartenshau
Both Gyula előadása
/PRENOR Kft. /
A fa értéke!
/Lukács Zoltán – Garden Kft./
Holland díszfaiskola és kertépítés
Közösségi média, mint korszerű marketingeszköz - kinek, miért, miért ne, hogyan-hogyan ne?
/Hidas Judit - Újmédiaképzés.hu/
A Városi Fák Jegyzéke
Védett növények forgalmazása
/dr. Orlóci László elnök – Magyar Díszkertészek Szövetsége/
Évelők alkalmazása a közterületeken, évelőfajok, fajták extrém helyekre /Patkós István/
Észrevételek, összegzés, zárás
Biza Klára – MAKERT elnök
Izer Gábor – NYDDE elnök
Kosztka Ernő – MAKEOSZ elnök | 2015-02-18, 2015-02-19, 2015-02-20 | Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. | 1 pont naponta (3 pont összesen) |
| 2013/154 | Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara | VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia
A klímaváltozás és hatás VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia
A klímaváltozás és hatásai a régióban
2013. május 31. - CSMKIK Székház (Szeged, Párizsi krt. 8-12.)
9.30 - 9.45 Kamarai köszöntők
Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Bodor Dezső, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke
Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei elnöke
9.45 - 10.05 Kárpát-medencei gazdasági környezet
Vagács István, Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője
10.05 - 10.25 A 21. századi klímaalakulás a Kárpát-medencében és annak néhány becsülhető
környezeti hatása a dél-alföldi régióban
Dr. Blanka Viktória, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
Tanszékének tudományos munkatársa
Az éghajlati rendszer melegedése a globálisan átlagolt levegő- és óceán-hőmérséklet emelkedéséből, a hó- és jégtakaró kiterjedt olvadásából és a globális átlagos tengerszint emelkedés megfigyeléséből mára egyértelműen igazolhatóvá vált. A globális trendekhez hasonlóan az elmúlt évszázadban Magyarországon is az évi középhőmérséklet hőmérséklet emelkedése jellemző. Emellett a csapadékmennyiség változásában is jól kimutatható egy csökkenő tendencia, az éves csapadékösszeg változékonysága ellenére is.
A éghajlat jelenlegi és a jövőben várható változásának megismerése ezért egyre fontosabbá válik. A jövőben várható klímaváltozás becslésére klímamodelleket dolgoztak ki, melyek a fizikai folyamatok (óceán, légkör, szárazföld, élővilág) mellett az emberi tevékenység hatásait is figyelembe veszik. A klíma hosszú távú előrebecslésére a Kárpát-medencére is számos regionális léptékű modell használható (ALADIN, REMO, PRECIS, RegCM). Vizsgálatainkban az elérhető modellek közül az ALADIN és a REMO modelleket alkalmaztuk, melyek a modellek között az átlagosnak tekinthető változásokat reprezentálják.
A klímamodellek alapján, Magyarországon a 21. században az évi középhőmérséklet emelkedése, a csapadék éven belüli eltolódása várható. A regionális éghajlati változások a 21. században jelentős hatást fejthetnek ki a természeti rendszerekre. A modellek alapján az évek közötti szélsőségek mértékében is növekedés várható, ezért az aszályos évek mellett a rendkívül csapadékos évek előfordulása is növekszik. A klíma változásával párhuzamosan megváltozik a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának lehetősége, ami természeti katasztrófák kialakulásához vezethet. A klíma tartós megváltozása következtében pedig változik a táj ökológiai és gazdasági potenciálja.
A dél-alföldi régióban a klímaváltozással összefüggő legfontosabb várható környezeti kockázatok az aszály gyakoriságának és súlyosságának változása, az elérhető felszíni és felszínalatti vízkészletek csökkenése, a szélerózió intenzitásának változása,a belvízelöntés gyakoriságának és súlyosságának változása, valamint az ezek következtében fellépő gazdasági nehézségek és romló mezőgazdasági termelés biztonság. A klímaváltozás alakulásának ismerete ezért rendkívül fontos lehet a területi tervezésben és a jövőbeni tervezési stratégiák kidolgozásában, a természeti katasztrófákra való felkészülésben.
10.25 - 10.45 A klímaváltozás jelentősége Csongrád megye területfejlesztési koncepciójában
Vadász Csaba, a Csongrád Megyei Önkormányzat megyei főjegyzője
10.45 - 11.05 Éghajlatváltozás és épített környezet
Bencsik János, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, a Nemzeti
Alkalmazkodási Központ vezetője
A globális átlaghőmérséklet növekedésének következtében előálló éghajlat módosulás, az előrejelzések szerint az átlagosnál nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét. A rendelkezésre álló forgatókönyvek szerint az éghajlat változás legjelentősebb következménye nagy valószínűséggel a szélsőséges időjárási események intenzitásának és gyakoriságának növekedése lesz. A gyakori és tartós hőhullámok, az átmeneti évszakok idején előforduló hőmérséklet ingadozások felerősödése, az özönvízszerű esőzések következtében kialakuló csapadékvíz elvezetési problémák, a villámárvizek és belvizek, az extrémnek minősülő szélviharok nem csak az élővilágot és azon belül az emberi szervezetet, hanem az épített környezetet, lakóépületeinket és a kritikus infrastruktúrát is kedvezőtlenül érintik. Egy település épületállományának jelentős része – földrajzi elhelyezkedése okán - komoly kitettséggel rendelkezhet az erős szélviharokkal, az özönvízszerű esőzésekkel, vagy épp a tartós aszállyal szemben. A korábban alkalmazott tetőkialakítás és –fedés, illetve az épületek lábazati szigetelésének módja jelentősen befolyásolja az épületek érzékenységét, az érintett lakók szociális, továbbá az adott település költségvetési helyzete viszont nem teszi lehetővé a gyors alkalmazkodást biztosító építészeti beavatkozások elvégzését. Mindebből az következik, hogy az adott lokalitás lakosságának jelentős része az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek tekintetében kiemelten sérülékeny épülettípusokban él. Az épületek mellett az infrastruktúra kitettsége is magasnak mondható, hiszen a nagy szél, vagy épp az extrém hóterhelés használhatatlanná teheti villamos légvezetékeket. A hirtelen lezúduló csapadék alámoshatja a közúti és vasúti töltéseket, partfalakat, a tartósabb aszály pedig ugyanezen műtárgyak állékonyságát ronthatja. A tartós hőhullámok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az aszfaltozott utakra és a vasúti pályatestekre. Az épített környezet sérülékenységének csökkentése érdekében felül kell vizsgálni az építési előírásokat, szabványokat, miután nem lehet és nem szabad a múltbéli környezeti értékekre tervezni. Az urbanizációs folyamatok okozta pozitív visszacsatolási mechanizmusok kedvezőtlen hatásai a klímaváltozáshoz alkalmazkodó területhasználattal, településtervezéssel és –fejlesztéssel jelentős mértékben mérsékelhetőek.
11.05 - 11.30 KÁVÉSZÜNET
11.30 - 11.50 Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a hazai vízgazdálkodásban
Dr. Dobi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodási szakértője
Az éghajlatváltozás egyik legközvetlenebbül és legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás. Az előadás a klímváltozás hatásaira való felkészülésről, a magyar vízgazdálkodási tervezésbe történő beillesztéséről szándékozik tájékoztatást adni. Rövid történeti visszatekintés mellett imertetésre kerülnek a Magyarországot érintő legfontosabb nemzetközi egyezmények,. Áttekintésre kerülnek a kérdéskörrel foglalkozó és vízgazdálkodási vonatkozásokat tartalmazó kutatások, elemzések, irányelvek. (NÉS, VAHAVA jelentés, VKI, stb.) A vízgazdálkodás eszközei, a megtett és tervezett intézkedések a nemzetközi és hazai stratégiák, szakpolitikai programok, közép és hosszútávú tervek ismertetésén keresztül kerülnek bemutatásra.(Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégia, Aszálystratégia stb.) Az előadás érinti a vízgazdálkodás területére vonatkozó és az éghajlatváltozás szempontjából releváns jogi szabályozást. A Duna Makro Regionális Stratégia éghajlatváltozással kapcsolatos akciói, a magyar szerepvállalás és a stratégia következő pénzügyi ciklusára vonatkozó tervezési szempontjai is ismertetésre kerülnek. Az előadás áttekintést ad a vízügyi igazgatási szervek beruházásában jelenleg futó és közeljövőben induló jelentősebb országos vízgazdálkodási programokat, amelyek az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelését, az arra való felkészülést célozzák.
11.50 - 12.10 Vízgazdálkodási szélsőségek az Alsó-Tisza vidéken
Dr. Kozák Péter PhD, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója
Magyarország és ezen belül a Dél-Alföld térségét kiemelten sújtják a vízbő/belvízi/ és a vízhiányos időszakok és azok káros következményei. Az éghajlatváltozás folyamatos erősödését kísérő szakmai fórumok egybehangzóan állítják, hogy hazánk területén a vízháztartási szélsőségek egyértelmű erősödésére kell számítani. A belvizes területeken a belvizek gyakoribbá válnak, míg az aszályos területeken az aszályok mértékének fokozódására kell számítani.
Különösen jellemző ezen szélsőségek előfordulása az Alsó-Tisza vidékén, ahol kiemelten az 1999-2000., a 2010.-2011. és legutóbb a 2012.-2013. tavasza is olyan időszakokat jelentett, ahol szinte egyidejűleg jelent meg az árvíz, a belvíz és az aszály.
Amennyiben egy olyan terület fejlesztését tervezzük, amely a belvíz és az aszály következményeivel egyaránt sújtott akkor csak a valamennyi vízháztartási szélsőség következményeinek mérséklését biztosító eszközrendszer alkalmazása lehet célravezető. A problémakör korábbi szakmai megközelítése helyett, nem lehetséges csak „belvízi”, vagy csak „aszálycsökkentési” beavatkozásokról beszélni. Az ilyen területek esetében a komplex eszközrendszer alkalmazása az elvárás a nemzetközi és a hazai szakmai elvek szerint. Ezen a vízzel kapcsolatos középtávú elvárásokat a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásához kapcsolódóan elkészült Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rögzítik.
Az intézkedésekkel kapcsolatban alapvető szakmai elvárás, hogy azok a kívánt célokat a lehető leggazdaságosabb módon a költséghatékonysági szempontok maradéktalan figyelembevételével képesek legyenek biztosítani, s komplex megoldást nyújtsanak a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelésére.
Az aszály, melyet több válfaja miatt (mg-i, hidrológiai, meteorológiai) számos definícióval határoztak meg, maga a fogalom lényegében az átlagnál kevesebb csapadék lehullását jelenti, amely hatással van a mezőgazdasági tevékenységre, a vízkészlet-gazdálkodásra, a társadalmi-gazdasági tevékenységekre.
Az aszály kialakulásában több tényező (természeti és antropogén) játszik szerepet, de döntően a meteorológiai viszonyok határozzák meg az aszály kialakulását annak mértékét. A legfontosabb tényező a csapadék mennyisége, ennek térbeli és időbeli eloszlása, valamint a léghőmérséklet, amely a párologtató képességet határozza meg. Az aszály mértékét a területhasználat, a termesztett növénykultúra (annak vízigényessége), a művelési technológia (talajművelés), a tápanyag ellátás (utánpótlás), a növényállomány sűrűsége befolyásolja Az aszály megelőzésére, illetve mérséklésére a legeredményesebb agrotechnikai eszköz az öntözés. Az emberi tevékenység károsan is befolyásolhatja az aszály jelenségét. A túlzott talajvíz kitermelés, vagy folyószabályozás, vízrendezés hatására az érintett területeken a talajvíz szintje lesüllyedhet, ami a károk növekedését eredményezheti. Szintén káros lehet a túlzott mértékű öntözővíz használat, amelynek következtében a talajvízszint megemelkedik
A fentiek alapján alapvetően fontos a vízhiányos időszakok kezelésében a vízpótló-rendszerek (pl. Algyő- homokháti vízpótlás) tervezése/építése/üzemeltetése, a kettős-hasznosítású vízrendszerek (pl. Kurca-rendszer) üzemeltetése, a természetes vízkészletek helyben tartása, így a mederben történő visszatartások (pl. Dong-ér, Királyhegyesi-Száraz-ér vízvisszatartó műtárgyai) és az oldaltározókban történő vízkészlet-megőrzés (pl. Banó-tó, több célú záportározók), valamint az öntözőrendszerek tervezése/fejlesztése/üzemeltetése is. Ezen rendszerek a határokon is átnyúlnak (pl. Romániai vízpótlás a Királyhegyesi-Száraz-éren keresztül a Battonyai, Mezőhegyesi térségbe).
12.10 - 12.30 Aszály és öntözés az éghajlat változás tükrében
Dr. Pálfai Imre, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság ny. szaktanácsadója
Az előadás az aszály, az öntözés és az éghajlatváltozás összefüggéseire igyekszik rávilágítani. Hazánk éghajlati viszonyainak változékonyságát – az elmúlt kilencven év (1923 – 2012) főbb meteorológiai adatai alapján – a nyári középhőmérséklet és az évi csapadékösszeg harminc éves országos átlagaival szemlélteti, és ezeket összeveti a következő harminc év lehetséges (éghajlati modellekkel előrejelzett) hőmérsékleti és csapadék-értékeivel. Az aszályviszonyokat ugyancsak harminc éves részidőszakonként jellemzi: egyrészt a hőmérsékleti adatokból számított potenciális párolgás és az évi csapadék különbségéből képzett mutatóval, másrészt a súlyosan aszályos évek gyakoriságának az Aszályindex segítségével történő meghatározásával, a változások bemutatásával. Az előadás a felszíni és a felszín alatti vízkészlet változási tendenciáival is foglalkozik. Az öntözési adatok közül az öntözött terület és a felhasznált vízmennyiség harminc éves átlagait közli, és azokat összeveti az azonos időszak aszály-jellemzőivel, továbbá az öntözést befolyásoló társadalmi-gazdasági háttérrel, s hangsúlyosan utal a közeli és a távlati öntözési fejlesztési feladatokra. Az előadás az időbeli változások elemzése mellett kitér a vizsgált kérdések területi különbözőségére, illetve sajátosságaira is, különös tekintettel a dél-alföldi régióra.
12.30 - 12.45 Felkért hozzászóló: Dr. Ördögh József, a KNK Mérnöki Iroda képviselője, okleveles mérnök
12.45 - 13.45 EBÉD
13.45 - 14.15 Alkalmazkodási stratégiák a várható éghajlatváltozás hatásaira épületek tervezése
és felújítása során - friss kutatási eredmények és esettanulmányok
Medgyasszay Péter PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszékének egyetemi docense
A NÉS illetve épített környezettel foglalkozó előkészítő anyaga alkalmazkodási stratégiákat fogalmazott meg arra vonatkozólag, hogy az épített környezetet a várható klímaváltozásra felkészítsük.
A BME különböző szervezeteiben kutatások folytak e témában, illetve kialakult a vizsgálatok egyfajta módszertana. Egyes kutatási eredmények alkalmazásra kerültek a gyakorlatban is új épületek illetve felújítások tervezése, kivitelezése kapcsán.
Az előadásban egy doktori értekezés megállapításai, egy diplomamunka tanulságai, illetve két megépült épület használati tapasztalati kerülnek ismertetésre.
14.15 - 15.00 Környezetünk tudatos átalakítása
Kocsis András Balázs, a KÉSZ Építő Zrt. tervezési irodavezetője, okleveles építőmérnök
- Életképek egy mérnöki praxisból
- Első mérnöki alkotások: A Gízai piramisok és Stonehenge kősziklái
- Építőmérnök képzés Magyarországon
- Stadiontervezés dióhéjban
- Tervezési kihívások egy felhőkarcoló áttervezése során
- Gyöngyszemek a Buro Happold avagy a különleges építőmérnöki alkotások specialistájának munkáiból
15.00 - 15.30 A Palicsi-tó két szanálás között
Dr. Fábián Gyula, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának egyetemi tanára
A Palicsi-tó kiváló mikroklímájával, a hozzá csatlakozó parkkal, a XIX. század végén épült szecessziós épületegyüttesével, valamint ritkaságszámba menő állatkert-arborétumával joggal lehetne Észak-Bácska legjelentősebb turisztikai központja. Adottságai ellenére mégsem az. Az utóbbi negyven évben ugyanis már kétszer érte tömeges halpusztulással járó ökológiai katasztrófa. Először 1970-ben vált szükségessé a tó kiterjedt szanálása. A 2009. májusában másodszor bekövetkezett tópusztulás arra utal, hogy az elmúlt negyven év tógazdálkodása hibás volt. Nyilvánvaló, hogy a tartós megoldás eléréséhez részletesen meg kellene ismerni azokat folyamatokat, feltételeket, amelyek a tavat életben tudnák tartani.
Ez a beszámoló betekintést ad a tó jelenlegi, két szanálás közti állapotába: bemutatja a tó vízgyűjtő területét, a rá ható antropogén hatásokat, az abban rejlő potenciális veszélyeket. Bemutatja a tó vízegyenlegét, alapvető vízminőségi mutatóit. Rövid betekintést ad a tóra vonatkozó jelenlegi kutatásokba, valamint ismerteti a legújabb szanálási ötlettervet. Végezetül felveti a szanálási tervre vonatkozó gondolatokat, kételyeket abban reménykedve, hogy a közös gondolkodás – ha nem is kínál azonnali biztos megoldást – minden bizonnyal a probléma jobb megértéséhez vezet.
15.30 - 16.00 A klímaváltozással összefüggő talajvízszint ingadozás és hatása az építményekre
Hopka János, az UT-TAL Tervező és Szolgáltató Bt. ügyvezetője, vezető tervező
A talajok viselkedését a víztartalmuk nagymértékben befolyásolja, mely kihat az építményekre.
A talajvízszint ingadozása függ a csapadék mennyiségétől, mely az utóbbi két évben látványosan csökkent. A külső szemlélők is észrevehették autózás közben, mikor térdig érő kiszáradt napraforgó és kukoricatáblák közelében utaztak az országban.
A klímaváltozás hatása különösen az alföldi tájakon volt erőteljes.
A talajvízszint helyenként 2-3 méterrel csökkent a korábbi évekhez viszonyítva.
Ez kihatott az építményekre is, épületek, utak repedtek meg látványosan.
A talajvízszint süllyedéséhez nagyobb településeken a csatornázás is hozzájárult, megszűntek a szikkasztók, a tetőkről és burkolatról lefolyó csapadékvíz elvezetésre került.
Az előadás egyes talajok viselkedését és azok építményekre gyakorolt hatását elemzi és kitér a károk megelőzésének csökkentésének lehetőségeire is.
16.00 - 16.30 Környezetbarát energiákkal a klímaváltozás ellen
Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke, a BRUNNEN Hőtechnika Kft.
Ügyvezetője
1. Klímavédelem – energia hatékonyság, környezetbarát energiaforrások
2. Megújuló energia lehetőségek Magyarországon, illetve a szűkebb régióban
3. A biomassza és a geotermia, mint a régió optimális hőforrásai
4. Tüzelés biomasszával sikeres projektek tükrében
5. Geotermia a távhőellátásban és az épületek hőellátásában
6. A geotermikus kaszkádrendszer bemutatása
7. Hőszivattyú illesztése a geotermiához
8. Termál projektek tervezési szempontjai
9. Megújulók versenyképességi szempontjai
10. Megújulók gazdaságossági kérdései | 2013-05-31 | Szeged Párizsi krt. 8-12. | 1,5 pont |
| 2014/11 | Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium | VI. Országos Építésügyi Igazgatási Szakmai Napok - "Az átal VI. Országos Építésügyi Igazgatási Szakmai Napok - "Az átalakult építésügy első évének tapasztalatai" c.
November 21. (csütörtök)
9.00 Regisztráció
10.00 Megnyitó ÉISZK Alelnökének és Visegrád város polgármesterének köszöntője
10.30 Magyar Mária BM Építésügyi Főosztály főosztályvezetője: Az év építésügyi eseményei, mi várható a
jövő évben, hatályba lépett a köztisztviselői etikai kódex
11.20 Dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Igazgatási Osztály osztályvezetője: Az eljárási kódex alkalmazási
tapasztalatai, kiemelt problémák
12.00 Dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Igazgatási Osztály osztályvezetője: Az építésfelügyeleti feladatok
alakulása, fokozott elvárások, építésügyi monitoring bevezetése
12.30 Zambó Terézia, a BM Terület- és Településrendezési főosztály: Mit kell tudni a hatóságoknak az új
településrendezési szabályozásról?
13.00 Ebéd
14.30 Szamkó Katalin építész: A CET-beruházás ismertetése
15.00 Potzner Ferenc építész tervező: A VÁRBAZÁR beruházás ismertetése
15.30 Kováts Ákos Debrecen város főépítésze: „Városközpont másképp”
16.00 Káldy Jenő építésügyi szakértő: Az ócsai beruházás bemutatása
16.30 Káldy Jenő: Gilvánfai beruházás bemutatása
November 22. (péntek)
9.00 Soltész Ilona BM Építésügyi Európai Uniós Ügyek Osztályának vezetője: Az új termék rendelettel
kapcsolatos feladatok
9.30 Wolford Ágnes BM építésügyi szabályozási referens: Az Országos Építésügyi Nyilvántartás fejlődése,
különös tekintettel az e-építési napló alkalmazására
10.00 Farkas Diána és Bőgner Mária BM Építésügyi Főosztály: szakmagyakorlási kódex, építésügyi vizsga és
a hatósági továbbképzési rendszer átalakítása
10.40 Érces Ferenc OKF főosztályvezetője: Az új kéményseprő-szabályok, a tűzvédelmi hatóság és az
építésügyi feladatok
11.20 Farkas Imre épület rekonstrukciós szakmérnök: Etika az építés folyamatában
12.00 A konferencia zárása (megválasztott új ÉISZK elnök) | 2013-11-21, 2013-11-22 | Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz., Vi Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz., Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz. | 1.nap: 2 pont, 2.nap: 1 pont |
| 2010/058 | Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara | VI. Országos Kéménykonferencia | 2010. március 25-26. 9-18h | Kecskemét
Három Gúnár Rendezvényház | 1 pont naponta |
| 2012/395 | Expositor Rendezvényszervező és Marketingtanácsadó Kft. | VI. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia
Szervezők: VI. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia
Szervezők: MMK Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat,
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség,
TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
Rockwool Hungary Kft.
Konferencia Fővédnöke:
BM OKF Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató (felkérés alatt)
A konferencia szakmai védnökei:
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség
OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
BME Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar
TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
MMK Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat
MÉK Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi tagozat
Média partner: Védelem Szakfolyóirat
Magyar Építéstechnika
A konferencia tervezett programja:
10.00 – 10.30 Érkezés – Regisztráció
10.30 – 10.45 A Konferenciát megnyitja:
Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Magyar Mérnök Kamara Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke
Dr. Bányai Kornél ügyvezető igazgató, Rockwool Hungary Kft.
I. rész Jogszabályi környezet változásai:
10.45 – 11.15 Előadás: Tűzvédelem területét érintő jogszabály változások
Előadó: Bérczi László tű. dandártábornok, Tűzoltósági Főfelügyelő, BM OKF (felkérés alatt)
11.15 – 11.45 Előadás: Merre tovább OTSZ, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezett módosításának elvei
Előadó: Érces Ferenc tű. ezredes, Tűzvédelmi főosztály, főosztályvezető (felkérés alatt)
11.45-12.45 Előadás: Építésügy területét érintő jogszabály változások
Előadó: Dr. Bedő Katalin, Építésügyi Főosztály, Főosztályvezető helyettes, Belügyminisztérium
12.45 – 13.30 Kávé szünet, kiállítás megtekintése
II. rész Alacsony energiafogyasztású épületek és a tűzvédelem
13.30 – 14:30 Előadás: Passzív házak és alacsony energiafogyasztású épületek tűzvédelmi kérdései, szemléletváltozás szükségességének okai!
Előadók: Dr. Takács Lajos Gábor adjunktus, BME Épületszerkezettani Tanszék, Szikra Csaba tudományos munkatárs, BME Épületgépészeti és Épületenergetikai Tanszék
14:30 – 15:00 Előadás: Átszellőztetett homlokzatok tűzvédelmi kérdései külföldi tűzeseti és haza vizsgálati tapasztalatok alapján
Előadó: Heizler György ny. tű. ezredes, Védelem szakfolyóirat (felkérés alatt) Mezei Sándor hatósági főelőadó Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség
15:00 – 15.30 Kávészünet
III. rész Mérnöki tevékenység, mérnöki és vizsgálati módszerek a tűzvédelem területén
15.30- 15.50 Előadás: Megújuló ÉMI
Előadó: Matuz Géza, ÉMI vezérigazgató helyettes
15.50-16.10 Előadás: Tűzvédelmi mérnöki tevékenység a gyakorlatban. A szakosodás elkerülhetetlen? Hova milyen szaktudással rendelkező tervezőt vegyünk igénybe, ki miért vállal, vállalhat felelősséget?
Előadó: Nagy Katalin TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú egyesületének elnöke
16.10 – 16:30 Előadás: Bírság és piacfelügyelet mint jogi szabályozó? Tapasztalatok és az elkerülés lehetőséges módjai a tervezési, építési folyamat résztvevő szempontjából.
Előadó: Angyal István tű. alezredes, főosztályvezető helyettes BM OKF. (felkérés alatt)
16:30 Konferencia hivatalos részének zárása
Zellei János TSZVSZ, Magyar Tűzvédelmi Szövetség Elnökének zárszava
16.30 – 17:00 Tervezést támogató szoftverek bemutatása, sorsolás
pl. tűzbiztos.com | 2013-02-21 | Budapest XIV. kerület Dózsa György út 1. | 2 pont |
| 2014/146 | Artifex Kiadó Kft. | Vidéki építészet, vidéki turizmus
Helyszín: Bakodpuszta
Időp Vidéki építészet, vidéki turizmus
Helyszín: Bakodpuszta
Időpont: 2014. szeptember 16.
Program:
9.30-9.40 Bevezető
9.40-10.00 Borbély Lajos építész, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Elnöke:
Köszöntő
10.00-10.30 Jusztin Márta PhD történész, idegenforgalmi szakközgazdász, főisk. tanár, BGF Turizmus Intézeti Tanszék:
A vidéki építészet szerepe a turizmusban
10.30-11.00 Csontos Györgyi DLA építész, egy. tanársegéd, SZIE YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék:
Esettanulmányok a hazai vidéki turisztikai építési projektek köréből
11.00-11.30 Krizsán András DLA építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke:
Példa egy tájegység továbbvihető építészeti hagyományainak feldolgozására: Balaton-felvidéki építészeti útmutató
11.30-12.30 Kávészünet
12.00-12.30 Pajer Kristóf mérnök-közgazdász, Megyer polgármestere:
Helyi tapasztalatok, megvalósult jó példák bemutatása
12.30-13.00 Anthony Gall PhD építész, egy. docens, SZIE YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék:
Hallgatói megközelítések az Ybl Miklós Építéstudományi Karon: egy konkrét helyszínre készült vidéki turisztikai ötletek, illetve hozzájuk kapcsolódó épülettervek bemutatása
13.00-13.30 Dancsokné Fóris Edina tájépítész, Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék:
A tájépítészet szerepe a turizmusban
13.30-14.30 Ebédszünet
14.30-15.00 Borbás Péter építész, a MOME óraadó oktatója (felkérés alatt):
Tájházak, tanyák, ökofalvak mint lehetséges turisztikai célpontok
15.00-15.30 Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke (felkérés alatt):
A vidéki építészet jelentősége – így látják a vidéki turisztikai vállalkozók
15.30-16.30 Kérdések, hozzászólások, vita, beszélgetés | 2014-09-16 | Bakodpuszta 51-es út, 108-109-es km | 2 pont |
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.