Építési jog 2024. – Tervezés, beruházás és kivitelezés a magyar építészetről szóló új törvény (Méptv.) alapján
Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. október 15-én
részletes infó: https://artifexkiado.hu/termek-cikk/epitesi-jog-2024-tervezes-beruhazas-es-kivitelezes-a-magyar-epiteszetrol-szolo-uj-torveny-meptv-alapjan
2024. október 1-jén lépnek hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) leglényegesebb rendelkezései. A Méptv. teljesen átalakítja a tervezés, az építésügyi engedélyezés és a kivitelezés szabályrendszerét, és az új törvényhez kapcsolódóan több tucat eddig ismert rendeletet cserélnek le (pl. OTÉK, Eljárási kódex) vagy módosítanak (Kivitelezési kódex).
Miben változtatja meg mindez az Ön feladatait, az új Méptv. alapján mit kell máshogyan csinálnia, mint korábban? Ha erre keresi a választ, akkor feltétlenül érdemes részt vennie – akár személyesen, akár az online közvetítés megtekintésével – október 15-i konferenciánkon!
Ahogy az Építésijog.hu rendezvényeinek rendszeres résztvevői már megszokhatták, előadásaink az új szabályok gyakorlati alkalmazásához kívánnak konkrét segítséget nyújtani. Nem elméleti fejtegetésekkel, nem puszta jogszabályszámokkal és a jogszabályi előírások tételes felsorolásával várjuk Önöket – az előadások kifejezetten azt mutatják be, hogy a gyakorlatban mi változik, hogy a változások az Ön szakmai tevékenységében hogyan fognak megjelenni (új feladatok, új szempontok formájában).
A konferencián akár személyesen, akár online formában részt lehet venni. Ha az október 15-i konferencianapon Ön egyáltalán nem ér rá, akkor is megismerheti a munkája szempontjából lényeges változásokat: az előadások felvételeit még több mint két hétig, 2024. október 28-ig bármikor megtekintheti.
Konferenciánkon DÉLELŐTT a településrendezéshez kapcsolódó új követelményekkel, DÉLUTÁN az új engedélyezési, tervezési és kivitelezési követelményekkel foglalkozunk. Az Ön szakmai tevékenységétől függően jelentkezhet külön is az egyik vagy másik fél napos programra, vagy – kedvezményes díjért – akár egyszerre mindkettőre.
Miről lesz szó a két félnapos konferencián?
DÉLELŐTT: Településrendezési követelmények 2024. október 1-jétől
Áttekintjük a Méptv. egyes hatálybalépési fázisaihoz kapcsolódóan már bekövetkezett jogszabályváltozásokat, illetve a 2024. évi építési jogi módosításokat.
A Méptv. átalakítja a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatait is. A települési önkormányzatoknak a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet (TKR) egy jogszabályba kell foglalniuk, és az 5000 lakos alatti települések esetén a HÉSZ a korábbinál lényegesen kevesebb kötelező tartalmi elemet fog tartalmazni. A HÉSZ szabályozási jogkörébe utalt szabályozási lehetőségek szűkülni fognak, és több területen egységes országos szabályozást fogadnak el (pl.: parkolási szabályok, reklámok és reklámhordozók elhelyezése). A jogalkotói elvárások alapján a településtervek digitális egyeztetésének alkalmazásával csökkenni fog a HÉSZ elfogadásának időtartama. Bemutatjuk az új országos és helyi tervrendszert, valamint az új tervtanácsi, főépítészi és tájépítészi rendszert.
A zöldterületek megóvása és növelése érdekében jelentősen szigorodnak az új beépítésre szánt területek kijelölésének szabályai. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy egyes építmények környezetének kialakításához tájépítész bevonása lesz szükséges, és bevezetik a zöldfelületi tanúsítványt. A fásszárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet a települési zöldinfrastruktúráról és zöldfelületekről szóló új kormányrendelet váltja fel.
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet váltja fel a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, vagyis az OTÉK-ot. A délelőtti program utolsó előadásából áttekintést kaphatunk az új OTÉK (TÉKA) által bevezetett változásokról, a koncepcionális módosításokról.
DÉLUTÁN: Engedélyezési, tervezési és kivitelezési követelmények 2024. október 1-jétől
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 2024. október 1-től hatályát veszti, és a településkép-védelmet érintő keretszabályokat szintén a Méptv. tartalmazza. A reklámeszközök elhelyezésének részletes szabályait már kizárólag országos előírások határozhatják meg.
A jogalkotó a jelenleg ismert egyszerű bejelentés jogintézményét megszünteti. A Méptv. alapján 2024 októberétől kétféle eljárástípusban történik a létesítési feltételek tisztázása: építési engedélyezési eljárásban és egyszerű bejelentés tudomásulvétele iránti eljárásban. Megszűnik az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása, valamint az összevont engedélyezési eljárás. 2024 októberétől a különálló építésfelügyeleti hatóság megszűnik, és az építésügyi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalban működő építésügyi hatóság látja el.
Jelentősen átalakulnak a használatbavételi eljárás szabályai, mind az építtetők, mind a tervezők kapnak többletjogosultságokat. Például irodák, raktárak esetében lehetőség lesz az épület használatát meghatározott készültségi fokkal is engedélyezni, így a belső részeket akár a későbbi használó, bérlő is kialakíthatja. Bizonyos esetekben kötelező lesz az építész tervező nyilatkozata a használatbavételhez. A jogalkotó ezen új előíráshoz egy speciális jogorvoslati rendszert is bevezet. Foglalkozunk a Méptv. szerzői jogi rendelkezéseivel is. Kitérünk arra is, hogy mi a jelentősége és szerepe a kamarák által kidolgozott, ajánlott szerzői jogi díjszabásnak, illetve, hogy mi a különbség a megváltoztatás és az átdolgozás között.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) helyett 2024. október 1-jétől a Méptv. VII. fejezete tartalmazza az építési folyamat résztvevőit és azok felelősségét. Az utolsó délutáni előadás bemutatja egyebek mellett, hogy hogyan változik a tervekkel kapcsolatos felelősség megosztása, a tervezők és kivitelezők értékelése és az egyenértékűség.
9.00–9.30 Regisztráció (helyszíni vagy online)
9.30–9.40 Bevezető – Csanády Pál levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője
9:40 – 10:15 Építési jogot érintő 2024. évi jogszabályváltozások
– Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Az előadás áttekintést szeretne adni mindazon változásokról, amely a Méptv. egyes hatálybalépési fázisaihoz kapcsolódóan már bekövetkeztek. Az összes engedélyezési eljárást befolyásolja, hogy jelentősen szűkült az ügyfelek köre. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetése váratlanul érte a szakmát, de jó tudni, hogy az e-epites.hu még megőrzött azért tájékozódási lehetőséget. Kérdés az is, hogy a hatósági ügyirat részét képező építészeti-műszaki dokumentációnak az épület belső kialakítására vonatkozó részein mit kell érteni. Történtek a Méptv-től független változások is, ilyen például a Bányafelügyelet szakhatósági feladatainak szűkítése.
10.15 – 11.00 Új országos és helyi tervrendszer. Tervtanácsi, főépítészi és tájépítészi rendszer. A kialakult állapothoz való illeszkedés előírása a Méptv-ben
– Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság, Államtitkári Kabinet tagja
Az előadás átfogó képet ad arról, hogy a Méptv. fokozatos hatályba lépését követően milyen településrendezési tervtípusokat kell alkalmazni. A Méptv. módosítja a Balaton vízparti területeinek tervrendszerét is. Módosulnak a HÉSZ kötelező elemei is, illetve megszűnnek a településképi rendeletek. Az előadás bemutatja a települési önkormányzatok jogalkotási kereteinek változását is. A Méptv. a települési önkormányzatoknak azon körét is meghatározza, ahol kötelező lesz 2024. október 1-jétől helyi építészeti tervtanácsot működtetni. A főépítészek munkáját segítő építészeti és területi településrendezési tervtanácsok 2024. októberétől egy teljesen új szabályozási keretben fognak tevékenykedni. Külön kiemelést érdemel az a belső jogorvoslati fórumrendszer, amely lehetővé teszi az alsóbb szintű tervtanácsi vélemények felülvizsgálatát, még az építésügyi hatósági eljárások lefolytatása előtt. A Méptv. létrehozza az országos tájépítész, valamint a Balatoni főtájépítész tisztséget. Az előadás bemutatja, hogy hogyan határozza meg a Méptv. a kialakult állapothoz való illeszkedés előírását.
11.00 – 11.30 Kávészünet
11.30 – 12.05 A zöldterületek megóvása érdekében 2024 októberében hatályba lépő változások
– előadó felkérés alatt
Az előadás bemutatja a zöldterületek létesítésével, fenntartásával kapcsolatos szabályozási és hatósági eljárási jogi környezetet. 2024 októberétől a jogalkotó a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a zöldterületek védelmére, amelyek közül az országos településrendezési követelmények bevezetése csak az egyik lépés. A fásszárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet a települési zöldinfrastruktúráról és zöldfelületekről szóló új kormányrendelet váltja fel. Az előadás bemutatja a zöldfelületi tanúsítói tevékenységet és a zöldfelületi tanúsítványt.
12.05 – 12.50 Az OTÉK-ot felváltó új településrendezési és építési követelményrendszer (alapszabályzat)
– Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság, Államtitkári Kabinet tagja
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet váltja fel a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, vagyis az OTÉK-ot. Az előadásból áttekintést kaphatunk az új OTÉK által bevezetett változásokról, a koncepcionális módosításokról. Az előadás kitér a – talán TÉKA rövidítésű – új jogszabályban a beépítési mód és az építési hely fogalmak alkalmazására és a beépítési magasság meghatározására is. Lényeges kérdés marad az OTÉK korábbi időállapotainak alkalmazása is a 2024. október 1-jén már folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban.
12.50 – 13.00 Kérdések, válaszok, zárszó
13:00 – 13:45 EBÉDSZÜNET
13.00 – 13.45 Regisztráció (helyszíni vagy online)
13.45–13.55 Bevezető – Csanády Pál levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője
13:55 – 14:35 A Méptv. szerzői jogi rendelkezései. A használatbevételhez szükséges tervezői nyilatkozat jogkérdései
– Dr. Barta Judit tanszékvezető, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar; egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; a B-A-Z Megyei Építész Kamara titkára
A Méptv. a szerzői jogi rendelkezések többségét átvette az Étv.-ből, bizonyos változtatásokkal. Mi a jelentősége és szerepe a kamarák által kidolgozott, ajánlott szerzői jogi díjszabásnak? Mi a különbség a megváltoztatás és az átdolgozás között? Melyik esetben jár szerzői jogdíj? A Méptv. alapján a használatbavétel feltétele, hogy a tervező nyilatkozatot adjon. Mikor tagadhatja meg a nyilatkozatot a tervező? Lehet-e ennek szerzői jogi oka? Mit tehet az építtető, ha jogtalannak véli a tervezői nyilatkozat megtagadását? Az előadás a fenti kérdések segítségével járja körbe a témát, gyakorlati eseteket is ismertetve.
14:35 – 15:10 Építésügyi engedélyezés, bontási engedélyezési és egyszerű bejelentési eljárás a Méptv. alapján.
– Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
A Méptv. teljesen átalakítja az egyszerű bejelentést, hatósági eljárásként szabályozza, és a hatóságok előzetes kontrollt fognak gyakorolni a lakóházak esetében is. Az előadás végigvezet az építésügyi engedélyezés és az egyszerű bejelentés szabályrendszerén, felhívva azokra a változásokra a figyelmet, amelyek 2024. október 1. napjától lépnek hatályba. Egyebek mellett az előadásból megtudhatjuk azt is, hogy milyen esetekben kell bontási engedélyt kérni, és a Méptv. hogyan határozza meg a kialakult állapothoz való illeszkedés előírását.
15.10 – 15:40 KÁVÉSZÜNET
15:40 – 16:25 A használatbavétel új előírásai. Fennmaradási eljárás és az építésrendészeti eljárás 2024. október 1. napjától
– Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
A használatbavétel kapcsán a beruházók számára előnyös változás például, hogy irodák, raktárak esetében lehetőség lesz az épület használatát meghatározott készültségi fokkal is engedélyezni, így a belső részeket akár a későbbi használó, bérlő is kialakíthatja. 2024 októberétől megszűnik az önálló építésfelügyeleti hatóság, és az építésrendészeti eljárást is az építésügyi hatóság folytatja le. Az előadás lépésről lépésre bemutatja, hogy a Méptv. alapján hogyan zajlik le egy építésrendészeti eljárás, milyen szankciókra számíthatnak az építtetők, tulajdonosok. A Méptv. – illetve az Eljárási kódex helyébe lépő kormányrendelet – a fennmaradási engedélyezési eljárás részletszabályait is módosítja.
16.25–17.10 A TÉKA a tervező szemével
– előadó felkérés alatt
Valószínűleg nagyon sok idő fog eltelni, ameddig az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) fogalmai, követelményei helyett az építészek gördülékenyen és rutinszerűen fogják alkalmazni a TÉKA-t. A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet egyes új fogalmai miatt a tervezőknek és a beruházóknak is új megközelítéseket, a korábbitól eltérő szempontrendszert kell figyelembe venniük. Hogyan jelennek majd meg például a gyakorlatban a belső fekvésű helyiség, a lépcsőkar szabad szélessége, a műszakilag indokolt rendezett terep, a szabad belmagasság vagy éppen a telek zöldfelületébe beszámítható egyéb felület? Hogyan viszonyul majd a párkánymagasság és az épület legmagasabb pontja által meghatározott beépítési magasság az épületmagassághoz, vagy az építménymagassághoz, melyek az OTÉK és a TÉKA számításának eltérései? Milyen olyan új rendelkezéseket találunk a TÉKA-ban, amelyek nagyban befolyásolni fogják az épületek kialakítását, a telkek beépíthetőségét? Egyáltalán mit lát a gyakorló építész „első olvasatra” a TÉKA előírásaiban: kiszámíthatóbb lesz-e a jövőben tervezni?
17:10 – 17:55 Hogyan befolyásolja a Méptv. és az egyéb új törvények a tervezők és kivitelezők munkáját?
– Zsigmondi András okl. építőmérnök, a Forkid Kft. szakmai vezetője, MMK Építési Tagozat elnökség tagja, alapítója a Mélyépítő Vállalatok Szövetségének, FIDIC döntnök
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) helyett 2024. október 1-jétől a Méptv. VII. fejezete tartalmazza az építési folyamat résztvevőit és azok felelősségét. Az előadás bemutatja egyebek mellett, hogy hogyan változik a tervekkel kapcsolatos felelősség megosztása, a tervezők és kivitelezők értékelése és az egyenértékűség. Az előadás során megismerhetik az MMK legújabb útmutatóit, segédleteit. Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács már előkészítette az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszerét és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerét, amelyet nem csak a közbeszerzési eljárásokban tevékenykedők számára lehet hasznos, ezek lényegét emeli ki az előadás.
17:55 – 19.00 Fókuszban az aktuális építési jogi kérdések
– Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
– Zsigmondi András okl. építőmérnök, a Forkid Kft. szakmai vezetője, MMK Építési Tagozat elnökség tagja, alapítója a Mélyépítő Vállalatok Szövetségének, FIDIC döntnök
– Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Annak érdekében, hogy a résztvevőkben ne maradjon megválaszolatlan kérdés, az előadások lezárását követően előadóink válaszolnak az előzetes beküldött, majd a rendezvény során – a helyszínen és a chatablakban – feltett kérdésekre. A gyakorlati problémákra gyakorlatias, de jogszerű megoldásokat kívánunk adni. A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila[kukac]epitesijog.hu email-címre. Érdemes élni az előzetes kérdésfeltevés jogával, mert a konzultáció rendelkezésre álló időtartamában, a beérkező kérdések sorrendjében adjuk meg a válaszokat.
[A szervező a programváltoztatás jogát fenntartja. A szakmai konzultáció időtartama a kérdésekhez igazodik, ezért a tervezettől eltérő időt is igénybe vehet.]
[Személyes részvétel esetén a részvételi díj étkezési szolgáltatást is tartalmaz.]