Ú j v á s á r – G ö m ö rr á k o s – K i s p e r l á sz / Felvidéki templomok

Szakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa

Kísérőnk: Fister Magdolna felvidéki magyar szociológus, hagyománykutató

Újvásár: A feltárások eredményei szerint a mai templomépület helyén, egy román kori építmény állt. A 14. század elején épült koragótikus, torony nélküli templomépületet teljes egészében kő falazattal vették körbe, melyből már csak töredékek maradtak fenn. A szentély falainak kifestése három összefüggő részre tagolódik, melyet egy ablak és a szentély bejárata tör meg. Az egyes jelenetek három egymás fölötti sávban, logikus sorrendben követik egymást. Jézus alakja az újvásári templom falképein különös átszellemültséget mutat, a Pieta érzékletes, elmélyült ábrázolásához pedig egy gömöri templomban sem találunk hasonlót.

Gömörrákos: Egyedülálló gótikus falképeket rejtő templom. A templom a település északi részén található, a Vashegy lábánál, ahol egykor a Bebek család ősi vára állt. A település római katolikus, Szentháromság tiszteletére felszentelt temploma egy 13. század közepén épült kora gótikus egyhajós templomépület. A templom hajójának északi falát közel teljes egészében falképek fedik és három horizontális sávra tagolják a hajó falát. A felső sávban a Szent László legenda jelenetei láthatóak – Szent László és csapatai lovakon, kopjákkal felfegyverkezve üldözőbe veszik a kun sereget. A második és harmadik sávban az Utolsó ítélet ábrázolása kapott helyet, központjában a Trónoló Krisztus alakjával, angyalokkal és a szentek képviselőivel.

Kisperlász: Kegyhely Gömör és Kis-Hont vármegye területén, a nagyrőczei járásban, Jolsva térségében, a rozsnyói püspökség területén. A kegykápolna mennyezete fából készült és festmények díszítik.

Újvásár, evangélikus templom

A templom különlegessége a két ornamentális festéssel díszített fa karzat, mellyel megnövelték az ülőhelyet a hívők számára.

A szentély falainak kifestése három összefüggő részre tagolódik, melyet egy ablak és a szentély bejárata tör meg. Az egyes jelenetek három egymás fölötti sávban, logikus sorrendben követik egymást. Részben egy későbbi, reneszánsz ornamentális díszítésű festés fedi a középkori falképeket. Az északi fal freskói a leginkább sérültek, mely rész esetében az alsó sávban töredékesen fennmaradt apostolalakok azonosíthatóak. Ezen a részen található a pasztofórium, festett háromszög formájú oromzattal lezárva, rajta kereszttel és egy különleges leveles záródással, mely motívum a templom logójában is helyet kapott. A keleti oldalon a felső sávban az Angyali Üdvözlet részlete látható, a középső sávban az ablak mellett az apostolgaléria alakjai láthatóak. Az alsó sáv közepén, az ablaknyílás alatt a Szenvedő Krisztus alakja kapott helyet, melyet két kiemelkedő jelenet keretez – a Keresztrefeszítés és a Levétel a keresztről ábrázolások, mely jelenetek analógiáit a martonházi és a gecelfalvi templomok szentélyeiben találhatjuk meg.

Gömörrákos, Szentháromság templom

A belső terében található falképek, melyek a szentély egészét és közel a hajó teljes északi falát fedik a 14. század második harmadától egészen a 15. század második feléig datálhatóak. Ebben az esetben is kiemelkedő kvalitású itáliai hatású falképekkel találkozhatunk, melynek nagy részét minden bizonnyal a Bebek család képviselőinek donátori tevékenységéhez köthetjük. A Bebekek, Nagy Lajos király szolgálatában állva több jelentős Észak Itáliába tartó diplomáciai úton vettek részt, mely során megismerkedhettek a legjelentősebb itáliai mesterek műveivel, sőt mestereket is hívhattak saját birtokaikon épülő templomaik kifestésére.

Kisperlász kerektemplom

Kegyhely Gömör és Kis-Hont vármegye területén, a nagyrőczei járásban, Jolsva térségében, a rozsnyói püspökség területén. Csak közúton lehet megközelíteni. Szlovák neve: Prihradzany okr. Roznava. Szent Anna asszony, a Boldogságos Szűz édesanyja tiszteletére tartják a búcsújárást július 26. közelében. A fölszentelt kápolnát az idő vasfoga napjainkra erősen megrongálta, de 1990 nyarán a búcsújárást fölújították, miután az istentelen bolsevizmus megbukott. Szlovák érdekeltségű kegyhely, ezért a szentmisét is a jolsvai plébános celebrálta, míg a szlovák prédikációt a licinci plébános tartotta. 1262-ben Prelaz, 1558-ban Perlak, 1808-ban Prihardzany és Perlász a neve. A Krasz hegység északi vonulatán fekszik a Murány-patak völgyén, erdők között. A 13. században a jolsvai vár tulajdona, a 16. században pedig Murány váráé. Lakói fazekasok, pipakészítők és fuvarosok, valamint méhészek. 1773-ban huszonhat jobbágy és zsellér lakta. A kegykápolna mennyezete fából készült és festmények díszítik.

Prokopp Mária professor

• 2024-12-14, Ú j v á s á r