„Szakmai kirándulás Szerencsen és Tiszadobon” - Szatmári István és Tóth József Tamás építészekkel

Nyíregyháza – Szerencs 7.30 - 8.45

Szerencs

• Munkás Szent József templom 8:45-9:15

Az épület Szerencs modern kori építészetének a legeredetibb és a településen átutazóknak legszembetűnőbb alkotása. Az organikus stílusú templom tervezője a budapesti Axis Építész Tervező Iroda - Vincze László Ybl díjas építész, a BME Középülettervezési tanszékének oktatója. A szakrális épület térszervezése nagyon egyszerű, két szintre osztott. Az altemplomban urnatemető működik. A templombelső ékessége a nagyméretű feszület és a Madonna, valamint a Munkás Szent József szobor. A szobrokat Hegedűs István gyöngyösi szobrász készítette. A templom sátor formája az 1100 éves honfoglaló Árpád vezér sátrát, a földtöltés pedig a közeli Takta földvárat idézi. A templom előtt álló harangláb három harangja 2004. március 20. óta hívja szent misére a híveket.

• Református templom 9:30-10:10

Az első templom a 13. században épülhetett román stílusban, amit 1480-ban alakítottak át gótikussá, akkor épült a torony is. Ennek az átépítésnek az eredménye a szentély gótikus boltozata és megmarad gótikus ablakai, melyek helyreállítás híján jelenleg mérmű nélküliek. A templomhajóban ma is látható az a késő reneszánsz márványszarkofág (tumba), amit 1618-ban készíttetett apjuk emlékére Rákóczi Zsigmond három fia. A templom „Rákóczi-harangját” eredetileg 1646-ben adományozta I. Rákóczi György fejedelem.

• Rákóczi vár 10:30-11:50

Szerencs várát Németh Ferenc tokaji várkapitány kezdte el felépíteni 1556-ban. Ekkor készült a ma is álló belső vár néhány épületrésze a kaputoronnyal. I. Rudolf osztrák uralkodó főherceg elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak, aki nem sokkal ez után meg is vásárolja. Ekkor kezdődik várrá és egyben reneszánsz kastéllyá történő átalakítása. A várat belső és külső várrá erődíti egy külső palánk védművel. A Rákóczi várat és a várost Eszterházi Miklós csapatai 1644-ben kifosztják, felégetik. Az ezt követő években a Rákócziak visszaszerzik a birtokot, és főúri rezidenciává alakítják. A Rákóczi szabadságharc után, mint Aspermont birtok még néhány évig megmarad Rákóczi Júlia – a fejedelem nővére – kezében. A vármúzeum helyreállított helyiségeiben jól nyomon követhető az eredeti építési periódusok szerinti használat és szerkezeti kialakítás. Napjainkban vármúzeum, művelődési intézmény és hotel működik benne jól szervezett rendezvényekkel, kiállításokkal.

• Ebéd - étterem 12:00 – 13:00

• Tiszadob Andrássy kastély 14:10 – 16:50

Tiszadob a XV. század óta az Andrássy- család birtoka. Andrássy Gyula 1871-ben az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere lesz. Megépítteti a budai palotáját és a tiszadobi vadászkastélyát. Mindkét épület tervezője Linzbauer István pesti építész volt. Gróf Andrássy Gyula egy nagyobb kastély építésére ad megbízást Meining Artur építésznek. Azt írják a korabeli lapok, hogy a kastély maga a gróf tervezte „s azon Meining megbízott építész, a legkevesebbet sem változtatott”. Az új kastély 1886-ban készül el. Egyes megjegyzések szerint 1888-ban. A kastélypark tervezője Szabó Kálmán kiváló magyar kerttervező volt, aki öt éven keresztül vezette a parképítés munkáit.

Tiszadob – Nyíregyháza 16:50 – 18:00

https://szab-mek.hu/szakmai-kirandulas-szerencsen-es-tiszadobon-szatmari-istvan-es-toth-jozsef-tamas-epiteszekkel

Szatmári István - Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara alelnöke, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke

"Templomok, kastélyok, kúriák" című könyv társszerzője (Bodnár István mellett)

Tóth József Tamás - Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara elnökségi tagja

• 2024-09-21, Nyíregyháza - Szerencs - Tiszadob - Nyíregyháza