Zsurk: Református templom és fa harangtorony

A települést 1067-ben említik először. 1212-ben Bánk bán kapja meg III. András királytól. A parókia 1762-ben leégett és minden iratanyag elpusztult.1790 körül már van egy paticsfalas fa temploma, amely közel száz évig áll. Ezt elbontják és helyette az új templomot Almásy Sámuel földbirtokos idejében Krispin Ferenc tervezte. A szájhagyomány szerint a régi fatemplom festett mennyeztét megőrizték és az új templomban helyezték el. A fa harangtorony régebbi a templomnál. Talán 1609-ben épült. 1882-ben alá kellett falazni.

Tiszaszentmárton: Református templom

A százdi apátság alapító levele 1067-ben említi a Szent Márton tiszteletére épült kápolnát. A mai templom a 15. században épült. Alaprajzi rendszere jól látszik ma is. A 1748-ban rossz műszaki állapota miatt gyökeresen átépítik. Eltelik közel száz év és 1830-1831-között a templomot a déli oldal felé bővítik. Ekkor épül a torony és az új falszakasz a gótikus ablakok áthelyezésével. Az épület helyreállítása a közelmúltban történt meg.

Tornyospálca: Református templom

A templom régészeti és műemléki kutatására 2006-2007-ben került sor. Ekkor derült ki, hogy az épületen jelentős átalakítások történtek. Az eredeti templomot valószínűleg a XIV. század közepe táján emelhették, az építtetők valószínűleg a Losonci család tagjai voltak. Ezt a templomot a XV-XVI. század fordulóján majdnem teljesen lebontották. A hajó méretei nem változtak, de nyugati végébe karzat került. A hajó külső homlokzatának felső – falkorona alatti – sávját idomtéglából készült díszítőelemekkel hangsúlyozták. A korábbi, egyszerű déli kaput befalazták, és valószínűleg a nyugati oldalon nyitottak díszesebb kaput. A templom legutóbbi külső helyreállítása 2012-ben fejeződött be.

Kisvárda: Római katolikus templom

A város története sok szállal kapcsolódik Szent László királyhoz. A Képes Krónika is beszámol arról a csatáról, amelyet a király a kunok ellen vívott. A győzelem emlékére Szent László a csata helyén templomot emeltetett. A helyi hagyomány szerint a várdai templom volt ez a bizonyos emléktemplom, ezt oklevesen legkorábban 1453-ig tudjuk visszavezetni, amikor a város főutcáját Szent László utcának nevezik. A középkorban sokat szenvedett a város és a templomából csak részek maradtak meg amit a18.században újítottak meg és bővítettek. Felújítása az elmúlt évben történt meg.

Kisvárda: Zsinagóga

Kisvárdán a zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le. A források tanúsága szerint 1747-ben Kisvárdán egy zsidó élt, de 1784-85-ben már 118 főből állt a közösség, ami abban a korban jelentős nagyságúnak tekinthető. (1851-ben körülbelül az összlakosság 22,5 százaléka, 1910-ben pedig az összlakosság 30,2 százaléka volt zsidó.) A hitközség 1796-ban alakult, és 1801-ben már zsinagógát építettek. Nem tudjuk pontosan, hogy hol állhatott ez az épület, az azonban bizonyos, hogy a zsidóság a korabeli Serház utcára, Posta utcára és Szent László utcára koncentrálódott, tehát a hitélet központja is ezen a környéken állhatott, talán éppen a mai zsinagóga helye körül. A mai zsinagógát Grósz Ferenc műépítész tervezte. 1901-ben kezdik el építeni és 1902-re már készen van. A belső díszítőfestése és az egész épület rendszere különleges kialakítású. Felújítása a közelmúltban történt meg.

Anarcs: Református templom

A templom a 13. század második felében már áll. Az északi oldalon megmaradt középkori falak ezt ma is bizonyítják. A 15. században gótikus stílusban átépítik. Ekkor készül a sokszög három oldalával záródó szentély és a gótikus ablakok. A 16. század közepétől reformátusok használják. Festésnyomok nem kerültek elő, viszont jól látható módon megmaradt a sekrestye ajtaja és nagyon szép gótikus szentségtartó fülke. A torony 1856-1858 között épült.

Anarcs: Czóbel kúria

1826-ban Czóbel László építteti. Nagyon szép angol park tartozik hozzá, válogatott növényvilággal. A 19. században átépítik és kissé bővítik. A kúria híres személyisége Czóbel Minka költő, aki verseivel és írásaival egy új stílus honosít meg az országban.

Szatmári István - Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara alelnöke,  a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke

Tóth József Tamás -  Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara elnökségi tagja

• 2024-05-18, Zsurk-Tiszaszentmárton-Tornyospálca-Kisvárda-Anarcs