Harangi Attila Podmaniczky díjas debreceni építészmérnök évek óta kutatja Debrecen cívisházait, a földszintes történeti lakóházakat. Jellemzően a Monarchia idején az ország nagy részén épültek zártsorú vagy hézagosan zártsorú földszintes polgárházak. A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának támogatásával azt kutatta, arra kereste a választ, hogy a debreceni cívisházak mennyire egyediek, mit is jelent az, hogy cívisház? A kutatás az alföldi polgárházak közös gyökerei mellett a helyi sajátosságokat, a helyi karaktert kívánta feltárni és összehasonlítani, elsősorban a homlokzatdíszítéseken keresztül. 2022-ben tavasszal Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Kecskeméten kezdte a kutatást, 2023-ban pedig Nyíregyházán, Szegeden és Hajdúböszörményben zárta. A rendezvény egyrészt a kutatás eredményét mutatja be diavetítéses előadásban, elsődlegesen Debrecen és Szeged példáján. Az előadás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, az MTA SZAB szegedi székházában kerül megrendezésre. Meghívottak a szegedi urbanisták, szakmagyakorló építészek, és a Dél-alföldi régió főépítészei, urbanistái. Az előadást két felkért hozzászóló minielőadása követ, majd a hagyomány szerint kötetlen szakmai beszélgetés lesz az elhangzottakról. Az előadás előtt kísérő rendezvény az előadó által összeállított vándorkiállítás – amely Debrecenben, Nagyváradon és Budapesten a Fugában is járt -, a tervek szerint itt Szegeden két hétig tart. A kiállítás 19 tablón mutatja be a „Debreceni cívisházak régen és most” c. anyagot;  A kiállítást a helyi építész Kamara elnöke nyitja meg. A másik kapcsolt szakmai rendezvény megemlékezés Borvendég Bélára, a Kossuth díjas építész emléktáblájánál a Belváros szívében, az általa kialakítrott városrehabilitáció helyszínén, a témához kötődően.

Harangi Attila építészmérnök, Takács Gábor főépítész, Szabó Zoltán Ádám műemléki szakértő 

• 2024-11-04, Szeged, Arany János utca 7.
• 2024-11-04, Szeged, Oskola utca 14.
• 2024-11-04, MTA SZAB székház, Szeged, Somogyi utca 7.