Vértesacsa - Porva - Pápa - Székesfehérvár (faragott pálos rokokó sekrestye)

A kirándulás során a klasszikus Dunántúl négy pálos vonatkozású települését fogjuk végig járni két középkori eredetű és két barokk kori pálos helyszínnel. Vértesacsa és Porva ma látható templomának középkori elemei szinte szimbolikusan vallanak a rend Mohács előtti történetéről. Az egykor virágzó kolostorhálózat számos helyszínére azóta sem tértek vissza, hajdani jelenlétük azonban szervesen beépült a települések egyházi életébe.

Ezt követően Pápára indulunk, ahol a pálosok barokk kori történetének egyik legfontosabb fejezete kezdődött. A rend a 16. század viszontagságai – török hódítás, reformáció, kolostorpusztulás – miatt a század végén a megszűnés szélére jutott. Pázmány Péter kezdeményezte a pálosok reformját, amely végül 1643-ra zárult le. A pápai pálos jelenlét érdekessége, hogy még a megújulási folyamat vége előtt megjelentek itt, a dunántúli reformáció fellegvárában, ahol Csáky László gróf 1638-ban letelepítette Boldog Özséb fiait.

Szakmai vezetőnk: Bojtos Anita történész, kutatási területe a pálos rend kora újkori története, e témából védte meg doktori disszertációját 2018-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2021-ben Pető Zsuzsa régész mellett társkurátora volt a Pálosok c. kiállításnak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban valósult meg a Boldog Özséb év alkalmából

• 2024-11-09, Porva
• 2024-11-09, Pápa
• 2024-11-09, Székesfehérvár