A továbbképzés a Budapesti Építész Kamara és az Építész Továbbképző együttműködésében valósul meg. Két előadásos és egy konzultációs blokkból áll. A BÉK 2024. dec. 13-i taggyűléséhez kapcsolódva, az után kerül megrendezésre. Célcsoport: a BÉK tagsága, akik ingyenesen vehetnek részt a képzésen.

Az előadások címe, tartalma:

1. A magyar építészetről szóló C. törvény (Méptv.) és a kapcsolódó kormányrendeletek 2024.

október 1-jétől hatályos rendelkezései

Előadó: dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu főszerkesztője

Időtartam: kb. 60 perc

Tartalom: Az előadás áttekintést szeretne adni mindazon változásokról, amely a Méptv. egyes

hatálybalépési fázisaihoz kapcsolódóan már bekövetkeztek. Az összes engedélyezési eljárást

befolyásolja, hogy jelentősen szűkült az ügyfelek köre. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének

megszüntetése váratlanul érte a szakmát, de jó tudni, hogy az e-epites.hu még megőrzött azért

tájékozódási lehetőséget. Kérdés az is, hogy a hatósági ügyirat részét képező építészeti-műszaki

dokumentációnak az épület belső kialakítására vonatkozó részein mit kell érteni. Kitérünk a szubjektív

ügyintézési határidő és az eljárás szünetelésének új előírásaira is.

A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és zöld védjegyről szóló 282/2024.

(IX.30.) Korm. rendelet zöldfelületi tanúsítványra vonatkozó rendelkezéseit azon beruházásokra kell

majd alkalmazni, amelyek építés engedély iránti kérelmét 2025. április 1-jén vagy azt követően nyújtották

be. Az előadás kitér arra, hogy mire vonatkozhat a településrendezési és építési követelmények

alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) szerinti, 2025. január 1-jétől

hatályos egyedi eltérés lehetősége.

A Méptv. a települési önkormányzatoknak azon körét is meghatározza, ahol kötelező lesz 2024. október

1-jétől helyi építészeti tervtanácsot működtetni. A főépítészek munkáját segítő építészeti és területi

településrendezési tervtanácsok 2024. októberétől egy teljesen új szabályozási keretben fognak

tevékenykedni. Külön kiemelést érdemel az a belső jogorvoslati fórumrendszer, amely lehetővé teszi az

alsóbb szintű tervtanácsi vélemények felülvizsgálatát, még az építésügyi hatósági eljárások lefolytatása

előtt.

Amellett, hogy a fizetendő építésügyi bírság összege jelentősen nőtt, az építésügyi bírság

megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza már a

korábbi építésfelügyeleti bírság helyébe lépő bírságot is.

2. Az építésügyi hatósági eljárások szabályai 2024. október 1. napjától. Bevezetés a TÉKA

rendelkezéseibe

Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő

Időtartam: kb. 60 perc

Tartalom: A Méptv. teljesen átalakítja az egyszerű bejelentést, hatósági eljárásként szabályozza, és a

hatóságok előzetes kontrollt fognak gyakorolni a lakóházak esetében is. Az előadás végigvezet az

építésügyi engedélyezés és az egyszerű bejelentés szabályrendszerén, felhívva azokra a változásokra a

figyelmet, amelyek 2024. október 1. napjától lépnek hatályba. Egyebek mellett az előadásból

megtudhatjuk azt is, hogy milyen esetekben kell bontási engedélyt kérni, és a Méptv. hogyan határozza

meg a kialakult állapothoz való illeszkedés előírását.

A használatbavétel kapcsán a beruházók számára előnyös változás például, hogy irodák, raktárak

esetében lehetőség lesz az épület használatát meghatározott készültségi fokkal is engedélyezni, így a

belső részeket akár a későbbi használó, bérlő is kialakíthatja. 2024 októberétől megszűnik az önálló

építésfelügyeleti hatóság, és az építésrendészeti eljárást is az építésügyi hatóság folytatja le. Az előadás

lépésről lépésre bemutatja, hogy a Méptv. alapján hogyan zajlik le egy építésrendészeti eljárás, milyen

szankciókra számíthatnak az építtetők, tulajdonosok. A Méptv. – illetve az Eljárási kódex helyébe lépő

kormányrendelet – a fennmaradási engedélyezési eljárás részletszabályait is módosítja. A Méptv. alapján

a használatbavétel feltétele, hogy a tervező nyilatkozatot adjon. Mikor tagadhatja meg a nyilatkozatot a

tervező? Mit tehet az építtető, ha jogtalannak véli a tervezői nyilatkozat megtagadását?

A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm.

rendelet (TÉKA) 2025. január 1-jétől hatályos egyes új fogalmai miatt a tervezőknek és a beruházóknak

is új megközelítéseket, a korábbitól eltérő szempontrendszert kell figyelembe venniük. Az előadás

példálózva kitér egyes részletszabályokra is. Hogyan viszonyul majd a párkánymagasság és az épület

legmagasabb pontja által meghatározott beépítési magasság az épületmagassághoz, vagy az

építménymagassághoz, melyek az OTÉK és a TÉKA számításának eltérései? Milyen olyan új

rendelkezéseket találunk a TÉKA-ban, amelyek nagyban befolyásolni fogják az épületek kialakítását, a

telkek beépíthetőségét?

3. Konzultáció

Előadó: Kiss Andor, dr. Jámbor Attila

Tartalom: Az előadások lezárását követően az előadók válaszolnak a feltett kérdésekre.

Időtartam: kb. 60 perc

dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu főszerkesztője

Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő

• 2024-12-13, Szent Margit Gimnázium díszterme, Budapest