OTIR

    Nyomtatás  |  Utolsó módosítás: 2013-01-28 17:07:20  
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészetelméleti Tanszék, Sólymos Sándor, Ybl díjas építész, Dr. Habil. Egyetemi docens, tanszékvezető
- főtémakör: 1. Építészeti tervezés, építészet-elmélet
- altémakör: 1.6 Építészetelmélet, kortárs építészet elmélete •••
Postai címe: 1062 Budapest, Andrássy út 69-71
Telefonszám(ok): +36-1-342 1738/11 +36-30-353-0990
Fax: +36 1 342 1563
E-mail (elsődleges): kortars.epiteszet@mke.hu
E-mail (másodlagos): solymos.sandor@mke.hu
Weboldal: http://www.mke.hu/mek_epiteszet_kurzus/
 

Előadássorozat, 6 alkalom, az előadások egyenként is hallgatható önálló egységek, de sorozatként is összefüggő dramaturgiát követnek. kortárs-építészeti elemzések, szakmai előadássorozat.

Előadássorozat, 6 alkalom (alkalmanként 4 óra, 2 x 90 perc előadás), összesen 24 óra (90 perc – szünet – 90 perc, alkalmanként)

„Kortársépítészet – a közelmúlt és a jelen összefüggései”

---------------------------------------------------------------------------------



MÉK Kortárs-építészeti kurzus a Magyar Képzőművészeti Egyetemen


„Kortársépítészet – a közelmúlt és a jelen összefüggései” Címmel, kortárs-építészeti elemző kurzus indul 2012 márciusában a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Művészetelméleti tanszék gondozásában.

Az előadások alkalmanként 4x45 percesek (90 perc – 15 perc szünet – 90 perc), alkalmanként és sorozatként is látogathatók. Érdemes figyelembe venni a sorozat egymásra épülő dramaturgiáját és tartalmi szerkezetét.

A kurzust a Magyar Építész Kamara Továbbképzési Bizottsága minősítette és 2012 januárban lajstromba vette. Az előadások alkalmanként 1.5, a sorozat egyben 9.0 kredit-pontot érnek.

Jelentkezés és információk: kortars.epiteszet@mke.hu http://www.mke.hu/mek_epiteszet_kurzus/

Az előadásokban feldolgozott főbb témakörök és az előadások időpontjai:

I. Témakör, 2012. Március 10. Szombat, 1000 óra, MKE, Vetítő
A techno-optimista jövőkép és a techno-építészet
Az ARCHIGRAM csoport, a SUPERSTUDIO és a FUTURE SYSTEMS építészeti utópiái.
A késő-modern avantgárd, a technikai utópiák, és az optimista jövőkép.

II. Témakör, 2012. Március 17. Szombat, 1000 óra, MKE, Vetítő
A posztmodern civilizáció „piaci önképe és jövőképe” – a nagy hipokrízis és/vagy összeomlás
A POSZTMODERN áttekintése, Jencks, Venturi, Graves, Meier, Stirling, Rossi.
Az amerikai és az európai sztárkultusz, a kettős kód és manierizálódás.

III. Témakör, 2012. Március 24. Szombat, 1000 óra, MKE, Vetítő
A techno-pesszimizmus eco-optimista kompenzálása – a „látványosság business”
A „HIGH-TECH” építészet átfordulása „ECO-TECH” építészetbe.
Az önfeledt csúcstechnika és a környezettudatos technológiák építészete.

IV. Témakör, 2012. Március 31. Szombat, 1000 óra, MKE, Vetítő
Az avantgárd szimbolikus restaurációja – és egy nem várt fordulat – 2001.09.11.
A DEKONSTRUKCIÓ filozófiája, Tschumi, Eisenman, Coop Himmelb(l)au.
A dekonstrukció sztárkultusza és hirtelen vége, Libeskind, Gehry, Hadid.

A húsvéti ünnepek miatt itt egy hét kimarad

V. Témakör, 2012. Április 14. Szombat, 1000 óra, MKE, Vetítő
Útban a mélyebb tartalmak felé – a modern mozgalom átértelmezése – a RETRO
a MINIMALISTA és a KONCEPTUALISTA építészet (purizmus/reduktívizmus).
Elfordulás a posztmoderntől, regionalizmus, kritikai regionalizmus, retro-modern.

VI. Témakör, 2012. Április 21. Szombat, 1000 óra, MKE, Vetítő
A „világvége hangulat” és az érzékiség összefüggései…
Új építészeti trendek a dekonstrukció után. Miért lett a kaosz-metaforából bio-metafora? ORGANO-, BIO-, és NANO-MORFIA. Új ornamentika, emergencia és random struktúrák.
MÉK kortársépítészet kurzus – ismertető

A kurzus a 20. század második fele, a közelmúlt és a jelen építészeti jelenségeinek kronologikus és regionális áttekintését célozza. A II. Világháború utáni évtizedek a világgazdaság átrendeződésével egy időben a civilizációs és modernizációs paradigmák radikális átértelmezését is időszerűvé tették. Szükségképpen változott az építészet arculata is. A CIAM modernizmus, az avantgárd mozgalom válsága, a késő-modern, a pop építészet megnyilvánulásai majd a posztmodern „váratlan” berobbanása bizonyították ezt. A legendás hírű 1968-as mozgalmak kulturális és civilizációs korszakhatárt jeleztek. A termelés és fogyasztás rendszer-szintű válsága lezárta az ellentmondásmentesen működtethető hatalmi, katonai rendszerek korszakát. A 70-es évekkel véget értek a techno-optimista korszakok. A növekedés már megközelítette az ökológiai határokat. A globális posztmodern és az ezután következő (dekonstrukció, új-modern) trendek regionális és kronologikus összefüggései már az új paradigmák érvényesülését mutatják. A hierarchikus modellek alkalmatlannak bizonyultak a globális folyamatok értelmezéséhez. A hagyományos értelemben vett civilizációs „centrum-periféria rendszer”-ek elvét el kellett vetni. Az ezredforduló táján már sztochasztikus/kaotikus modellekkel írhatták le a globalizációs folyamatokat. A posztmodern utáni igen változatos építészeti kép is ezt mutatja. A közelmúlt és a kortárs építészet összefüggéseit elemző kurzusunkban, a meghatározó alkotók életművének bemutatásán túl, a fontosabb iskolákat, szemléleti halmazokat, és trendeket ismertetjük. A közelmúlt jellemzője egy sajátos érték-szerkezet, miszerint népszerű és aktuális vonulatok tűnnek el szinte váratlanul, más harsányabb divatosabb megnyilvánulások mögött, majd egyszer csak (előbbiek kimerülése, okán) előbukkannak megújulva, és eltakarnak más jelenségeket. A kurzus célja e különös szövedék bemutatása.


A kurzus előadásaiban feldolgozott főbb témakörök tartalmának rövid ismertetése

1. Az ARCHIGRAM, a SUPERSTUDIO és a FUTURE SYSTEMS építészeti utópiái.
A késő-modern avantgárd, a technikai utópiák, és az optimista jövőkép.
Első témánk a késő-modern, pop építészet és techno-optimista teóriák jelentős változatai az ARCHIGRAM, és a SUPERSTUDIO bemutatása. Erre épül FUTURE SYSTEMS és a korai PIANO, ROGERS, és FOSTER művek és „techno/high-tech” építészeti gondolkodás. Tisztázzuk az ehhez a korhoz tartozó alapvető értéktételezés és civilizációs identitás fundamentumait képező fogalompárok, mint a „romantikus antikapitalizmus” és a „politikai antikapitalizmus” valamint a „techno-optimizmus” és a „techno-pesszimizmus” dualizmusok tartalmait.

2. A POSZTMODERN áttekintése Jencks, Venturi, Graves, Meier, Stirling, Rossi.
Az amerikai és az európai sztárkultusz, a kettős kód és a manierizálódás.
A posztmodern megértése ma már történeti reflexiót igényel. A „posztmodern kettős kód”-jának, ismeretelméleti, társadalomfilozófiai és piac-szociológiai magyarázatával bevezetett vizsgálódások alapozzák meg a posztmodern állapot értelmezését. Megvizsgáljuk a posztmodern értékvilág „önmegsemmisítő mechanizmusának” kelepcéjét, az alternatívizmus, a relativizmus és a szélsőséges tolerancia tételezett értékekre gyakorolt hatását. Elemezzük, ahogyan a kvalitásos posztmodernből a tájékozatlan manieristák népmozgalmává silányul, és izmussá lesz a posztmodern. A posztmodern hisztérikus divatot generált, de a kettős kód jelszava mögé búvó „arrogáns marketing” a business önigazolásává erodálta az egykor igényes értékek felmutatására is képes mozgalmat.

3. A „HIGH-TECH” építészet átfordulása „ECO-TECH” építészetbe.
Az önfeledt csúcstechnika és a környezettudatos technológiák építészete.
A harmadik gondolatkörben a high-tech teljes fegyverzetben való „váratlan” felbukkanását értelmezzük. Leleplezzük a trouvaille-t, ami egyáltalán nem eredeti (egy jól bevált receptet követ), A high-tech a gyanútlan tömeget veszi célba a radikális „techno-ornamentált felület”-tel, a harsány „techno-mutatványosság”-gal. A tömeg, pedig nem hálátlan. A high-tech épület a mérnöki, gépi esztétika nyelvezetével érvényesülő gyártmány, egyszerre széria design, és drága prototípus. A ’70-es évek után a high-tech-et elit(arian)izmusa (a források ésszerű/takarékos használatára figyelmetlen techno-gőgje) miatt jogos támadások érték, épp az ökológiai kriticizmus hiánya, a költséges a környezetet súlyosan terhelő gyártási és feldolgozási technicizmusa miatt. Mintegy 20 év alatt, ezért fordult át – a védekezés gesztusával – a high-tech szemlélet eco-tech szemléletbe. Az ökologizmus új, vállalt és demonstratív attitűd lett a high-tech-ben, ami legitimálja, és egyben álcázza is a piacorientált alapokon álló értékvilágát.

4. A DEKONSTRUKCIÓ filozófiája Tschumi, Eisenman, Coop Himmelb(l)au.
A dekonstrukció sztárkultusza és hirtelen vége Libeskind, Gehry, Hadid.
A dekonstrukció filozófiája a posztmodern elsekélyesedésére adott válaszként értelmezhető. A posztmodern teoretikusok kijelentették, hogy vége a „nagy elbeszélés”-nek, de hallgattak arról, hogy a versengő „kis dramaturgiák”, a szubkultúrák, a fogyasztásban feloldódó alternatív identitások miként viszonyulnak a források és javak megszerzésére irányuló versenyfolyamatok etikájához/etológiájához. A forráshiánytól, frusztrált térségi, kulturális ellentétekkel/előítéletekkel küszködő ezredvégi civilizáció a kaosz-metaforákban megmutatható „esztétikai szépséggel” és „avantgárd izgalommal” kárpótolta magát. Amikor hirtelen beütött a vég. A New-Yorki, 9.11-es terrortámadás értékszemléleti paradigmaváltást idézett elő. A dekonstrukció esztétizált és fennkölt mintakészlete elválaszthatatlan lett a destrukció, a horror ikonológiájától. A dekonstrukció folytathatatlanná vált, miközben drága computerekkel felszerelkezett irodák ontották a „szebbnél szebb” dekonstrukciókat. De a dekonstrukció és a destrukció jelrendszere összecsúszott. A világ dermedten várta, mi lesz.

5. A KONCEPTUALISTA és a MINIMALISTA építészet (purizmus/reduktívizmus).
Elfordulás a posztmoderntől, regionalizmus, kritikai regionalizmus, retro-modern.
Bevezetésként a minimalista és a konceptualista építészet kialakulását, viszonyítási rendszereit, a „minimal” és a „konceptual”, művészeti mozgalmait ismertetjük. A minimalisták lemondanak színről, a vonalakról, a jelentésekről, a tartalmakról, elutasítják a kontextust és a távlatot. Ettől radikális fordulatot vesz az építészet szimbolikus nyelve. Nem tükrözi, mímeli a világot vagy az arról fogalmi úton alkotott tartalmakat, hanem a világ maga kíván lenni. A konceptualista mű nem törekszik alakot ölteni, tárgyiasulni. Építészetileg ezek a maximák nehezen tarthatók, hisz az építészeti mű alakot ölt, kell is hogy alakot öltsön. Még is van lehetséges a „konceptuális építészet”. A kérdéskör legizgalmasabb feladványa, hogy miként lehetséges a posztmodern után az avantgárd értékek megújítása. A konceptuális építészet nem csak az építészet jelentéstanát de az építészetről való gondolkodás fogalomkészletét is radikálisan újítja meg.

6. Új építészeti trendek a dekonstrukció után. A kaosz-metaforából bio-metafora lett. Organo-, bio-, rizo-, és nano-morfia. Új ornamentika, emergencia, random struktúrák.
A dekonstrukció 9.11 okán folytathatatlanná vált. A posztmodernből való, 20-25 évvel ezelőtt kezdődött dekonstrukciós kimenekülés gesztusa pontosan megegyezik, a dekonstrukcióból való kényszerű kimenekülés dramaturgiájával. A dekonstrukció a késő-posztmodern bárgyú üzeneteit váltotta fel avantgárd karakterű kaosz-metaforákkal. A biomorfia divatja a kaoszmetaforálás avantgárd igényességét mentette át. Kicserélte annak ikonológiáját a mikroszkopikus organizmusok, entrópikusan tenyésző élőszervezetek strukturális és képi metaforáival. Bizonyítani kívánjuk, ez nem lemondás a civilizáció és az elgondolható világ kínálta tartalmakról. A „rizoma”, mint civilizációs metafora új értelmezést kínál a kortárs civilizáció leírásához. Az Internet valósidejű kapcsolatai, a virtuális nyilvánosság digitális hálózatai új strukturális modelleket kínálnak, melyek az építészetben azonmód felbukkantak. Az Emergencia révén új értelmezést kapott a centum-periféria elv, a hierarchia, az oksági kapcsolatok, a dimenziók, a gravitáció és a méretek problémája.


Sólymos Sándor, dr. habil. Ybl díjas építész, tanszékvezető, egyetemi docens,
Magyar Képzőművészeti Egyetem,
Művészetelméleti Tanszék

1,5 pont alkalmanként (9 pont a teljes előadássorozat)

Dátum Leírás Hely
2012-01-01 Az előadások hat egymást követő szombaton 10.00 órakor kezdődnek. 2012. március 10-, 17-, 24-, 31-, április 14-, és 21-én. A jelentkezési határidő, az egész kurzusra, a kezdés előtti utolsó hétfő 12.00 óra, ill. alkalmanként, az aktuális (szombati előadás , Az előadások Magyar Képzőművészeti Egyetem. Vetítőtermében (1062. Budapest, Andrássy út 69-71.) lesznek.

 Időszak kezdő dátuma: 2012-01-01

 Időszak záró dátuma: 2012-12-31
Min. 10 fő, max. 100 fő

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészetelméleti Tanszék.
Sólymos Sándor Ybl díjas építész, dr. habil. tanszékvezető, egyetemi docens.
Romoda Klára, tanszéki titkár, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészetelméleti tanszék
Jelentkezés,
link: http://www.mke.hu/mek_epiteszet_kurzus/ ,
mail: kortars.epiteszet@mke.hu

kortars.epiteszet@mke.hu
http://www.mke.hu/mek_epiteszet_kurzus/

Nyilvános, építészeknek, szakmagyakorlóknak, (az építészhallgatóknak 50% kedvezménnyel), és a részvételi díj minden befizetőjének.

nincs adat

Alkalmanként 6.000-, Ft, a teljes sorozatot egyben befizetve 30.000-, Ft. Diákigazolvánnyal rendelkezőknek alkalmanként 3.000-, ill. sorozatként 15.000-, Ft.

Az előadások alkalmanként és sorozatként is látogathatók. A pontértékek ezzel arányosan alkalmanként meghatározottak. Regisztráció, és a díjbefizetés előre, jelenlét igazolása alkalmanként történik.

nincs adat

  Jóváhagyott továbbképzés.

© 2009 - 2021 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft