Cím: Kecskemét történelmi belvárosa a 19. század második felétől

Téma:
Az előadás arra az időszakra koncentrál, amikor a városkép szempontjából legjelentősebb és máig érzékelhető változások zajlottak. Ez a 19. század vége és a 20. század eleje, a Sándor István által "aranykornak" nevezett időszak. (Kecskemét polgármestere, korábban Kada Elek mellett főjegyző, városépítési szakember, és többek között a belvárosi építkezések felelőse.) Bevezetésként bemutatásra kerülnek a 19. századi városalaprajzok és városképek, valamint a dualizmus előtti jelentősebb építkezések a legújabb kutatások során feltárt források alapján. Ezt követi a törvényhatósági jogú városi cím elnyerése utáni időszak (1870-es évektől) városfejlesztési terveinek ismertetése, majd a századforduló látványos rendezési és építkezési tevékenységének bemutatása.
Ezen belül néhány kiemelt pont:
1. Bontás és építkezés - a főtér és a Rákóczi út.
2. Az épületek téralkotó szerepe
3. A szecesszió és a Kecskeméten foglalkoztatott építészek - miért éppen ők?
4. Beruházók és anyagi háttér - kik hozzák létre a történelmi belváros értékeit?
5. Terek és funkciók. A gazdaság és a kultúra helye, közösségi terek. Vallás és térhasználat.
6. Tervek a közművelődés helyszíneire.

Az utolsó pont már átvezet a két világháború közötti időszakba. A már korábban is tervezett kecskeméti kultúrpalota tervrajzai ekkor készülnek el. Ez az épület a tervek szerint a mai Széchenyi tér felől zárta volna le a főteret. A terv alig ismert, ezért érdemes bemutatni. A két világháború közötti években jelentős változások nem történtek, a belvárosi terek funkciói között nagyobb hangsúlyt kapott a piac és az idegenforgalom. Zárásként: emblematikus épületek és eltűnésük.
Az előadás arra az időszakra koncentrál, amikor a városkép szempontjából legjelentősebb és máig érzékelhető változások zajlottak. Ez a 19. század vége és a 20. század eleje, a Sándor István által "aranykornak" nevezett időszak. (Kecskemét polgármestere, korábban Kada Elek mellett főjegyző, városépítési szakember, és többek között a belvárosi építkezések felelőse.) Bevezetésként bemutatásra kerülnek a 19. századi városalaprajzok és városképek, valamint a dualizmus előtti jelentősebb építkezések a legújabb kutatások során feltárt források alapján. Ezt követi a törvényhatósági jogú városi cím elnyerése utáni időszak (1870-es évektől) városfejlesztési terveinek ismertetése, majd a századforduló látványos rendezési és építkezési tevékenységének bemutatása.
Ezen belül néhány kiemelt pont:
1. Bontás és építkezés - a főtér és a Rákóczi út.
2. Az épületek téralkotó szerepe
3. A szecesszió és a Kecskeméten foglalkoztatott építészek - miért éppen ők?
4. Beruházók és anyagi háttér - kik hozzák létre a történelmi belváros értékeit?
5. Terek és funkciók. A gazdaság és a kultúra helye, közösségi terek. Vallás és térhasználat.
6. Tervek a közművelődés helyszíneire.

Az utolsó pont már átvezet a két világháború közötti időszakba. A már korábban is tervezett kecskeméti kultúrpalota tervrajzai ekkor készülnek el. Ez az épület a tervek szerint a mai Széchenyi tér felől zárta volna le a főteret. A terv alig ismert, ezért érdemes bemutatni. A két világháború közötti években jelentős változások nem történtek, a belvárosi terek funkciói között nagyobb hangsúlyt kapott a piac és az idegenforgalom. Zárásként: emblematikus épületek és eltűnésük.

Székelyné Kőrösi Ilona - történész, főmuzeológus

Dátum	Leírás	Hely
2017-02-28	Civil Klub	6000 Kecskemét, Wesselényi u. 1.

Szabó Viktória
30/847-4060,76/505-793
bkmek@mail.opticon.hu

nyitott

nincs adat