OTIR

    Exportálás      Nyomtatás  |  Utolsó módosítás: 2012-09-03 21:10:19  
ICOMOS Magyar Nemezti Bizottság Egyesület
- főtémakör: 4. A megbízó és a társadalom követelményei, örökségvédelem
- altémakör: 4.19 Népi építészeti emlékek
Postai címe: 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.
Telefonszám(ok): 06 1 212-7615
Fax: 06 1 212-7615
E-mail (elsődleges): secretariat@icomos.hu
E-mail (másodlagos):
Weboldal: www.icomos.hu
 

szakmai konferencia és szakmai tanulmányút

3 nap

XVIII. Békési Népi Építészeti Tanácskozás

Ki van itthon? A falvak népességváltásának műemlékvédelmi következményei

Az utóbbi száz évben térségünkben nem volt ritka, hogy egy-egy vidéki település népességének nemzetiségi, társadalmi összetétele alapvetően megváltozott, lakosságuk részben vagy egészben kicserélődött. Csak egyetlen eseménysor – a 18. századtól a Kárpátok külső előterében élő bukovinai székelyek áttelepítése a 19. század végén, többek között, az Al-Duna mellé, majd maradékuk 1941-ben ugyanoda költöztetése, hogy azután a háború eseményei miatt 1944-ben elmeneküljenek innen és 1945-ben új hazát kapjanak a dunántúli, a németek kényszerű evakuálása miatt részben kiürült sváb falvakban. Ahova egyébként a felvidéki, szintén elüldözött magyarokat is telepítették.De más népességváltások is voltak, elég az erdélyi szászok „kiárusítására” hivatkozni, ahol éppen akkorra néptelenedtek el az egykori virágzó és hallatlan értékes építészet örökségű falvak, mikorra megbukott az a rendszer, mely az egész népességmozgást előidézte. Itt is, mint a Felvidék magyar és szlovák részén is, a cigányok foglalták el az elnéptelenedő falvakat. Gyakran gazdasági okok, például az ipar, vagy a kellő foglalkoztatottságot biztosító mezőgazdaság leépülése váltotta ki az eredeti népesség elvándorlását, vagy radikális lecsökkenését. Gazdasági, társadalmi okai vannak annak, hogy a nagyvárosok agglomerációjában a városok népessége foglalta el a falvakat, mint ahogyan az üdülésre alkalmasakat például a Balaton, de az egyéb fürdőhelyek környékén. Egyes helyeken nyugat európai, pl. holland „koloniák” alakultak ki, nem ritkán az egykori sváb falvakban. A falusi épített örökség védelmének egyik hangsúlyozott eleme a közösség identitása, hogy saját múltjukat örökítik meg azzal, hogy az e körbe tartozó épületeket óvják, örökül hagyják utódaiknak. A felsorolt népességváltáskor erről azonban nem beszélhetünk. A tolnai svábok által épített házakat megöröklő bukovinai székelyek vagy csallóközi magyarok, a muzsnai szászok örökébe betelepedő, vagy a csereháti régió falvaiban egyre nagyobb számú cigányok, a Budapest környéki falvak alvó-népessége, a Káli-medence „gyüttmentjei”, az értelmiségi nyaralótulajdonosok, a németek, akik nem is mindig a kitelepítettek utódai, vagy a hollandok vajon milyen módon viszonyulnak ahhoz az építészeti örökséghez, mely eredendően nem az övék, hanem csak elfoglalták, megvették.Ezért merülhet fel a címben megfogalmazott kérdés: - Ki van itthon? A kérdés az utóbbi időben több nemzetközi ICOMOS tanácskozásokon, (Tusnád/Torockó – 2009., Svédország/Norvégia 2010) többször felmerült és úgy véljük, hogy hasznos lenne egy egész „Békési tanácskozást” ennek szentelni, megvizsgálni és szembenézni a magyarországi, tágabban a Kárpát-medencében tapasztalható helyzettel.

---------------------------------------------------------

2012. szeptember 27.
12 előadás (20 perc/előadás)=240 perc

 Fejérdy Tamás: Faro-i egyezmény
 Olajos Csaba: Népességváltások Észak-Magyarország falvaiban
 Zentai Tünde: Dél-Dunántúl
 Minorics Tünde: Az Ormánság átváltozása

 Páll István: Szatmár
 Darida János: Arad környéki falvak
 Jancsó Árpád: Temes megyei változások
 Kondor Tamás: Drávaszög - Szlavónia

 Szilágyi Mária: Ki van otthon a bánsági (sváb) telepített falvakban?
 Olasz Gabriella: Szász falvak
 Kinda István: Putritól a villáig
 Klamár Zoltán: Moja kućica, moja slobodica! – Az én váram, az én házam! Menekültek Bácskában, Bánságban és Szerémségben


2012. szeptember 28.
Egész napos szakmai kirándulás 12 óra

Útvonal:
Indulás: Békéscsaba
Csanád (Szt. Gellért szarkofágja római katolikus templom, ortodox templom, falu régi paraszt portáinak megtekintése)
Csatád (Lenau Múzeum megtekintése)-Zsombolya ( Néprajzi gyűjtemény - Jäger képek - 1833-as barokk oromzatos ház és a neogót templom megtekintése)
Temesvár: Skanzen (a bánáti népek mindegyikének házát bemutatja)
Temesvár: belváros és a Sörgyár megtekintése
Vinga (bolgár templom megtekintése)


2012. szeptember 29.
8 előadás(20 perc/előadás)=160 perc
Összesen: 400 perc

 Istvánfi Gyula: A magyar falu építészeti hagyománya
 Kerner Gábor: A wellness turizmus hatása a települések arculatára Zala megyében
 Köllő Miklós: Életmódváltás, faluképváltozás Hargita megyében
 Szabó László – Pál István: Szanticska

 Francsics László – Mérő Máté - Tóth Péter: Visnyeszéplak megújuló népi építészete. Egyén, közösség és építészet a Zselicben, egy szőlőhegyen
 Kovács Anna – Kovács Miklós: Itthon vagyunk – népesség és épített öröksége Dél-Nógrádban.
 Láris Barnabás: Kazár
 Kovács Dezső: Hollókő

4,5 pont (1+2+3.nap = 2+1,5+1 pont)

ld. a programnál

Dátum Leírás Hely
2012-09-27 Tanácskozás 5630 Békés, Békés Megyei kulturális Központ, Békés, Jantyik M. u. 23-25

 Időszak kezdő dátuma: 2012-09-03

 Időszak záró dátuma: 2012-12-31
Elméleti képzés: 100-130 fő, Tanulmányi út 100 fő

Pakulár Ibolya,
06 1 212-7615,
secretariat@icomos.hu
----------
Dobosyné Antal Anna
+36 30 580 3856
Jelentkezés helye: secretariat@icomos.hu
Tel/Fax: 06 1 212-7615

secretariat@icomos.hu
www.icomos.hu

Kamarai tagság, illetve felsőfokú végzettség, de a konferencia nyilvános.

Díjmentes, de önköltséggel

A képzés a sikeres pályázatok és támogatások eredményeként ingyenes. A hallgatók a szállás és étkezés költségeit térítik.

---

nincs adat

  Jóváhagyott továbbképzés.

© 2009 - 2021 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft