OTIR
Szakmai továbbképzések | Kötelező továbbképzések | Pályázóknak / Szervezőknek | Adminisztráció |

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   353  354  355  356  357  358  359  360  361  362   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2011/12/271DÖRKEN KFT.TETŐFEDŐ MESTERKURZUS PLUSZ --------------------------------  TETŐFEDŐ MESTERKURZUS PLUSZ ----------------------------------------------------- Programterv 2012. január 17. 9.00 – 9.45 Bevezetés az épületfizikába, épületfizikai fogalmak, páradiffúzió, konvekció, Sd-érték, párakicsapódás és hőmérsékleti görbe, páraáteresztés, párafékezés párazárás, légzárás, szélzárás /Farkas Imre/ 9.45 – 10.30 Hőszigetelés védelem a tetőszerkezetekben. Fogalmak: nem szellőztetett tetőszerkezetek, átszellőztett tetőszerkezetek, hőszigetelés elhelyezése: szarufák között, szarufák között és alatt, szarufák között és felett, szarufák felett /Farkas Imre/ 10.30 – 10.45 Szünet 10.45 – 11.30 Alátétfedések tervezési és kivitelezési irányelvei Magyarországon /ÉMSZ Irányelv/ Alátéthéjazatok felhasználása az irányelvek tükrében Vízzárósági, vízhatlansági követelmények, síklemezfedések alátéthéjazatai, Hangcsillapítás a tetőszerkezetekben /Farkas Imre/ 11.30 – 12.15 Alátéthéjazatok anyagaival szemben támasztott követelmények CE-jelölési kötelezettség építőanyagok számára /Farkas Imre/ 12.15 – 13.00 Alátéthéjazatok kivitelezési hibái, általános szakszerű csomópontok bemutatása Nem megfelelő alátéthéjazat és annak csomóponti hibáinak következménye a statikai tartószerkezetekre /Farkas Imre/ 13.00 – 14.00 Ebéd 14.00 – 14.45 Energiatakarékosság és az alátétfedések kapcsolata, alátétfedések alkalmazása passzívházaknál /Farkas Imre/ 14.45 - Gyakorlati megoldások modelleken, kis létszámú csoportokban /Vezető: Erdélyi Miklós, Farkas Imre/ 2012. január 18. 9.00 – 9.45 DIN 4108-7 légzárás a tetőszerkezetekben és csatlakozásoknál, épületek légzárásának követelményei, energiafelhasználás és szellőzés kapcsolata. /Farkas Imre/ 9.45 – 10.30 Lég- és párazáró réteg tervezése, kivitelezése Ajánlott tervezési és kivitelezési megoldások, példák /Farkas Imre/ 10.30 – 10.45 Szünet 10.45 – 11.30 A lég- és párazáró rendszer hibás tervezése, kivitelezése, ennek következményei A nem megfelelő lég- és párazáró réteg, valamint annak csomóponti hibáinak következménye a statikai tartószerkezetre. /Farkas Imre/ 11.30 – 12.15 Könnyűszerkezetes épületrészek felújítása /Farkas Imre/ 12.15 – 13.00 Épületek légzárásának mérése az MSZ EN 13829 szabv. Szerint /Farkas Imre/ 13.00 – 14.00 Ebéd 14.00 – 14.45 Könnyűszerkezetes épületrészek ellenőrzése BlowerDoor méréssel, hiba megállapítása, javítása /Farkas Imre/ 14.45 - Gyakorlati megoldások modelleken, kis létszámú csoportokban /Vezető: Erdélyi Miklós, Farkas Imre/ 2012. január 19. 9.00 – 9.45 Hőtároló hőszigetelés energiatudatos épületekhez, a hőszigetelés süllyedésmentes megoldása, hőhídmentes építkezés, könnyűszerkezet hangcsillapítása /Felföldi Imre, Thermofloc magyarországi vezérképviseletének vezetője/ 9.45 – 10.30 Fázisváltó anyagok használata, komfortjavítás energiabevitel nélkül /Farkas Imre/ 10.30 – 10.45 Szünet 10.45 – 11.30 Különleges tetőszerkezetek, könnyűszerkezetek csomóponti megoldásai (nádtető, fazsindely, előtétfalas szerkezetek) /Farkas Imre/ 11.30 – 12.15 Tesztírás 12.15 – 13.00 Ebéd 13.00 – 14.00 Tesztek kiértékelése2012. JANUÁR 17 – 2012. JANUÁR 19.KERTÉSZ CSÁRDA, SZÉKESFEHÉRVÁR5 pont
2012/33TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Az építési műszaki ellenőri tevékenység a közigazgatási és bírós  Az építési műszaki ellenőri tevékenység a közigazgatási és bírósági eljárások tükrében Részletes tematika 1. nap - 8 tanóra A közigazgatási eljárásokban az építési hatósági engedélyezési eljárások - az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó főbb jogszabályok, - az építési hatósági eljárások formai és tartalmi követelményei, - a szakhatóságok bevonásának gyakorlata, - az eljárások során tapasztalható, általánosítható hibák és hiányosságok a kérelmezők részéről, - a kérelmek elutasításának főbb okai, - a Ket. alapján a jogorvoslatok lehetőségei, és a II. fokon eljáró közigazgatási szervek gyakorlata 2. nap - 8 tanóra Egyedi ügyek ismertetésével a bírósági gyakorlat bemutatása - a kereset benyújtásának formai és tartalmi követelményei, és a közigazgatási bíróságok döntései - a vállalkozási szerződéshez kapcsolódó hibás teljesítés miatti kárigények elbírálásának gyakorlata, különös figyelemmel a megosztott kárfelelősségre, - a garanciális igényekkel kapcsolatos perek gyakorlata 3. nap - 8 tanóra Igazságügyi szakértő a közigazgatási és a kártérítési perekben Az igazságügyi szakértő egyedi ügyeken keresztül mutatja be az építési műszaki ellenőr felelősségét is érintő mulasztásokra visszavezethető tervezői és kivitelezési hibákat és hiányosságokat2012-03-07, 2012-05-09Budapest XIV. kerület Pillangó park 9., Budapest XIV. kerület Pi  Budapest XIV. kerület Pillangó park 9., Budapest XIV. kerület Pillangó park 9.5 pont
2012/46Project Control Expert Kft.ProJack Manager projektmenedzsment program oktatása2012-04-17, 2012-06-19, 2012-08-14, 2012-10-16, 2012-12-04Budapest XIII. kerület, Budapest XIII. kerület, Budapest XIII. k  Budapest XIII. kerület, Budapest XIII. kerület, Budapest XIII. kerület, Budapest XIII. kerület, Budapest XIII. kerület5 pont
2008/12/019Project Control Expert Kft.Project Director projektmenedzsment program oktatása2012. március 12-14., 2012. május 15-17., 2012. július 17-19.  2012. március 12-14., 2012. május 15-17., 2012. július 17-19., 2012. szeptember 18-20., 2012. november 13-15.1138 Budapest, Váci út 152-156.5 pont
2019/125Magyar Mérnöki Kamara TudásközpontBeruházáslebonyolítói Mesteriskola 1 A beruházáslebonyolító  Beruházáslebonyolítói Mesteriskola 1 A beruházáslebonyolító működésének keretei, lehetőségei, eszközei 1.1 A hazai építési piac bemutatása, a beruházáslebonyolító működési környezete Az elmúlt évekbeli és a jelenlegi építési piac jellemzői, meghatározó folyamatai, várható prognózisok, a legjelentősebb szereplők: megrendelők, tervezők, lebonyolítók, kivitelezők, tendenciák, számok, statisztikák. 1.2 A beruházási folyamatok rendszere A BFR, az MMK-MÉK-ÉVOSz szakmai koncepció bemutatása, mint alapvető modell, amely a beruházáslebonyolító szerepét, felelősségét, összefüggés-rendszerét determinálja mind a magasépítési, mind az infrastrukturális beruházások körében. 1.3 Az általános jogi szabályozási környezet Ebben a blokkban az alapvető jogi környezet bemutatása az összefüggések feltárása a célunk, az egyes projektfázisok tárgyalása során az odavágó konkrét jogi előírások ismertetendők. 1.4 Általános gazdasági és pénzügyi ismeretek ebben a blokkban az alapvető gazdasági és pénzügyi jellegű környezet bemutatása, az összefüggések feltárása a cél, az egyes projektfázisok tárgyalása során az odavágó konkrét előírások ismertetendők. bár ezen kérdések jó része nem a „klasszikus” beruházáslebonyolítói feladatok közé tartozik, szükséges, hogy a mesteriskola hallgatói tisztában legyenek az idevágó ismeretekkel, hiszen a munkájuk kereteit adják, gyakran „inputot” jelentenek számukra. 1.5 Általános építési projekt-menedzsment ismeretek ebben a blokkban azoknak az ismereteknek az átadására kerül sor, amelyek a projektszervezet, illetve a beruházáslebonyolító tevékenységéhez a „szellemi” munkaeszközt jelentik. 1.6 Speciális keretek ebben a témakörben három olyan speciális területet tekintünk át, amelyek esetenként alapvetően befolyásol(hat)ják a projekt megvalósítását, illetve abban a beruházáslebonyolító feladatait. 1.6.1 Az Európai Unió támogatási rendszerében megvalósuló beruházások speciális kérdései az EU támogatási rendszere, a magyarországi mechanizmus ismertetése, együttműködés a kormányzati, a támogatást nyújtó szervezetekkel, illetve egyéb szereplőkkel, főbb ellenőrzési gyakorlatok, súlypontok. 1.6.2 A fenntartható tervezésből fakadó speciális feladatok, a környezetvédelem növekvő súlya az építési beruházásokban, BREEAM, LEED, DGNB fenntarthatósági minősítési rendszerek, életciklus-költségek (LCC) 1.6.3 A közbeszerzési eljárások speciális követelményei. ez a blokk csakis a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva tekinti át az építési beruházásokban és az esetenként kapcsolódó eszközbeszerzésekben szükséges lebonyolítói tevékenységet: együttműködés és munkamegosztás az akkreditált közbeszerzési tanácsadóval, illetve az ellenőrzést végző szervezetekkel: KFF, KH, KDB). 2 A beruházáslebonyolítás az építési beruházások folyamatában 2.1 A projekt megalapozása, beruházási program, tervezési program Ennek a modulnak a keretében a beruházáslebonyolító szempontjából kell bemutatni az előkészítő folyamatokat, amelyekben a konkrét projekt-szervezettől függően a beruházáslebonyolító vagy részt vesz, vagy „csak” megelőző tevékenységként kell ismernie a teendőket. Ebben a körben át kell tekinteni a teljes (komplex) beruházás megvalósítási konstrukciójáról szóló döntés előkészítését: fővállalkozás, generálkivitelezés, társvállalkozás (építés és technológiai szerelés), tervezés és kivitelezés egy kézben (D&B, DBO), saját kivitelezési menedzsment és szakkivitelezők stb. legyen-e a „mű” létrehozásának a formája, konstrukciója? Előnyök, hátrányok, összefüggések. 2.2 Tervezés-menedzsment, a tervező(k), valamint a műszaki ellenőr kiválasztása • Tervpályázatok, • A tervezési tevékenység ütemezése, a tervezési koordináció eszközei, lépései, ellenőrzése, • Vázlatterv, jóváhagyási terv, • Engedélyezési terv készítése, • Tenderterv, kiviteli terv készítése, • A műszaki tervek véleményezése, • Részvétel a műszaki ellenőr kiválasztásában. 2.3 Az építési beruházásokhoz szükséges területek és engedélyek megszerzése, illetve ezen folyamatok koordinációja Ebben a modulban mindenfajta (magasépítési, tehát ún. pontszerű és infrastrukturális, ún. vonalas) építési beruházás területeinek és a különféle engedélyeinek megszerzési folyamatát kell szisztematikusan áttekinteni, összefüggésben az előzőek szerinti tervfázisokkal, konkrét jogszabályi kötelezettségekre hivatkozva, azaz általános építésügyi hatóság engedélyezési eljárások • építési engedélyezési eljárás • összevont engedélyezési eljárás • összevont telepítési eljárás • engedélyezési eljárástól eltérés, mikor szükséges módosítási engedélyezési eljárás • engedély hatályának meghosszabbítása • sajátos építmények építésügyi hatósági eljárásainak áttekintése, jellemzőbb engedélyezési eljárások • közlekedési sajátos építmények • vízilétesítmények engedélyezési eljárása • integrált engedélyezési eljárások, mint a különböző engedélyezési eljárások együttes lefolytatásának lehetősége • nemzetgazdasági szempontból kiemelt eljárások rövid ismertetése • más kapcsolódó eljárások, földvédelmi eljárások, környezetvédelmi eljárás, közútkezelői hozzájárulás stb. • ún. különleges területszerzési eljárás a kisajátítási eljárás • a megszerzett engedélyek módosítási procedúrája 2.4 Az építési beruházás vállalkozásba-adása, a kivitelező kiválasztása Ebben a modulban a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva kell ismertetni a különféle versenyeztetési eljárásokat a 2.1 pontban körülírt megvalósítási konstrukciókról szóló döntésnek megfelelően, ki kell térni a közbeszerzési eljárások szakmai előkészítésében és lefolytatásában szükséges beruházáslebonyolítói közreműködésre (alkalmassági feltételek, ajánlatkérési dokumentáció, érékelési szempontok, kiegészítő tájékoztatások nyújtása), helyszíni bejárások megszervezése, a szerződéstervezetek összeállításában való szakmai közreműködés fontos tennivalói: például a kockázatok megosztása, a kivitelezés időszakában szükséges vitarendezési módszerek. 2.5 Az építési beruházás kivitelezése Ennek kiindulásaként azt kell feltételeznünk, hogy a hallgatók teljes körűen ismerik az építési-kivitelezési folyamatot, annak csakis a beruházáslebonyolítóval kapcsolatos aspektusait tekintjük át általában mindenfajta beruházás (tehát a pontszerű és a vonalas létesítmények megvalósítása) idevágó kérdéseit érinteni kell, kitérve a speciális vonatkozásokra is. 2.6 Projektzárás és az azt követő feladatok Az ebben a blokkban foglalt tevékenységek általában a projekt befejezését jelentik, de nem minden esetben igénylik ezek során a lebonyolító közreműködését, ahogy a kezdeti lépéseknél sokféle lehet a „belépési pont”, a befejezésnél is többféle konstrukció létezik, az oktatás során azt kell alapul venni, hogy a tényleges befejezésig foglalkozik az ügyekkel a beruházáslebonyolító. 3 Projektismertetések, esettanulmányok Ezek a konkrét ismertetések, esettanulmányok már lezárt projektekről szólnak, a negatív és pozitív tapasztalatok bemutatásával, kifejezetten a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva, kiemelt szerepet szánunk ezeknek az esettanulmányoknak egyfelől az egyes beruházás-fajták (pontszerű vs. vonalas stb.) különbségének illusztrálására, másfelől a gyakorlati jelleg erősítése céljából. Ezek az esettanulmányok nem a képzési folyamat végén kerülnek bemutatásra, inkább az időtartam első negyedétől kezdődően két-három tanórás programok, szándékaink szerint programonként egy-két előadóval, interaktív hallgatói részvétellel, szükség esetén moderátor közreműködésével. 3.1 Magasépítési beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.2 Vonalas építési (közlekedési: út, vasút) beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.3 Közmű-, vagy környezetvédelmi építési beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.4 Technológiai szerelési munkákat is tartalmazó (például ipari, energetikai stb.) beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.5 Egyéb, a hallgatóság érdeklődésére számot tartó gyakorlati témák (pl. nemzetközi tapasztalatok, ÉMI, TSzSz, FIDIC) 4 A beruházáslebonyolítói mesteriskola zárása, aktuális tudnivalók Záródolgozat, értékelés, tanúsítvány --- A záródolgozat a hallgatók saját vállalkozásához kapcsolódó esettanulmány készítését jelenti, melyben a képzésben elsajátított tudás alapján fogalmaz meg a projekt bonyolítását segítő, annak hatékonyságát, eredményességét növelő megállapításokat. A terjedelem nem haladja meg a szokásos dolgozatok terjedelmét (30-50 oldal). A dolgozatok értékelését a szervezők által felkért szakemberek végzik a mesteriskola tematikájának, oktatási rendjének ismeretében.2019-09-02Budapest Szerémi út 4.5 pont
2012/157BME Mérnöktovábbképző IntézetFelkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsít  Felkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsításra A képzés célja: Épületeink átlagos energiafogyasztása 2-3-szorosa a fejlettebb országokban megszokottnak. Ezt fokozatosan csökkenteni szükséges (lásd a 2002/91/EK irányelve és annak új, nemrég megjelent, szigorított változatát!). Ezt a folyamatot segíti elő az épületenergetikai követelményrendszer és tanúsítás. Ennek alaprendeletei az évek során már hatályba léptek, új rendeletek folyamatosan várhatók. A képzés során a résztvevők felkészülnek a feljogosított tanúsítói vizsgabizottság előtti vizsga letételére. A sikeres vizsga az egyik feltétele az – épületenergetikai szakértői illetve tanúsítói tevékenységhez szükséges – mérnök-, illetve építész- kamarai bejegyzésnek. A tanúsítói tevékenységhez a rendeletek és a kamarák szerint nem szükséges kamarai tagság. A tantermi gyakorlatok során számpéldák megoldásával, a terepgyakorlatok során épületszerkezeti-, és épületgépészeti rendszer- felismeréssel is foglalkoznak a résztvevő szakemberek. A képzés tematikájának fő fejezetei (az ismert vizsgakövetelmények tükrében):  Jogszabályi és rendeleti háttér  Az épületenergetikai szabályozás háttere  A belső környezet kritériumai  Az épület energiaigényének számítása a tervezésnél  Az épületek energetikai minőségének tanúsítása2012-03-30Budapest XI. kerület Magyar tudósok körútja 2. Q. ép.5 pont
2012/213Építész Továbbképző Nonprofit Kft.XVII. Országos Főépítészi Konferencia - SZÁMVETÉS ÉS JÖVŐKÉP El  XVII. Országos Főépítészi Konferencia - SZÁMVETÉS ÉS JÖVŐKÉP Előadások: - MAKÓ VÁROSFEJLESZTÉSE - A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁNAK ÉPÍTÉSZETE AZ ALFÖLDÖN - AZ ÚJ KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÉS A FŐÉPÍTÉSZEK - AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ ÉS A FŐÉPÍTÉSZI RENDSZER - AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A FŐÉPÍTÉSZEK - A HELY SZELLEME ÉS A FŐÉPÍTÉSZEK: VILÁGÖRÖKSÉG, ÉRTÉKVÉDELEM - PÁRBESZÉD AZ ÉPÍTÉSÜGY HELYZETÉRŐL Szekcióülések: - AZ ÚJ KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÉS A FŐÉPÍTÉSZEK - AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÖNÁLLÓ HATÓSÁGI JOGKÖRE - A FŐÉPÍTÉSZ FELÉPÍTÉSE ÉS TERMÉSZETRAJZA - DÉL-ALFÖLDI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁI Tanulmányút: - TEMESVÁR: XIX-XX. század fordulójának építészete Temesváron, Kós Károly szülőházának megtekintése - MAKÓ: belvárosi séta Kiállítások: - A EUROPAN Nemzetközi Építészeti - Városépítészeti tervpályázata bemutatása - MAKOVECZ IMRE TEMPLOMAI - A Dél-Alföld kertjei DÍJÁTADÁS: Főépítészi Életmű Díj, Év Főépítésze Díj2012-08-22Makó5 pont
2013/67Kós Károly AlapítványKós Károly Egyesülés 2013 februári szakmai konferenciája Pro  Kós Károly Egyesülés 2013 februári szakmai konferenciája Program: 1. nap, február 22. péntek 14.00 Érkezés 14.30 A szerves építészet helyzete • A főépítészek rendszerének átalakulása Felkért előadók: Nagy Ervin, Philipp Frigyes Moderátor: Salamin Ferenc Kávészünet • A tervpályázatok tapasztalatai és az építészeti trendek Felkért előadók: Nagy Ervin, Sáros László Moderátor: Ertsey Attila • Az építésügy jogszabályrendjének reformja Felkért előadó: Sáros László, Turi Attila Moderátor: Zsigmond László 19.0 acsora, utána kötetlen beszélgetés 2. nap, február 23. szombat 8.00 Reggeli 9.00 Országépítő, az építészeti és társadalmi folyóiratról 23 éves az Országépítő Csernyus Lőrinc, Kőszeghy Attila Építészeti konferenciák 52 építészeti program 1989 óta Buella Mónika, Zsigmond László Posztgraduális építészképzés Vándoriskola, 64 végzett vándorépítész Salmin Ferenc, Csernyus Lőrinc, Erhardt Gábor Moderátor: Jánosi János Kávészünet A Vidékstratégia sorsa és a földkérdés Ertsey Attila 13.00 Ebéd 14.30 Jelen Az ócsai projekt ismertetése, az Egyesülés építészeinek részvétele a munkában A borsodi árvíz utáni újjáépítés ismertetése, a károsult középületek tervei A vörösiszap katasztrófa utáni újjáépítés, az Emléklezés kápolnája Devecseren Aktuális építészeti feladatok, az egyesülés cégeinek munkái Milyen jövőképet alkotunk magunknak? - a második Magyarország, szellemi forrásaink kérdése - intézményeink lehetséges feladatai: o Országépítő (Dévényi Sándor, Dénes Eszter) o Vándoriskola (Csernyus Lőrinc) o Egyesülés (Dévényi Sándor, Zsigmond László) 19.0 Vacsora, utána kötetlen beszélgetés 3. nap, február 24. vasárnap 8.00 Reggeli 9.00 Összegzés, stratégiai terv, munkaprogram Építészeti munkák az Országépítő-ben, különös tekintettel a főépítészi tevékenységre, Kiállítások, építész bemutatkozások a Kecske utcában Vándoriskolai képzés munkaterve a hároméves (hat féléves) ciklusban Moderátor: Jánosi János, Ertsey Attila 12.00 A program befejezése, ebéd a’la carte, hazautazás2013-02-22, 2013-02-23, 2013-02-24Rácalmás Jankovich Kúria, Rácalmás Jankovich Kúria, Rácalmás Jan  Rácalmás Jankovich Kúria, Rácalmás Jankovich Kúria, Rácalmás Jankovich Kúria5 pont
2013/148BME Mérnöktovábbképző IntézetFelkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsít  Felkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsításra A képzés célja: Épületeink átlagos energiafogyasztása 2-3-szorosa a fejlettebb országokban megszokottnak. Ezt fokozatosan csökkenteni szükséges (lásd a 2002/91/EK irányelve és annak új, nemrég megjelent, szigorított változatát!). Ezt a folyamatot segíti elő az épületenergetikai követelményrendszer és tanúsítás. Ennek alaprendeletei az évek során már hatályba léptek, új rendeletek folyamatosan várhatók. A képzés során a résztvevők felkészülnek a feljogosított tanúsítói vizsgabizottság előtti vizsga letételére. A sikeres vizsga az egyik feltétele az – épületenergetikai szakértői illetve tanúsítói tevékenységhez szükséges – mérnök-, illetve építész- kamarai bejegyzésnek. A tanúsítói tevékenységhez a rendeletek és a kamarák szerint nem szükséges kamarai tagság. A tantermi gyakorlatok során számpéldák megoldásával, a terepgyakorlatok során épületszerkezeti-, és épületgépészeti rendszer- felismeréssel is foglalkoznak a résztvevő szakemberek. A képzés tematikájának fő fejezetei (az ismert vizsgakövetelmények tükrében): - Jogszabályi és rendeleti háttér. - Az épületenergetikai szabályozás háttere. - A belső környezet kritériumai. - Az épület energiaigényének számítása a tervezésnél. - Az épületek energetikai minőségének tanúsítása.2013-04-05Budapest Egry József u. 1. E. épület5 pont
2013/197Építész Továbbképző Nonprofit Kft.XVIII. Országos Főépítészi Konferencia Bejárások: Európában   XVIII. Országos Főépítészi Konferencia Bejárások: Európában egyedülálló Pusztai tölgyesek Egy tipikus alföldi tanya Nagykőrös építészete Típusbútorok a népi kultúrában (múzeumlátogatás) Czifra kert Reformátustemető családi sírboltjai Arany-út Előadások: Kell itt még építész? Az építészeti illeszkedés egyes szempontjai egy urbanista szemével Illeszkedés, akkor most hozzáfogunk… Tágra zárt kapuk Hogyan fedezzük fel a játék és művészet örömét, miközben súlyos településrendezési döntéseket hozunk? Illeszkedés a települési tájban Település a tájban Főépítészi kihívások az új közigazgatási struktúrában Főépítészek szerepe a jövőben Országos Főépítészi Kollégium beszámolója Főépítészek az Épített és Természeti Környezetért Alapítvány beszámolója Egyéb programok: "Ariadne fonala" kiállítás megtekintése "Az én Házam" rajzpályázat zsűrizése Emlékfa ültetés Emléktábla avatás Főépítészi Életmű Díj, Év Főépítésze Díj átadás2013-08-28Nagykőrös Arany János Kulturális Központ5 pont

3641 rekord, 365 oldalon

 |<   <   353  354  355  356  357  358  359  360  361  362   >   >| 

© 2009 - 2022 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft