OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   12  13  14  15  16  17  18  19  20  21   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2012/85MUT - Magyar Urbanisztikai Társaság Észak-Magyarországi SzervezetVidor Ferenc szakmai előadása2011-01-011 pont
2014/146Artifex Kiadó Kft.Vidéki építészet, vidéki turizmus Helyszín: Bakodpuszta Időp  Vidéki építészet, vidéki turizmus Helyszín: Bakodpuszta Időpont: 2014. szeptember 16. Program: 9.30-9.40 Bevezető 9.40-10.00 Borbély Lajos építész, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Elnöke: Köszöntő 10.00-10.30 Jusztin Márta PhD történész, idegenforgalmi szakközgazdász, főisk. tanár, BGF Turizmus Intézeti Tanszék: A vidéki építészet szerepe a turizmusban 10.30-11.00 Csontos Györgyi DLA építész, egy. tanársegéd, SZIE YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék: Esettanulmányok a hazai vidéki turisztikai építési projektek köréből 11.00-11.30 Krizsán András DLA építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke: Példa egy tájegység továbbvihető építészeti hagyományainak feldolgozására: Balaton-felvidéki építészeti útmutató 11.30-12.30 Kávészünet 12.00-12.30 Pajer Kristóf mérnök-közgazdász, Megyer polgármestere: Helyi tapasztalatok, megvalósult jó példák bemutatása 12.30-13.00 Anthony Gall PhD építész, egy. docens, SZIE YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék: Hallgatói megközelítések az Ybl Miklós Építéstudományi Karon: egy konkrét helyszínre készült vidéki turisztikai ötletek, illetve hozzájuk kapcsolódó épülettervek bemutatása 13.00-13.30 Dancsokné Fóris Edina tájépítész, Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék: A tájépítészet szerepe a turizmusban 13.30-14.30 Ebédszünet 14.30-15.00 Borbás Péter építész, a MOME óraadó oktatója (felkérés alatt): Tájházak, tanyák, ökofalvak mint lehetséges turisztikai célpontok 15.00-15.30 Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke (felkérés alatt): A vidéki építészet jelentősége – így látják a vidéki turisztikai vállalkozók 15.30-16.30 Kérdések, hozzászólások, vita, beszélgetés2014-09-16  Bakodpuszta 51-es út, 108-109-es km2 pont
2012/395Expositor Rendezvényszervező és Marketingtanácsadó Kft.VI. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia Szervezők:   VI. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia Szervezők: MMK Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat, TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete Rockwool Hungary Kft. Konferencia Fővédnöke: BM OKF Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató (felkérés alatt) A konferencia szakmai védnökei: TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BME Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete MMK Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat MÉK Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi tagozat Média partner: Védelem Szakfolyóirat Magyar Építéstechnika A konferencia tervezett programja: 10.00 – 10.30 Érkezés – Regisztráció 10.30 – 10.45 A Konferenciát megnyitja: Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Magyar Mérnök Kamara Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke Dr. Bányai Kornél ügyvezető igazgató, Rockwool Hungary Kft. I. rész Jogszabályi környezet változásai: 10.45 – 11.15 Előadás: Tűzvédelem területét érintő jogszabály változások Előadó: Bérczi László tű. dandártábornok, Tűzoltósági Főfelügyelő, BM OKF (felkérés alatt) 11.15 – 11.45 Előadás: Merre tovább OTSZ, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezett módosításának elvei Előadó: Érces Ferenc tű. ezredes, Tűzvédelmi főosztály, főosztályvezető (felkérés alatt) 11.45-12.45 Előadás: Építésügy területét érintő jogszabály változások Előadó: Dr. Bedő Katalin, Építésügyi Főosztály, Főosztályvezető helyettes, Belügyminisztérium 12.45 – 13.30 Kávé szünet, kiállítás megtekintése II. rész Alacsony energiafogyasztású épületek és a tűzvédelem 13.30 – 14:30 Előadás: Passzív házak és alacsony energiafogyasztású épületek tűzvédelmi kérdései, szemléletváltozás szükségességének okai! Előadók: Dr. Takács Lajos Gábor adjunktus, BME Épületszerkezettani Tanszék, Szikra Csaba tudományos munkatárs, BME Épületgépészeti és Épületenergetikai Tanszék 14:30 – 15:00 Előadás: Átszellőztetett homlokzatok tűzvédelmi kérdései külföldi tűzeseti és haza vizsgálati tapasztalatok alapján Előadó: Heizler György ny. tű. ezredes, Védelem szakfolyóirat (felkérés alatt) Mezei Sándor hatósági főelőadó Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség 15:00 – 15.30 Kávészünet III. rész Mérnöki tevékenység, mérnöki és vizsgálati módszerek a tűzvédelem területén 15.30- 15.50 Előadás: Megújuló ÉMI Előadó: Matuz Géza, ÉMI vezérigazgató helyettes 15.50-16.10 Előadás: Tűzvédelmi mérnöki tevékenység a gyakorlatban. A szakosodás elkerülhetetlen? Hova milyen szaktudással rendelkező tervezőt vegyünk igénybe, ki miért vállal, vállalhat felelősséget? Előadó: Nagy Katalin TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú egyesületének elnöke 16.10 – 16:30 Előadás: Bírság és piacfelügyelet mint jogi szabályozó? Tapasztalatok és az elkerülés lehetőséges módjai a tervezési, építési folyamat résztvevő szempontjából. Előadó: Angyal István tű. alezredes, főosztályvezető helyettes BM OKF. (felkérés alatt) 16:30 Konferencia hivatalos részének zárása Zellei János TSZVSZ, Magyar Tűzvédelmi Szövetség Elnökének zárszava 16.30 – 17:00 Tervezést támogató szoftverek bemutatása, sorsolás pl. tűzbiztos.com2013-02-21Budapest XIV. kerület Dózsa György út 1.2 pont
2010/058Bács-Kiskun Megyei Építész KamaraVI. Országos Kéménykonferencia2010. március 25-26. 9-18hKecskemét Három Gúnár Rendezvényház1 pont naponta
2014/11Építésügyi Igazgatási Szakmai KollégiumVI. Országos Építésügyi Igazgatási Szakmai Napok - "Az átal  VI. Országos Építésügyi Igazgatási Szakmai Napok - "Az átalakult építésügy első évének tapasztalatai" c. November 21. (csütörtök) 9.00 Regisztráció 10.00 Megnyitó ÉISZK Alelnökének és Visegrád város polgármesterének köszöntője 10.30 Magyar Mária BM Építésügyi Főosztály főosztályvezetője: Az év építésügyi eseményei, mi várható a jövő évben, hatályba lépett a köztisztviselői etikai kódex 11.20 Dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Igazgatási Osztály osztályvezetője: Az eljárási kódex alkalmazási tapasztalatai, kiemelt problémák 12.00 Dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Igazgatási Osztály osztályvezetője: Az építésfelügyeleti feladatok alakulása, fokozott elvárások, építésügyi monitoring bevezetése 12.30 Zambó Terézia, a BM Terület- és Településrendezési főosztály: Mit kell tudni a hatóságoknak az új településrendezési szabályozásról? 13.00 Ebéd 14.30 Szamkó Katalin építész: A CET-beruházás ismertetése 15.00 Potzner Ferenc építész tervező: A VÁRBAZÁR beruházás ismertetése 15.30 Kováts Ákos Debrecen város főépítésze: „Városközpont másképp” 16.00 Káldy Jenő építésügyi szakértő: Az ócsai beruházás bemutatása 16.30 Káldy Jenő: Gilvánfai beruházás bemutatása November 22. (péntek) 9.00 Soltész Ilona BM Építésügyi Európai Uniós Ügyek Osztályának vezetője: Az új termék rendelettel kapcsolatos feladatok 9.30 Wolford Ágnes BM építésügyi szabályozási referens: Az Országos Építésügyi Nyilvántartás fejlődése, különös tekintettel az e-építési napló alkalmazására 10.00 Farkas Diána és Bőgner Mária BM Építésügyi Főosztály: szakmagyakorlási kódex, építésügyi vizsga és a hatósági továbbképzési rendszer átalakítása 10.40 Érces Ferenc OKF főosztályvezetője: Az új kéményseprő-szabályok, a tűzvédelmi hatóság és az építésügyi feladatok 11.20 Farkas Imre épület rekonstrukciós szakmérnök: Etika az építés folyamatában 12.00 A konferencia zárása (megválasztott új ÉISZK elnök)2013-11-21, 2013-11-22Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz., Vi  Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz., Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz.1.nap: 2 pont, 2.nap: 1 pont
2013/154Csongrád Megyei Kereskedelmi és IparkamaraVI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia A klímaváltozás és hatás  VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia A klímaváltozás és hatásai a régióban 2013. május 31. - CSMKIK Székház (Szeged, Párizsi krt. 8-12.) 9.30 - 9.45 Kamarai köszöntők Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Bodor Dezső, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei elnöke 9.45 - 10.05 Kárpát-medencei gazdasági környezet Vagács István, Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője 10.05 - 10.25 A 21. századi klímaalakulás a Kárpát-medencében és annak néhány becsülhető környezeti hatása a dél-alföldi régióban Dr. Blanka Viktória, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének tudományos munkatársa Az éghajlati rendszer melegedése a globálisan átlagolt levegő- és óceán-hőmérséklet emelkedéséből, a hó- és jégtakaró kiterjedt olvadásából és a globális átlagos tengerszint emelkedés megfigyeléséből mára egyértelműen igazolhatóvá vált. A globális trendekhez hasonlóan az elmúlt évszázadban Magyarországon is az évi középhőmérséklet hőmérséklet emelkedése jellemző. Emellett a csapadékmennyiség változásában is jól kimutatható egy csökkenő tendencia, az éves csapadékösszeg változékonysága ellenére is. A éghajlat jelenlegi és a jövőben várható változásának megismerése ezért egyre fontosabbá válik. A jövőben várható klímaváltozás becslésére klímamodelleket dolgoztak ki, melyek a fizikai folyamatok (óceán, légkör, szárazföld, élővilág) mellett az emberi tevékenység hatásait is figyelembe veszik. A klíma hosszú távú előrebecslésére a Kárpát-medencére is számos regionális léptékű modell használható (ALADIN, REMO, PRECIS, RegCM). Vizsgálatainkban az elérhető modellek közül az ALADIN és a REMO modelleket alkalmaztuk, melyek a modellek között az átlagosnak tekinthető változásokat reprezentálják. A klímamodellek alapján, Magyarországon a 21. században az évi középhőmérséklet emelkedése, a csapadék éven belüli eltolódása várható. A regionális éghajlati változások a 21. században jelentős hatást fejthetnek ki a természeti rendszerekre. A modellek alapján az évek közötti szélsőségek mértékében is növekedés várható, ezért az aszályos évek mellett a rendkívül csapadékos évek előfordulása is növekszik. A klíma változásával párhuzamosan megváltozik a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának lehetősége, ami természeti katasztrófák kialakulásához vezethet. A klíma tartós megváltozása következtében pedig változik a táj ökológiai és gazdasági potenciálja. A dél-alföldi régióban a klímaváltozással összefüggő legfontosabb várható környezeti kockázatok az aszály gyakoriságának és súlyosságának változása, az elérhető felszíni és felszínalatti vízkészletek csökkenése, a szélerózió intenzitásának változása,a belvízelöntés gyakoriságának és súlyosságának változása, valamint az ezek következtében fellépő gazdasági nehézségek és romló mezőgazdasági termelés biztonság. A klímaváltozás alakulásának ismerete ezért rendkívül fontos lehet a területi tervezésben és a jövőbeni tervezési stratégiák kidolgozásában, a természeti katasztrófákra való felkészülésben. 10.25 - 10.45 A klímaváltozás jelentősége Csongrád megye területfejlesztési koncepciójában Vadász Csaba, a Csongrád Megyei Önkormányzat megyei főjegyzője 10.45 - 11.05 Éghajlatváltozás és épített környezet Bencsik János, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője A globális átlaghőmérséklet növekedésének következtében előálló éghajlat módosulás, az előrejelzések szerint az átlagosnál nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét. A rendelkezésre álló forgatókönyvek szerint az éghajlat változás legjelentősebb következménye nagy valószínűséggel a szélsőséges időjárási események intenzitásának és gyakoriságának növekedése lesz. A gyakori és tartós hőhullámok, az átmeneti évszakok idején előforduló hőmérséklet ingadozások felerősödése, az özönvízszerű esőzések következtében kialakuló csapadékvíz elvezetési problémák, a villámárvizek és belvizek, az extrémnek minősülő szélviharok nem csak az élővilágot és azon belül az emberi szervezetet, hanem az épített környezetet, lakóépületeinket és a kritikus infrastruktúrát is kedvezőtlenül érintik. Egy település épületállományának jelentős része – földrajzi elhelyezkedése okán - komoly kitettséggel rendelkezhet az erős szélviharokkal, az özönvízszerű esőzésekkel, vagy épp a tartós aszállyal szemben. A korábban alkalmazott tetőkialakítás és –fedés, illetve az épületek lábazati szigetelésének módja jelentősen befolyásolja az épületek érzékenységét, az érintett lakók szociális, továbbá az adott település költségvetési helyzete viszont nem teszi lehetővé a gyors alkalmazkodást biztosító építészeti beavatkozások elvégzését. Mindebből az következik, hogy az adott lokalitás lakosságának jelentős része az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek tekintetében kiemelten sérülékeny épülettípusokban él. Az épületek mellett az infrastruktúra kitettsége is magasnak mondható, hiszen a nagy szél, vagy épp az extrém hóterhelés használhatatlanná teheti villamos légvezetékeket. A hirtelen lezúduló csapadék alámoshatja a közúti és vasúti töltéseket, partfalakat, a tartósabb aszály pedig ugyanezen műtárgyak állékonyságát ronthatja. A tartós hőhullámok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az aszfaltozott utakra és a vasúti pályatestekre. Az épített környezet sérülékenységének csökkentése érdekében felül kell vizsgálni az építési előírásokat, szabványokat, miután nem lehet és nem szabad a múltbéli környezeti értékekre tervezni. Az urbanizációs folyamatok okozta pozitív visszacsatolási mechanizmusok kedvezőtlen hatásai a klímaváltozáshoz alkalmazkodó területhasználattal, településtervezéssel és –fejlesztéssel jelentős mértékben mérsékelhetőek. 11.05 - 11.30 KÁVÉSZÜNET 11.30 - 11.50 Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a hazai vízgazdálkodásban Dr. Dobi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodási szakértője Az éghajlatváltozás egyik legközvetlenebbül és legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás. Az előadás a klímváltozás hatásaira való felkészülésről, a magyar vízgazdálkodási tervezésbe történő beillesztéséről szándékozik tájékoztatást adni. Rövid történeti visszatekintés mellett imertetésre kerülnek a Magyarországot érintő legfontosabb nemzetközi egyezmények,. Áttekintésre kerülnek a kérdéskörrel foglalkozó és vízgazdálkodási vonatkozásokat tartalmazó kutatások, elemzések, irányelvek. (NÉS, VAHAVA jelentés, VKI, stb.) A vízgazdálkodás eszközei, a megtett és tervezett intézkedések a nemzetközi és hazai stratégiák, szakpolitikai programok, közép és hosszútávú tervek ismertetésén keresztül kerülnek bemutatásra.(Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégia, Aszálystratégia stb.) Az előadás érinti a vízgazdálkodás területére vonatkozó és az éghajlatváltozás szempontjából releváns jogi szabályozást. A Duna Makro Regionális Stratégia éghajlatváltozással kapcsolatos akciói, a magyar szerepvállalás és a stratégia következő pénzügyi ciklusára vonatkozó tervezési szempontjai is ismertetésre kerülnek. Az előadás áttekintést ad a vízügyi igazgatási szervek beruházásában jelenleg futó és közeljövőben induló jelentősebb országos vízgazdálkodási programokat, amelyek az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelését, az arra való felkészülést célozzák. 11.50 - 12.10 Vízgazdálkodási szélsőségek az Alsó-Tisza vidéken Dr. Kozák Péter PhD, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója Magyarország és ezen belül a Dél-Alföld térségét kiemelten sújtják a vízbő/belvízi/ és a vízhiányos időszakok és azok káros következményei. Az éghajlatváltozás folyamatos erősödését kísérő szakmai fórumok egybehangzóan állítják, hogy hazánk területén a vízháztartási szélsőségek egyértelmű erősödésére kell számítani. A belvizes területeken a belvizek gyakoribbá válnak, míg az aszályos területeken az aszályok mértékének fokozódására kell számítani. Különösen jellemző ezen szélsőségek előfordulása az Alsó-Tisza vidékén, ahol kiemelten az 1999-2000., a 2010.-2011. és legutóbb a 2012.-2013. tavasza is olyan időszakokat jelentett, ahol szinte egyidejűleg jelent meg az árvíz, a belvíz és az aszály. Amennyiben egy olyan terület fejlesztését tervezzük, amely a belvíz és az aszály következményeivel egyaránt sújtott akkor csak a valamennyi vízháztartási szélsőség következményeinek mérséklését biztosító eszközrendszer alkalmazása lehet célravezető. A problémakör korábbi szakmai megközelítése helyett, nem lehetséges csak „belvízi”, vagy csak „aszálycsökkentési” beavatkozásokról beszélni. Az ilyen területek esetében a komplex eszközrendszer alkalmazása az elvárás a nemzetközi és a hazai szakmai elvek szerint. Ezen a vízzel kapcsolatos középtávú elvárásokat a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásához kapcsolódóan elkészült Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rögzítik. Az intézkedésekkel kapcsolatban alapvető szakmai elvárás, hogy azok a kívánt célokat a lehető leggazdaságosabb módon a költséghatékonysági szempontok maradéktalan figyelembevételével képesek legyenek biztosítani, s komplex megoldást nyújtsanak a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelésére. Az aszály, melyet több válfaja miatt (mg-i, hidrológiai, meteorológiai) számos definícióval határoztak meg, maga a fogalom lényegében az átlagnál kevesebb csapadék lehullását jelenti, amely hatással van a mezőgazdasági tevékenységre, a vízkészlet-gazdálkodásra, a társadalmi-gazdasági tevékenységekre. Az aszály kialakulásában több tényező (természeti és antropogén) játszik szerepet, de döntően a meteorológiai viszonyok határozzák meg az aszály kialakulását annak mértékét. A legfontosabb tényező a csapadék mennyisége, ennek térbeli és időbeli eloszlása, valamint a léghőmérséklet, amely a párologtató képességet határozza meg. Az aszály mértékét a területhasználat, a termesztett növénykultúra (annak vízigényessége), a művelési technológia (talajművelés), a tápanyag ellátás (utánpótlás), a növényállomány sűrűsége befolyásolja Az aszály megelőzésére, illetve mérséklésére a legeredményesebb agrotechnikai eszköz az öntözés. Az emberi tevékenység károsan is befolyásolhatja az aszály jelenségét. A túlzott talajvíz kitermelés, vagy folyószabályozás, vízrendezés hatására az érintett területeken a talajvíz szintje lesüllyedhet, ami a károk növekedését eredményezheti. Szintén káros lehet a túlzott mértékű öntözővíz használat, amelynek következtében a talajvízszint megemelkedik A fentiek alapján alapvetően fontos a vízhiányos időszakok kezelésében a vízpótló-rendszerek (pl. Algyő- homokháti vízpótlás) tervezése/építése/üzemeltetése, a kettős-hasznosítású vízrendszerek (pl. Kurca-rendszer) üzemeltetése, a természetes vízkészletek helyben tartása, így a mederben történő visszatartások (pl. Dong-ér, Királyhegyesi-Száraz-ér vízvisszatartó műtárgyai) és az oldaltározókban történő vízkészlet-megőrzés (pl. Banó-tó, több célú záportározók), valamint az öntözőrendszerek tervezése/fejlesztése/üzemeltetése is. Ezen rendszerek a határokon is átnyúlnak (pl. Romániai vízpótlás a Királyhegyesi-Száraz-éren keresztül a Battonyai, Mezőhegyesi térségbe). 12.10 - 12.30 Aszály és öntözés az éghajlat változás tükrében Dr. Pálfai Imre, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság ny. szaktanácsadója Az előadás az aszály, az öntözés és az éghajlatváltozás összefüggéseire igyekszik rávilágítani. Hazánk éghajlati viszonyainak változékonyságát – az elmúlt kilencven év (1923 – 2012) főbb meteorológiai adatai alapján – a nyári középhőmérséklet és az évi csapadékösszeg harminc éves országos átlagaival szemlélteti, és ezeket összeveti a következő harminc év lehetséges (éghajlati modellekkel előrejelzett) hőmérsékleti és csapadék-értékeivel. Az aszályviszonyokat ugyancsak harminc éves részidőszakonként jellemzi: egyrészt a hőmérsékleti adatokból számított potenciális párolgás és az évi csapadék különbségéből képzett mutatóval, másrészt a súlyosan aszályos évek gyakoriságának az Aszályindex segítségével történő meghatározásával, a változások bemutatásával. Az előadás a felszíni és a felszín alatti vízkészlet változási tendenciáival is foglalkozik. Az öntözési adatok közül az öntözött terület és a felhasznált vízmennyiség harminc éves átlagait közli, és azokat összeveti az azonos időszak aszály-jellemzőivel, továbbá az öntözést befolyásoló társadalmi-gazdasági háttérrel, s hangsúlyosan utal a közeli és a távlati öntözési fejlesztési feladatokra. Az előadás az időbeli változások elemzése mellett kitér a vizsgált kérdések területi különbözőségére, illetve sajátosságaira is, különös tekintettel a dél-alföldi régióra. 12.30 - 12.45 Felkért hozzászóló: Dr. Ördögh József, a KNK Mérnöki Iroda képviselője, okleveles mérnök 12.45 - 13.45 EBÉD 13.45 - 14.15 Alkalmazkodási stratégiák a várható éghajlatváltozás hatásaira épületek tervezése és felújítása során - friss kutatási eredmények és esettanulmányok Medgyasszay Péter PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszékének egyetemi docense A NÉS illetve épített környezettel foglalkozó előkészítő anyaga alkalmazkodási stratégiákat fogalmazott meg arra vonatkozólag, hogy az épített környezetet a várható klímaváltozásra felkészítsük. A BME különböző szervezeteiben kutatások folytak e témában, illetve kialakult a vizsgálatok egyfajta módszertana. Egyes kutatási eredmények alkalmazásra kerültek a gyakorlatban is új épületek illetve felújítások tervezése, kivitelezése kapcsán. Az előadásban egy doktori értekezés megállapításai, egy diplomamunka tanulságai, illetve két megépült épület használati tapasztalati kerülnek ismertetésre. 14.15 - 15.00 Környezetünk tudatos átalakítása Kocsis András Balázs, a KÉSZ Építő Zrt. tervezési irodavezetője, okleveles építőmérnök - Életképek egy mérnöki praxisból - Első mérnöki alkotások: A Gízai piramisok és Stonehenge kősziklái - Építőmérnök képzés Magyarországon - Stadiontervezés dióhéjban - Tervezési kihívások egy felhőkarcoló áttervezése során - Gyöngyszemek a Buro Happold avagy a különleges építőmérnöki alkotások specialistájának munkáiból 15.00 - 15.30 A Palicsi-tó két szanálás között Dr. Fábián Gyula, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának egyetemi tanára A Palicsi-tó kiváló mikroklímájával, a hozzá csatlakozó parkkal, a XIX. század végén épült szecessziós épületegyüttesével, valamint ritkaságszámba menő állatkert-arborétumával joggal lehetne Észak-Bácska legjelentősebb turisztikai központja. Adottságai ellenére mégsem az. Az utóbbi negyven évben ugyanis már kétszer érte tömeges halpusztulással járó ökológiai katasztrófa. Először 1970-ben vált szükségessé a tó kiterjedt szanálása. A 2009. májusában másodszor bekövetkezett tópusztulás arra utal, hogy az elmúlt negyven év tógazdálkodása hibás volt. Nyilvánvaló, hogy a tartós megoldás eléréséhez részletesen meg kellene ismerni azokat folyamatokat, feltételeket, amelyek a tavat életben tudnák tartani. Ez a beszámoló betekintést ad a tó jelenlegi, két szanálás közti állapotába: bemutatja a tó vízgyűjtő területét, a rá ható antropogén hatásokat, az abban rejlő potenciális veszélyeket. Bemutatja a tó vízegyenlegét, alapvető vízminőségi mutatóit. Rövid betekintést ad a tóra vonatkozó jelenlegi kutatásokba, valamint ismerteti a legújabb szanálási ötlettervet. Végezetül felveti a szanálási tervre vonatkozó gondolatokat, kételyeket abban reménykedve, hogy a közös gondolkodás – ha nem is kínál azonnali biztos megoldást – minden bizonnyal a probléma jobb megértéséhez vezet. 15.30 - 16.00 A klímaváltozással összefüggő talajvízszint ingadozás és hatása az építményekre Hopka János, az UT-TAL Tervező és Szolgáltató Bt. ügyvezetője, vezető tervező A talajok viselkedését a víztartalmuk nagymértékben befolyásolja, mely kihat az építményekre. A talajvízszint ingadozása függ a csapadék mennyiségétől, mely az utóbbi két évben látványosan csökkent. A külső szemlélők is észrevehették autózás közben, mikor térdig érő kiszáradt napraforgó és kukoricatáblák közelében utaztak az országban. A klímaváltozás hatása különösen az alföldi tájakon volt erőteljes. A talajvízszint helyenként 2-3 méterrel csökkent a korábbi évekhez viszonyítva. Ez kihatott az építményekre is, épületek, utak repedtek meg látványosan. A talajvízszint süllyedéséhez nagyobb településeken a csatornázás is hozzájárult, megszűntek a szikkasztók, a tetőkről és burkolatról lefolyó csapadékvíz elvezetésre került. Az előadás egyes talajok viselkedését és azok építményekre gyakorolt hatását elemzi és kitér a károk megelőzésének csökkentésének lehetőségeire is. 16.00 - 16.30 Környezetbarát energiákkal a klímaváltozás ellen Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke, a BRUNNEN Hőtechnika Kft. Ügyvezetője 1. Klímavédelem – energia hatékonyság, környezetbarát energiaforrások 2. Megújuló energia lehetőségek Magyarországon, illetve a szűkebb régióban 3. A biomassza és a geotermia, mint a régió optimális hőforrásai 4. Tüzelés biomasszával sikeres projektek tükrében 5. Geotermia a távhőellátásban és az épületek hőellátásában 6. A geotermikus kaszkádrendszer bemutatása 7. Hőszivattyú illesztése a geotermiához 8. Termál projektek tervezési szempontjai 9. Megújulók versenyképességi szempontjai 10. Megújulók gazdaságossági kérdései2013-05-31Szeged Párizsi krt. 8-12.1,5 pont
2014/248Magyar Kertépítők Országos SzövetségeVI. MAKEOSZ Szakmai napok - A Magyarországi „zöld szakma” szakem  VI. MAKEOSZ Szakmai napok - A Magyarországi „zöld szakma” szakembereinek találkozója közösen az NYDDE és a MAKERT szakmai rendezvényével, egy időben, egy helyen Program: MAKEOSZ Közgyűlés STIHL-Viking egyedi ajánlata MAKEOSZ tagok részére Szponzorok rövid bemutatkozása Osztrák kertépítés jelene – új irányvonalak, trendek /Ing. Franz Kubacek - Garten- und Landschaftsgestaltung/ Fűmagkeverékek, fűfajták /Rapi Attila – Csenkesz Kft./ Virághagymák /Etter Katalin – Etter Kft./ Kertvilágítás /Nagy János – Prolux Kft./ Tófóliák /Creatiger Kft./ Burkolatok vízelvezetésének méretezése Gyökéritató /Sárközi Terézia/ Green City projekt bemutatása /Somorjai-Tamássy Zsolt – Bieber István/ Németországi szakmai útról vetítés MAKEOSZ jogi képviselője - Jogi esetek /dr. Hajdú Sándor ügyvéd – Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda/ Támfalak statikai méretezése /Ghyczy Zsuzsa – Árgus Kft./ Komposztálás Szervezetfejlesztés Vegyszermentes dísznövényvédelem /dr. Roszík Péter - Biokontroll Kft./ Kő a kertben – minden, ami kő /Babocsai Zoltán – Mediterrán Kert/ Aktuális növényvédelmi problémák a kertfenntartásban /Apponyi Lajos/ Workshop – MAKEOSZ bemutatókert /Hullár Norbert – Gyermelyi Kertépítő Kft./ Cseh kertépítés jelene – új irányvonalak, trendek /Mgr. Lukáš Gabriel - GABRIEL s.r.o./ Zöld infrastruktúra Méltatlanul mellőzött dendrotaxonok hazai alkalmazásának lehetőségei /Kósa Géza - Vácrátóti Botanikus kert/ Workshop Vojtek Tímea – Deggendorf Landesgartenshau Both Gyula előadása /PRENOR Kft. / A fa értéke! /Lukács Zoltán – Garden Kft./ Holland díszfaiskola és kertépítés Közösségi média, mint korszerű marketingeszköz - kinek, miért, miért ne, hogyan-hogyan ne? /Hidas Judit - Újmédiaképzés.hu/ A Városi Fák Jegyzéke Védett növények forgalmazása /dr. Orlóci László elnök – Magyar Díszkertészek Szövetsége/ Évelők alkalmazása a közterületeken, évelőfajok, fajták extrém helyekre /Patkós István/ Észrevételek, összegzés, zárás Biza Klára – MAKERT elnök Izer Gábor – NYDDE elnök Kosztka Ernő – MAKEOSZ elnök2015-02-18, 2015-02-19, 2015-02-20Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. ,   Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C.1 pont naponta (3 pont összesen)
2011/033MÉK Magyar Építész KamaraVI. Magyarországi Építésgazdasági Fórum2011. április 5. kedd, 14-18 hCONSTRUMA 2011 HUNGEXPO 25-ös pavilon Budapest, XIV. Albertirs  CONSTRUMA 2011 HUNGEXPO 25-ös pavilon Budapest, XIV. Albertirsai út 1.1,5 pont
2017/212Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi SzakcsoportVI. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok (fókuszban a robbanásvéd  VI. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok (fókuszban a robbanásvédelem) - 2017. október 03-04. 2017. október 03: 9.00-9.15: Nyitóbeszédek BM OKF képviselője Dr. Farkasinszki Lóránt tű. ezredes igazgató, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat Barta Lajos elnök, Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara 9.15-9.35: BM OKF előadása BM OKF előadó 9.45-10.00: Tűzvédelmi tervezés és robbanásvédelem Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat 10.00-10.20: A technológiai tervezés és a tűzvédelmi tervezés kapcsolódása Egerszegi Zsuzsanna építész tűzvédelmi szakértő, robbanásbiztos berendezések tervezője 10.20-10.40: Jogosultság, kompetencia Mészáros János tűzvédelmi tervező, MMK TűzT Minősítő Bizottság elnöke 10.40-11.00: SZÜNET 11.00-11.40: Zónabesorolás, megfelelőség értékelési eljárások Koburger Márk robbanásvédelmi ipari szakértő, EX‐ON Mérnökiroda Kft. 11.40-12.20: Por és gázrobbanás elleni védelem eszközei, lehetőségei Dr. Siménfalvi Zoltán PhD, egyetemi docens, intézetigazgató, Miskolci Egyetem Energetikai és Vegyipari Gépészeti Tanszék 12.20-12.40: Hasadó, hasadó-nyíló felületek kialakítása: európai kitekintés Dr. Takács Lajos egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 12.40-13.40: EBÉDSZÜNET 13.40-14.20: Villamos és nem villamos robbanásbiztonság-technika Veress Árpád robbanásbiztonság-technikai szakértő, ExNB Tanúsító Intézet 14.10-14.40: Robbanásvédelmi dokumentáció Cseh Róbert szaktanácsadó, Richter Gedeon Nyrt. 14.55-15.15: Akkumulátorokkal összefüggő zónabesorolás, robbanásvédelmi megoldások Bónusz János ny. tű. alez., tűzoltómérnök, elektromos tűzvédelmi szakértő 15.15-15.35: Éghető folyadékok robbanásvédelmének tűzvédelmi aspektusai Pölhe Árpád tűzvédelem és folyamatbiztonság szakértő MOL Nyrt. 15.35-15.55: SZÜNET 15.55-16.15: Munkavégzés potenciálisan robbanásveszélyes térben Király Lajos EHS vezető, Zoltek Zrt. 16.15-16.35: Felülvizsgálat, karbantartás robbanásveszélyes térben Veress Árpád robbanásbiztonság-technikai szakértő, ExNB Tanúsító Intézet 16.35-16.55: Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem időszakos felülvizsgálata Olasz Lajos elektromos tűzvédelmi szakértő 16.55-17.10: A robbanásvédelem szabályozásának gyakorlati tapasztalatai, a Robbanásbiztonság-technikai könyv ismertetése Parádi Ervin okl. bányagépész és bányavillamossági mérnök 17.10- Első nap zárása Gyapjas János tű. ezredes, igazgatóhelyettes, Bács-Kiskun MKI 2017. október 04: 9.00-9.15: Köszöntő BM OKF képviselője Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat Mohai Ágota elnök, MMK TűzT Tűzjelző Berendezés Szakosztály 9.15-9.45: Mobil, vezeték nélküli tűzjelző és evakuációs rendszer Mohai Ágota elnök, MMK TűzT Tűzjelző Berendezés Szakosztály 9.45-10.15: Tűzjelző berendezések akadálymentesítése Fodor Mihály tűzvédelmi tervező 10.15-10.35: SZÜNET 10.35-10.55: Tűzjelző berendezések – gyakorlati tervezői tapasztalatok Kelemen Csaba tűzvédelmi tervező 10.55-11.35: Gázérzékelők tervezése, gyakorlati tapasztalatok Rátay Gábor tervező 11.35-12.35: EBÉDSZÜNET 12.35-13.35: Tűzjelző rendszerek gyakorlati megvalósítása robbanásveszélyes környezetben Krepuska András tervező, ZKNet Kft. 13.35-13.55: SZÜNET 13.55-14.25: Szikraoltás faipari technológiákban Kovács Zoltán robbanásvédelmi villamos szakértő 14.25-14.55: Aspirációs füstérzékelők tervezési kérdései a TvMI tükrében Nagy Zoltán tűzvédelmi tervező, Promatt Elektronika Kft. 14.55- Konferencia zárása Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat2017-10-03, 2017-10-04Lakitelek Felsőalpár 3.; GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653°  Lakitelek Felsőalpár 3.; GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653°, Lakitelek Felsőalpár 3.; GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653°első nap: 1 pont, második nap: 0,5 pont
2015/260BME Épületszerkezettani TanszékVI. Épületszerkezeti Konferencia - Homlokzatok - Forma és szerke  VI. Épületszerkezeti Konferencia - Homlokzatok - Forma és szerkezet A hagyomány erősítéseként, konferenciánkat minden évben közel ugyanabban az időpontban szervezzük, így 2015. november 24.-én immár az „Hatodik épületszerkezeti konferencia” megrendezésére készülünk. Egy épület leginkább tömegével és homlokzatával hat a környezetére, ez befolyásolja leginkább az első benyomást, így az építészeti formálás során az egyik legmeghatározóbb elem. Az építészeti kifejezésmód a homlokzatok tagoltsága, nyitottsága-transzparenciája vagy éppen zártsága, a különböző dölésszögű síkok vagy a lyukarchitektúra hangsúlyozása terén éppen annyit változott, mint anyaghasználatában, nem beszélve arról, hogy a megváltozott környezeti feltétek miatt egyre erőteljesebben megjelenő igény, az „energiadesign” is. Mindez együtt újfajta gondolkodásmódot igényel, melyhez a tudományok, a technikák, a fejlesztések eredményeinek gyakorlatban történő alkalmazásához összefoglaló elemzés elvén történő tudásátadás szükséges a gyakorlatban már bevált példákkal is illusztrálva. Így a 2015. évi VI. Épületszerkezeti konferencia a homlokzatok tervezési, kialakítási lehetőségeit, a megváltozott követelmények miatt létrejövő új kihívásokat és az azokra adható sokszínű válaszokat tárgyalja. 1. rész 9.00-9.15 Dr. Becker Gábor tanszékvezető egyetemi tanár Köszöntő 9.15-9.45 Dr. Preisich Katalin CSc egyetemi docens, c. egyetemi tanár Homlokzatok az épületszerkezetek változásának tükrében 9.45-10.15 Cságoly Ferenc DLA, DSc egyetemi tanár, BME Középülettervezési Tanszék Homlokzatok, a korszellem tükrei 10.15-10.45 Hrabovszy-Horváth Sára egyetemi tanársegéd Az épülethatároló-szerkezetek és az éghajlatváltozás 10.45-11.10 kávészünet 2. rész 11.10-11.40 Dr. habil Reis Frigyes Amit mi nem tudunk, és amit mások nem tudnak 11.40-12.10 Dr. Dobszay Gergely egyetemi docens Hőszigetelő rendszerű vakolatok épületfizikai kérdései 12.10-12.40 Dr. Kakasy László egyetemi adjunktus Ragasztott kerámia homlokzatburkolatok meghibásodásainak épületfizikai és épületszerkezeti elemzése 12.40-13.10 Szabó Péter PhD intézetvezető egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki kar Építéstani Intézet Fa homlokzatok 13.10-13.55 ebédszünet 3. rész 13.55-14.25 Dr. Becker Gábor tanszékvezető egyetemi tanár Üvegszerkezetek a homlokzatalakításban 14.25-14.55 Pataky Rita egyetemi mestertanár Növényárnyékolók szerepe, összehasonlításuk gyári árnyékolókkal 14.55-15.25 Bakonyi Dániel egyetemi tanársegéd Az épületfizikai szimuláció szerepe a történeti ablakok teljesítményelvű felújításában 15.25-15.55 Horváth Sándor egyetemi adjunktus Homlokzatok csapadékterhelése és a védelem 15.55-16.25 Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens, Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, Kovács Botond okl. építészmérnök Homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálata CFD szimulációs modellezéssel 16.25-16.35 Kérdések 16.35-16.40 Dr. Becker Gábor tanszékvezető egyetemi tanár Összefoglaló2015-11-24  Műegyetem rakpart 3. I. emelet Díszterem3,5 pont

3784 rekord, 379 oldalon

 |<   <   12  13  14  15  16  17  18  19  20  21   >   >| 


© 2009 - 2022 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft