| Keresés |
|
Bírálati sorszám
|
Pályázó neve
|
Témakör
|
Időpontok
|
Helyszín
|
Pont érték
|
| 2014/16 | Magyar Passzívház Szövetség | VII. Magyar Passzívház Konferencia
Fokozottan energiatudatos ép  VII. Magyar Passzívház Konferencia
Fokozottan energiatudatos épületek gépészeti és szerkezeti megoldásai
Aktív – passzív – Közel nulla
Azokat a házakat, melyeket energia- és környezettudatosság jellemez - ma már több elnevezéssel is illetik - először csak passzívházról beszéltünk, ma már ismerünk aktívházat, 0 széndioxid kibocsátású épületet. Mindegyiknél legfontosabb közös szempont, hogy energiatakarékos legyen, és minél kevesebb káros anyagot bocsásson ki. Az energiaárak emelkedése, a klímaváltozás, az uniós előírások mind annak fontosságát hangsúlyozzák, hogy a tervezői feladatnak ezeket az igényeket kell szolgálnia, annak érdekében, hogy megszülethessen a „jó ház”, mely szerkezetében, gépészeti megoldásában egyaránt környezettudatos. A VII. MAPASZ konferencia témájában tovább gazdagodik, így többek között előadás hangzik el
- a minősítésről,
- az életciklus elemzésről,
- alternatív energiákról,
- kéményről és a kandallóról,
- a különböző napelemekről,
- világításról,
- épületautomatizálásról stb.
A gazdag program mellett néhány, évek óta sikeresen működő épületet is megismerhetnek a konferencia résztvevői, így többek között egy tizenegy lakásos passzív társasházat és egy most épülő 100 lakásos épületet is.
8.00-9.00 Regisztráció
09.00- 9.10 Megnyitó
09.10- 9.40 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Matuz Géza vezérigazgató-helyettes (ÉMI)
09.40-10.10 Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek , Feiler József, a MAPASZ elnöke
10.10-10.40 Energiatudatosság és életciklus analízis Dr. Tóth Elek DLA, Ny. egyetemi docens (BME Magasépítési Tanszék)
10.40-11.10
Hazai épületek energetikai
minősítésének egyes kérdései
Tőkés Balázs okl. építészm. (BME
Építéskivitelezési és Szervezési Tanszék
tudományos segédmunkatárs)
11.10-11.30 Kávészünet
11.30-11.50 100 lakásos passzív társasház a XIII. kerületben Hiszékeny Dezső, XIII. kerületi alpolgármester
11.50-12.10
Passzívházak hőszigetelése nanotechnológiával előállított anyagok alkalmazásával Dr. Orbán József főiskolai tanár (PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar)
12.10-12.30 Homlokzatépítés Wiesner György műszaki vezető (Knauf Kft.)
12.30-12.50 Magastetős passzívházak hőszigetelése Szatmáry Zoltán alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadó (Bachl Kft.)
12.50-13.40 Szünet, a kiállítás megtekintése
13.40-14.00 Passzívházak kompakt gépészete Schopf Márton, okl. építészmérnök (NILAN Kft)
14.00-14.20 Helyiségenkénti érzékelőkkel szabályozott hővisszanyerős szellőzési megoldások Czeilinger Ferenc, szellőztetéstechnikai tanácsadó (Aereco Légtechnika Kft.)
14.20-14.40 Paradigmaváltás a megújuló energia tudatos hasznosításában – egy magyar találmány 4 éves eredményei Bárkányi Tamás ügyvezető (BT & Sons Kft.)
14.40-15.00 Referencia házak / Nálam szigetelnek Brassnyó László alkalmazástechnikus (Knauf Insulation Kft.)
15.00-15.20 Kávészünet
15.20-15.40 Zuglói 11 lakásos Passzív Társasház, elmúlt két éves tapasztalatai, monitoring adatai. Pusztai Ákos ügyvezető (Környezettudatos Építő Kft)
15.40-16.00 Biomassza konténercsaládi ház léptékhez Dr. Gergely Ferenc ügyvezető (B.E.S.T. Ltd.)
16.00-16.20 Energia hatékony szellőzőrendszerek a Rosenbergtől Bíró Attila ajánlatadó és ügyfélkapcsolati csoportvezető (Rosenberg Kft)
16.20-16.40 Újdonságok a komfort szellőzésben Tóth István országfelelős (Zehnder Group Deutschland GmbH - Paul)
16.40-17.00 A gipsz újragondolva, ALBAGIPS falszerkezetek előnyei szerkezetépítéskor a passzívház építésben
Loósz Balázs ügyvezető (Albagips Exim Kft.) | 2014-02-19, 2014-02-19 | Budapest XIV. kerület Syma Sport és Rendezvény Központ, Budapest Budapest XIV. kerület Syma Sport és Rendezvény Központ, Budapest XIV. kerület Syma Sport és Rendezvény Központ | 2,5 pont a konferencia |
| 2018/191 | Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoport | VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok (2018.09.04-05.)
- Fók VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok (2018.09.04-05.)
- Fókuszban az építőipari kivitelezés -
Program:
2018. szeptember 04:
9.00-9.15: Nyitóbeszédek
Dr. Mógor Judit tű. dandártábornok, hatósági főigazgató-helyettes, BM OKF
Dr. Farkasinszki Lóránt tű. ezredes igazgató, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Lengyelfi László elnök, MMK Tűzvédelmi Tagozat
Nagy Gyula elnök, Magyar Mérnöki Kamara
9.15-9.35: Tűzvédelmi hatósági tapasztalatok
Dr. Mógor Judit tű. dandártábornok, hatósági főigazgató-helyettes, BM OKF
9.35-9.55: Építőipari kivitelezés tűzvédelmi kérdései
Érces Ferenc tű. ezredes, szolgálatvezető, BM OKF
9.55-10.20: Az építőipari kivitelezés folyamata a tűzvédelmi tervező szemszögéből, neuralgikus pontok, megoldási lehetőségek
Lengyelfi László elnök, MMK TűzT
10.20-10.35: SZÜNET
10.35-11.15: Kiviteli terv-tűzvédelmi munkarész
Decsi György tűzvédelmi tervező
11.15-11.55: Épületszerkezetek
Dr. Takács Lajos Gábor PhD, egyetemi docens, BME
11.55-12.45: EBÉDSZÜNET
12.45-13.25: Tartószerkezetek
Dr. Majorosné Dr. habil Lublóy Éva PhD egyetemi docens, BME
13.25-14.05: Épületvillamosság
Rajkai Ferenc vezető tervező, építményvillamosság
14.05-14.20: SZÜNET
14.20-15.00: Épületgépészet
Virág Zoltán c. egyetemi docens, BME
15.00-15.40: Hő- és füstelvezető berendezések
Nagy Katalin elnök, TMKE
15.40-15.55: SZÜNET
15.55-16.20: Az I. fokú tűzvédelmi hatóság használatbavétellel, kivitelezéssel kapcsolatos tapasztalatai
Gyapjas János tű. ezredes igazgatóhelyettes, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
16.20-16.50: Kivitelezési problémák az üzemeltető szemszögéből
Seres Attila elnök, TSZVSZ
16.50- Első nap zárása
2018. szeptember 05:
9.00-9.15: Megnyitó
Lengyelfi László elnök, MMK TűzT
Kelemen Csaba elnök, MMK TűzT Tűzjelző Berendezés Szakosztály
9.15-9.45: A tűzjelző szakterület aktualitásai
Kelemen Csaba elnök, MMK TűzT Tűzjelző Berendezés Szakosztály
9.45-10.15: Tűzjelző berendezések akadálymentesítése
Fodor Mihály tűzjelző tervező
10.15-10.30: SZÜNET
10.30-10.50: Építész
Mészáros János tűzvédelmi tervező
10.50-11.10: Építész tűzvédelmi tervező
Fekete Dezső tűzvédelmi tervező
11.10-11.30: Tűzjelző tervező
Dolhai János tűzjelző tervező
11.30-12.30: EBÉDSZÜNET
12.30-12.50: Tűzjelző kivitelező
Tóth Attila cégvezető, DigitelQuick Bt.
12.50-13.10: Tűzjelző karbantartó
Pap Gergely műszaki terméktámogató, PartnerTech Kft.
13.10-13.30: I. fokú tűzvédelmi hatóság
Haris Regina tű. hadnagy, Kecskemét KvK
13.30-13.45: SZÜNET
13.45-14.00: E-papír a gyakorlatban
Gyapjas János tű. ezredes
14.00-14.20: Beszámoló: FIREX London 2018
Fodor Mihály tűzjelző tervező
14.20-15.00: Nemzetközi tapasztalatok
André VERMEULEN, Product Marketing Manager, UTC Building&Industrial Systems
15.00-15.40: SZÜNET
15.40-16.00: Járművekbe épített tűzjelző- és oltóberendezések, karbantartási, üzemeltetési tapasztalatok
Garai Tamás tűzvédelmi mérnök
16.00- Konferencia zárása | 2018-09-04, 2018-09-05 | Lakitelek Felsőalpár 3. GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653°, Lakitelek Felsőalpár 3. GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653°, Lakitelek Felsőalpár 3. GPS koordináták: N 46.8933°, E 19.9653° | első nap 2,5 pont, második nap 1 pont |
| 2015/106 | Pest Megyei Építész Kamara | Vigadó – A XIX. század építészettörténete, Wéber Antal munkásság Vigadó – A XIX. század építészettörténete, Wéber Antal munkássága
Az idei esztendő a Pest Megyei Építész Kamara számára lehetőséget ad arra, hogy tagjai részére egy különleges szakmai továbbképzést szervezzen.
Ebben az évben ünnepeljük a Pesti Vigadó második megnyitásának 150 éves évfordulóját és a Pest Megyei Építész Kamara által 2014. évben alapított Wéber Antal-díj első díjátadóját. Ez a kettős lehetőség, - amely szorosan az építész szakmához kapcsolódik, - adja, hogy az Ybl bicentenáriumot követő évben a XIX. század - és Ybl jó barátja - kevésbé ismert, ám elsőrangú építészéről, Wéber Antalról emlékezzenek meg az építészek.
Wéber Antal (Pest, 1823. október 9. – Budapest, 1886. augusztus 4.) magyar műépítész, a XIX. századi magyar építészet meghatározó építészegyénisége, Ybl Miklós és Szklanitzky Antal pályatársa. Iskolái elvégzése után Hild József építészhez került, és mint előmunkás dolgozott az esztergomi bazilika építkezésénél. Tanulmányait Bécsben folytatta.
Hazatérése után, mint önálló építész kezdett működni, majd 1848-ban közhonvédnak állt a Zrínyi-zászlóaljba. A szabadságharc leverése után, hosszú ideig bujdosni volt kénytelen, majd tanítással kereste kenyerét.
1851-től kezdődően kiváló tehetsége, rendkívüli szorgalma és becsületessége révén az ország több előkelő családjának lett az építésze. Az ország különböző részeiben több kastélyt, templomot épített vagy alakított át, amely működése 1867-ig tartott és ettől az évtől kezdve fővárosi magánépítészként folytatta pályáját. 1873-ban, miután Budapest főváros bizottsági tagjává választották, ahol meghatározó tevékenységet fejtett ki úgy itt, mint a fővárosi közmunkák tanácsában. 1875-től 1885-ig ő vezette az összes magánépítkezési ügyet. Az 1873. évi párizsi világkiállításon a már végrehajtott építkezéseit feltüntető rajzaival kiváló elismerést aratott és a becsületrend lovagjává nevezték ki. 1881-ben átvette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium építészeti osztályának vezetését és itt végzett munkásság elismeréséül a vaskoronarendet nyerte el.
A hatvanas évek végén tevékeny részt vett a Magyar Mérnök- és Építészegyesület megalapításában, amelynek egyik alapítója és haláláig választmányi tagja volt.
Főbb épületei: vörösvári gróf Erdődy-kastély, Ádám palota, Erdődy villa, a Váci utcai szerb egyházközségi bérház, fővárosi takarékpénztár Wurm utcai épülete, újszászi és agárdi római katolikus templomok, orvostudományi kar központi épülete, belgyógyászati klinika, Állat- és Ásványtani Intézet.
A Pesti Vigadó (a mai Vigadó elődje: Redout) 1833-ban nyíl meg először, ahol többek között koncertet adott a Strauss család, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és az első népképviseleti országgyűlésen itt szavazták meg a szabadságharc folytatásához szükséges pénzt. Szimbolikus lépésként ezért, Hentzi osztrák generális az épületet 1849 májusában szétlövette.
1859-ben Feszl Frigyes kapott megbízást az épület tervezésére. 1860-ban elkezdődött az építkezés és öt évvel később adták át. A romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. A Vigadó lett az első, hivatalos megrendelésre kifestett pesti középület, a falfestmények Lotz Károly és Than Mór munkái.
A főhomlokzat oszlopainak díszítésére szolgáló oszlopokat, Alexy Károly szobrászművész kezdhette el. A nagyterem díszítőszobraira kiírt pályázatok alapján végül Stróbl Alajos (Fandangó, Polonéz) és Bezerédi Gyula (Menüett, Csárdás) kapott megbízást.
1873-ban az épületben született meg Buda, Pest és Óbuda egyesítésével Magyarország új fővárosa: Budapest. Október 25-én az akkori kisteremben tartotta alakuló gyűlését az új, egyesített, fővárosi képviselő-testület. Budapest születésének 50. évfordulója alkalmából 1923. november 19-én Dohnányi Ernő vezényletével a Palestrina kórus előadta Kodály Zoltán erre az alkalomra írt művét, a Psalmus Hungaricust, mely akkor még az 55. zsoltár nevet viselte.
A Vigadó 1865-ös megnyitása után mozgalmassá vált a hangversenyélet. Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája, Liszt Ferenc vezényletével, itt adták elő a Szent Erzsébet legendája című oratóriumot. 1869. április 26-án itt tartották Liszt első önálló szerzői estjét is, melyen elhangzott a Dante-szimfónia, valamint a szerző vezényletével a Koronázási mise.
Beethoven születésének századik évfordulóját megünneplendő, Liszt vezényletével díszhangversenyt adtak, amelyen Reményi Ede játszotta Beethoven Hegedűversenyében a szólót.
A fővárosban megforduló neves személyiségek is mind sorra felléptek a Pesti Vigadó hangversenytermében. A teljesség igénye nélkül a zenei élet jeles képviselői közül a következők léptek fel: Johannes Brahms, Camille Saint-Saens, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter, Sergio Failoni, Pietro Mascagni, szólisták, mint Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein, Dvořak saját szimfóniáját vezényelte. Fellépett nagy sikerrel Paul Robeson, Fjodor Saljapin, Benjamino Gigli, Toti dal Monte, Pablo Casals. Az utolsó külföldi vendégművész Herbert von Karajan karmester volt 1944-ben. 1905. március 15-én Bartók Béla játszotta el Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét, hogy másfél évtized múlva itt mutassa be Rapszódiáját. Fischer Annie, az 1933-as nemzetközi Liszt-zongoraverseny győztese egy évvel korábban debütált az épületben.
A második világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt, hogy sor kerül-e az újjáépítésre. 1954-ben felvették a műemlékjegyzékbe: így a lépcsőház, a hármas teremsor és az előcsarnok megmenekült, csak az oldalhomlokzat lebontását fogadta el a műemlékes és építész szakma. Azonban a pénz nem állt rendelkezésre, így újabb és újabb tervek születtek csak a romok kezelésére. Az ötvenes évek végén engedélyezték egy háromezer fő befogadására alkalmas koncertterem megtervezését is azzal a kikötéssel, hogy a Vigadó műemléki részébe helyezzék el a lebontásra ítélt Nemzeti Szalon funkcióit is (Vigadó Galéria). 1968-ban hozzáláttak a felújításhoz, jelentősen redukált igényekkel. Az eredetileg a nagyterem fölé helyezendő Nemzeti Szalon kiállítótermét a korábban kávéházként üzemelő földszinti területre helyezték. A felújítás után a Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit, már nem bálteremként, hanem reprezentatív kiállítóhelyként, szórakoztató központként, ahol komoly- és könnyűzenei koncerteket tartottak.
A Vigadó Galériában az első tárlat megnyitására 1980 áprilisában került sor, mely a magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelyévé vált. Olyan személyek műveit mutatták itt be, mint Czóbel Béla, Hincz Gyula, Márffy Ödön, Szervátiusz Jenő.
Habár már nem ez volt Budapest egyetlen helye, sem a legnagyobb, mégis fellépett itt Cziffra György, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós, Szvjatoszlav Richter, az Állami Nép Együttes, a Benkó Dixiland Band.
A régi szépségét elvesztő épületet végül 2004-ben be kellett zárni, ekkor pedig már a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapotokat visszaállító felújítás vette kezdetét.
A Pesti Vigadó ünnepélyes megnyitóját 2014. március 14-én tartotta a Magyar Művészeti Akadémia. Az MMA összművészeti rendezvényközpontja lett a megújult művészeti-kulturális intézmény.
A Pest Megyei Építész Kamara azért szervezi ezt a napot, hogy tagjai megismerjenek egy olyan építészt, - Wéber Antal - akinek becsületessége, szorgalma, az építész szakmához, a hazájához (bécsi akadémiai tanulmányai során ott akarták marasztalni) és az őt követő generáció tanításához való elhivatottsága bárki számára példaképpé teheti.
Wéber Antal életműve a Pest Megyei Építész Kamara elnökségét arra inspirálta, hogy a nevével fémjelzett díjat alapítson, így a Pest Megyei Építész Kamara küldöttgyűlése által 2014 májusában megalapított Wéber Antal-díj, az idén első ízben, ünnepélyes keretek között kerül átadásra.
A Pest Megyei Építész Kamara szándéka, a szakmai zsűri megítélése szerint kiemelkedő alkotói tevékenységet folytató, az illetékességi területén kamarai tagsággal rendelkező tagok elismerése, hagyományteremtő célzattal. A Pest Megyei Építész Kamara feladatának tekinti, hogy a díjazottak szakmai megítélése, egyben munkásságuk elismerése is legyen. További cél, hogy a fent nevezett szakmai díj híre a civil, építészet iránt érdeklődő közönséghez is eljusson, ezzel is hozzájárulva az építészet megismertetéséhez, elismertetéséhez.
A Pest Megyei Építész Kamara májusban ünnepi ülést tart a Vigadó épületében. A szakmai továbbképzés célja:
A szakmai továbbképzés célja a XIX. század bemutatása, nemcsak építészettörténeti szempontból. A felkért előadó, dr. Szalai András építész, művészettörténész, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense garancia arra, hogy széleskörűen bemutassa a kamarai tagoknak a történelmi, művészeti, irodalmi háttér teljes spektrumát. Minden szakma hajlamos arra, hogy csak a saját szakmai szeletét ismerje és ezért a kamara célja, hogy ezt a szeletet bővítse.
A szakmai napon elhangzó előadások - az épületről, amelynek évfordulóját ünnepeljük és az építészről, akiről méltatlanul kevés szó esik – során feltáruljon, milyen társadalmi, gazdasági, művészeti hatások alapján épült meg a Vigadó, és lett Wéber Antal korának egyik legjobb építésze.
Wéber Antal neoreneszánsz építészete a reneszánsz mélyen átgondolt újraértelmezése. Magántanítóként, majd az építészeti közélet jeles tagjaként komoly figyelemmel fordult a felnövekvő szakmai generációk felé. Szakmai könyvtárának nagy része a Magyar Mérnök- és Építészegylethez – és még életében – a Műegyetemhez került. Wéber Antal munkásságát a minőség és a szakmai közéletben végzett áldozatos tevékenysége emelte ki a korabeli átlagból. E kimagasló építészről a téma legautentikusabb szakértője dr. Marótzy Katalin tart előadást, akinek „Wéber Antal építészete a magyar historizmusban” címmel jelent meg könyve. Wéber Antal munkásságának kutatását 2004-ben az NKA – Nemzeti Kulturális Alap – Építőművészeti Szakkollégiuma Támogatta.
A szakmai nap a Wéber Antal-díj átadóját követően, előadással egybekötött csoportos épületlátogatással zárul. Az előadásokból megismerhető lesz a Pesti Vigadó története, történelme, rekonstrukciója.
A Pest Megyei Építész Kamara fontos feladatának tartja, hogy a főváros életében rendkívül nagy szerepet játszó épületet teljes mélységében megismertesse. Kulturális, történelmi szerepe egyedülálló, hiszen a Redout lebombázása után az akkori városvezetők szükségét érezték az újjáépítésnek. Nem más helyen, nem más céllal, hanem a korábbiakkal. A hozzáfűzött reményeket a Pesti Vigadó beváltotta, a szakma, a közönség szereti és tiszteli. Történelmi hangulata különleges, az épületben történő minden látogatás ünnepi.
Program leírása:
Vigadó – A XIX. század építészettörténete, Wéber Antal munkássága
2015. május 29. 9.30 – 10.30 h Művészet a kiegyezés korában
dr. Szalai András docens előadása, BME
Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
10.30 – 11.30 h Wéber Antal a kiegyezés korának jeles építésze – szakmagyakorlás, közéleti szerep és felelősségvállalás
dr. Marótzy Katalin adjunktus előadása, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
11.30 h – 12.30 h Díjátadó
12.30 h – 13.30 h 150 éves a Vigadó
Előadással egybekötött épületlátogatás | 2015-05-29 | Budapest V. kerület Vigadó tér 2. | 2 pont |
| 2012/85 | MUT - Magyar Urbanisztikai Társaság Észak-Magyarországi Szervezet | Vidor Ferenc szakmai előadása | 2011-01-01 | | 1 pont |
| 2014/146 | Artifex Kiadó Kft. | Vidéki építészet, vidéki turizmus
Helyszín: Bakodpuszta
Időp Vidéki építészet, vidéki turizmus
Helyszín: Bakodpuszta
Időpont: 2014. szeptember 16.
Program:
9.30-9.40 Bevezető
9.40-10.00 Borbély Lajos építész, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Elnöke:
Köszöntő
10.00-10.30 Jusztin Márta PhD történész, idegenforgalmi szakközgazdász, főisk. tanár, BGF Turizmus Intézeti Tanszék:
A vidéki építészet szerepe a turizmusban
10.30-11.00 Csontos Györgyi DLA építész, egy. tanársegéd, SZIE YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék:
Esettanulmányok a hazai vidéki turisztikai építési projektek köréből
11.00-11.30 Krizsán András DLA építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke:
Példa egy tájegység továbbvihető építészeti hagyományainak feldolgozására: Balaton-felvidéki építészeti útmutató
11.30-12.30 Kávészünet
12.00-12.30 Pajer Kristóf mérnök-közgazdász, Megyer polgármestere:
Helyi tapasztalatok, megvalósult jó példák bemutatása
12.30-13.00 Anthony Gall PhD építész, egy. docens, SZIE YMÉK Településmérnöki és Építészeti Tanszék:
Hallgatói megközelítések az Ybl Miklós Építéstudományi Karon: egy konkrét helyszínre készült vidéki turisztikai ötletek, illetve hozzájuk kapcsolódó épülettervek bemutatása
13.00-13.30 Dancsokné Fóris Edina tájépítész, Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék:
A tájépítészet szerepe a turizmusban
13.30-14.30 Ebédszünet
14.30-15.00 Borbás Péter építész, a MOME óraadó oktatója (felkérés alatt):
Tájházak, tanyák, ökofalvak mint lehetséges turisztikai célpontok
15.00-15.30 Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke (felkérés alatt):
A vidéki építészet jelentősége – így látják a vidéki turisztikai vállalkozók
15.30-16.30 Kérdések, hozzászólások, vita, beszélgetés | 2014-09-16 | Bakodpuszta 51-es út, 108-109-es km | 2 pont |
| 2012/395 | Expositor Rendezvényszervező és Marketingtanácsadó Kft. | VI. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia
Szervezők: VI. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia
Szervezők: MMK Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat,
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség,
TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
Rockwool Hungary Kft.
Konferencia Fővédnöke:
BM OKF Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató (felkérés alatt)
A konferencia szakmai védnökei:
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség
OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
BME Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar
TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
MMK Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat
MÉK Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi tagozat
Média partner: Védelem Szakfolyóirat
Magyar Építéstechnika
A konferencia tervezett programja:
10.00 – 10.30 Érkezés – Regisztráció
10.30 – 10.45 A Konferenciát megnyitja:
Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Magyar Mérnök Kamara Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke
Dr. Bányai Kornél ügyvezető igazgató, Rockwool Hungary Kft.
I. rész Jogszabályi környezet változásai:
10.45 – 11.15 Előadás: Tűzvédelem területét érintő jogszabály változások
Előadó: Bérczi László tű. dandártábornok, Tűzoltósági Főfelügyelő, BM OKF (felkérés alatt)
11.15 – 11.45 Előadás: Merre tovább OTSZ, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezett módosításának elvei
Előadó: Érces Ferenc tű. ezredes, Tűzvédelmi főosztály, főosztályvezető (felkérés alatt)
11.45-12.45 Előadás: Építésügy területét érintő jogszabály változások
Előadó: Dr. Bedő Katalin, Építésügyi Főosztály, Főosztályvezető helyettes, Belügyminisztérium
12.45 – 13.30 Kávé szünet, kiállítás megtekintése
II. rész Alacsony energiafogyasztású épületek és a tűzvédelem
13.30 – 14:30 Előadás: Passzív házak és alacsony energiafogyasztású épületek tűzvédelmi kérdései, szemléletváltozás szükségességének okai!
Előadók: Dr. Takács Lajos Gábor adjunktus, BME Épületszerkezettani Tanszék, Szikra Csaba tudományos munkatárs, BME Épületgépészeti és Épületenergetikai Tanszék
14:30 – 15:00 Előadás: Átszellőztetett homlokzatok tűzvédelmi kérdései külföldi tűzeseti és haza vizsgálati tapasztalatok alapján
Előadó: Heizler György ny. tű. ezredes, Védelem szakfolyóirat (felkérés alatt) Mezei Sándor hatósági főelőadó Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség
15:00 – 15.30 Kávészünet
III. rész Mérnöki tevékenység, mérnöki és vizsgálati módszerek a tűzvédelem területén
15.30- 15.50 Előadás: Megújuló ÉMI
Előadó: Matuz Géza, ÉMI vezérigazgató helyettes
15.50-16.10 Előadás: Tűzvédelmi mérnöki tevékenység a gyakorlatban. A szakosodás elkerülhetetlen? Hova milyen szaktudással rendelkező tervezőt vegyünk igénybe, ki miért vállal, vállalhat felelősséget?
Előadó: Nagy Katalin TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú egyesületének elnöke
16.10 – 16:30 Előadás: Bírság és piacfelügyelet mint jogi szabályozó? Tapasztalatok és az elkerülés lehetőséges módjai a tervezési, építési folyamat résztvevő szempontjából.
Előadó: Angyal István tű. alezredes, főosztályvezető helyettes BM OKF. (felkérés alatt)
16:30 Konferencia hivatalos részének zárása
Zellei János TSZVSZ, Magyar Tűzvédelmi Szövetség Elnökének zárszava
16.30 – 17:00 Tervezést támogató szoftverek bemutatása, sorsolás
pl. tűzbiztos.com | 2013-02-21 | Budapest XIV. kerület Dózsa György út 1. | 2 pont |
| 2010/058 | Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara | VI. Országos Kéménykonferencia | 2010. március 25-26. 9-18h | Kecskemét
Három Gúnár Rendezvényház | 1 pont naponta |
| 2014/11 | Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium | VI. Országos Építésügyi Igazgatási Szakmai Napok - "Az átal VI. Országos Építésügyi Igazgatási Szakmai Napok - "Az átalakult építésügy első évének tapasztalatai" c.
November 21. (csütörtök)
9.00 Regisztráció
10.00 Megnyitó ÉISZK Alelnökének és Visegrád város polgármesterének köszöntője
10.30 Magyar Mária BM Építésügyi Főosztály főosztályvezetője: Az év építésügyi eseményei, mi várható a
jövő évben, hatályba lépett a köztisztviselői etikai kódex
11.20 Dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Igazgatási Osztály osztályvezetője: Az eljárási kódex alkalmazási
tapasztalatai, kiemelt problémák
12.00 Dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Igazgatási Osztály osztályvezetője: Az építésfelügyeleti feladatok
alakulása, fokozott elvárások, építésügyi monitoring bevezetése
12.30 Zambó Terézia, a BM Terület- és Településrendezési főosztály: Mit kell tudni a hatóságoknak az új
településrendezési szabályozásról?
13.00 Ebéd
14.30 Szamkó Katalin építész: A CET-beruházás ismertetése
15.00 Potzner Ferenc építész tervező: A VÁRBAZÁR beruházás ismertetése
15.30 Kováts Ákos Debrecen város főépítésze: „Városközpont másképp”
16.00 Káldy Jenő építésügyi szakértő: Az ócsai beruházás bemutatása
16.30 Káldy Jenő: Gilvánfai beruházás bemutatása
November 22. (péntek)
9.00 Soltész Ilona BM Építésügyi Európai Uniós Ügyek Osztályának vezetője: Az új termék rendelettel
kapcsolatos feladatok
9.30 Wolford Ágnes BM építésügyi szabályozási referens: Az Országos Építésügyi Nyilvántartás fejlődése,
különös tekintettel az e-építési napló alkalmazására
10.00 Farkas Diána és Bőgner Mária BM Építésügyi Főosztály: szakmagyakorlási kódex, építésügyi vizsga és
a hatósági továbbképzési rendszer átalakítása
10.40 Érces Ferenc OKF főosztályvezetője: Az új kéményseprő-szabályok, a tűzvédelmi hatóság és az
építésügyi feladatok
11.20 Farkas Imre épület rekonstrukciós szakmérnök: Etika az építés folyamatában
12.00 A konferencia zárása (megválasztott új ÉISZK elnök) | 2013-11-21, 2013-11-22 | Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz., Vi Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz., Visegrád Hotel Silvanus ****Visegrád, Fekete-hegy 0134 hrsz. | 1.nap: 2 pont, 2.nap: 1 pont |
| 2013/154 | Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara | VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia
A klímaváltozás és hatás VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia
A klímaváltozás és hatásai a régióban
2013. május 31. - CSMKIK Székház (Szeged, Párizsi krt. 8-12.)
9.30 - 9.45 Kamarai köszöntők
Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Bodor Dezső, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke
Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei elnöke
9.45 - 10.05 Kárpát-medencei gazdasági környezet
Vagács István, Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője
10.05 - 10.25 A 21. századi klímaalakulás a Kárpát-medencében és annak néhány becsülhető
környezeti hatása a dél-alföldi régióban
Dr. Blanka Viktória, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
Tanszékének tudományos munkatársa
Az éghajlati rendszer melegedése a globálisan átlagolt levegő- és óceán-hőmérséklet emelkedéséből, a hó- és jégtakaró kiterjedt olvadásából és a globális átlagos tengerszint emelkedés megfigyeléséből mára egyértelműen igazolhatóvá vált. A globális trendekhez hasonlóan az elmúlt évszázadban Magyarországon is az évi középhőmérséklet hőmérséklet emelkedése jellemző. Emellett a csapadékmennyiség változásában is jól kimutatható egy csökkenő tendencia, az éves csapadékösszeg változékonysága ellenére is.
A éghajlat jelenlegi és a jövőben várható változásának megismerése ezért egyre fontosabbá válik. A jövőben várható klímaváltozás becslésére klímamodelleket dolgoztak ki, melyek a fizikai folyamatok (óceán, légkör, szárazföld, élővilág) mellett az emberi tevékenység hatásait is figyelembe veszik. A klíma hosszú távú előrebecslésére a Kárpát-medencére is számos regionális léptékű modell használható (ALADIN, REMO, PRECIS, RegCM). Vizsgálatainkban az elérhető modellek közül az ALADIN és a REMO modelleket alkalmaztuk, melyek a modellek között az átlagosnak tekinthető változásokat reprezentálják.
A klímamodellek alapján, Magyarországon a 21. században az évi középhőmérséklet emelkedése, a csapadék éven belüli eltolódása várható. A regionális éghajlati változások a 21. században jelentős hatást fejthetnek ki a természeti rendszerekre. A modellek alapján az évek közötti szélsőségek mértékében is növekedés várható, ezért az aszályos évek mellett a rendkívül csapadékos évek előfordulása is növekszik. A klíma változásával párhuzamosan megváltozik a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának lehetősége, ami természeti katasztrófák kialakulásához vezethet. A klíma tartós megváltozása következtében pedig változik a táj ökológiai és gazdasági potenciálja.
A dél-alföldi régióban a klímaváltozással összefüggő legfontosabb várható környezeti kockázatok az aszály gyakoriságának és súlyosságának változása, az elérhető felszíni és felszínalatti vízkészletek csökkenése, a szélerózió intenzitásának változása,a belvízelöntés gyakoriságának és súlyosságának változása, valamint az ezek következtében fellépő gazdasági nehézségek és romló mezőgazdasági termelés biztonság. A klímaváltozás alakulásának ismerete ezért rendkívül fontos lehet a területi tervezésben és a jövőbeni tervezési stratégiák kidolgozásában, a természeti katasztrófákra való felkészülésben.
10.25 - 10.45 A klímaváltozás jelentősége Csongrád megye területfejlesztési koncepciójában
Vadász Csaba, a Csongrád Megyei Önkormányzat megyei főjegyzője
10.45 - 11.05 Éghajlatváltozás és épített környezet
Bencsik János, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, a Nemzeti
Alkalmazkodási Központ vezetője
A globális átlaghőmérséklet növekedésének következtében előálló éghajlat módosulás, az előrejelzések szerint az átlagosnál nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét. A rendelkezésre álló forgatókönyvek szerint az éghajlat változás legjelentősebb következménye nagy valószínűséggel a szélsőséges időjárási események intenzitásának és gyakoriságának növekedése lesz. A gyakori és tartós hőhullámok, az átmeneti évszakok idején előforduló hőmérséklet ingadozások felerősödése, az özönvízszerű esőzések következtében kialakuló csapadékvíz elvezetési problémák, a villámárvizek és belvizek, az extrémnek minősülő szélviharok nem csak az élővilágot és azon belül az emberi szervezetet, hanem az épített környezetet, lakóépületeinket és a kritikus infrastruktúrát is kedvezőtlenül érintik. Egy település épületállományának jelentős része – földrajzi elhelyezkedése okán - komoly kitettséggel rendelkezhet az erős szélviharokkal, az özönvízszerű esőzésekkel, vagy épp a tartós aszállyal szemben. A korábban alkalmazott tetőkialakítás és –fedés, illetve az épületek lábazati szigetelésének módja jelentősen befolyásolja az épületek érzékenységét, az érintett lakók szociális, továbbá az adott település költségvetési helyzete viszont nem teszi lehetővé a gyors alkalmazkodást biztosító építészeti beavatkozások elvégzését. Mindebből az következik, hogy az adott lokalitás lakosságának jelentős része az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek tekintetében kiemelten sérülékeny épülettípusokban él. Az épületek mellett az infrastruktúra kitettsége is magasnak mondható, hiszen a nagy szél, vagy épp az extrém hóterhelés használhatatlanná teheti villamos légvezetékeket. A hirtelen lezúduló csapadék alámoshatja a közúti és vasúti töltéseket, partfalakat, a tartósabb aszály pedig ugyanezen műtárgyak állékonyságát ronthatja. A tartós hőhullámok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az aszfaltozott utakra és a vasúti pályatestekre. Az épített környezet sérülékenységének csökkentése érdekében felül kell vizsgálni az építési előírásokat, szabványokat, miután nem lehet és nem szabad a múltbéli környezeti értékekre tervezni. Az urbanizációs folyamatok okozta pozitív visszacsatolási mechanizmusok kedvezőtlen hatásai a klímaváltozáshoz alkalmazkodó területhasználattal, településtervezéssel és –fejlesztéssel jelentős mértékben mérsékelhetőek.
11.05 - 11.30 KÁVÉSZÜNET
11.30 - 11.50 Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a hazai vízgazdálkodásban
Dr. Dobi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodási szakértője
Az éghajlatváltozás egyik legközvetlenebbül és legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás. Az előadás a klímváltozás hatásaira való felkészülésről, a magyar vízgazdálkodási tervezésbe történő beillesztéséről szándékozik tájékoztatást adni. Rövid történeti visszatekintés mellett imertetésre kerülnek a Magyarországot érintő legfontosabb nemzetközi egyezmények,. Áttekintésre kerülnek a kérdéskörrel foglalkozó és vízgazdálkodási vonatkozásokat tartalmazó kutatások, elemzések, irányelvek. (NÉS, VAHAVA jelentés, VKI, stb.) A vízgazdálkodás eszközei, a megtett és tervezett intézkedések a nemzetközi és hazai stratégiák, szakpolitikai programok, közép és hosszútávú tervek ismertetésén keresztül kerülnek bemutatásra.(Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégia, Aszálystratégia stb.) Az előadás érinti a vízgazdálkodás területére vonatkozó és az éghajlatváltozás szempontjából releváns jogi szabályozást. A Duna Makro Regionális Stratégia éghajlatváltozással kapcsolatos akciói, a magyar szerepvállalás és a stratégia következő pénzügyi ciklusára vonatkozó tervezési szempontjai is ismertetésre kerülnek. Az előadás áttekintést ad a vízügyi igazgatási szervek beruházásában jelenleg futó és közeljövőben induló jelentősebb országos vízgazdálkodási programokat, amelyek az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelését, az arra való felkészülést célozzák.
11.50 - 12.10 Vízgazdálkodási szélsőségek az Alsó-Tisza vidéken
Dr. Kozák Péter PhD, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója
Magyarország és ezen belül a Dél-Alföld térségét kiemelten sújtják a vízbő/belvízi/ és a vízhiányos időszakok és azok káros következményei. Az éghajlatváltozás folyamatos erősödését kísérő szakmai fórumok egybehangzóan állítják, hogy hazánk területén a vízháztartási szélsőségek egyértelmű erősödésére kell számítani. A belvizes területeken a belvizek gyakoribbá válnak, míg az aszályos területeken az aszályok mértékének fokozódására kell számítani.
Különösen jellemző ezen szélsőségek előfordulása az Alsó-Tisza vidékén, ahol kiemelten az 1999-2000., a 2010.-2011. és legutóbb a 2012.-2013. tavasza is olyan időszakokat jelentett, ahol szinte egyidejűleg jelent meg az árvíz, a belvíz és az aszály.
Amennyiben egy olyan terület fejlesztését tervezzük, amely a belvíz és az aszály következményeivel egyaránt sújtott akkor csak a valamennyi vízháztartási szélsőség következményeinek mérséklését biztosító eszközrendszer alkalmazása lehet célravezető. A problémakör korábbi szakmai megközelítése helyett, nem lehetséges csak „belvízi”, vagy csak „aszálycsökkentési” beavatkozásokról beszélni. Az ilyen területek esetében a komplex eszközrendszer alkalmazása az elvárás a nemzetközi és a hazai szakmai elvek szerint. Ezen a vízzel kapcsolatos középtávú elvárásokat a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásához kapcsolódóan elkészült Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rögzítik.
Az intézkedésekkel kapcsolatban alapvető szakmai elvárás, hogy azok a kívánt célokat a lehető leggazdaságosabb módon a költséghatékonysági szempontok maradéktalan figyelembevételével képesek legyenek biztosítani, s komplex megoldást nyújtsanak a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelésére.
Az aszály, melyet több válfaja miatt (mg-i, hidrológiai, meteorológiai) számos definícióval határoztak meg, maga a fogalom lényegében az átlagnál kevesebb csapadék lehullását jelenti, amely hatással van a mezőgazdasági tevékenységre, a vízkészlet-gazdálkodásra, a társadalmi-gazdasági tevékenységekre.
Az aszály kialakulásában több tényező (természeti és antropogén) játszik szerepet, de döntően a meteorológiai viszonyok határozzák meg az aszály kialakulását annak mértékét. A legfontosabb tényező a csapadék mennyisége, ennek térbeli és időbeli eloszlása, valamint a léghőmérséklet, amely a párologtató képességet határozza meg. Az aszály mértékét a területhasználat, a termesztett növénykultúra (annak vízigényessége), a művelési technológia (talajművelés), a tápanyag ellátás (utánpótlás), a növényállomány sűrűsége befolyásolja Az aszály megelőzésére, illetve mérséklésére a legeredményesebb agrotechnikai eszköz az öntözés. Az emberi tevékenység károsan is befolyásolhatja az aszály jelenségét. A túlzott talajvíz kitermelés, vagy folyószabályozás, vízrendezés hatására az érintett területeken a talajvíz szintje lesüllyedhet, ami a károk növekedését eredményezheti. Szintén káros lehet a túlzott mértékű öntözővíz használat, amelynek következtében a talajvízszint megemelkedik
A fentiek alapján alapvetően fontos a vízhiányos időszakok kezelésében a vízpótló-rendszerek (pl. Algyő- homokháti vízpótlás) tervezése/építése/üzemeltetése, a kettős-hasznosítású vízrendszerek (pl. Kurca-rendszer) üzemeltetése, a természetes vízkészletek helyben tartása, így a mederben történő visszatartások (pl. Dong-ér, Királyhegyesi-Száraz-ér vízvisszatartó műtárgyai) és az oldaltározókban történő vízkészlet-megőrzés (pl. Banó-tó, több célú záportározók), valamint az öntözőrendszerek tervezése/fejlesztése/üzemeltetése is. Ezen rendszerek a határokon is átnyúlnak (pl. Romániai vízpótlás a Királyhegyesi-Száraz-éren keresztül a Battonyai, Mezőhegyesi térségbe).
12.10 - 12.30 Aszály és öntözés az éghajlat változás tükrében
Dr. Pálfai Imre, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság ny. szaktanácsadója
Az előadás az aszály, az öntözés és az éghajlatváltozás összefüggéseire igyekszik rávilágítani. Hazánk éghajlati viszonyainak változékonyságát – az elmúlt kilencven év (1923 – 2012) főbb meteorológiai adatai alapján – a nyári középhőmérséklet és az évi csapadékösszeg harminc éves országos átlagaival szemlélteti, és ezeket összeveti a következő harminc év lehetséges (éghajlati modellekkel előrejelzett) hőmérsékleti és csapadék-értékeivel. Az aszályviszonyokat ugyancsak harminc éves részidőszakonként jellemzi: egyrészt a hőmérsékleti adatokból számított potenciális párolgás és az évi csapadék különbségéből képzett mutatóval, másrészt a súlyosan aszályos évek gyakoriságának az Aszályindex segítségével történő meghatározásával, a változások bemutatásával. Az előadás a felszíni és a felszín alatti vízkészlet változási tendenciáival is foglalkozik. Az öntözési adatok közül az öntözött terület és a felhasznált vízmennyiség harminc éves átlagait közli, és azokat összeveti az azonos időszak aszály-jellemzőivel, továbbá az öntözést befolyásoló társadalmi-gazdasági háttérrel, s hangsúlyosan utal a közeli és a távlati öntözési fejlesztési feladatokra. Az előadás az időbeli változások elemzése mellett kitér a vizsgált kérdések területi különbözőségére, illetve sajátosságaira is, különös tekintettel a dél-alföldi régióra.
12.30 - 12.45 Felkért hozzászóló: Dr. Ördögh József, a KNK Mérnöki Iroda képviselője, okleveles mérnök
12.45 - 13.45 EBÉD
13.45 - 14.15 Alkalmazkodási stratégiák a várható éghajlatváltozás hatásaira épületek tervezése
és felújítása során - friss kutatási eredmények és esettanulmányok
Medgyasszay Péter PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszékének egyetemi docense
A NÉS illetve épített környezettel foglalkozó előkészítő anyaga alkalmazkodási stratégiákat fogalmazott meg arra vonatkozólag, hogy az épített környezetet a várható klímaváltozásra felkészítsük.
A BME különböző szervezeteiben kutatások folytak e témában, illetve kialakult a vizsgálatok egyfajta módszertana. Egyes kutatási eredmények alkalmazásra kerültek a gyakorlatban is új épületek illetve felújítások tervezése, kivitelezése kapcsán.
Az előadásban egy doktori értekezés megállapításai, egy diplomamunka tanulságai, illetve két megépült épület használati tapasztalati kerülnek ismertetésre.
14.15 - 15.00 Környezetünk tudatos átalakítása
Kocsis András Balázs, a KÉSZ Építő Zrt. tervezési irodavezetője, okleveles építőmérnök
- Életképek egy mérnöki praxisból
- Első mérnöki alkotások: A Gízai piramisok és Stonehenge kősziklái
- Építőmérnök képzés Magyarországon
- Stadiontervezés dióhéjban
- Tervezési kihívások egy felhőkarcoló áttervezése során
- Gyöngyszemek a Buro Happold avagy a különleges építőmérnöki alkotások specialistájának munkáiból
15.00 - 15.30 A Palicsi-tó két szanálás között
Dr. Fábián Gyula, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának egyetemi tanára
A Palicsi-tó kiváló mikroklímájával, a hozzá csatlakozó parkkal, a XIX. század végén épült szecessziós épületegyüttesével, valamint ritkaságszámba menő állatkert-arborétumával joggal lehetne Észak-Bácska legjelentősebb turisztikai központja. Adottságai ellenére mégsem az. Az utóbbi negyven évben ugyanis már kétszer érte tömeges halpusztulással járó ökológiai katasztrófa. Először 1970-ben vált szükségessé a tó kiterjedt szanálása. A 2009. májusában másodszor bekövetkezett tópusztulás arra utal, hogy az elmúlt negyven év tógazdálkodása hibás volt. Nyilvánvaló, hogy a tartós megoldás eléréséhez részletesen meg kellene ismerni azokat folyamatokat, feltételeket, amelyek a tavat életben tudnák tartani.
Ez a beszámoló betekintést ad a tó jelenlegi, két szanálás közti állapotába: bemutatja a tó vízgyűjtő területét, a rá ható antropogén hatásokat, az abban rejlő potenciális veszélyeket. Bemutatja a tó vízegyenlegét, alapvető vízminőségi mutatóit. Rövid betekintést ad a tóra vonatkozó jelenlegi kutatásokba, valamint ismerteti a legújabb szanálási ötlettervet. Végezetül felveti a szanálási tervre vonatkozó gondolatokat, kételyeket abban reménykedve, hogy a közös gondolkodás – ha nem is kínál azonnali biztos megoldást – minden bizonnyal a probléma jobb megértéséhez vezet.
15.30 - 16.00 A klímaváltozással összefüggő talajvízszint ingadozás és hatása az építményekre
Hopka János, az UT-TAL Tervező és Szolgáltató Bt. ügyvezetője, vezető tervező
A talajok viselkedését a víztartalmuk nagymértékben befolyásolja, mely kihat az építményekre.
A talajvízszint ingadozása függ a csapadék mennyiségétől, mely az utóbbi két évben látványosan csökkent. A külső szemlélők is észrevehették autózás közben, mikor térdig érő kiszáradt napraforgó és kukoricatáblák közelében utaztak az országban.
A klímaváltozás hatása különösen az alföldi tájakon volt erőteljes.
A talajvízszint helyenként 2-3 méterrel csökkent a korábbi évekhez viszonyítva.
Ez kihatott az építményekre is, épületek, utak repedtek meg látványosan.
A talajvízszint süllyedéséhez nagyobb településeken a csatornázás is hozzájárult, megszűntek a szikkasztók, a tetőkről és burkolatról lefolyó csapadékvíz elvezetésre került.
Az előadás egyes talajok viselkedését és azok építményekre gyakorolt hatását elemzi és kitér a károk megelőzésének csökkentésének lehetőségeire is.
16.00 - 16.30 Környezetbarát energiákkal a klímaváltozás ellen
Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke, a BRUNNEN Hőtechnika Kft.
Ügyvezetője
1. Klímavédelem – energia hatékonyság, környezetbarát energiaforrások
2. Megújuló energia lehetőségek Magyarországon, illetve a szűkebb régióban
3. A biomassza és a geotermia, mint a régió optimális hőforrásai
4. Tüzelés biomasszával sikeres projektek tükrében
5. Geotermia a távhőellátásban és az épületek hőellátásában
6. A geotermikus kaszkádrendszer bemutatása
7. Hőszivattyú illesztése a geotermiához
8. Termál projektek tervezési szempontjai
9. Megújulók versenyképességi szempontjai
10. Megújulók gazdaságossági kérdései | 2013-05-31 | Szeged Párizsi krt. 8-12. | 1,5 pont |
| 2014/248 | Magyar Kertépítők Országos Szövetsége | VI. MAKEOSZ Szakmai napok - A Magyarországi „zöld szakma” szakem VI. MAKEOSZ Szakmai napok - A Magyarországi „zöld szakma” szakembereinek találkozója közösen az NYDDE és a MAKERT szakmai rendezvényével, egy időben, egy helyen
Program:
MAKEOSZ Közgyűlés
STIHL-Viking egyedi ajánlata MAKEOSZ tagok részére
Szponzorok rövid bemutatkozása
Osztrák kertépítés jelene – új irányvonalak, trendek
/Ing. Franz Kubacek - Garten- und Landschaftsgestaltung/
Fűmagkeverékek, fűfajták
/Rapi Attila – Csenkesz Kft./
Virághagymák
/Etter Katalin – Etter Kft./
Kertvilágítás
/Nagy János – Prolux Kft./
Tófóliák
/Creatiger Kft./
Burkolatok vízelvezetésének méretezése
Gyökéritató
/Sárközi Terézia/
Green City projekt bemutatása
/Somorjai-Tamássy Zsolt – Bieber István/
Németországi szakmai útról vetítés
MAKEOSZ jogi képviselője - Jogi esetek
/dr. Hajdú Sándor ügyvéd – Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda/
Támfalak statikai méretezése
/Ghyczy Zsuzsa – Árgus Kft./
Komposztálás
Szervezetfejlesztés
Vegyszermentes dísznövényvédelem
/dr. Roszík Péter - Biokontroll Kft./
Kő a kertben – minden, ami kő
/Babocsai Zoltán – Mediterrán Kert/
Aktuális növényvédelmi problémák a kertfenntartásban
/Apponyi Lajos/
Workshop – MAKEOSZ bemutatókert
/Hullár Norbert – Gyermelyi Kertépítő Kft./
Cseh kertépítés jelene – új irányvonalak, trendek
/Mgr. Lukáš Gabriel - GABRIEL s.r.o./
Zöld infrastruktúra
Méltatlanul mellőzött dendrotaxonok hazai alkalmazásának lehetőségei
/Kósa Géza - Vácrátóti Botanikus kert/
Workshop
Vojtek Tímea – Deggendorf Landesgartenshau
Both Gyula előadása
/PRENOR Kft. /
A fa értéke!
/Lukács Zoltán – Garden Kft./
Holland díszfaiskola és kertépítés
Közösségi média, mint korszerű marketingeszköz - kinek, miért, miért ne, hogyan-hogyan ne?
/Hidas Judit - Újmédiaképzés.hu/
A Városi Fák Jegyzéke
Védett növények forgalmazása
/dr. Orlóci László elnök – Magyar Díszkertészek Szövetsége/
Évelők alkalmazása a közterületeken, évelőfajok, fajták extrém helyekre /Patkós István/
Észrevételek, összegzés, zárás
Biza Klára – MAKERT elnök
Izer Gábor – NYDDE elnök
Kosztka Ernő – MAKEOSZ elnök | 2015-02-18, 2015-02-19, 2015-02-20 | Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. , Siófok Erkel Ferenc utca 2/C. | 1 pont naponta (3 pont összesen) |
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.