| Keresés |
|
Bírálati sorszám
|
Pályázó neve
|
Témakör
|
Időpontok
|
Helyszín
|
Pont érték
|
| 2016/15 | Gáts Ügyvédi Iroda | Az építési folyamat változásainak áttekintése a 2016. évi eleji  Az építési folyamat változásainak áttekintése a 2016. évi eleji jogszabálymódosító csomagok tükrében a Magyar Építész Kamara tervezői, felelős műszaki vezetői, továbbá valamennyi, a témában érdekelt építőipari beruházó számára
Építőipar változásai 2016.
Délelőtti előadás
Általános rész
Az építési folyamat áttekintése a változások tükrében
• Módosító jogszabálycsomagok - változások 2015 -ben és 2016. január 1-től
o Intézkedési terv az építésügy átalakításáról
o Az új Kbt. és végrehajtási rendeletei
o Gazdasági növekedés törvénycsomag (Étv., ÁFA tv. mód.)
o A lakásépítés új szabályai (a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő rendeletcsomag)
A lakóépület építésének egyszerű bejelentése
A lakáscélú állami támogatások
A lakásépítési támogatás
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás
o További várható változások
• Az építési folyamat fázisainak változása
o Egyszerű bejelentés
o Használatbavétel/hatósági bizonyítvány kérdése
o HÉSZ szabályainak betartása
o Építési engedély/bejelentés hatálya, módosítása
o Építés engedélytől eltérés
o Eltérés az egyszerű bejelentés műszaki tartalmától
• Egyszerűsített bejelentési, engedélyezési tervdokumentáció, teljes- és egyszerűsített kivitelezési tervdokumentáció formai és tartalmi előírásai
• Az építési folyamat résztvevői, jogviszonyaik, összeférhetetlenségük – változások 2016-ban
• Építőipari (kivitelezői, felelős műszaki vezetői, tervezői, lebonyolítói, stb.) tevékenység vállalásának és megkezdésének feltételei szakmagyakorlás céges formában, egyéni vállalkozóként, alkalmazottként, várható változások
Szabálytalan tevékenység jogkövetkezményei
• A szakmagyakorlók feladata, szakmai felelőssége: megváltozott építőipari, polgári jogi szabályok megismerése
• Szakszerűtlen, jogszerűtlen vagy jogosulatlan tevékenység
• Szankciók a tervezés/kivitelezés folyamata alatt – építéshatósági, építésfelügyeleti bírságok változásai
• Tervezési hibából kivitelezési hiba – mindenki felel, aki nem vette észre? – I. rész
• Tervtől eltérő, hibás kivitelezés jogkövetkezményei, a szakmagyakorlók kártérítési felelőssége az épület tulajdonosával szemben – nem csak a kivitelező felel? – I. rész
Délutáni előadások
I. Szekció - Vállalkozás
Új közbeszerzési törvény általános hatásai az építési beruházások szempontjából
• Tervezési szolgáltatások kivétele, és következményei
• Az építési beruházást érintő új végrehajtási rendeletek
• Új intézmények az építési beruházásoknál
• Tenderterv helyett jóváhagyási terv
• Minősített ajánlattevők jegyzéke – kamarai cégjegyzékek
• A beruházáslebonyolítás szakmai szabályai
Gyakorlati útmutató haladó ajánlattevők számára az új beszerzési formák fényében
• Az új Kbt. hatálya
• A közbeszerzési értékhatárok, becsült érték számítása
• A közösségi és nemzeti szabályozás új rendszere
• Új eljárástípusok
• Kivételi körök változásai
• Az alkalmassági feltételrendszer hatályos szabályozása
• Az értékelés folyamatának főbb változásai, bírálat folyamata
• Szerződéskötés, módosítás, teljesítés
• Jogorvoslati eljárás új szabályai
EU forrásokból támogatott projektek elszámolása (kivitelezői szekcióval közös záróelőadás)
• Műszaki átadás-átvételi eljárások a támogatott projektek tükrében
• Készrejelentés, munkaterület átadás kérdései
• A helyszíni ellenőrzésének menete, gyakorlata
• A beruházási költség elszámolható és nem elszámolható elemei, indikátorok szerepe, jelentősége
• Az elszámolás szempontjából fontos események
• Az elszámoláshoz szükséges műszaki dokumentációk követelményei
II. Szekció - Generál kivitelezés
• Felelős műszaki vezető helyszíni feladatai, jogai és kötelességei
• Fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelezők műszaki vezetőinek feladat- és hatáskör megoszlása, alvállalkozókkal kapcsolatos feladatok
• A műszaki átadás-átvételi és a használatbavételi eljárás gyakorlati tudnivalói
• Irányítás eszközei
Az építőipari dokumentációk helyes vezetése
• Hogyan dokumentáljuk magunkat helyesen?
• Egyszerűsített bejelentési, engedélyezési tervdokumentáció, teljes- és egyszerűsített kivitelezési tervdokumentáció formai és tartalmi előírásai – szakági munkarészei
• Az elektronikus tervdokumentációk kezelése
• Az elektronikus építési napló vezetésének aktuális kérdései, készrejelentés, munkaterület átadás, alvállalkozói naplók lezárása
• Építési hulladék elhelyezésének és kezelésének dokumentumai
• Szankciók a kivitelezés folyamata alatt – építéshatósági, építésfelügyeleti bírságok hogyan kerülhetők el?
• Építési termékekkel kapcsolatos felelősség a kivitelezésben, a felelős műszaki vezető feladatai
• Építési termék építménybe történő beépítésének és helyettesítésének feltételei
• Építési termékek műszaki teljesítményigazolása
Szerződéskötési ismeretek
• A felelős műszaki vezető jogviszonyának fajtái
• Tartalmi és formai követelmények
• FMV munkajogi felelőssége
• Vállalkozási, vagy megbízási szerződés – eredmény, vagy gondossági felelősség?
• Felelős műszaki vezetői megbízási szerződés az új Ptk. szerint
• FMV nélkül végezhető kivitelezés
Felelős műszaki vezetői felelősség - megosztható-e és kivel?
• Fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelezők műszaki vezetőinek felelősség megoszlása
• Szakmai felelősség a kivitelező, építtető felé
• Építtetői felelősség építőipari szabályai – szakszerűtlen, jogszerűtlen utasítás
• Tervezési hibából kivitelezési hiba – mindenki felel, aki nem vette észre? – II. rész
EU forrásokból támogatott projektek elszámolása (vállalkozási szekcióval közös záróelőadás)
• Műszaki átadás-átvételi eljárások a támogatott projektek tükrében
• Készrejelentés, munkaterület átadás kérdései
• A helyszíni ellenőrzésének menete, gyakorlata
• A beruházási költség elszámolható és nem elszámolható elemei, indikátorok szerepe, jelentősége
• Az elszámolás szempontjából fontos események
• Az elszámoláshoz szükséges műszaki dokumentációk követelményei
III. Szekció - Generál tervezés
• Építmények, épületek
• Általános és sajátos építmények
• Épületek: Tervfajták, dokumentációk, építészeti-műszaki dokumentáció
• Alapvető tartalmi követelmények
o Építmény: telepítése, kialakítása, általános követelmények
• Tervdokumentációk típusai felhasználás célja szerint
o Beruházás előkészítése
o Tervtanácsi, településképi véleményezés
o Bejelentési, hatósági, szakhatósági
o Kivitelezés
o Egyéb műszaki felhasználások
• A tervezők e-napló vezetésének kérdésköre, tervezői művezetők, kiviteli tervkészítők lehetőségei
• Építési termék rendelet
• Építési termékekkel kapcsolatos tervezői felelősség, a dokumentációkkal kapcsolatos tervezői feladatok
• Építési termék építménybe történő betervezésének feltételei
• Teljesítménynyilatkozat
• Az elektronikus tervdokumentáció kezelése
• Tervezőt érintő szankciók – építésihatósági, építésfelügyeleti bírságok hogyan kerülhetők el?
Tervezői felelősség - megosztható-e és kivel?
• Tervező feladata, törvényi felelőssége
• Tervezőtársak, szakági tervezők kényszerű szerzőtársak felelősség megoszlása
• Építtetői felelősség építőipari, polgári jogi szabályai – lehet, hogy magamnak is köszönhetem a károm?
• Tervezési hibából kivitelezési hiba – mindenki felel, aki nem vette észre?
• Generáltervezés, vagy szakágankénti építtetői megrendelés – előnyök, hátrányok
• Tervezői felelősségbiztosítás – mire jó és mire nem?
Szerződéskötési ismeretek
• Tartalmi és formai követelmények
• A tervezési program
• Szerződésminta és/vagy jogszabályi háttér ismerete
• Tervezői szerződés alanyai – ki, kivel, hogyan szerződjön?
• A szerződés tárgya – tervdokumentációk, szerzői felhasználási jogok, tervezői művezetés?
• Vállalkozási, vagy megbízási szerződés – eredmény, vagy gondossági felelősség? (tervezői művezetés)
Tervezők szerzői joga
• Építészeti alkotások szerzői jogi elismertsége, szabályozásának forrásai
• A mű fogalma - építészeti alkotás: az épület és annak terve
• A szerzői jogvédelem tárgyai – védendő tervfajták köre
• Épület látképének szerzői jogi védelme
• A szerző, közösen alkotott művek – szerzőtársak, társszerzők, együttesen létrehozott mű
• Közös jogkezelés lehetősége – rábíznám-e jogaim érvényesítését egy ARTISJUS- hoz hasonló szervezetre?
• Védelmi idő
• Szerzői jog tartalma
• Személyhez fűződő jogok
• Vagyoni jogok
• A szabad felhasználás esetei
• Szolgálati művek, munkaviszonyban készített tervek sorsa
• Szerzői jogok átszállása: öröklés, átruházás – mikor melyik lehetséges?
• A felhasználási szerződés - írásbeliség, tartalmi követelmények, díjazás
• Szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei | 2016-01-27, 2016-02-04, 2016-12-20 | Budapest IX. kerület Mester utca 87., Budapest V. kerület Magyar Budapest IX. kerület Mester utca 87., Budapest V. kerület Magyar utca 36., Pécs Boszorkány út 2. (Pécsi Tudományegyetem Műszaki Informatikai Kar A007-es terem ) | 4x45 perces modul: 1 pont, összesen: 2,5 pont |
| 2019/56 | Ferik Tünde okl.építészmérnök, vezető településtervező (Völgyzugoly Műhely) | VZM közösségi tervezés, alapképzés
A közösségi mediáció alkal VZM közösségi tervezés, alapképzés
A közösségi mediáció alkalmazásának módszere a településfejlesztésben.
2019. április-május
3 napos képzés
Két időpontban (2019.04.10-12., 2019.05.8-10., két helyszínen (Budapest, Nagybörzsöny)
Tematika:
Témáink a képzés során:
1. Mi jut eszünkbe a konfliktusokról? a konfliktusok eredete, fajtái
2. Saját erősségek és fejlesztendő területek a konfliktuskezelésben
3. A konfliktus, mint lehetőség, avagy egy jól megoldott konfliktus egyéni és közösségi szinten is előrevisz
4. Konfliktuskezelési módok: informális megbeszélés
közvetlen tárgyalás
mediáció
5. Mi a mediáció? Mikor van szükség mediátorra? Ki a mediátor?
6. A mediáció konfliktuskezelési eszköz vagy életszemlélet
7. Mediációs technikák alkalmazása a mindennapokban, és a munka világában
8. A közösségi mediáció alapjai, alkalmazási területei
9. A közösségi tervezés alapjai, alkalmazási területei
Gyakorlatok:
1. A közösségi mediáció/közösségi tervezés előkészítése
2. A közösségi mediáció/közösségi tervezés résztvevőinek meghívása és felkészítése
3. A közösségi mediáció/közösségi tervezés fizikai körülményeinek a megteremtése
4. A közösségi mediáció/közösségi tervezés forgatókönyvének megtervezése
5. Aki a közösségi tervezést vezeti, a mediátor készségei, képességei, eszközei
6. Váratlan helyzetek kezelése
7. Kérdezéstechnikai gyakorlatok
8. A visszajelzések fontossága, hogyan adunk visszajelzést
9. A közösségi tervezés
10. Közösségi tervezés során alkalmazható módszerek (World cafe, Open space, Peter Block)
Gyakorlatok csoportban:
1. Szimulált esetgyakorlatok eljátszása, személyes és csoportos visszajelzések
2. Csoporttagok által behozott esetek kipróbálása közösségi mediációs technikákkal | 2019-04-10, 2019-05-08 | Budapest XIII. kerület Kláris Irodahajó (Bp. Jászai Mari tér föl Budapest XIII. kerület Kláris Irodahajó (Bp. Jászai Mari tér fölötti rkp), Nagybörzsöny Hunyadi tér 18. Malomkert Panzió | 4,5 pont/ 3 napos képzés |
| 2011/078 | Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ) | 1. Green City
2. Kertépítészet
3. Menedzsment
4. Kertészeti t 1. Green City
2. Kertépítészet
3. Menedzsment
4. Kertészeti technika
5. Szolgláltatások | 2011. január 11-13. | | 4,5 pont (1,5 pont naponta) |
| 2012/276 | ICOMOS Magyar Nemezti Bizottság Egyesület | XVIII. Békési Népi Építészeti Tanácskozás
Ki van itthon? A fa XVIII. Békési Népi Építészeti Tanácskozás
Ki van itthon? A falvak népességváltásának műemlékvédelmi következményei
Az utóbbi száz évben térségünkben nem volt ritka, hogy egy-egy vidéki település népességének nemzetiségi, társadalmi összetétele alapvetően megváltozott, lakosságuk részben vagy egészben kicserélődött. Csak egyetlen eseménysor – a 18. századtól a Kárpátok külső előterében élő bukovinai székelyek áttelepítése a 19. század végén, többek között, az Al-Duna mellé, majd maradékuk 1941-ben ugyanoda költöztetése, hogy azután a háború eseményei miatt 1944-ben elmeneküljenek innen és 1945-ben új hazát kapjanak a dunántúli, a németek kényszerű evakuálása miatt részben kiürült sváb falvakban. Ahova egyébként a felvidéki, szintén elüldözött magyarokat is telepítették.De más népességváltások is voltak, elég az erdélyi szászok „kiárusítására” hivatkozni, ahol éppen akkorra néptelenedtek el az egykori virágzó és hallatlan értékes építészet örökségű falvak, mikorra megbukott az a rendszer, mely az egész népességmozgást előidézte. Itt is, mint a Felvidék magyar és szlovák részén is, a cigányok foglalták el az elnéptelenedő falvakat. Gyakran gazdasági okok, például az ipar, vagy a kellő foglalkoztatottságot biztosító mezőgazdaság leépülése váltotta ki az eredeti népesség elvándorlását, vagy radikális lecsökkenését. Gazdasági, társadalmi okai vannak annak, hogy a nagyvárosok agglomerációjában a városok népessége foglalta el a falvakat, mint ahogyan az üdülésre alkalmasakat például a Balaton, de az egyéb fürdőhelyek környékén. Egyes helyeken nyugat európai, pl. holland „koloniák” alakultak ki, nem ritkán az egykori sváb falvakban. A falusi épített örökség védelmének egyik hangsúlyozott eleme a közösség identitása, hogy saját múltjukat örökítik meg azzal, hogy az e körbe tartozó épületeket óvják, örökül hagyják utódaiknak. A felsorolt népességváltáskor erről azonban nem beszélhetünk. A tolnai svábok által épített házakat megöröklő bukovinai székelyek vagy csallóközi magyarok, a muzsnai szászok örökébe betelepedő, vagy a csereháti régió falvaiban egyre nagyobb számú cigányok, a Budapest környéki falvak alvó-népessége, a Káli-medence „gyüttmentjei”, az értelmiségi nyaralótulajdonosok, a németek, akik nem is mindig a kitelepítettek utódai, vagy a hollandok vajon milyen módon viszonyulnak ahhoz az építészeti örökséghez, mely eredendően nem az övék, hanem csak elfoglalták, megvették.Ezért merülhet fel a címben megfogalmazott kérdés: - Ki van itthon? A kérdés az utóbbi időben több nemzetközi ICOMOS tanácskozásokon, (Tusnád/Torockó – 2009., Svédország/Norvégia 2010) többször felmerült és úgy véljük, hogy hasznos lenne egy egész „Békési tanácskozást” ennek szentelni, megvizsgálni és szembenézni a magyarországi, tágabban a Kárpát-medencében tapasztalható helyzettel.
---------------------------------------------------------
2012. szeptember 27.
12 előadás (20 perc/előadás)=240 perc
Fejérdy Tamás: Faro-i egyezmény
Olajos Csaba: Népességváltások Észak-Magyarország falvaiban
Zentai Tünde: Dél-Dunántúl
Minorics Tünde: Az Ormánság átváltozása
Páll István: Szatmár
Darida János: Arad környéki falvak
Jancsó Árpád: Temes megyei változások
Kondor Tamás: Drávaszög - Szlavónia
Szilágyi Mária: Ki van otthon a bánsági (sváb) telepített falvakban?
Olasz Gabriella: Szász falvak
Kinda István: Putritól a villáig
Klamár Zoltán: Moja kućica, moja slobodica! – Az én váram, az én házam! Menekültek Bácskában, Bánságban és Szerémségben
2012. szeptember 28.
Egész napos szakmai kirándulás 12 óra
Útvonal:
Indulás: Békéscsaba
Csanád (Szt. Gellért szarkofágja római katolikus templom, ortodox templom, falu régi paraszt portáinak megtekintése)
Csatád (Lenau Múzeum megtekintése)-Zsombolya ( Néprajzi gyűjtemény - Jäger képek - 1833-as barokk oromzatos ház és a neogót templom megtekintése)
Temesvár: Skanzen (a bánáti népek mindegyikének házát bemutatja)
Temesvár: belváros és a Sörgyár megtekintése
Vinga (bolgár templom megtekintése)
2012. szeptember 29.
8 előadás(20 perc/előadás)=160 perc
Összesen: 400 perc
Istvánfi Gyula: A magyar falu építészeti hagyománya
Kerner Gábor: A wellness turizmus hatása a települések arculatára Zala megyében
Köllő Miklós: Életmódváltás, faluképváltozás Hargita megyében
Szabó László – Pál István: Szanticska
Francsics László – Mérő Máté - Tóth Péter: Visnyeszéplak megújuló népi építészete. Egyén, közösség és építészet a Zselicben, egy szőlőhegyen
Kovács Anna – Kovács Miklós: Itthon vagyunk – népesség és épített öröksége Dél-Nógrádban.
Láris Barnabás: Kazár
Kovács Dezső: Hollókő | 2012-09-27 | Békés Békés Megyei kulturális Központ, Békés, Jantyik M. u. 23-2 Békés Békés Megyei kulturális Központ, Békés, Jantyik M. u. 23-25 | 4,5 pont (1+2+3.nap = 2+1,5+1 pont) |
| 2011/148 | RQC Regionális Minőségbiztosítási Központ Kft. | Építési technológiák – egyből jót!
• Falazatok (4 óra)
• F Építési technológiák – egyből jót!
• Falazatok (4 óra)
• Födémek és aljzatok (4 óra)
• Fal- és födémzsaluzatok (8 óra)
• Ácsszerkezetek (4 óra)
• Szigetelések (4 óra)
• Vizsga (1 óra)
---------------------------------------------------------------------------------
I. Modul: Falazatok
A modul célja:
A résztvevők ismerjék meg a különböző anyagú (pl.: égetett agyag, pórusbeton vagy beton falazó elemekből készülő) falak kivitelezése során betartandó, a tervezett geometriai méretek (be)tartása szempontjából döntő jelentőségű alkalmazástechnikai előírásokat és kivitelezési fogásokat.
Ismerjék meg a falazatokhoz csatlakozó szerkezetekre vonatkozó mérettűrések összefüggése-it. Ismerjék meg azokat a hiba-lehetőségeket, amiket már a falazatok készítése során elkövethetnek, és így azok megnehezítik, vagy ellehetetlenítik a később készülő csatlakozó szerkezetek megfelelő kialakítását.
Követelmények:
Olyan alkalmazástechnikai előírások ismerete, amiket figyelmen kívül hagyva a falazatok kivitelezése során olyan geometriai eltérések keletkeznek, amik károsan hatnak a csatlakozó
• födémek
• nyílászárók
• válaszfalak,
• kémények
• hő-, hang, és vízszigetelések
• kerámia és szerelt burkolatok,
• beépített bútorok,
• és egyéb szerkezetek megfelelő és szakszerű kialakítására.
2. Modul: Födémek és aljzatok
A modul célja:
A résztvevők legyenek tisztában a gerendás, kéregbetonos és monolit vasbeton födémekhez alsó oldalukon, illetve ezen födémekhez és más aljzatokhoz felülről csatlakozó szerkezetek megfelelő kialakításával.
Követelmények:
Olyan alkalmazástechnikai előírások ismerete, amiket figyelmen kívül hagyva a födémek alsó oldalán, illetve a födémek és egyéb aljzatok felett olyan geometriai eltérések keletkeznek, amik károsan hatnak a csatlakozó
• vakolatok, kellősítések, glettelések és aljzat kiegyenlítések,
• hő-, hang, és vízszigetelések,
• hideg- és melegburkolatok,
• és egyéb szerkezetek megfelelő és szakszerű kialakítására.
3. Modul: Fal- és födémzsaluzatok
A modul célja:
A résztvevők ismerjék meg a korszerű nagytáblás zsaluzati rendszerek által nyújtott lehetősé-geket és előnyöket. A rendszerek alkalmazásával elérhető előnyök megismerése az egyedileg készített zsaluzatokkal szemben. A leggyakrabban használatos zsalurendszerek összehasonlítása: azonos jellemzők és különbségek ismertetése. Fejlesztési irányok megismerése. A zsalu-rendszerek szélsőséges műszaki körülmények közötti alkalmazási lehetőségeinek bemutatása esettanulmányokon keresztül.
Követelmények:
A zsalurendszerek legfontosabb elemeinek átfogó ismerete. Támasztások, zsalutáblák, kapcsoló elemek, formaleválasztó anyagok. Födémek és falak zsaluzatai, pillérek zsaluzása. A zsaluzatokra vonatkozó erőtani, alakváltozási és munkavédelmi követelmények megismerése. A zsalurendszerek aktuális fejlesztési irányainak megismerése.
Gyakorlat:
Gyakorlat az oktatás helyszínén, a tanteremben: a résztvevők által használt zsalurendszerek alkalmazása során felmerült műszaki problémák megoldása csoportmunka keretében.
4. Modul: Ácsszerkezetek
A modul célja:
A résztvevők ismerjék meg a hagyományos fa, illetve a szeglemezes szerkezetű fedélszékek kivitelezése során betartandó, a tervezett geometriai méretek (be)tartása szempontjából döntő jelentőségű előírásokat és kivitelezési fogásokat.
Ismerjék meg a fedélszékekhez csatlakozó szerkezetekre vonatkozó mérettűrések összefüggéseit. Ismerjék meg azokat a hiba-lehetőségeket, amiket a fedélszékek készítése során elkövethetnek, és így azok megnehezítik, vagy ellehetetlenítik a később készülő csatlakozó szerkezetek megfelelő kialakítását.
Követelmények:
Olyan alkalmazástechnikai előírások ismerete, amiket figyelmen kívül hagyva az ács-szerkezetek külső és belső oldalán olyan geometriai eltérések keletkeznek, amik károsan hatnak a csatlakozó
• tetőfedések (kerámia, beton, fémlemez, bitumenes zsindely),
• tetősík ablakok,
• kémények,
• hő-, hang, és vízszigetelések,
• deszka-, építőlemez és gipszkarton aljzatok,
• lambéria és egyéb burkolatok megfelelő és szakszerű kialakítására.
5. Modul: Szigetelések
A modul célja:
A résztvevők ismerjék meg a hő-, hang és vízszigetelések anyagainak csoportosítását, az egyes anyagok speciális felhasználási lehetőségeit és az egyes anyagok különleges feltételek között kihasználható tulajdonságait. Ismerjék meg a víz elleni szigetelések elvi megoldási módjait a szigetelés nélküli építménytől a vízhatlan szigetelésig. Általános ismeretek meg-szerzése a víz elleni szigetelések működési elveiről, valamint arról, hogyan kell ezeket figyelembe venni a tervezés és a kivitelezés során.
Követelmények:
• A szigetelő anyagok csoportosítási módjainak ismerete.
• A hő- és hangszigetelő anyagok azonos és eltérő tulajdonságainak ismerete.
• A víz elleni szigetelések helyes megoldásai összetett igénybevételek esetén.
• A víz elleni szigetelések (tervezett és kivitelezett) kialakítása során elkövetett leggya-koribb elvi hibák elkerülése.
V. Vizsga
Követelmények:
A tanfolyamon való részvétel - naponta vezetett - jelenléti íveken történő igazolása.
A tanfolyam résztvevői írásbeli tesztvizsgát tesznek. A helyes válaszokra adott pontszámok érjék el a lehetséges, megszerezhető pontszámok 70%-át. | Változó helyszíneken, évente több alkalommal meghirdetve.
2011- Változó helyszíneken, évente több alkalommal meghirdetve.
2011-ben várható első időpont: szeptember vége – október eleje, Budapest, Hunor Hotel, Pünkösdfürdő u. 40. | Változó helyszíneken | 4,5 pont |
| 2020/69 | Ferik Tünde okl.építészmérnök | VZM közösségi tervezés alapképzés
Közösségi mediáció alapú kö VZM közösségi tervezés alapképzés
Közösségi mediáció alapú közösségi tervezési módszer
Konfliktuskezelési, mediátori alapkompetenciák elsajátítása, és erre építve a közösségi mediáció és a közösségi tervezés alapjainak megismerése.
VZM közösségi tervezés alapképzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a hatékony konfliktuskezeléssel, és a közösségi mediációs technikákkal. A képzés során a hétköznapokban használható konfliktuskezelési módszerek megismertetése mellett lehetőséget biztosítunk a konfliktuskezelési alapkompetenciák elsajátítására. Emellett megismerhetik a közösségi tervezés mediációs módszereit, és átfogó képet adunk a közösségi tervezés előnyeiről, alkalmazhatósági köréről.
Tematika:
Témáink a képzés során:
1. Mi jut eszünkbe a konfliktusokról? a konfliktusok eredete, fajtái
2. Saját erősségek és fejlesztendő területek a konfliktuskezelésben
3. A konfliktus, mint lehetőség, avagy egy jól megoldott konfliktus egyéni és közösségi szinten is előrevisz
4. Konfliktuskezelési módok: informális megbeszélés
közvetlen tárgyalás
mediáció
5. Mi a mediáció? Mikor van szükség mediátorra? Ki a mediátor?
6. A mediáció konfliktuskezelési eszköz vagy életszemlélet
7. Mediációs technikák alkalmazása a mindennapokban, és a munka világában
8. A közösségi mediáció alapjai, alkalmazási területei
9. A közösségi tervezés alapjai, alkalmazási területei
Gyakorlatok:
1. A közösségi mediáció/közösségi tervezés előkészítése
2. A közösségi mediáció/közösségi tervezés résztvevőinek meghívása és felkészítése
3. A közösségi mediáció/közösségi tervezés fizikai körülményeinek a megteremtése
4. A közösségi mediáció/közösségi tervezés forgatókönyvének megtervezése
5. Aki a közösségi tervezést vezeti, a mediátor készségei, képességei, eszközei
6. Váratlan helyzetek kezelése
7. Kérdezéstechnikai gyakorlatok
8. A visszajelzések fontossága, hogyan adunk visszajelzést
9. A közösségi tervezés
10. Közösségi tervezés során alkalmazható módszerek (World cafe, Open space, Peter Block)
Gyakorlatok csoportban:
1. Szimulált esetgyakorlatok eljátszása, személyes és csoportos visszajelzések
2. Csoporttagok által behozott esetek kipróbálása közösségi mediációs technikákkal | 2020-04-21, 2020-06-22 | Budapest II. kerület Margit krt 7, Budapest VI. kerület Andrássy Budapest II. kerület Margit krt 7, Budapest VI. kerület Andrássy út 98. | 4,5 pont |
| 2020/70 | Ferik Tünde okl.építészmérnök | VZM közösségi tervezés haladóképzés
Konfliktuskezelési, mediá VZM közösségi tervezés haladóképzés
Konfliktuskezelési, mediátori alapkompetenciák elsajátítása, és erre építve a közösségi mediáció és a közösségi tervezés alapjainak megismerése.
A VZM közösségi tervezés haladóképzés a közösségi tervezési események gyakorlati megvalósítására fókuszál. Számba vesszük az egyes közösségi tervezési eseményeken használható módszereket, és egyedi szituációs játékokban ki is próbáljuk azokat. Részletesen bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatát az előkészítéstől, az egyes fórumok levezetésén át, az utánkövetésig. Emellett természetesen lesz sok helyzetgyakorlat, játék, amellyel az alapképzésen elsajátított konfliktuskezelési technikák tökéletesíthetők. A haladóképzés az alapképzésen elsajátítottakra épül. | 2020-05-20, 2021-06-02 | Budapest II. kerület Margit krt 7, Budapest II. kerület Margit k Budapest II. kerület Margit krt 7, Budapest II. kerület Margit krt 7 | 4,5 pont |
| 2021/130 | Ferik Tünde | VZM közösségi tervezés alapképzés
Közösségi mediáció alapú kö VZM közösségi tervezés alapképzés
Közösségi mediáció alapú közösségi tervezési módszer
Konfliktuskezelési, mediátori alapkompetenciák elsajátítása, és erre építve a közösségi mediáció és a közösségi tervezés alapjainak megismerése.
VZM közösségi tervezés alapképzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a hatékony konfliktuskezeléssel, és a közösségi mediációs technikákkal. A képzés során a hétköznapokban használható konfliktuskezelési módszerek megismertetése mellett lehetőséget biztosítunk a konfliktuskezelési alapkompetenciák elsajátítására. Emellett megismerhetik a közösségi tervezés mediációs módszereit, és átfogó képet adunk a közösségi tervezés előnyeiről, alkalmazhatósági köréről.
Tematika:
Témáink a képzés során:
1. Mi jut eszünkbe a konfliktusokról? a konfliktusok eredete, fajtái
2. Saját erősségek és fejlesztendő területek a konfliktuskezelésben
3. A konfliktus, mint lehetőség, avagy egy jól megoldott konfliktus egyéni és közösségi szinten is előrevisz
4. Konfliktuskezelési módok: informális megbeszélés
közvetlen tárgyalás
mediáció
5. Mi a mediáció? Mikor van szükség mediátorra? Ki a mediátor?
6. A mediáció konfliktuskezelési eszköz vagy életszemlélet
7. Mediációs technikák alkalmazása a mindennapokban, és a munka világában
8. A közösségi mediáció alapjai, alkalmazási területei
9. A közösségi tervezés alapjai, alkalmazási területei
Gyakorlatok:
1. A közösségi mediáció/közösségi tervezés előkészítése
2. A közösségi mediáció/közösségi tervezés résztvevőinek meghívása és felkészítése
3. A közösségi mediáció/közösségi tervezés fizikai körülményeinek a megteremtése
4. A közösségi mediáció/közösségi tervezés forgatókönyvének megtervezése
5. Aki a közösségi tervezést vezeti, a mediátor készségei, képességei, eszközei
6. Váratlan helyzetek kezelése
7. Kérdezéstechnikai gyakorlatok
8. A visszajelzések fontossága, hogyan adunk visszajelzést
9. A közösségi tervezés
10. Közösségi tervezés során alkalmazható módszerek (World cafe, Open space, Peter Block)
Gyakorlatok csoportban:
1. Szimulált esetgyakorlatok eljátszása, személyes és csoportos visszajelzések
2. Csoporttagok által behozott esetek kipróbálása közösségi mediációs technikákkal | 2021-11-08 | Budapest VI. kerület | 4,5 pont |
| 2010/162 | TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | Régi épületek óvása és helyreállítása
I. Anyagok
- habarcsok és Régi épületek óvása és helyreállítása
I. Anyagok
- habarcsok és vakolatok
- szigetelés és védelem
- festékek
- burkolatok és egyebek
II. Szerkezetek
- falszerkezetek
- boltozatok
- fa szerkezetek
- korai beton és vasbeton szerkezetek | 2010. okt. 14-15. (Market Építő Zrt., 1037 Budapest, Bojtár u. 4 2010. okt. 14-15. (Market Építő Zrt., 1037 Budapest, Bojtár u. 41-47.)
2010. szept.23-24., nov. 23-24. (TERC Kft., 1149 Budapest, Pillangó park 9.) | 1149 Budapest, Pillangó park 9. TERC Irodaház | 4 pont résztvevőknek,
8 pont előadóknak |
| 2009/325 | Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közalapítvány | Befogadó tér- belsőépítészet és akadálymentesség | 2010. II. negyedév | 1139 Bp., Pap Károly u. 4-6. | 4 pont résztvevőknek
4 pont előadóknak |
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.