Az előadás a kecskeméti Szentháromság temető példáján keresztül mutatja be a történeti temetők komplex tájépítészeti, örökségvédelmi és zöldinfrastruktúra értékelési szempontjait, valamint a lezárt temetők értékmegőrzésének és utóhasznosításának általános lehetőségeit - különös tekintettel az értékmegőrzés és a fenntartható területhasználat összefüggéseire.

Főbb témakörök:

1. A Szentháromság temető történeti és városszerkezeti sajátosságai: a terület fejlődéstörténete, térszerkezeti változásai, tulajdonviszonyai és településrendezési környezete.

2. A kegyeleti értékek és az épített örökség feltárása: az épített örökség, a síremlékek, a történeti térszerkezet és a védett értékek bemutatása, az értékvizsgálat és állapotértékelés módszertani szempontjai.

3. Zöldinfrastruktúra-szempontú elemzés: a terület városi zöldinfrastruktúra-hálózatban betöltött szerepe, a településökológiai jelentőség, valamint a növényállomány és a zöldfelületi szerkezet.

4. Jelenlegi állapot és használati konfliktusok: a történeti, épített és természeti értékeket veszélyeztető tényezők, a fenntartási problémák és a területhasználati sajátosságok bemutatása.

5. A lezárt temetők értékmegőrzésének és utóhasznosításának lehetőségei: a történeti temetőként történő megőrzés, a kegyeleti parkká alakítás, a kulturális, emlékezeti, ökológiai és rekreációs funkciók, a temetőként történő újranyitás, valamint a teljes vagy részleges funkcióváltás szakmai feltételrendszere a Szentháromság Temető példáján keresztül,

6. Területhasználati alternatívák és értékalapú városfejlesztés: a beépítéssel járó és a beépítést nem igénylő fejlesztési lehetőségek mérlegelése, a meglévő területi erőforrások megőrzésének jelentősége, valamint a zöldfelületi, ökológiai és társadalmi szempontok érvényesítése a településrendezési és -fejlesztési döntésekben.

A történeti temetők a települések épített és természeti örökségének sajátos, összetett értékekkel rendelkező elemei. A városok fejlődésével számos korábban településszéli temető a sűrűn beépített városszövet részévé vált, ahol történeti, kegyeleti és kulturális jelentőségük mellett településökológiai és zöldinfrastruktúra-szerepük is felértékelődött.

A lezárt temetők megőrzése és jövőbeni hasznosítása komplex építészeti, tájépítészeti, örökségvédelmi és településrendezési szemléletet igényel. A lehetséges területhasználati módok mérlegelése során különös jelentősége van a meglévő értékek feltárásának, a történeti térszerkezet megőrzésének, a kegyeleti szempontok érvényesítésének, valamint a zöldfelületi és ökológiai funkciók figyelembevételének.

A történeti temetők utóhasznosítása egyúttal rávilágít a még beépítetlen városi területek fejlesztési potenciáljának komplex értelmezésére. A településfejlesztési lehetőségek értékelése során a beépítési potenciál mellett a terület ökológiai, kulturális, közösségi és klímaadaptációs szerepét is szükséges mérlegelni. A meglévő zöldfelületek megőrzése, minőségi fejlesztése és közhasználati értékük növelése önmagában is jelentős városfejlesztési eredményt képviselhet, új beépítés megvalósítása nélkül.

A kecskeméti Szentháromság temető esettanulmánya a történeti területek állapotértékelési és értékvizsgálati módszereinek bemutatására nyújt lehetőséget. Az előadás a Szentháromság temető példáján keresztül ismerteti a lezárt temetők különböző utóhasznosítási modelljeit, bemutatva az értékmegőrző rehabilitáció, a kegyeleti parkká alakítás, a funkcióváltás, illetve a többfunkciós területhasználat szakmai lehetőségeit, korlátait és feltételeit.

Az előadás hozzájárul a történeti területek megújításával kapcsolatos tervezői szemlélet és módszertani ismeretek bővítéséhez, különös tekintettel az örökségvédelem, a városi zöldinfrastruktúra, a fenntartható területhasználat és a települési életminőség összefüggéseire.

Győri András önkormányzati főtájépítész

Erdélyi Regina tájépítészeti és zöldinfrastruktúra-fejlesztési koordinátor

• 2026-11-05, Kecskemét Hirös Agóra 104-105 terem 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 1.