Évek kutatómunkája, beszélgetései, levéltári felfedezései, Magyarország és Svájc közötti utazásai, valamint számtalan szerkesztési kör után végre nyomdába kerül a Manic Modern. Elemér Zalotay. A könyvet október 30-án, Elemér Zalotay születésnapján mutatjuk be Budapesten.

A modern építészet radikális kívülállója

Elemér Zalotay (1932–2020) magyar–svájci építész és mérnök, a 20. századi építészet egyik nagy kívülállója volt. Élete és munkássága különböző politikai rendszerek, országok és szakterületek határán bontakozott ki. Fiatal építészként Magyarországon nagy figyelem övezte, ám megastruktúrákra vonatkozó vízióit később túlságosan individualistának tartották a szocialista tervezési rendszer számára. Svájcba emigrálva elképzelései gyakran bizonyultak túl radikálisnak a kialakult építészeti gyakorlathoz képest. Mindvégig határátlépő maradt: Kelet és Nyugat, építészet és mérnöki gondolkodás, kollektív ambíció és radikális individualizmus között.

Munkásságának középpontjában az a gondolat állt, hogy a lakhatás kérdését egészen más léptékben kell megközelíteni. Az 1950-es évek végén, Budapest közelében kidolgozott Szalagháza egy város méretű lineáris építményt képzelt el. Svájcba költözése után Zalotay ugyanezt a gondolatmenetet folytatta egészen más körülmények között, a Bern melletti Ziegelriedben saját kezűleg épített házában, amelyet a jóval nagyobb rendszer minimális egységeként fogott fel. E látszólag ellentmondásos projektek közös alapja az a rendíthetetlen meggyőződés volt, hogy az építészetnek a társadalmat kell szolgálnia.

Egy újrafelfedezett életmű

A Manic Modern az első átfogó monográfia Zalotay munkásságáról. Tanulmányok, projektleírások, fényképek, rajzok, egy fogalomtár és a teljes életmű-katalógus segítségével tárja fel rendkívüli gondolati és vizuális világát. A kötetben szereplő levéltári anyag jelentős része most jelenik meg először.

A kiadvány Zalotayt korának építészeti, társadalmi és politikai vitáin belül helyezi el, ugyanakkor arra is rákérdez, miért tűnik ma ismét ennyire aktuálisnak számos felvetése: a mindenki számára elérhető lakhatás, az ökológiai felelősség, a gazdaságos építés és a kollektív építés különböző formái.

A három szerkesztő — Tibor Joanelly, Monika Annen és Marco Walser — számára a könyv többéves, szoros együttműködés eredménye. Ami kezdetben egy nehezen besorolható építésszel és egy szinte áttekinthetetlenül gazdag életművel való találkozás volt, idővel személyesebb vállalkozássá vált: egy méltatlanul marginalizált alkotói pozíció megértésének, valamint újbóli szakmai és nyilvános megvitatásának kísérletévé.

A Manic Modern cím a modernizmusnak arra a szenvedélyes, időnként megszállott oldalára utal, amelyet Zalotay különösen erőteljesen képviselt: arra a meggyőződésre, hogy még a legszélsőségesebb építészeti elképzeléseknek is műszakilag megvalósíthatónak, végső soron pedig megépíthetőnek kell maradniuk. Rajzai önmagukban is hatalmas és rendkívül karakteres vizuális univerzumot alkotnak; az archívum több száz tervet, perspektivikus rajzot és nyomatot őriz.

Szerzők és együttműködések

A kötet magyarországi és svájci szerzőket, kutatókat, fotográfusokat és közreműködőket kapcsol össze.

Budapesten a Nagy Bálint által összegyűjtött és megőrzött archívum jelentette a kutatás egyik legfontosabb alapját. Őry Júlia szerzőként és Zalotay örökségének elmélyült kutatójaként egyaránt fontos szerepet vállalt a munkában. A Paradigma Ariadné új fotóesszében dokumentálta Zalotay Magyarországon fennmaradt épületeit.

A svájci közreműködések között építészek és kutatók tanulmányai, valamint olyan elismert fotográfusok munkái szerepelnek, mint Katalin Deér, Susana Bruell, Hans-Peter Siffert és Alexander Gempeler, akik több évtizeden keresztül dokumentálták Zalotay különleges ziegelriedi házát.

Vissza Budapestre

A budapesti könyvbemutató visszahozza a kötetet Zalotay történetének egyik kiindulópontjához.

A kiadványról és Zalotay magyar építészettörténetben elfoglalt helyéről szóló rövid bevezetőket követően Őry Júlia, Kovács Dániel és Tibor Joanelly beszélgetnek a könyv létrejöttéről, az építészeti archívumok helyzetéről, valamint arról, milyen különleges kihívást és vonzerőt jelent egy mindmáig nehezen kategorizálható életmű megközelítése.

Őry Júlia, Kovács Dániel és Tibor Joanelly

• 2026-10-30, 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.