A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata által meghirdetett előadás-sorozat előadásaiban a Tagozat az esztétika fogalmának értelmezése és a megismerési folyamatra vonatkozó látásmódja szerint ismerteti meg hallgatóit egy-egy tájépítészeti, építészeti alkotással, településsel. Mindenkor megfelelve annak a komplex értelmezésnek és megismerési folyamatnak, amellyel az esztétika tudománya közelít egy-egy objektumhoz. Az előadások egyúttal példát adnak arról az összetettségről is, amellyel a tájépítészet tudománya tekint a tájra és a benne foglalt objektumokra.

Az előadásokban nem csupán egy objektumot, egy települést ismerünk meg, hanem azokat a társadalmi és történeti folyamatokat, amelyek a befoglaló táj képét formálták, fejlesztésének irányait megszabták és az objektumok környezeti elemekhez illeszkedését meghatározták. Mert:

 „ A táj nemcsak kép, a képnek értelmében megjelenési forma. A táj típusos teremtő élet is, amely hegyet, növényzetet, embert, testet, lelket, gondolatot, érzést, munkát formál, - újat teremt, világot gazdagít, életet egyéni vonalban visz tovább. A táj nem változatlan.” (Teleki P., 1937)

Tudván, hogy léteznek ettől eltérő tájfogalmak is jelezzük, hogy a Tagozat most meghirdetett sorozata a környezet megismerésével és tiszteletben tartásával cselekvő ember és a táj kapcsolatát vizsgálja. A megidézett - a tájépítészet tudománya által vallott - tájfogalmak és tájszemlélet ebben a viszonyrendszerben működnek.

A sorozat 3. előadása az 1800-as évek végén megújult és kiteljesedett Barcelona városszerkezetéről, Gaudi "építészetnek szentelt" életéről, és egy "tájba álmodott festményről", a Güell parkról szól.

Sánta Gábor okl. építészmérnök

Dr. Konkoly-Gyuró Éva okl. tájépítész, professzor emerita

• 2026-11-03, 1088 Budapest, József krt. 9. földszint