2026. május 30. (szombat) egész napos program
„Szakmai kirándulás - a középkor építészetétől az organikus építészetig”
Szatmári István, Nagy Tibor és Tóth József Tamás építészekkel
Gyülekező: 7:00 Indulás: 7:30 Érkezés: 18:30
Nyíregyháza-Sárospatak-Karcsa-Pácin
Sárospatak
A város Szent Erzsébet negyede – a várnegyed egyetlen és egyben fő utcája – új épülettel bővült, a Látványtár épületével, mely közel 800 év épületi történetiségének környezetében áll. A római katolikus templom, az előtte lévő rotunda maradványai – Szent Erzsébet megkeresztelésének valószínű színhelye - a Rákóczi várkastély és erődítései, az ágyúöntő műhely, a trinitárius kolostor, mely Makovecz Imre rekonstrukciós munkája volt. Ez az épületegyüttes egy szép séta színhelye lesz. Megnézni, most csak a látvány tárat van módunkban. Bazilika látogatás.
De látványnak a pataki belváros Makovecz épületei sem utolsók. A többszintes lakóházi egység, a Bodrog áruház és a mára már műemlék, frissen felújított Művelődési ház és Könyvtár. Ez utóbbi volt a tervező első, óriási hazai visszhangot kiváltó és nemzetközi ismertséget hozó épülete.
Karcsa
A Bodrogköz Magyarország több mint ezeréves történetét hordozó területe, a honfoglalást követő első, jelentős szálláshelyét adó helyszínéhez tartozik. Ezt a község határában feltárt korabeli, jelentős sírleletek is igazolják. A gyönyörű, kő architektúrájú homlokzatokkal rendelkező kis templom szentélye rotundaként már a XII. században is állt. A közel négyzetes alaprajzú templomtestet a johannita lovagok építették hozzá. 1527-től a templom a protestánsoké. A 17. században állaga egyre romlott, a 18. század elején már csak puszta falai álltak. 1767-ben állították helyre. 1896-ban következett az újabb helyreállítás. Mai képét az 1964–1969 közötti műemléki helyreállítás során kapta. Megjelenésében nem csak a szűkebb, de a tágabb értelemben vett tájegységnek is egyedülálló szakrális épülete.
Pácin
A késő reneszánsz jegyeket is hordozó sgraffitos homlokzatú, romantikus környezetben álló kis erődítést 1581-ben Mágócsy András építtette. Többször érte támadás, már a török kiűzését megelőző, Erdély és a Habsburgok uralta országrész között dúló folyamatos belharcok idején szinte teljesen rommá vált. Báró Sennyey István hozatta rendbe a Rákóczi szabadságharc után és alakíttatta át egy kényelmes főúri otthonná. Napjainkban múzeum működik benne.
Szatmári István, Nagy Tibor és Tóth József Tamás építészekkel