Mi a brutalizmus?
Komoly építészeti irányzat? Volt-e kezdete? Van-e vége? Brit nemzeti stílus? Önálló stílus? Építészeti aranykor? Avagy pusztán divatos szleng? Fellengzős nagyotmondás? És a sort még folytathatnánk. Megválaszolatlan kérdés és további származtatott kérdések végeláthatatlan sora.
És ha mindez nem volna még elég: hogyan értelmezhető ez a fogalom a huszadik század kettéosztott, hidegháborús világában, sommásan: a keleti és a nyugati féltekén? A világháború utáni újjáéledés (a széles néptömegek kiszolgálása) a progresszió (fegyverkezés, iparosítás, technológiai forradalmak) és a felfokozott identitáskeresés (a múltat végképp eltörölni?) korszakában.
És Magyarország? Hogyan érzékeli ezt az ambivalens valóságot a szocialista gulyáskommunizmus évtizedeiben a magyar építészet, poszt-szocreál keleti röghöz kötéssel, és összetartó/összekacsintó nyugati igazodással? Mi az, ami így létrejött? Későmodern? Internacionalista stílus? Szocialista modern?
E kérdésfeltevéseken tovább elmélkedve talán egy lépéssel közelebb kerülhetünk ennek a világméretű enigmának a megfejtéséhez…
Szécsi Zoltán