A képzés a BIM‑alapú adatelőállítást rendszerszinten tárgyalja, így segíti a tervezők adatközpontú gondolkodását, ami alapfeltétele a korszerű építészeti tervezésnek és koordinációnak.
Bemutatja, hogyan állítható elő konzisztens, ellenőrzött projektadat (osztályozások, tulajdonságok, zónák, mennyiségkimutatások, konszignációk), ez közvetlenül javítja a költségbecslés, kiviteli tervezés és üzemeltetési adatszolgáltatás minőségét.
Fejlett adatszervezési és minőségellenőrzési stratégiákat ismertet (LOD, LOIN, adatkövetelmények, minőségbiztosítás), amelyek csökkentik a tervezési hibák, ütközések és félreértések kockázatát a szakmagyakorlás során.
A résztvevők olyan gyakorlatias módszereket sajátítanak el, amelyekkel a BIM‑modell adatai más szereplők (mérnökök, beruházók, üzemeltetők) felé is értelmezhető és továbbhasznosítható formában adhatók át (pl. IFC adatcsere).
A tematika végig egy konkrét, kétszintes egészségügyi tanácsadó és oktató létesítmény példáján keresztül mutatja be az adatelőállítási folyamatot, így az elmélet azonnal gyakorlati kontextusban jelenik meg.
A képzés lefedi a jelenlegi BIM‑gyakorlat kulcsterületeit: adatkövetelmények meghatározása (EIR, LOD, LOIN), osztályozási rendszerek, mennyiségkimutatás, konszignáció, IFC‑adatcsere, ami a hazai és nemzetközi piac elvárásaihoz igazodik.
Az előadás diái rövid, jól tagolt blokkokban tárgyalják az egyes témákat (Bevezetés az adatokba, Adatkövetelmények, Adatelőállítási folyamatok, Adatleképezés és konvertálás, Mennyiségkimutatások, Minőségellenőrzés), így informatív, de nem terheli túl a résztvevőket.
A tematika közvetlenül reagál az aktuális iparági igényekre: a 2D alapú dokumentáció helyett a modell‑alapú adatszolgáltatásra, az ISO 19650 szerinti információkezelésre és a nyílt szabványú (IFC) együttműködésre helyezi a hangsúlyt.
Távoktatás és ellenőrző tesztek szerepe
A képzés élő online formában, demonstrációkkal támogatva zajlik, így a résztvevők valós Archicad‑környezetben látják az adatelőállítás lépéseit, majd ezt az ellenőrző kérdések során önállóan is alkalmazzák.
A tesztkérdések az adatok előállítására, szervezésére, osztályozására, mennyiségkimutatásokra és minőségellenőrzésre fókuszálnak, ezzel a résztvevőt arra késztetik, hogy a tanult fogalmakat konkrét szakmai döntésekben (pl. adatstruktúra, IFC export beállításai) alkalmazza.
A kérdések vegyesen érintenek elméleti (fogalomhasználat, szabványok, LOD/LOIN, EIR) és gyakorlati elemeket (konkrét beállítások, eszközök, adatszűrés, konszignáció készítés), ez közvetlen hidat teremt az oktatási tartalom és a mindennapi irodai munkafolyamatok között.
Seidl Krisztián