R i m a j á n o s i – K a r a sz k ó – K i é t e – R i m a b r é z ó

Rimajánosi: Területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. Bencés monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt. Kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is.

Karaszkó: A 14. század első feléből származó erődített, koragótikus templom egy régebbi objektum helyére épült. A 15. században emelték köré az erődített falat, a bekerített területre 1657-ben fagerendákból készült harangtorony épült. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomhoz sekrestyét is konstruáltak. A hajó mennyezetét festett kazetták borítják, a szentélyt bordázott keresztboltozat fedi. A falfestmények a 14. század 60-as és 70-es éveiből származnak, a freskók egy részének alkotója a Martonházi (Ochtinai) szentély Mestere. A freskókat a 20. század első felében fedezte fel Huszka I., aki restaurálta is őket 1905-ben. A külső és beltéri freskók teljes restaurálását 1983-85-ben végezte el Josefík J., Székely L. és Žucha I.

Kiétei: A templom építését a 13. század végére, vagy a 14. sz. elejére datálják. A környező falvakhoz hasonlóan Kiéte is elfogadta a reformációs tanokat: már a 17. század 20-as éveitől ismerjük az itt tevékenykedő evangélikus lelkészek neveit. Egy rekatolizáció alatti rövid időszak kivételével a kiétei templom máig evangélikus maradt. Ez az eredetileg erődfallal körülvett, román-gótikus stílusú templom egyhajós, szentélye kvadratikus. A keleti oldalához tornyot, észak felől sekrestyét építettek hozzá. Belső tere értékes falfestményeket rejt: a freskódíszítés két szakaszban készült – a 14. század végén (szentély, diadalív) és a 15. század első felében (a hajó északi fala).

Rimabrézó: Sok környező, régióbeli faluhoz hasonlóan bányászmúlttal rendelkezik. A ma már nem létező főtér körüli alacsony családi házak fölé magasodó, eredetileg koragótikus templom a reformáció előtt Szűz Mária születésének volt szentelve. A község nevét előszor 1334- ben említik Brezou-ként, bizonyos ideig Kishont megyei székhelye is volt. Az egyhajós templom valószínűleg a 14. század első felében épült. Szentélyzáródása egyenes, boltozata bordás keresztboltozat. A legnagyobb átépítésen 1893-ban esett át, mikor befogadóképessége már nem felelt meg a népesség hirtelen növekedésének, mely a községben a 18. században létrehozott vasgyárnak volt köszönhető. Az északi, eredeti sekrestyét lerombolták, a bejáratot befalazták és a hajót déli irányba szélesítették ki. Az öregebb szentély elvesztette feladatát, így oldalsó ülőhelyek teréül kezdett szolgálni. Az átépítéseknek hála a mésszel lekent falakon középkori freskókat találtak, a restaurálásukkal ekkor Möller I. és Huszek I. foglalkozott, sajnos nem mindig a legkíméletesebb módon.

Szakmai vezetőnk utazásunk során: dr. Prokopp Mária professor emeritus, Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.

Kísérőnk: Szick Gergely +36 70 311 8536

• 2023-08-12, R i m a j á n o s i
• 2023-08-12, K a r a sz k ó
• 2023-08-12, K i é t e – R i m a b r é z ó