56. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM
„GENIUS LOCI”
„A HELY SZELLEME”
SZOMBATHELY, 2023. JÚNIUS 26-29.
E téma évezredek óta foglalkoztatja az európai kultúrát. Az ókori görög hiedelemvilág apró isteni személyeket sejtett egy-egy forrás, szent liget, folyó, hegy hátterében; a rómaiak a családi otthonok szellemét illették a ’genius loci’ névvel – amint Vergilius is hírt ad erről.
A Római Birodalom császári építészetéhez – mint abszolút etalonhoz – képest a helyi kultúrák építészete provinciálisnak minősült, azaz másod- és harmadosztályú, lenézett volt. Globalizálódó (vagy máris globális) világunkban már a XX. század elején fellépő ’modern’ is azzal az igénnyel lépett fel, hogy ez az egyedül üdvözítő út; az Athéni Charta is minden városra érvényesnek hitt elveket fogalmazott meg.
A jellegtelen, százszor ismétlődő, egynemű építészet/városépítés hamar kiváltotta az emberek ellenérzését – még a szakmán belül is. C h r i s t i a n N o r b e r g - S c h u l z: Genius loci című, korszakos műve 1980-ban jelent meg. Alcíme, mottója sokat elárul a tartalmáról: A logika kétségkívül cáfolhatatlan, de nem állhat ellent az embernek, aki élni akar. (Franz Kafka: A per)
A keresés azóta is folyik világszerte. Sokan vizionálták a ’hely’ jelentőségének végét, arról írtak, hogy annak nincs jövője. Ez a megalapozatlan ’jövendölés’ alig tíz év alatt semmivé foszlott – Kunszt György megállapítása szerint.
A probléma azonban nem jutott nyugvópontra: ma is sokan a globalizáció hívei, az építészet egységét valamiféle formai, anyaghasználati, szerkezeti azonosságban vélik felfedezni; mások meg épp az ellenkezőjét vallják. A modernt követte a posztmodern, azonban többnyire nem lényegi dolgokat, gondolatokat megragadván – s csak a modernre felkészített építészek, urbanisták által – nem sikerült minőségi választ adni.
A téma építészeti viták kereszttüzébe került már a ’90-es években, majd 2002-ben az urbanisztikai nyári egyetem is foglalkozott ezzel a kérdéssel (A globális és a lokális). Az azóta eltelt huszonegy év – majdnem egy generációnyi idő – lehetőséget ad, sőt igényli is, hogy újra szembenézzünk a helyzettel.
Ezt kísérli meg a Savaria több nézőpontból is: egyrészt gondolati alapokon, másrészt a természeti s nem utolsósorban az épített környezet szempontjából – figyelve a történelmi, műemléki miliőre, a táji értékekre.
Az építészek és urbaniszták mellett írók, közművelődési szakember, történész, tájépítész – és reményünk szerint filozófus - is gazdagítja a tudástárat, szempontrendszert.
1. nap – 2023. június 26. – Szemlélet, elméleti megalapozás
11.00 – 11.30 Radnóti Sándor, filozófus: A „locus amoenus” hagyománya
11.30 – 12.00 Fábián László író: szabadon
13.00 – 13.30 Szatmári Botond: Hamvas öt géniusza és tájfilozófia
13:30 – 14:00 Ambrus Lajos író:
14:15 – 14:45 Gergye Rezső , népművelő: A hely szellemének társadalmi aspektusai
14:45 – 15:15 Ekler Dezső DLA, A tér-narratívák elmélete. A palimpszeszt város, Heterotópiák és tér-traumák, s e fogalmak gyakorlati haszna.
2. nap – 2023. június 27. – A természetbeli hely szelleme, természetvédelmi, tájépítészeti kérdések
10.10 – 10.40 Csima Péter, tájépítész: A természet és védelmének szempontjai, tájba-illesztés
10.40 – 11.10 Karlócainé Bakay Eszter tájépítész: A tájépítészeti alkotás és a hely szelleme
13.10 – 13.40 Wettstein Domonkos: Balatoni építészet
13.40 – 14.10 Gerzánics Annamária: A Balaton táji, építészeti kérdései tájépítész szemmel
3. nap – 2023. június 28. – Építészeti nézőpontok, örökségi-műemléki környezet sajátos követelményei
10.10 – 10.40 Vikár András, építész: Illeszkedés az épített környezethez
10.40 – 11.20 Csanádi Judit, építész és díszlettervező: Építészeti – díszlettervezői szempontok
11.30 – 12.00 Salamin Ferenc: Tokaji táj építészete, szelleme
12.00 – 12.30 Getto Katalin, esztéta: Pécs szelleme
13.40 – 14.10 Horváth Gábor: Veszprém szelleme
14.10 – 14.40 Veöreös András építész, „A Fertő-világörökségi terület szellemiségének megőrzése
14:50 – 15:20 Soóki-Tóth Gábor, Ahol hiányzik a hely szelleme: agglomerációs lakóterületek építészete
4. nap – 2023. június 29 – Egyetemi hallgatói prezentációk
Program: Az ELTE – SEK Savaria Urbanisztika választható kurzusának hallgatóinak előadásai
10.10 – 10.30 Kovacsics Gréta: A múlt elvárásainak jelene – Mi maradt a Kádár-korszak Balaton képéből?
10.30 – 11.00 Gál Elizabet – Varga Szimonetta: 2000 év rétegei - Szombathely Fő terének elmúlt és megőrzött formái turizmus marketing aspektudból
11.00 – 11.20 Veiczer Ildikó – Goda Barnabás – Ritóper Ramón: A megérkezés parkja - A városimázs alakításának lehetőségei a szombathelyi Ady Endre tér példáján
11.30 – 11.50 Sümegi Liliána – Kappel Kitti: Unalmas-e a történelmi város? – A települési múlt gátló tényezői Kőszeg példáján
11.50 – 12.10 Horváth Fanni – Zombó Petra: Szolgáltatásfejlesztés a helyi értékek mentén. Egy velemi kísérlet.
12.10 – 12.30 Horváth Petra - Tóth Ákos: "Városiasodás a virtuális térben - létezhet-e virtuális település a metaverzumban?