Folytatódnak a MÉSZ és a Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata által közös szervezett szakmai buszos kirándulások. A
2023. április 22-én, szombaton Csaroda, Márokpapi és Vámosatya templomainak megismerése invitáljuk az érdeklődőket.
Regisztrálni a szakmaiut@oltarimult.hu e-mail címen lehet.
Információ: +36 20 312 5925
Program:
8:00 Indulás Budapestről
Gyülekező 7:30-tól (Hungária Körút 177., OMV benzinkút előtti lekanyarodó sáv)
Csaroda: A falunak a XIII. század végén biztosan volt temploma, 1299-ben papját említik. A mai templom két részből áll, a téglalap alakú hajóból és a négyzet alaprajzú szentélyből. A szentély déli falát fűrészfogas párkány zárja. A torony ikerablakokkal van áttörve, az alsók kettős, a felsők hármas nyílásúak. A hajó déli falán három félköríves ablak nyílik, a fal nyugati részére esik a bélletes, háromszögű oromzatú kapu. A templombelsőt csúcsíves diadalív osztja ketté. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi. A középkori falképek korai periódusából a hajó északi falán és a diadalíven maradtak meg ábrázolások, a XIV. század elejére keltezzük ezeket. A szentély falképei a század végéről származnak..
Márokpapi: A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már a XIV. század elején említik, a XVI. század második felétől a reformátusoké. A templom nyugati homlokzata előtt áll a XVIII. században épült, tizenöt méter magas, a XIX. század második felében megújított harangtorony, melynek harangját 1791-ben öntötték. A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus, kőkeretes kapu. A külső homlokzat különleges dísze az a színes, virágos kifestés, amely a XVII. századból, tehát már a református időből származik,. Hasonló faképdísz a környéken több helyen, így Csarodán, Lónyán, Vámosatyán is előfordul. A belsőben középkori, a XV. század első feléből származó freskókat láthatunk, amelyek a 1999-es restaurálások során kerültek elő. A hajó északi falán a Háromkirályok vonulását ábrázolták, a diadalíven megfestett jelenetben a halott Krisztus testét angyalok emelik a magasba. A hajót diadalív választja el a szentélytől, amit bordás keresztboltozat fed. A szentély déli oldalán lóhereíves ülőfülke, vele szemben csúcsíves sekrestyeajtó látható. Az ajtótól keletre roncsolt szentségtartó fülkére bukkantak a kutatók.
Vámosatya: A település eredeti nevét (Atya) személynévből képezték, 1289-ben szerepel először oklevélben. A falu papját 1321-ben említik. A település Vámos jelzőjét a szatmári Atya községtől való megkülönböztetés miatt kapta. A falu templomát Szent György tiszteletére szentelték, 1565 körül lesz a reformátusoké. Az épület szentélye keletelt, egyenes záródású, a falu központjában találjuk. Hajója téglalap alaprajzú, ehhez egyenes záródású, négyzetes és alacsonyabb szentély kapcsolódik. A sarkokat, kivéve az északkeletit, szépen faragott kváderkövekből építették. A szentély keleti és déli falán egy-egy keskeny, csúcsíves záródású ablak nyílik. A keleti ablakon vörös színű festés van. A hajó déli falán három ablak nyílik, az egyik egy körablak, és a déli falon találjuk a templom bejáratát. A nyugati fal tengelyében is találunk egy kőkeretes kaput.
Visszaérkezés Budapestre: 18:00 és 19:00 óra között
Virányi Zsolt műemlékvédelmi szakmérnök, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnökségi tagja