Pályázat részletes tartalma:
Építési jog 2022 – Beruházás. Tervezés
Konferencia személyes és online részvétellel 2022. október 25-én
TERVEZETT PROGRAM
13.00–13.30 Regisztráció
13.30–13.40 Bevezető – Csanády Pál levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője
13.40–14.25 Társasház és rezsicsökkentés. Az épületek legalizálásának lehetőségei
– Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
A rezsicsökkentés átalakítása során hangzott el Gulyás Gergely minisztertől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház-alapítás nem rendkívül bonyolult folyamat, a létesítésének azonban olyan építésügyi és jogi feltételei vannak, amelyeket kevesen gondolnak át (például a településképi bejelentési eljárás lefolytatása, engedély nélküli épületrészek, ingatlanon található terhek kezelése). Az előadás kitér arra is, hogy mi a különbség a használati megosztás és a társasház között: senki ne higgye el, ha azt mondják neki, hogy a kettő ugyanaz. Sajnos a tervezők gyakran asszisztálnak a rendeltetési egységek számára vonatkozó előírások kijátszásához, nem is gondolnak bele abba, hogy ez milyen következménnyel járhat számunkra. A rezsicsökkentett ár érvényesítéséhez 2022 szeptemberétől kérhető egy jegyzői hatósági bizonyítvány, amelyet sokan félreértenek, és azt gondolják, hogy ezzel társasházzá is válik az épületük. Mi lehet a következménye annak, ha olyan ingatlanra kérjük több lakás igazolását, ahol ennyi lakás nem is lehet? Az előadásban összefoglaljuk, hogy milyen hatósági bizonyítványokat lehet kérni az épületek kapcsán, és hogy milyen módon lehet az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetni, legalizálni az engedély nélküli épületeket.
14.25–14.55 Az Országos Építészeti Tervtanács működésének részletei. Új szempontok, irányok a műemlékvédelemben
– Dr. Vukoszávlyev Zorán, Építési és Beruházási Minisztérium, építészetért és műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár
A 2022. májusi kormányalakítással jött létre az Építési és Beruházási Minisztérium, amely nagy lendülettel látott neki az építésügyben fennálló feladatok áttekintésének, és a szükséges jogszabálymódosítások megalkotásának. Az Országos Építészeti Tervtanács 2022 augusztusától kibővült feladatkört lát el, ezért érdemes megismerni, hogy a testület milyen eljárás keretében és milyen szempontrendszer alapján hozza meg a döntéseit. Az előadásból kitekintést kaphatunk arra, hogy miként épül fel jelenleg az örökségvédelem hatósági és jogszabályi rendszere, valamint az Építési és Beruházási Minisztérium jövőbeni tevékenysége és jogalkotása hogyan fogja érinteni a műemlékvédelem területét, és melyek lesznek a hangsúlyos feladatok.
14.55–15.25 Az OTSZ és a TvMI-k 2022. évi átfogó módosítása
– Veresné Rauscher Judit és dr. Veres György, Flamella Kft.
A 2022. június 13-án hatályba lépő, az OTSZ további módosításait tartalmazó 8/2022. (IV. 14.) BM rendelet fő célkitűzése, hogy a tűzvédelmi követelményrendszer is támogassa az építőipari műszaki fejlődés eredményeit, teret adva a korszerű és rugalmas tűzvédelmi tervezésnek, egyben megőrizve az életvédelmi, vagyonvédelmi célok elsőségét. Az előadás érinti a kockázati osztályba sorolás, az általános tűzvédelmi szerkezeti követelmények, a tűzterjedés elleni védelem, a rendeltetéstől függő létesítési előírások, a kiürítés, a hő-és füst elleni védelem, valamint a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények nagyobb mértékű változásait.
15.25–16.00 KÁVÉSZÜNET
16.00–16.35 A telekalakítások állami főépítészi kontroll alatt: a „fordított építési engedélyezés”
– Tóth Ferenc, Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja
2021. december 22-én léptek hatályba azok a jogszabály-módosítások, melyek a telekalakítási eljárásokban az addig a települési jegyzők által folytatott településrendezési szakhatósági vizsgálatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami főépítészeihez telepítették. A kétfokú közigazgatási hatósági eljárások idején, azaz 2020. február 29-ig a kevés számú másodfokú telekalakítási ügyben már szakhatóságként jártak el az állami főépítészek, ez volt az egyik indok a hatáskör-áthelyezés mellett. A telekalakításra ritkán tekintünk úgy, mint az építkezéseket (szükség esetén) megelőző garanciális eljárásra, pedig ha ennek során hiba történik, az a beruházási folyamat egészére kihathat, legrosszabb esetben kivitelezés közben (vagy a használatbavételkor) ellehetetlenítve a jogszerű folytatást vagy lezárást. A telekalakítási dokumentáció vizsgálatakor – azt egyrészt az alkalmazandó központi és helyi jogszabályokkal, másrészt a valós állapottal összevetve – az állami főépítész valójában „fordított építési engedélyezést” végez el valamennyi, a telekalakítással érintett földrészlet esetén (az azokon jogszerűen vagy szabálytalanul álló, illetve tervezett építmények és a tervezett új telekhatárok figyelembe vételével). Az előadás bemutatja azokat az ellentmondásokat, amelyek az állami főépítészi eljárások megindulását követően merültek fel. A visszajelzéseik nyomán részben az építésügyi jogszabályokban, részben a földügyi-telekalakítási szakterületen várhatóak még változtatások.
16.35–17.10 A változtatási tilalom elrendelésétől az útlejegyzésig – a hatósági gyakorlat
– Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Napjainkban egyre többször merül fel a változtatási tilalom kérdése, mivel egyre több települési önkormányzat él ezzel a lehetőséggel. Főként az agglomerációs területeken ezzel igyekeznek gátat szabni a szaporodó lakóépületeknek, lakásoknak. Kevesen tudják, hogy ténylegesen a változtatási tilalom elrendelésének milyen előírásai vannak, és a hatóságok közül melyik az, amely az esetleges megsértését szankcionálhatja. A Kúria változtatási tilalmat taglaló döntései jól mutatják, hogy a gyakorlat egyáltalán nem egységes. Konkrét eseteken keresztül ismerhetik meg a konferenciarésztvevők azt is, hogy milyen építési tevékenységek végezhetők, ha az adott ingatlanra már fennáll a tilalom. A települések a változtatási tilalom mellett egyéb eszközökkel is igyekeznek a településrendezési céljaiknak érvényt szerezni, de ezek közül nem mindegyik érvényesülhet az engedélyezés során. Egy 2021 júliusától hatályos törvénymódosítás alapján olyan telkek esetében, ahol kiszolgáló út szabályozási szélessége a telek területét a szabályozási terven igénybe veszi, azt lakó és üdülő épület építése során úgy lehet tekinteni, mintha a telekalakítás már megtörtént volna, és a telekből elcsatolásra került volna már a kijelölt rész. Pontosabban az egyes hatóságok értelmezése rendkívül eltérő volt a szabályozási vonal figyelembe vétele kérdésében, de szerencsére már több bírósági ítélet is segítségünkre van az egységes gyakorlat kialakítása érdekében.
17.10 – 18.30 Fókuszban az aktuális építési jogi kérdések
– Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője, Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Annak érdekében, hogy a résztvevőkben ne maradjon megválaszolatlan kérdés, az előadások lezárását követően dr. Jámbor Attila és Kiss Andor az előzetesen megküldött kérdésekből tart összefoglaló előadást. A gyakorlati problémákra gyakorlatias, de jogszerű megoldásokat kívánunk javasolni.
Helyszíni kérdések feltételére is lesz lehetőség a rendelkezésre álló időkeret erejéig. A kérdéseket azonban már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila[kukac]epitesijog.hu email-címre, amelyeket az előadóknak is megküldünk, így nagyobb az esély arra, hogy választ is kaphatnak rá, mivel az előadók azt be tudják építeni az előadásukba.