Pályázó megnevezése: Heves Megyei Építész Kamara

Pályázó címe / elérhetőségei:
3300 Eger, Céhmesterek udvara 5.
Telefonszám: 36/518-238
E-mail: titkarsag@hmmk.t-online.hu
Weboldal: http://www.hmkamara.hu

Kapcsolattartó / Jelentkezés:
Mikó Edit 36/518-238
E-mail: titkarsag@hmmk.t-online.hu

Pályázat részletes tartalma:
PÁLOSKOLOSTOROK MAGYARORSZÁGON - SZAKMAI TANULMÁNYÚT 1. NAP 2020 október 8. csütörtök - Pető Zsuzsa régész, történész Eger- Gyöngyös- Budaszentlőrinc 1.1 Budaszentlőrinc, (Budai hegyek) A Budai hegyekben a Szépjuhászné mellett találhatók a budaszentlőrinci romok. Budaszentlőrincre 1300 körül költöztek a pálosok. Nagy Lajos király idejében, 1381-ben ide hozták Remete szt. Pál földi maradványait. Óriási fejlődés indult. Országos búcsújáró-hely és művészeti központ alakult ki. Kőfaragó, asztalos, faszobrász, üvegműves, orgonakészítő mesterekként dolgoztak a szerzetesek. A Dénes mester által készített vörös márvány koporsó igazi remekmű, töredékét ma a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. Virágzott a kódex készítés. Szívesen látogatott ide Mátyás király is. Ennek emlékét őrzi a terület mai ”Szépjuhászné” elnevezése. A török időkben pusztult el. Ezen a területen többen végeztek ásatásokat. Ma a romokon álló kereszt jelzi, hogy itt hajdan templom állt. 1.2 Pilisszentlélek (Pilis) IV.(Kun) László adományozott a pálosoknak egy királyi udvarházat a mai Pilisszentlélek falutól északra. A pálosok ott templomot és monostort építettek. Az egyházi és világi főurak haragudtak a királyra kicsapongó életmódja és főleg a ”kun asszonyokkal folytatott paráznasága” miatt. Végül a szentléleki kolostorba összezárták a feleségével, Izabellával abból a célból, hogy az országnak örököst nemzzen. A terv azonban nem járt sikerrel. A szerzetes életnek a török pusztítás vetett véget. Ma a romok láthatók. 1.3 Klastrompuszta - ebéd - kora délután - helyi termék kóstoló, bőségtál (Pilis) Itt van annak a kolostornak a romja, amit Boldog Özséb alapított. 1300-ig itt volt a rend köz-pontja. A törökök pusztították el. Az ásatások feltártak egy egyhajós, keletelt, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templomot, amelyhez monostor csatlakozott. Az Országos Kék Túra út-vonalába esik Kesztölc és Piliscsaba között. 1.4 Márianosztra - pálos atya templom bemutatása A Börzsönyben Márianosztrán Nagy Lajos király építtetett pálos szerzetesi kolostort és templomot 1352-ben. Maria nostra = a mi Máriánk, magyarosan a Magyarok Nagyasszonya. Híressége a czestochowai eredetű Mária kegykép. 1382-ben innen indult 16 pálos szerzetes Lengyelországba Czestochowa alapítására. Később, miután a törökök elpusztították a nosztrai kolostort, 1711-20 kö-zött sikerült azt újraéleszteni. Ekkor a lengyel pálosok elküldték a czestochowai kegykép másolatát. Azóta több csodás gyógyulás történt ott. 1786- ban II. József betiltotta a pálos rendet is. Ezután 1858 - 1948 között a kolostor női fegyházként működött, a templom pedig plébániatemplom lett. 1989. szept. 1.-től ismét pálos atyák látják el a kegyhelyet. 1.5 Péliföldszentkereszt - szállás - Szalézi rendház - vacsora / szállás / reggeli http://www.szentkereszt.szaleziak.hu/index.php/szallas/rendhaz Történelmileg Péliföldszentkereszten született a magyar szaléziak rendje. Az ősi zarándokhely barokk kegytemplomát és kolostorépületét 1913-ban ajánlotta fel Csernoch János hercegprímás Don Bosco Szalézi Társaságának magyarországi központként. A rend gyorsan fejlődött, hamarosan kinőtte a régi falakat. 1932 körül építették a manzárdos Don Bosco házat, ahol szalézi teológiai főiskola működött. A tágas zarándokház a kolostortól nyugatra 1943-ban épült, ma ifjúsági központ. 1950-ben az egész épületegyüttes az állam tulajdonába került és csak 1992-ben kapta vissza a rend.   2.NAP 2020 október 9. péntek - Bojtos Anita történész 2.1 Csatka Csatkán 1357-ben Kont Miklós Nádor építtetett kolostort a pálosok számára. Ez a kolostor 1543-ban a török dúlás következtében elpusztult. A gótikus templomot 1738 és 1790 körül barokk módra átépítették. Azóta plébániatemplom. A szentély déli oldalán maradtak meg gótikus elemek. Szentléleki Miklós Ákos reneszánsz sírköve 1516-ból az északi falba van beépítve. A hajó szerkezeti rendszere hazánkban egyedinek számít. Belső támpilléres felépítésű. A támpillérek a hajó két oldalán négy-négy kápolnát fognak közre, amelyeket a pilléreken kivágott keskeny nyílások kötnek öszsze. Ezek az átjárók a mellék-oltárok megközelítését szolgálták. A torony az északi oldalon csatlakozik a templomhoz. Csatkához tartozik még a kegykápolna és a Szentkút is, ami kb. 1 km-re van a falutól. Híres roma búcsújáróhely. 2.2 Pápa - Pálos templom Csáky László 1638-ban kőházat vásárolt pálos szerzetesek számára, akik hamarosan kicsiny templomot építettek és iskolát nyitottak. A templom helyén 1737-1743 között újat emeltek. 1802-től a pannonhalmi bencéseké, 1806-tól gimnázium. Ma plébániatemplom és gimnázium van az egykori pálos épületekben. 2.3 Nagyvázsony – (Balaton felvidék) A Pálos kolostort Kinizsi Pál és apósa Magyar Balázs közösen alapították 1483.-ban. Magyar Benigna részére két kódexet is másoltak a szerzetesek. (Festetich-kódex 1492 után, Czechkódex 1513.-ban) Itt készült a Peer-kódex is. 1552.-ben a környékbeli urak feldúlták és kifosztották a kolostort. Most romként tartósították. Kinizsi Pált végakaratának megfelelően ide temették. Később felesége második férjét, Horváth Márkot is ide temettette. Sírkövük most a Várban látható. 2.4 Tálód - (Balaton felvidék) Nagyvázsonytól 4 km-re fekszik. A 13.sz. végén a Gyulaffy család alapította a kolostort. A pálos szerzetesek a 15. sz. végén elhagyják, és a vázsonyi kolostorba költöznek. Helyükbe ferencesek települnek. 1552-ben a török harcok nyomán pusztul el. A növényzettel teljesen benőtt romokat Rómer Flóris találta meg. A romok környezete természetvédelmi terület. Közelükben fekszik a Kinizsi-forrás erősen elhanyagolt állapotban. A kolostor történetét a helyszínen egy tábla tartalmazza. Ebéd - kora délután - helyi termék kóstoló, bőségtál, lovas fogatozás a romok között / Fábry Szabolcs polgármester a nap további részében a házigazda– borkóstoló 3. NAP 2020 október 10. szombat - Pető Zsuzsa 3.1 Salföld - lovasfogatozás a romhoz, így megközelíthető (Balaton felvidék) A rom az erdő közepén van, Salföldtől elég messze. Badacsonyörs és Ábrahám-hegy közelebb van hozzá. A remetetelepet 1263-ban említi először Pál veszprémi püspök. A 15.sz. végén átépítették gótikussá. A törökök közeledésének hírére elhagyták a barátok. Ezután romlásnak indult. A falak a boltozatig állnak. A szentélyben a bordaindítások is megvannak. Egy mérműves ablak is áll. Még egy ablakból a mérmű már ki van törve. A templom egyhajós volt. A kolostor romjai csak combmagasságig vannak meg. Jelzett turistaút vezet Salföldre(P,K), Badacsonyörsre(P,K+) és Ábrahámhegyre(P). A Pálosok című könyvben Köveskút néven szerepel.   3.2 Pécs Jakabhegy - séta a romhoz oda vissza 1-1 óra (Mecsek) Bertalan pécsi püspök 1225-ben a mai Szt. Jakab hegyen épült monostorba költöztette a Mecsekben élő remetéket, akik később csatlakoztak a Pálos rendhez. A 15.sz.-ban átépítették a templomot. A török elől elmenekültek, azóta elhagyott. A romok ma is szépek 3.3 Pécs Lyceum templom - pálos atya templom bemutatása 1686-ban jött Pécsre 4 pálos szerzetes. Megtelepedésükhöz a belvárosban 1698-ban kaptak telket az egykori Budai-kapu mellett. Barokk stílusú templomukat és kolostorukat Wépy Máté pálos szerzetes (1710-1748) tervezte 1740-ben. Az alapkövet Berényi Zsigmond püspök 1741-ben tette le. Első fázisban az egyhajós-kápolnafülkés templom, torony nélkül, hosszított szentéllyel és orgona-karzattal épült. 3.4 Szent György fogadó - vacsora Economi Laterum hotel - szállás/reggeli, https://laterumhotel.hu/hu/szobaink/szobatipusok/laterum-economy - 4.NAP 2020 október 11. vasárnap 4.1 Pécs Szent Imre pálos templom - szentmise - pálos atya templom bemutatása Az 1686-ban Pécsre érkezett 4 pálos szerzetes és az elhagyott szerb templomot kapták meg 1698-ban. A csoport szépen fejlődött, új templom és új monostor épült. Az 1786-os betiltáskor már 17-en voltak. 1934-ben új pálos kolostor alakult, 1937-re már templomot is építettek. 1950-ben deportálták a pálosokat. Ma ismét pálosok szolgálnak itt. 4.2 Székesfehérvár – A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismert nevén ciszterci templom vagy Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke. Meghatározó épülete a Fő utcának, és egyik legjelentősebb terméke a magyarországi barokknak. A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, akik a török hódoltság után érkeztek a városba. Később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. A templom sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú bútorzata tekinthető meg. Az oszmánok 1688-as kiűzését követően szinte azonnal megérkeztek Székesfehérvárra a jezsuiták, a mai ferences templom helyén állt első templomuk. Fél évszázad elteltével a török dzsámi helyén új templom építésébe kezdtek: mai, impozáns, gazdag barokk templomuk és kolostoruk 1742 és 1756 között épült. 4.3 Budapest - Sziklatemplom - pálos atya templom bemutatás A Gellért-hegyben először 1926-ban épült templom Lux Kálmán tervei szerint. Ezt a ferencesek gondozták, de később átadták a pálosoknak. A templomot bővítették és kolostort építettek hozzá, majd 1934-ben ide települtek vissza a pálosok és ez lett az országos központ. A szocializmus éveiben a Sziklatemplom befalazva állt. Újrainduláskor kibontották a Sziklatemplomot és ma itt a pálosok minden este imádkoznak Magyarország jövőjéért. 4.4 Hazautazás Gyöngyös, Eger

Előadók:
Pető Zsuzsa régész, Bojtos Anita történész,

Részvétel feltétele / célcsoport: Kamarai tagok
Díjmentes / Kedvezményes: Önköltséges

További információk (időpontokról, helyszínekről):

• 2020-10-08, 0000 ,
• 2020-10-08, BU Budapest, Budaszentlőrinc, Pilisszentlélek, Klastrompuszta, Márianosztra, Péliföldszernkereszt stb