Pályázat részletes tartalma:
Beruházáslebonyolítói Mesteriskola
1 A beruházáslebonyolító működésének keretei, lehetőségei, eszközei
1.1 A hazai építési piac bemutatása, a beruházáslebonyolító működési környezete
Az elmúlt évekbeli és a jelenlegi építési piac jellemzői, meghatározó folyamatai, várható prognózisok, a legjelentősebb szereplők: megrendelők, tervezők, lebonyolítók, kivitelezők, tendenciák, számok, statisztikák.
1.2 A beruházási folyamatok rendszere
A BFR, az MMK-MÉK-ÉVOSz szakmai koncepció bemutatása, mint alapvető modell, amely a beruházáslebonyolító szerepét, felelősségét, összefüggés-rendszerét determinálja mind a magasépítési, mind az infrastrukturális beruházások körében.
1.3 Az általános jogi szabályozási környezet
Ebben a blokkban az alapvető jogi környezet bemutatása az összefüggések feltárása a célunk, az egyes projektfázisok tárgyalása során az odavágó konkrét jogi előírások ismertetendők.
1.4 Általános gazdasági és pénzügyi ismeretek
ebben a blokkban az alapvető gazdasági és pénzügyi jellegű környezet bemutatása, az összefüggések feltárása a cél, az egyes projektfázisok tárgyalása során az odavágó konkrét előírások ismertetendők.
bár ezen kérdések jó része nem a „klasszikus” beruházáslebonyolítói feladatok közé tartozik, szükséges, hogy a mesteriskola hallgatói tisztában legyenek az idevágó ismeretekkel, hiszen a munkájuk kereteit adják, gyakran „inputot” jelentenek számukra.
1.5 Általános építési projekt-menedzsment ismeretek
ebben a blokkban azoknak az ismereteknek az átadására kerül sor, amelyek a projektszervezet, illetve a beruházáslebonyolító tevékenységéhez a „szellemi” munkaeszközt jelentik.
1.6 Speciális keretek
ebben a témakörben három olyan speciális területet tekintünk át, amelyek esetenként alapvetően befolyásol(hat)ják a projekt megvalósítását, illetve abban a beruházáslebonyolító feladatait.
1.6.1 Az Európai Unió támogatási rendszerében megvalósuló beruházások speciális kérdései
az EU támogatási rendszere, a magyarországi mechanizmus ismertetése,
együttműködés a kormányzati, a támogatást nyújtó szervezetekkel, illetve egyéb szereplőkkel, főbb ellenőrzési gyakorlatok, súlypontok.
1.6.2 A fenntartható tervezésből fakadó speciális feladatok,
a környezetvédelem növekvő súlya az építési beruházásokban, BREEAM, LEED, DGNB fenntarthatósági minősítési rendszerek, életciklus-költségek (LCC)
1.6.3 A közbeszerzési eljárások speciális követelményei.
ez a blokk csakis a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva tekinti át az építési beruházásokban és az esetenként kapcsolódó eszközbeszerzésekben szükséges lebonyolítói tevékenységet: együttműködés és munkamegosztás az akkreditált közbeszerzési tanácsadóval, illetve az ellenőrzést végző szervezetekkel: KFF, KH, KDB).
2 A beruházáslebonyolítás az építési beruházások folyamatában
2.1 A projekt megalapozása, beruházási program, tervezési program
Ennek a modulnak a keretében a beruházáslebonyolító szempontjából kell bemutatni az előkészítő folyamatokat, amelyekben a konkrét projekt-szervezettől függően a beruházáslebonyolító vagy részt vesz, vagy „csak” megelőző tevékenységként kell ismernie a teendőket.
Ebben a körben át kell tekinteni a teljes (komplex) beruházás megvalósítási konstrukciójáról szóló döntés előkészítését: fővállalkozás, generálkivitelezés, társvállalkozás (építés és technológiai szerelés), tervezés és kivitelezés egy kézben (D&B, DBO), saját kivitelezési menedzsment és szakkivitelezők stb. legyen-e a „mű” létrehozásának a formája, konstrukciója? Előnyök, hátrányok, összefüggések.
2.2 Tervezés-menedzsment, a tervező(k), valamint a műszaki ellenőr kiválasztása
• Tervpályázatok,
• A tervezési tevékenység ütemezése, a tervezési koordináció eszközei, lépései, ellenőrzése,
• Vázlatterv, jóváhagyási terv,
• Engedélyezési terv készítése,
• Tenderterv, kiviteli terv készítése,
• A műszaki tervek véleményezése,
• Részvétel a műszaki ellenőr kiválasztásában.
2.3 Az építési beruházásokhoz szükséges területek és engedélyek megszerzése, illetve ezen folyamatok koordinációja
Ebben a modulban mindenfajta (magasépítési, tehát ún. pontszerű és infrastrukturális, ún. vonalas) építési beruházás területeinek és a különféle engedélyeinek megszerzési folyamatát kell szisztematikusan áttekinteni, összefüggésben az előzőek szerinti tervfázisokkal, konkrét jogszabályi kötelezettségekre hivatkozva, azaz
általános építésügyi hatóság engedélyezési eljárások
• építési engedélyezési eljárás
• összevont engedélyezési eljárás
• összevont telepítési eljárás
• engedélyezési eljárástól eltérés, mikor szükséges módosítási engedélyezési eljárás
• engedély hatályának meghosszabbítása
• sajátos építmények építésügyi hatósági eljárásainak áttekintése, jellemzőbb engedélyezési eljárások
• közlekedési sajátos építmények
• vízilétesítmények engedélyezési eljárása
• integrált engedélyezési eljárások, mint a különböző engedélyezési eljárások együttes lefolytatásának lehetősége
• nemzetgazdasági szempontból kiemelt eljárások rövid ismertetése
• más kapcsolódó eljárások, földvédelmi eljárások, környezetvédelmi eljárás, közútkezelői hozzájárulás stb.
• ún. különleges területszerzési eljárás a kisajátítási eljárás
• a megszerzett engedélyek módosítási procedúrája
2.4 Az építési beruházás vállalkozásba-adása, a kivitelező kiválasztása
Ebben a modulban a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva kell ismertetni a különféle versenyeztetési eljárásokat a 2.1 pontban körülírt megvalósítási konstrukciókról szóló döntésnek megfelelően, ki kell térni a közbeszerzési eljárások szakmai előkészítésében és lefolytatásában szükséges beruházáslebonyolítói közreműködésre (alkalmassági feltételek, ajánlatkérési dokumentáció, érékelési szempontok, kiegészítő tájékoztatások nyújtása),
helyszíni bejárások megszervezése,
a szerződéstervezetek összeállításában való szakmai közreműködés fontos tennivalói: például a kockázatok megosztása, a kivitelezés időszakában szükséges vitarendezési módszerek.
2.5 Az építési beruházás kivitelezése
Ennek kiindulásaként azt kell feltételeznünk, hogy a hallgatók teljes körűen ismerik az építési-kivitelezési folyamatot, annak csakis a beruházáslebonyolítóval kapcsolatos aspektusait tekintjük át általában mindenfajta beruházás (tehát a pontszerű és a vonalas létesítmények megvalósítása) idevágó kérdéseit érinteni kell, kitérve a speciális vonatkozásokra is.
2.6 Projektzárás és az azt követő feladatok
Az ebben a blokkban foglalt tevékenységek általában a projekt befejezését jelentik, de nem minden esetben igénylik ezek során a lebonyolító közreműködését, ahogy a kezdeti lépéseknél sokféle lehet a „belépési pont”, a befejezésnél is többféle konstrukció létezik, az oktatás során azt kell alapul venni, hogy a tényleges befejezésig foglalkozik az ügyekkel a beruházáslebonyolító.
3 Projektismertetések, esettanulmányok
Ezek a konkrét ismertetések, esettanulmányok már lezárt projektekről szólnak, a negatív és pozitív tapasztalatok bemutatásával, kifejezetten a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva, kiemelt szerepet szánunk ezeknek az esettanulmányoknak egyfelől az egyes beruházás-fajták (pontszerű vs. vonalas stb.) különbségének illusztrálására, másfelől a gyakorlati jelleg erősítése céljából.
Ezek az esettanulmányok nem a képzési folyamat végén kerülnek bemutatásra, inkább az időtartam első negyedétől kezdődően két-három tanórás programok, szándékaink szerint programonként egy-két előadóval, interaktív hallgatói részvétellel, szükség esetén moderátor közreműködésével.
3.1 Magasépítési beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai,
3.2 Vonalas építési (közlekedési: út, vasút) beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai,
3.3 Közmű-, vagy környezetvédelmi építési beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai,
3.4 Technológiai szerelési munkákat is tartalmazó (például ipari, energetikai stb.) beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai,
3.5 Egyéb, a hallgatóság érdeklődésére számot tartó gyakorlati témák (pl. nemzetközi tapasztalatok, ÉMI, TSzSz, FIDIC)
4 A beruházáslebonyolítói mesteriskola zárása, aktuális tudnivalók
Záródolgozat, értékelés, tanúsítvány
---
A záródolgozat a hallgatók saját vállalkozásához kapcsolódó esettanulmány készítését jelenti, melyben a képzésben elsajátított tudás alapján fogalmaz meg a projekt bonyolítását segítő, annak hatékonyságát, eredményességét növelő megállapításokat.
A terjedelem nem haladja meg a szokásos dolgozatok terjedelmét (30-50 oldal).
A dolgozatok értékelését a szervezők által felkért szakemberek végzik a mesteriskola tematikájának, oktatási rendjének ismeretében.