Pályázó megnevezése: Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara

Pályázó címe / elérhetőségei:
6000 Kecskemét, Klapla u. 9-11.
Telefonszám: 76/505-793, 30/847-4060
E-mail: bkmek@mail.opticon.hu
Weboldal: www.bkmek.hu

Kapcsolattartó / Jelentkezés:
Szabó Viktória 30/847-4060,76/505-793 bkmek@mail.opticon.hu

Pályázat részletes tartalma:
Cím: Kecskemét történelmi belvárosa a 19. század második felétől Téma: Az előadás arra az időszakra koncentrál, amikor a városkép szempontjából legjelentősebb és máig érzékelhető változások zajlottak. Ez a 19. század vége és a 20. század eleje, a Sándor István által "aranykornak" nevezett időszak. (Kecskemét polgármestere, korábban Kada Elek mellett főjegyző, városépítési szakember, és többek között a belvárosi építkezések felelőse.) Bevezetésként bemutatásra kerülnek a 19. századi városalaprajzok és városképek, valamint a dualizmus előtti jelentősebb építkezések a legújabb kutatások során feltárt források alapján. Ezt követi a törvényhatósági jogú városi cím elnyerése utáni időszak (1870-es évektől) városfejlesztési terveinek ismertetése, majd a századforduló látványos rendezési és építkezési tevékenységének bemutatása. Ezen belül néhány kiemelt pont: 1. Bontás és építkezés - a főtér és a Rákóczi út. 2. Az épületek téralkotó szerepe 3. A szecesszió és a Kecskeméten foglalkoztatott építészek - miért éppen ők? 4. Beruházók és anyagi háttér - kik hozzák létre a történelmi belváros értékeit? 5. Terek és funkciók. A gazdaság és a kultúra helye, közösségi terek. Vallás és térhasználat. 6. Tervek a közművelődés helyszíneire. Az utolsó pont már átvezet a két világháború közötti időszakba. A már korábban is tervezett kecskeméti kultúrpalota tervrajzai ekkor készülnek el. Ez az épület a tervek szerint a mai Széchenyi tér felől zárta volna le a főteret. A terv alig ismert, ezért érdemes bemutatni. A két világháború közötti években jelentős változások nem történtek, a belvárosi terek funkciói között nagyobb hangsúlyt kapott a piac és az idegenforgalom. Zárásként: emblematikus épületek és eltűnésük. Az előadás arra az időszakra koncentrál, amikor a városkép szempontjából legjelentősebb és máig érzékelhető változások zajlottak. Ez a 19. század vége és a 20. század eleje, a Sándor István által "aranykornak" nevezett időszak. (Kecskemét polgármestere, korábban Kada Elek mellett főjegyző, városépítési szakember, és többek között a belvárosi építkezések felelőse.) Bevezetésként bemutatásra kerülnek a 19. századi városalaprajzok és városképek, valamint a dualizmus előtti jelentősebb építkezések a legújabb kutatások során feltárt források alapján. Ezt követi a törvényhatósági jogú városi cím elnyerése utáni időszak (1870-es évektől) városfejlesztési terveinek ismertetése, majd a századforduló látványos rendezési és építkezési tevékenységének bemutatása. Ezen belül néhány kiemelt pont: 1. Bontás és építkezés - a főtér és a Rákóczi út. 2. Az épületek téralkotó szerepe 3. A szecesszió és a Kecskeméten foglalkoztatott építészek - miért éppen ők? 4. Beruházók és anyagi háttér - kik hozzák létre a történelmi belváros értékeit? 5. Terek és funkciók. A gazdaság és a kultúra helye, közösségi terek. Vallás és térhasználat. 6. Tervek a közművelődés helyszíneire. Az utolsó pont már átvezet a két világháború közötti időszakba. A már korábban is tervezett kecskeméti kultúrpalota tervrajzai ekkor készülnek el. Ez az épület a tervek szerint a mai Széchenyi tér felől zárta volna le a főteret. A terv alig ismert, ezért érdemes bemutatni. A két világháború közötti években jelentős változások nem történtek, a belvárosi terek funkciói között nagyobb hangsúlyt kapott a piac és az idegenforgalom. Zárásként: emblematikus épületek és eltűnésük.

Előadók:
Székelyné Kőrösi Ilona - történész, főmuzeológus

Részvétel feltétele / célcsoport: nyitott
Díjmentes / Kedvezményes: Díjmentes

További információk (időpontokról, helyszínekről):

• 2017-02-28, 6000 Kecskemét, Wesselényi u. 1.