Pályázó megnevezése: Pest Megyei Építész Kamara

Pályázó címe / elérhetőségei:
1052 Budapest, Városház u. 7.
Telefonszám: 266-2586
E-mail: leszay@t-online.hu
Weboldal: www.pmek.hu

Kapcsolattartó / Jelentkezés:
Lészay Kornélia, 1052 Budapest, Városház u. 7.
E-mail: leszay@t-online.hu
Regisztrációs link: pmek.hu

Pályázat részletes tartalma:
Vigadó – A XIX. század építészettörténete, Wéber Antal munkássága Az idei esztendő a Pest Megyei Építész Kamara számára lehetőséget ad arra, hogy tagjai részére egy különleges szakmai továbbképzést szervezzen. Ebben az évben ünnepeljük a Pesti Vigadó második megnyitásának 150 éves évfordulóját és a Pest Megyei Építész Kamara által 2014. évben alapított Wéber Antal-díj első díjátadóját. Ez a kettős lehetőség, - amely szorosan az építész szakmához kapcsolódik, - adja, hogy az Ybl bicentenáriumot követő évben a XIX. század - és Ybl jó barátja - kevésbé ismert, ám elsőrangú építészéről, Wéber Antalról emlékezzenek meg az építészek. Wéber Antal (Pest, 1823. október 9. – Budapest, 1886. augusztus 4.) magyar műépítész, a XIX. századi magyar építészet meghatározó építészegyénisége, Ybl Miklós és Szklanitzky Antal pályatársa. Iskolái elvégzése után Hild József építészhez került, és mint előmunkás dolgozott az esztergomi bazilika építkezésénél. Tanulmányait Bécsben folytatta. Hazatérése után, mint önálló építész kezdett működni, majd 1848-ban közhonvédnak állt a Zrínyi-zászlóaljba. A szabadságharc leverése után, hosszú ideig bujdosni volt kénytelen, majd tanítással kereste kenyerét. 1851-től kezdődően kiváló tehetsége, rendkívüli szorgalma és becsületessége révén az ország több előkelő családjának lett az építésze. Az ország különböző részeiben több kastélyt, templomot épített vagy alakított át, amely működése 1867-ig tartott és ettől az évtől kezdve fővárosi magánépítészként folytatta pályáját. 1873-ban, miután Budapest főváros bizottsági tagjává választották, ahol meghatározó tevékenységet fejtett ki úgy itt, mint a fővárosi közmunkák tanácsában. 1875-től 1885-ig ő vezette az összes magánépítkezési ügyet. Az 1873. évi párizsi világkiállításon a már végrehajtott építkezéseit feltüntető rajzaival kiváló elismerést aratott és a becsületrend lovagjává nevezték ki. 1881-ben átvette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium építészeti osztályának vezetését és itt végzett munkásság elismeréséül a vaskoronarendet nyerte el. A hatvanas évek végén tevékeny részt vett a Magyar Mérnök- és Építészegyesület megalapításában, amelynek egyik alapítója és haláláig választmányi tagja volt. Főbb épületei: vörösvári gróf Erdődy-kastély, Ádám palota, Erdődy villa, a Váci utcai szerb egyházközségi bérház, fővárosi takarékpénztár Wurm utcai épülete, újszászi és agárdi római katolikus templomok, orvostudományi kar központi épülete, belgyógyászati klinika, Állat- és Ásványtani Intézet. A Pesti Vigadó (a mai Vigadó elődje: Redout) 1833-ban nyíl meg először, ahol többek között koncertet adott a Strauss család, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és az első népképviseleti országgyűlésen itt szavazták meg a szabadságharc folytatásához szükséges pénzt. Szimbolikus lépésként ezért, Hentzi osztrák generális az épületet 1849 májusában szétlövette. 1859-ben Feszl Frigyes kapott megbízást az épület tervezésére. 1860-ban elkezdődött az építkezés és öt évvel később adták át. A romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. A Vigadó lett az első, hivatalos megrendelésre kifestett pesti középület, a falfestmények Lotz Károly és Than Mór munkái. A főhomlokzat oszlopainak díszítésére szolgáló oszlopokat, Alexy Károly szobrászművész kezdhette el. A nagyterem díszítőszobraira kiírt pályázatok alapján végül Stróbl Alajos (Fandangó, Polonéz) és Bezerédi Gyula (Menüett, Csárdás) kapott megbízást. 1873-ban az épületben született meg Buda, Pest és Óbuda egyesítésével Magyarország új fővárosa: Budapest. Október 25-én az akkori kisteremben tartotta alakuló gyűlését az új, egyesített, fővárosi képviselő-testület. Budapest születésének 50. évfordulója alkalmából 1923. november 19-én Dohnányi Ernő vezényletével a Palestrina kórus előadta Kodály Zoltán erre az alkalomra írt művét, a Psalmus Hungaricust, mely akkor még az 55. zsoltár nevet viselte. A Vigadó 1865-ös megnyitása után mozgalmassá vált a hangversenyélet. Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája, Liszt Ferenc vezényletével, itt adták elő a Szent Erzsébet legendája című oratóriumot. 1869. április 26-án itt tartották Liszt első önálló szerzői estjét is, melyen elhangzott a Dante-szimfónia, valamint a szerző vezényletével a Koronázási mise. Beethoven születésének századik évfordulóját megünneplendő, Liszt vezényletével díszhangversenyt adtak, amelyen Reményi Ede játszotta Beethoven Hegedűversenyében a szólót. A fővárosban megforduló neves személyiségek is mind sorra felléptek a Pesti Vigadó hangversenytermében. A teljesség igénye nélkül a zenei élet jeles képviselői közül a következők léptek fel: Johannes Brahms, Camille Saint-Saens, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter, Sergio Failoni, Pietro Mascagni, szólisták, mint Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein, Dvořak saját szimfóniáját vezényelte. Fellépett nagy sikerrel Paul Robeson, Fjodor Saljapin, Benjamino Gigli, Toti dal Monte, Pablo Casals. Az utolsó külföldi vendégművész Herbert von Karajan karmester volt 1944-ben. 1905. március 15-én Bartók Béla játszotta el Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét, hogy másfél évtized múlva itt mutassa be Rapszódiáját. Fischer Annie, az 1933-as nemzetközi Liszt-zongoraverseny győztese egy évvel korábban debütált az épületben. A második világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt, hogy sor kerül-e az újjáépítésre. 1954-ben felvették a műemlékjegyzékbe: így a lépcsőház, a hármas teremsor és az előcsarnok megmenekült, csak az oldalhomlokzat lebontását fogadta el a műemlékes és építész szakma. Azonban a pénz nem állt rendelkezésre, így újabb és újabb tervek születtek csak a romok kezelésére. Az ötvenes évek végén engedélyezték egy háromezer fő befogadására alkalmas koncertterem megtervezését is azzal a kikötéssel, hogy a Vigadó műemléki részébe helyezzék el a lebontásra ítélt Nemzeti Szalon funkcióit is (Vigadó Galéria). 1968-ban hozzáláttak a felújításhoz, jelentősen redukált igényekkel. Az eredetileg a nagyterem fölé helyezendő Nemzeti Szalon kiállítótermét a korábban kávéházként üzemelő földszinti területre helyezték. A felújítás után a Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit, már nem bálteremként, hanem reprezentatív kiállítóhelyként, szórakoztató központként, ahol komoly- és könnyűzenei koncerteket tartottak. A Vigadó Galériában az első tárlat megnyitására 1980 áprilisában került sor, mely a magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelyévé vált. Olyan személyek műveit mutatták itt be, mint Czóbel Béla, Hincz Gyula, Márffy Ödön, Szervátiusz Jenő. Habár már nem ez volt Budapest egyetlen helye, sem a legnagyobb, mégis fellépett itt Cziffra György, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós, Szvjatoszlav Richter, az Állami Nép Együttes, a Benkó Dixiland Band. A régi szépségét elvesztő épületet végül 2004-ben be kellett zárni, ekkor pedig már a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapotokat visszaállító felújítás vette kezdetét. A Pesti Vigadó ünnepélyes megnyitóját 2014. március 14-én tartotta a Magyar Művészeti Akadémia. Az MMA összművészeti rendezvényközpontja lett a megújult művészeti-kulturális intézmény. A Pest Megyei Építész Kamara azért szervezi ezt a napot, hogy tagjai megismerjenek egy olyan építészt, - Wéber Antal - akinek becsületessége, szorgalma, az építész szakmához, a hazájához (bécsi akadémiai tanulmányai során ott akarták marasztalni) és az őt követő generáció tanításához való elhivatottsága bárki számára példaképpé teheti. Wéber Antal életműve a Pest Megyei Építész Kamara elnökségét arra inspirálta, hogy a nevével fémjelzett díjat alapítson, így a Pest Megyei Építész Kamara küldöttgyűlése által 2014 májusában megalapított Wéber Antal-díj, az idén első ízben, ünnepélyes keretek között kerül átadásra. A Pest Megyei Építész Kamara szándéka, a szakmai zsűri megítélése szerint kiemelkedő alkotói tevékenységet folytató, az illetékességi területén kamarai tagsággal rendelkező tagok elismerése, hagyományteremtő célzattal. A Pest Megyei Építész Kamara feladatának tekinti, hogy a díjazottak szakmai megítélése, egyben munkásságuk elismerése is legyen. További cél, hogy a fent nevezett szakmai díj híre a civil, építészet iránt érdeklődő közönséghez is eljusson, ezzel is hozzájárulva az építészet megismertetéséhez, elismertetéséhez. A Pest Megyei Építész Kamara májusban ünnepi ülést tart a Vigadó épületében. A szakmai továbbképzés célja: A szakmai továbbképzés célja a XIX. század bemutatása, nemcsak építészettörténeti szempontból. A felkért előadó, dr. Szalai András építész, művészettörténész, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense garancia arra, hogy széleskörűen bemutassa a kamarai tagoknak a történelmi, művészeti, irodalmi háttér teljes spektrumát. Minden szakma hajlamos arra, hogy csak a saját szakmai szeletét ismerje és ezért a kamara célja, hogy ezt a szeletet bővítse. A szakmai napon elhangzó előadások - az épületről, amelynek évfordulóját ünnepeljük és az építészről, akiről méltatlanul kevés szó esik – során feltáruljon, milyen társadalmi, gazdasági, művészeti hatások alapján épült meg a Vigadó, és lett Wéber Antal korának egyik legjobb építésze. Wéber Antal neoreneszánsz építészete a reneszánsz mélyen átgondolt újraértelmezése. Magántanítóként, majd az építészeti közélet jeles tagjaként komoly figyelemmel fordult a felnövekvő szakmai generációk felé. Szakmai könyvtárának nagy része a Magyar Mérnök- és Építészegylethez – és még életében – a Műegyetemhez került. Wéber Antal munkásságát a minőség és a szakmai közéletben végzett áldozatos tevékenysége emelte ki a korabeli átlagból. E kimagasló építészről a téma legautentikusabb szakértője dr. Marótzy Katalin tart előadást, akinek „Wéber Antal építészete a magyar historizmusban” címmel jelent meg könyve. Wéber Antal munkásságának kutatását 2004-ben az NKA – Nemzeti Kulturális Alap – Építőművészeti Szakkollégiuma Támogatta. A szakmai nap a Wéber Antal-díj átadóját követően, előadással egybekötött csoportos épületlátogatással zárul. Az előadásokból megismerhető lesz a Pesti Vigadó története, történelme, rekonstrukciója. A Pest Megyei Építész Kamara fontos feladatának tartja, hogy a főváros életében rendkívül nagy szerepet játszó épületet teljes mélységében megismertesse. Kulturális, történelmi szerepe egyedülálló, hiszen a Redout lebombázása után az akkori városvezetők szükségét érezték az újjáépítésnek. Nem más helyen, nem más céllal, hanem a korábbiakkal. A hozzáfűzött reményeket a Pesti Vigadó beváltotta, a szakma, a közönség szereti és tiszteli. Történelmi hangulata különleges, az épületben történő minden látogatás ünnepi. Program leírása: Vigadó – A XIX. század építészettörténete, Wéber Antal munkássága 2015. május 29. 9.30 – 10.30 h Művészet a kiegyezés korában dr. Szalai András docens előadása, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék 10.30 – 11.30 h Wéber Antal a kiegyezés korának jeles építésze – szakmagyakorlás, közéleti szerep és felelősségvállalás dr. Marótzy Katalin adjunktus előadása, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék 11.30 h – 12.30 h Díjátadó 12.30 h – 13.30 h 150 éves a Vigadó Előadással egybekötött épületlátogatás

Előadók:
dr. Szalai András, dr. Marótzy Katalin

Részvétel feltétele / célcsoport: A rendezvény zártkörű, előzetes regisztráció szükséges.
Díjmentes / Kedvezményes: Díjmentes

További információk (időpontokról, helyszínekről):

• 2015-05-29, 1051 Budapest V. kerület, Vigadó tér 2.