Pályázat részletes tartalma:
Építészeti Mesterkurzus
A Mestrekurzus célja, hogy az építészet átadásra méltó értékeit és a fiatal építészek új felvetéseit egyszerre vizsgálja, reagálva arra, hogy az építészet a társadalommal együtt változik. A 2013 szeptemberétől decemberéig meghirdetett 7 alkalom során olyan előadások szervezése a cél, amelyek kreatív energiákat indukálnak a hallgatóságban. Az előadásokat tematikus szerkesztésben fiatal építészek és mestereik, illetve az említett társművészetek és tudományok jeles képviselői tartják. Az előadások szerkesztésében a vitának kiemelt szerep jut, hiszen az Építészeti Mesterkurzus célja a diskurzus kialakítása, új kérdések, nézőpontok megkeresése. Az előadások anyaga, a bemutatott projektek és a beszélgetések anyaga archiválásra kerül, amely elérhetővé válik a www.kozep.bme.hu címen.
Témaleírás:
A hét előadásnap (kiskonferencia) célja részben ennek a felhalmozódott tapasztalatnak rendszerezése, bemutatása, és innovatív párbeszéd – dialógus kezdeményezése a társtudományok képviselőinek bevonásával. A hét alkalom hét hívószóra, központi témára szervezett. A házigazdák a Mesterkurzus eddigi tanárai, oktatói. Az előadók a volt hallgatók, és az aktuális témákhoz köthető társtudományok jeles képviselői. A tervezett ismertetők egyszerre kötődnek a kurzusok témáihoz, bevégzett feladataihoz és az időközben született alkotásokhoz, az ezek mentén felmerülő kérdésekhez, témákhoz. Számvetés tehát az elvégzett munkával, de egyben ismerkedés annak hatásaival, a továbbgondolás, továbblépés lehetőségeivel.
A találkozások célja a már kialakult kötődések erősítése, de célja a toborozás is, új csapat építésésnek elősegítése, annak indukálása. És cél a jövőkép pontosítása, az elkövetkező témák, hívószavak megfogalmazása, új célok megjelölése.
A félév egyben lehetőséget teremt arra, hogy a korábbi három ciklus alatt elmaradt digitális felület, a munkák archiválása és a műhelyben folyó tevékenység mindenki számára követhető dokumentálása is beinduljon.
A digitális felület és a tematikus napok egyben azt a célt is szolgálják, hogy az építészet megváltozott helyzetére, a hallgatók ezzel kapcsolatos megváltozott igényeire a képzés olyan érzékenyen tudjon reagálni, ahogyan az az építészeti tervezés során is megvalósul.
A hét előadónap nyitott, szakmai fórumokon intenzíven hirdetett alkalom. A témákról összegző írásos anyag készül, melyhez a hozzáférés lehetőségét megteremtjük.
Fentiekből kiolvasható, hogy a programcsomag a három kurzus közösségének (hallgatók, mesterek, előadók) tapasztalatait, mint vitaalapot kínálja fel minden érdeklődőnek. A találkozások részeként szervezett beszélgetések a jövő (a következő kurzusok) lehetséges témáit keresik, párbeszéddel közelítenek korunk aktuális kérdéseihez, keresik azokat a felületeket, ahol a társadalmi hasznosság, a kreatív, kísérletező kedv, a szociális érzékenység, a józan ész, a megalapozott szakmai tapasztalat, az innováció, az eltérő kultúrákban való jártasság, egymást erősítve találhat egymásra.
1. kiskonferencia - Építészet és kultúra
kétfajta kultúra értelmezés: - a hagyományos szellemi jellegű és a változó világhoz alkalmazkodó morális kultúra
A kultúra és építészet témát megpróbáljuk összetettebben vizsgálni. Az építészet és kultúra kapcsán kétféle témaértelmezés lehetséges: - a hagyományos, amely szerint a kultúra alapvetően szellemi meghatározottságú és lényegi területe a humán műveltség - és a változó világhoz alkalmazkodó értelmezés, amely szerint a kultúra alapvetően lelki-morális meghatározottságú és lényegi eleme a szolidaritás, a segítség. Másképp: először segítséget kell nyújtani mindazoknak akiknek esélyük sincs a szellemi kultúrával való találkozásra, ahhoz, hogy egyszer majd legyen esélyük erre a találkozásra. Meghívott vendégeink mind ezt a második értelmezést fogják a saját példájukkal megvilágítani.
2. kiskonferencia - Kortárs építészet
a műemlékek építészeti szemlélete a kortárs magyar építészetben
Aktuális, kortárs beavatkozások: a pannonhalmi bazilika legutóbbi felújítása, a piarista központ, az egyre terjedő szabad műemlék-kezelés (pl. Füzéri vár jelenleg zajló rekonstrukciója) példáit vizsgálva folyhat dialógus a témáról, alkotók és a társtudományok képviselői között. A példák a hitelesség kérdéseit járják körül és közben "észrevétlenül" a műemlékvédelem szemléletének változásairól, a művészettörténészi kutatómunkáról is eszmecsere történik.
3. kiskonferencia - Építészetelmélet és módszertan
kortárs építészeti tervezés - kortárs építészeti gondolkozás - a svájci példa
A svájci építészet megcsodált épületeit több évtizedes elméleti, módszertani munka alapozza meg. Stratégiák, melyeket magányos alkotók, alkalmi, vagy hosszú ideig közösen gondolkodó csoportosulások, építészeti iskolákhoz köthető teamek, műtermek dolgoztak, dolgoznak ki. A figyelem szerteágazó, a kutatás, az összefüggések keresése széleskörű: foglalkozik a tájjal, urbanizációval, regionalitással, modernséggel, hagyománnyal, kompozícióval, felületekkel, .... Építészetelmélet és módszertan címszó alatt ezzel a folyamattal ismerkedünk, ezt elemezzük
4. kiskonferencia - Természet
Természet, táj, lépték és arány.
A Somló-hegy kiemelten fontos kultúrtörténeti és természeti érték. Ezt a helyet az ember hagyományos szőlő- és borkultúrája évszázadokon keresztül alakította, aminek következtében a természet tájjá alakult. Érzékeny egyensúlyi állapot született, ami azonban a folytonos változás jegyében újra és újra átalakul. A változás jelei leglátványosabban a folyamatosan megújuló termesztés-módokban és az erre épülő, korszerű technológiákat felhasználó borászatokban érzékelhetők. Az építészeti elemek léptékváltásai, részben ebből eredő formai, anyaghasználati és technikai sajátosságai meghatározó jelentőségűek a táj alakítása szempontjából. Mindez új kontextusba helyezi ember és természet kapcsolatát. A meghívott vendégek helyhez való személyes kötődései valamennyi résztvevő számára hitelessé és egyedivé tehetik a találkozást építész és természet viszonylatában.
5. kiskonferencia - Falu
regionalitás, hagyomány és modernitás, közösségépítés
Ezek a címszavai annak a dialógusnak, amely a vidék helyzetét, a mára élesen kirajzolódó problémahalmazt és annak feloldására tett kísérleteket tárgyalja. Az ismert példák mellett megismerhetjük a legújabb akciókat, közösségi megmozdulásokat. De a közösségépítés eszközrendszerének kifejtése mellett kiemelt téma a vidék szerepvállalása, a lehetséges forgatókönyvek megismerése, elemzése.
6. kiskonferencia - Város
életforma, részvétel, kölcsönösség, hálózatok, mintázatok
A huszonegyedik század elején a föld négymilliárdnyi városlakójának többsége a meghatványozódott lehetőségek ellenére kiismerhetetlen struktúrákban, kiszolgáltatva és elidegenedve él. A mesterkurzus, az eddigi város-félévek során Győr barokk belvárosával, Pest századfordulós központjával és az ellentmondásosan modernizálódó Székelyudvarhellyel foglalkozott. Most meghívott főépítészekkel, művészekkel, társadalomkutatókkal fogjuk újrafogalmazni a korábban vizsgált városi környezet táji-, kulturális- és közösségi dimenzióit, térbeli és strukturális összefüggéseit, lehetséges jövőképeit. Az újrafogalmazásba aktuális városépítészeti témát is beemelünk: Újpalota városközpontjának megújulásra váró közösségi tereit
7. kiskonferencia - Idő
IDŐ-KOMMUNIKÁCIÓ, kritika-design
Az épített környezetről való gondolkodás, az építészet recepciója illetve az építészet szakmai közegben avagy a nagyközönség számára való megfogalmazása egyre fontosabb szerepet kap a kortárs építészetben. A hagyományos építészeti kritika mellett egyre nagyobb szerep jut azoknak az installációknak, ideiglenes téri akcióknak, participatív eseményeknek illetve online megjelenéseknek, amelyek különböző szempontokból reagálnak az épített környezetre. Az épületek újraolvasása, a befogadó felől való szemléletek megismerése, a filmes, animációs és egyéb vizuális narratívák megjelenése az építészetről való kommunikáció új irányait villantja fel, amelyben a téri beavatkozás, design elemek avagy műalkotások elhelyezése az épített környezet megismerését új módon szolgálja.