Pályázó megnevezése: Fórum Média Kiadó Kft.

Pályázó címe / elérhetőségei:
1145 Budapest, Szugló u. 52-54.
Telefonszám: 06-1-273-2090
E-mail: szabo@forum-media.hu
Weboldal: http://forumakademia.hu/

Kapcsolattartó / Jelentkezés:
Szabó Attila Szeminárium és konferencia menedzser Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Budapest, Szugló u. 52-54. Email: szabó@forum-media.hu Tel: 06-1-273-2090/25
E-mail: szabo@forum-media.hu
Regisztrációs link: http://forumakademia.hu/kezdo?page=shop.product_details&flypage=flypage_default.tpl&product_id=65&category_id=18

Pályázat részletes tartalma:
Építőipar 2013 – Új alapokon 1. előadás - 45 perc Az építésügyi jogszabályok átdolgozásának alapvető irányai, uniós háttér, a jelenlegi rendszer problémái, fő célkitűzések. - A most átalakulóban lévő engedélyezési eljárás, valamint annak törvényi hátterének rövid, összefoglaló ismertetése - Az Étv. ill. annak módosítása 2. előadás - 70 perc E-építési napló, új építésfelügyeleti bírság, az Országos Építésügyi Nyilvántartás és az ÉTDR • E-építési napló 1. Az építésügy elektronizálásáról röviden 2. Az e-napló és elektronikus teljesítés igazolás hatályba lépésének lépcsői 3. Az e-naplóval kapcsolatos új rendelkezések 4. Az új elektronikus építési naplóra vonatkozó főbb szabályok 5. Az e-napló vezetésével kapcsolatosan előírt rendelkezések 6. Az e-napló iratmintája • Építésfelügyeleti bírság: 1. A bírságterhelést összességében nem növelve, új elemként megjelenik az alapbírság, amely fix mértékű. 2. Az egyes bírságtételek arányosak lesznek az elkövetett vétséggel és az elvégzett munkával. 3. Az építési szerződéses érték figyelembe vételére lehetőség nyílik, ennek hiányában a számított építményérték a bírság alapja. 4. Az egyes bírságtételek meghatározott építményértékig fix összegűek lesznek. 5. A meghatározott építményérték felett súlyozott bírságösszeg-megállapítás = fix összeg + a megjelölt szorzószámmal beszorzott építményérték. A szorzószám az elkövetett jogsértés súlyától függően változik. 6. A fokozatosság és az arányosság elve teljesül annak érdekében, hogy a szankciók ne lehetetlenítsék el a vállalkozásokat. 7. Olyan szankciórendszer kerül kialakításra, amely kiszámítható és arányos jogkövetkezmény alkalmazásával hatékonyan visszatart a jogsértésektől, és növeli a szankciórendszer hatékonyságát, sőt különbséget tesz a kisvállalkozók által elkövetett kisebb vétségek és az ismételt vagy halmozott vétségeket elkövető vállalkozások, személyek szankcionálásában. • Országos Építésügyi Nyilvántartás 1. A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás működtetése, fenntartása és fejlesztése 2. Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk kezelése 3. A Dokumentációs Központ üzemeltetői és adatszolgáltatási feladatai 4. A Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások 5. A Nyilvántartás általános adatkezelési szabályai • ÉTDR 1. Bevezetésre kerül az elektronikus ügyintézés, amely jelentős ügyintézési határidő csökkentéseket fog eredményezni. 2. Új elemként megjelennek az építésügyi hatósági szolgáltatások, amelyek segíthetik az ügyfeleket az engedély kérelmek megfelelő előkészítésében. 3. Elektronikus tárhely biztosítása 4. Az építészeti műszaki dokumentáció és az ÉTDR kapcsolata 5. Építésügyi hatósági eljárási cselekmények és az ÉTDR 3. előadás - 70 perc Az építésügyi hatósági eljárások új szabályai: megszűnő eljárások, új eljárástípusok és a kapcsolódó gyakorlati feladatok 1. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások közös szabályainak új elemei, változnak a hatóságok feladatai az új hatósági szervezetrendszer kialakításának megfelelően. 2. Engedélyezési eljárások új szabályai, egyes eljárások átalakulnak vagy megszűnnek. A beruházások gyorsabb megvalósítását elősegítő új eljárás az összevont telepítési eljárás megjelenik. 3. Az egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárások, az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. 4. Hatósági bizonyítvány kiállítása az ügyfelek kérésének megfelelően. 5. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása pontosításra kerül a gördülékenyebb ügyintézés érdekében. 6. Az építésügyi folyamat felügyelete változik, egy kézben az építésfelügyeleti hatóságnál lesz, az építési fegyelem megerősítése érdekében. 7. Jogorvoslati eljárás kidolgozása az elektronikus ügyintézés tükrében. 8. Az építészeti műszaki dokumentáció újra fogalmazása. 9. Az építési és bontási tevékenységek új differenciálása az engedélyezés szempontjából. 4. előadás - 30 perc Új építési követelmények – Hogyan érintik a gyakorlatban az OTÉK átdolgozott építési és településrendezési előírásai az építőipar egyes szereplőit? 1. Új építési követelmények Hogyan érintik a gyakorlatban az OTÉK (Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet) átdolgozott építési és településrendezési előírásai az építőipar egyes szereplőit 2. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2008: 82/2008. (VII. 14.) Korm. rendelettel. A rendelet a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. 3. Az OTÉK módosítása két lépcsőben történt meg: 1. 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet: a településrendezési szabályok változását tartalmazta. 2013. január 1-jei hatálybalépéssel. 2. 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet: építési követelményeinek változását tartalmazta. 2012. augusztus 7-ei hatálybalépéssel 4. A településrendezési eljárási szabályok A településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, a településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet 5. Az önkormányzatokat érintő változások A városok többirányú fejlesztésének lehetővé tétele érdekében rendezni kellett a földfelszín alatti és feletti beruházások helyzetét. 1. Nagyobb mozgásteret kapnak a települési önkormányzatok a településkép formálása és az építészeti értékek megóvása terén (területfelhasználási egységek a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább bontható, az elhelyezhető építmény - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában - egy vagy több rendeltetést is tartalmazhat. 2. Bevezetésre került a többszintes területfelhasználás fogalma, amely szerint egy területen egymás felett többszintes területfelhasználás is meghatározható. 3. Meghatározásra kerül a zöldterületekre (közparkra és a közkertre) vonatkozóan a minimálisan kialakítandó zöldfelület mértéke. 4. új területfelhasználási kategóriaként a különleges beépítésre nem szánt területek között jelenik meg a burkolt vagy fásított köztér, sétány, és megállapításra kerülnek az ezekkel kapcsolatos előírások (beépíthetőség, legkisebb zöldfelület) is. 6. Az önkormányzatokat érintő változások II. 1. A módosítást követően lazul a jelenlegi merev parkoló-előírás, a települési önkormányzat a helyi adottságok figyelembe vételével akár 100 %-ban eltérjen az országos normatívától. 2. Az épületmagasság számítás bonyolult módszere mellett többféle megoldás alkalmazása lehetséges. 3.Az OTÉK eddig az egyes területfelhasználási egységeken „elhelyezhető”, „kivételesen elhelyezhető” épületek körét taxatíve meghatározta. Ezek helyére az épületeken belül elhelyezhető rendeltetés meghatározása kerül, így akár az adott területen, akár egy épületen belül is az önkormányzat döntése szerint kialakítható a lakások mellett pl. kereskedelmi, szociális, kulturális vagy hitéleti funkciójú helység. 4. Egyenrangúvá válik a közüzemi közművel az alternatív megoldások alkalmazása és a megújuló energiafelhasználás. A közművesítésre vonatkozó szabályozás oldásával összközművesnek minősítjük azokat a telkeket is, ahol nincs közüzemi közmű, hanem közműpótlóval, ill. megújuló energia hasznosításával történik az ellátás. Ezzel a közművesítetlen telkek beépíthetőségének lehetőségét növeljük, a nehezen ellátható területek, pl. a tanyás térségek, aprófalvak közműszolgáltatását a vezetékessel egyenértékűnek minősítjük. 7. A mezőgazdasági vállalkozások több lábon állását, versenyképességét és az önellátást elősegítése 1. Lehetővé válik, hogy a mezőgazdasági területeken a saját termény, termék feldolgozás és tárolás építményei mellett a saját termék árusítására szolgáló építmények elhelyezése 2. A mezőgazdasági birtokközpont telkén lehetővé tesszük a lakás és a szállás jellegű vagy vendéglátó épületek elhelyezését is, 3. Megjelenik a tanya fogalma, hogy segítse a lakhatást és a fenntartható agrárgazdálkodás folytatását, a tanyás épületegyüttesek használatát, megújítását, ill. új épületek létesítését. 8. Az építési követelményeinek szabályainak változása 1. Új épületeknél az akadálymentesség követelményét kizárólag a közhasználatú épületek (alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási, a közigazgatási és igazságszolgáltatási célú építmények) vonatkozásában rendeli el a tervezet, az eddigi, teljes épületre vonatkozó előírással. 2. Eltörlésre kerül az építészeti értékekkel nem összeegyeztethető és indokolatlan jelölések alkalmazása. 3. Bővül a beruházásokhoz, az építtetői igényekhez igazodóan az egyes előírásoktól való eltérés lehetősége, 4. A központi szabályok és szabványok helyett kiemelt szerepet kap a tervezési program. Ez jelentősen megnöveli az építtető és a tervező szabadságát, ugyanakkor az építtető mellett a tervező felelősségét is, 9. Új, átfogó követelmények kerülnek megfogalmazásra: A vagyonvédelemre vonatkozó új szabályok A természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó szabályok Szállás jellegű épületekre A fényszennyezés visszaszorítása érdekében, Kiszélesítésre kerül az OTÉK egyes előírásaitól eltérési lehetőségét az egyedi műszaki és élethelyzetek jobb kezelhetősége érdekében, 10. Több fogalom lényegesen módosult és több új fogalom is bevezetésre került a jobb értelmezhetőség és az egységesebb alkalmazhatóság, jogértelmezés érdekében. 5. előadás - 105 perc - Három workshop előadás egymással egy időben, külön szekciótermekben 1. A felelős műszaki vezető megváltozott feladatai, jogai és kötelezettségei a gyakorlatban 1. FMV foglalkoztatásának megváltozott keretei (a megbízási jogviszony kizárása) 2. Az E-építési napló és a felelős műszaki vezető. Teljesítési összesítő 3. Az építési-szerelési szerződésn új elemei. A vállalkozói díj 4. A teljesítménynyilatkozat szabályai 5. Felelősségbiztosítás, referencia, vállalkozásminősítés az FMV szemszögéből 6. E-ügyintézés és az FMV 7. Az építésügyi és építésfelügyeleti ellenőrzések és a bírságolás új rendje 8. A jogszerűtlen, jogosulatlan és szakszerűtlen tevékenység új definíciója és a kapcsolódó jogkövetkezmények új szabályai 2. A műszaki ellenőr és a beruházás-lebonyolító megváltozott feladatai, jogai és kötelezettségei a gyakorlatban 1. A műszaki ellenőr szakmagyakorlási jogosultságára vonatkozó új előírások és az átdolgozott képzettségi követelmények 2. Az építtető megváltozott jogai és kötelezettségei 3. A beruházás-lebonyolító új feladatai kivitelezési kódex módosítása alapján (szakértők kiválasztása, e-építési naplóval kapcsolatos feladatok, közreműködés az ajánlatok értékelésében stb.) 4. A teljesítésigazolás rögzítése az elektronikus építési naplóban 5. Az új engedélyezési és eljárási szabályok – mit kell tudnia a műszaki ellenőrnek és a beruházás-lebonyolítónak? 6. A műszaki ellenőrökre és a beruházás-lebonyolítókra érvényes új bírságtételek 7. A jogszerűtlen, jogosulatlan és szakszerűtlen tevékenység új definíciója és a kapcsolódó jogkövetkezmények új szabályai 8. Elektronikus ügyintézés és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek 9. A tanácsadó mérnök új fogalma 3. A tervező és a tervellenőr megváltozott feladatai, jogai és kötelezettségei a gyakorlatban 1. A tervdokumentációk elkészítésének és elektronikus benyújtásának új szabályai 2. A tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei és ellenőrzése 3. A tervellenőrzés változásai 4. A szakmagyakorlás szabályainak változásai. A tervező szakmagyakorlási jogosultságának megváltozott igazolási módja 5. Az építési termékek kiválasztásával kapcsolatos új tervezői felelősség 6. A jogszerűtlen, jogosulatlan és szakszerűtlen tevékenység új definíciója és a kapcsolódó jogkövetkezmények új szabályai 7. A tervezőt terhelő módosult építésfelügyeleti bírság 8. A településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása 9. A tanácsadó mérnök új fogalma.

Előadók:
Dr. Komjáthy Attila, Dr. Hegedűs Annamária, Dr. Papp Ferenc, Dési Albert, Szende Árpád

Részvétel feltétele / célcsoport: A részvétel feltételei: a részvételi díj befizetése Célcsoport: felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, beruházás-lebonyolító, tervező, tervellenőr
Díjmentes / Kedvezményes: Önköltséges

A továbbképzés ára alkalmanként a résztvevőknek: 29 900 Ft +áfa, különböző jelentkezési határidőkhöz kötött kedvezményes jelentkezési árakat is biztosítottunk.

További információk (időpontokról, helyszínekről):

• 2012-12-13, 1088 Budapest VIII. kerület, 1088 Budapest, Múzeum körút 6.