Pályázó megnevezése: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Pályázó címe / elérhetőségei:
6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefonszám: 06-62/554-250
E-mail: konferencia@csmkik.hu
Weboldal: www.csmkik.hu

Kapcsolattartó / Jelentkezés:
Körmöczi Eszter Telefon: 06-62/ 554-256, 06-30/894-7004 E-mail: konferencia@csmkik.hu Fax: 62/ 426-149
E-mail: konferencia@csmkik.hu
Regisztrációs link: http://tinyurl.com/Epitesugyi-Konf-2012

Pályázat részletes tartalma:
Nemzetközi Építésügyi Konferencia Új kihívások az építőiparban „Új kihívások az építőiparban” - a 2012. június 1-jei, Nemzetközi Építésügyi Konferencia előadásai idén a változó társadalmi elvárások és jogi szabályozások okozta kihívásokra és lehetőségekre, a közelmúlt új technológiáira és innovatív módszereire fókuszálnak. Részletes program előadás vázlatokkal: 9.00 - 9.30 Regisztráció 9.30 - 9.40 Köszöntő Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 9.40 - 10.00 Az építésügy helyzete, aktuális kihívások Magyar Mária, építésügyi főosztályvezető - Belügyminisztérium 10.00 - 10.20 Mi vár az építőiparra 2014 és 2020 között? Szatmáry Kristóf, államtitkár - Nemzetgazdasági Minisztérium 10.20 - 10.35 Klaszterfejlesztési politika Magyarországon Keller Péter, a MAG Zrt. Klaszterfejlesztési iroda igazgatója 10.35 - 10.50 A VÁTI szerepvállalása és feladatai a klaszterfejlesztések során Katona András, a VÁTI vezérigazgató helyettese Szünet - Az ÉPÍTŐ-KITT klaszter kiállításának megnyitója (földszint) 11.10 - 11.30 Az épületek energetikai tanúsításának célja, értelme, és a vonatkozó (jogi) szabályozás ellentmondásai Dr. Hampel Tamás, a Code-In Kft. ügyvezető igazgatója Több indok is van, amely miatt szükséges az energetikai tanúsításról bővebben is beszélni. /A kötelezés oka és végrehajtandósága nem mindenki számára egyértelmű./ Miért lett ennyire fontos „hirtelen” a tanúsítvány? Uniós irányelvek köteleznek az energiaracionalizálásra, azonban Magyarország ezek végrehajtása alól haladékot kapott. Hogyan tehet a kötelezettségének eleget? Miként valósul meg a fokozatosság a gyakorlatban, és egyébként miért vált nagyon szükségessé az energiatakarékosság? Valójában mikortól kell tanúsítani az ingatlanok energetikai jellemzőit? Nem kell minden ingatlanra tanúsítvány. Melyek tartoznak a kivételek sorába? Milyen energetikai minősítési osztályok kerültek bevezetésre? Adódnak problémák a tanúsítást előíró jogszabályokkal, és okkal vetődik fel a kérdés, akkor van szankció, vagy nincs? Miként, milyen módszerekkel történhet a tanúsítás, kit terhel annak elkészíttetése, és milyen költséggel jár? Hogyan készül, mit tartalmaz, és meddig használható fel az energetikai tanúsítvány? Kik jogosultak az energetikai tanúsítvány elkészítésére? Mi a tanúsítvány gyakorlati (tényleges) haszna? - A szűk-látókörű takarékoskodás miatt is vonakodnak, pedig hasznos a tanúsítvány a jogi konfliktusokban is. - A tanúsítvány növekvő szerepe az ingatlanforgalomban és a forgalmi/piaci érték meghatározásában. - Miért idegenkednek tőle még a jogi képviselők is? Melyek lennének a tanúsítvány beszerzésének betartatására/kikényszerítésére a jó/hatékony megoldások? 11.30 - 12.00 Új kihívás: épületek energetikai tanusítása Dr. Bánhidi László, Prof. Emeritus - Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti Tanszék Ismeretes, hogy az európai országokban is az energiafelhasználás 40%-a épületekhez kapcsolódik. Ezért az Európai Unió az épületek energiafelhasználásának folyamatos csökkentésére törekszik: - az energiaellátás biztonsága és - környezetvédelmi okokból (CO2 kibocsátás csökkentése). Az első lépésben 2002/91/EC számú direktíva jelent meg a következő főbb célkitűzésekkel: - az épületek energia felhasználásának egységes számítása, - az új és régi épületek energiafelhasználási követelmény rendelkezésének kidolgozása, - épületek energetikai tanúsításának kidolgozása. Magyarországon a cél megvalósításának érdekében jelent meg a - 7/2006 TNM rendelet - 176/2008 Kormányrendelet és - 264/2008 Kormányrendelet. Az Európai Unió a tapasztalatokat összegezve 2010/31/EC új direktívát jelentetett meg. Ennek hatására került módosításra ez évben 7/2012 kormányrendelet. 12.00 - 12.30 Üveghulladékból üveghab és annak energetikai vonzata - a GES fütési rendszer Buchwarth Péter, az ENERGOCELL Hungária Kft. ügyvezetője Elöljáróban a 2 legfontosabb TULAJDONSÀG: Az energocell habüveg-granulátum a fizikai tulajdonságai miatt kitűnő hőszigetelő és stabilizáló anyag ... de még ennél is sokkal többet tud: Formatartó: öregedésmentes, formatartó, nagy terhelhetőségű anyag, amely kémiai hatásoknak jól ellenáll, valamint rezisztens mindennemű rovarok és rágcsálókkal szemben. A beépítet szemcsenagyság az eredeti formájában tartható. Szigetelő: A pórusokba bezárt nagymennyiségű levegő kitűnő hőszigetelést biztosít más hőszigetelő anyagokkal össze hasonlítva az energocell habüveg sokoldalúan felhasználható. Tűzálló: az energocell hőszigetelő képessége A1, az-az tűzálló. Olvadáspontja jóval 700 C° felett van. Az üveg tulajdonságai erősítik a levegővel telített pórusok miatt a nagyfokú tűzállóságot. Egyszerűen beépíthető: A habüveg alacsony súlya egy garantáltan gyors beépíthetőséget biztosít. Az építkezésre történő kiszállítása ömlesztve, vagy Big-Bag zsákokban történik. Ásványi eredetű: az energocell habüveg egy természetes anyag recycling üvegből, mindennemű káros kisugárzás vagy lerakódás nélkül, ezért ez az anyag abszolút veszélytelen az emberre és a természetre nézve. Szivárgó képesség: a szemcsenagyság megoszlása és a hiányzó finomanyag részecskék biztosítják a kapillaritást megtörő hatást, valamint a szivárgó képességet nagymértékben megnöveli. Stabilizást javító: A rossz teherbírású talajok mint. pl. tőzeg, vagy vizenyős talajok teherbírását nagymértékben megnövelhetjük, illetve költséges alapozásokat, mint pl. cölöpalapozásokat kiválthatjuk. Szagtalan: A beépítéskor semmiféle káros hatások nincsenek sem az emberre, sem pedig a környezetünkre nézve. Kellemes: az energocell hőszigetelő anyag a magasépítésben egy kellemes klímát biztosít. Nyomásbíró képesség: az energocell habüveg struktúrája és az extrém magas köbcentinkénti porozitás az anyagnak egy nagyfokú nyomásbíró képességet biztosít. Az anyag nyomószilárdsága a 200 kN/m² feletti értéket is elérheti. Fagyálló: Az energocell habüvegnek kitűnő a fagyállósága. Kapillaritást megtörő: Az energocell habüveg zártcellás felülete megakadályozza, hogy a nedvesség felszívódjon az épületszerkezetbe. Könnyű: A habüveg laza súlya csak 120 – 250 kg/m³ Hasonlításképpen: a kavics súlya kb. 20 - szor nehezebb. Inert: eleget tesz a legmagasabb elvárásoknak az inert- építőanyagokkal szemben. A kioldási tesztek bizonyítják a környezetre való semleges hatását. Beépítési előírások: (1) energocell habüveg alkalmazásakor nem kell kapillaritást megtörő réteget beépíteni! (2) Amennyiben ha talajvíznyomással lehet számolni, abban az esetben az energocell habüveg alá geotextiliát kell beépíteni. (3) Az energocell habüveget ömlesztve, vagy 3 m³-es Big Bags szákokban szállítják az épitkezésre és direkt a munkagödörbe lesz boritva. A habüveget vagy kézi- vagy gépi erővel az előírt réteg vastagságban lazán elteritjük. A réteg vastagság a kívánt U-értéktől, valamint a szükséges teherbírástól (tömörítési tényező) függ. Az anyag beépítésekor arra kell ügyelni, hogy a lazán elterített anyagot semmiféle nehézgépppel nem terhelhetjükmeg, az ezzel kapcsolatos előírásokat az általunk megadott technológiai leírás tartalmazza. (4) A lazán elterített energocell habüveget egy statikus padka hengerrel, (max 2 to) vagy egy magasfrekvenciás 80 kg-os lapvibrátorral a végérvényes réteg vastagságnak megfelelően tömörítjük. (lásd az U-érték számítás) példa: A B U-érték 0,230 0,203 Tömörítés 1,3:1 1,3:1 Tömörített réteg vastagság 25 cm 30 cm Tömörítetlen réteg vastagság 32 cm 39 cm (5) A kívánt tömörített vastagság elérése után a tömörítést abba kell hagyni a jobb hőszigetelés megtartása érdekében. (6) A tömörített energocell habüveg rétegre PE-fóliát kell beépíteni az aljzatbeton-cementlé beszivárgásának megakadályozása miatt. Ebéd 13.30 - 14.00 A Duna-Tisza közi szikes tavak Európában egyedülálló földtani jellemzői Dr. Hovány Lajos, Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának Vízépítő és Környezetgazdálkodási Katedrájának docense A Duna-Tisza közi Homokhátságon (kisebb szakaszai Vajdaságban vannak) 300 km2-nyi szikes tó volt. A tavak medrét meszes vízzáró rétegek bélelik. E rétegek peremszintje fölött a tavak kapcsolatban áll(hat)tak a talajvízzel, állapítható meg a magyarországi vízföldtani kutatás eredménye alapján. Hasonló záradékot sejtetnek a Szabadka melletti radanováci talajvízszintek elemzésének és a vízföldtani feltárásnak az eredményei is. A beszámoló célja azoknak a már feltárt jellemzőknek az összegzése, amik segítik a szikes tavak és a talajvíz kapcsolatának a számszerűsítését: • a Duna-Tisza közi Homokhátság szikes tavainak partján a homok (átlagos szemcseátmérete 0,1-0,5 mm) rézsűje eltérő dőlésszögű a szélárnyékos (20-30o) és a szélnek kitett (10o) oldalon, • e homok a tavak medrét bélelő meszes rétegeket borítja, • a meszes rétegek pereme nem vízszintes, • a szikes tó és a talajvíz kapcsolata kettős: a tó táplálódhat talajvízzel, illetve a tóból is szivároghat ki víz, • mérési eredmény bizonyítja, hogy a vizenyős területek vízszintváltozása eltér a talajvíz szintjének a változásától. 14.00 - 14.30 Az első rabitz héjszerkezetek a szabadkai Zsinagóga és Városháza épületein Király László, okleveles építőmérnök A századfordulón épült reprezentatív épületeknél a nagy fesztávolságú helyiségek mennyezetének szerkezeti megoldása nagy kihívást jelentett a tervezőknek és a kivitelezőknek egyaránt. Az 1880-as évek táján szabadalmazott Rabitz-féle szerkezetek nagy lehetőségeket nyitottak a tervezők fantáziájának megvalósítására. Az addigi nehéz téglaboltozatok helyére könnyű és szabadon formázható szerkezetek léptek. A köztudatban a „gipszrabitz” szerkezet betonacél vázra erősített dróthálóra gipszhabarcsból felhordott 3-5cm vastag önhordó, statikailag igénybe nem vehető szerkezet volt. Ez a könnyű szerkezet acél- vagy fa teherhordó szerkezetre volt felfüggesztve. A szabadkai zsinagóga tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső építészek az 1902-ben épülő zsinagóga mennyezetét félköríves rabitz-féle héjszerkezettel oldották meg azzal a merész változtatással, hogy merevítő bordák hozzáadásával teljesen önálló, statikailag teherhordó szerkezetet hoztak létre, amely 100-év távlatából is korrekt szerkezetnek bizonyult. Előadásom célja ezen úttörő jellegű, könnyű héjszerkezetek felhasználásának a bemutatása. 14.30 - 15.50 2012 Londoni Olimpiai Stadion tervezése és kivitelezése I. Kocsis András Balázs, a Buro Happold vezető mérnöke (Szünet 15.00 – 15.20) Eur Ing Kocsis András Balázs Buro Happold ”Az Olimpiai Stadion időben elkészült és tartotta a költségvetését is. Egy ilyen bonyolult feladat teljesítése kevesebb, mint 3 éven belül bizonyítja a szakmai tudást és a profizmust , ami jellemzi a brit építőipart.” John, Armitt, ODA (Olympic Delivery Authority) Az ODA (Olympic Delivery Authority) elsődleges követelménye tömören a 2012-es Londoni Olimpiai Stadionnal kapcsolatban az volt, hogy tervezzenek és építsenek meg egy 80,000 férőhelyes stadiont az olimpiai és a paraolimpiai játékokhoz, azzal a feltétellel, hogy később 25,000 férőhelyessé lehessen átalakítani az IAAF (Nemzetközi Atlétkai Szövetség) számára. További kihívásokat jelentettek azok a célok, amelyeket az ODA állított fel az elsődleges kritériumok megfogalmazása során (Priority Themes), mint például a fenntarthatóság (sustainability), a széndioxid kibocsátás, a hulladék elkülönítés, az újrafelhasználási tartalom és az ivóvíz fogyasztás csökkentése. 15.50 -16.20 A korszerű kórház koncepciója, kihívásai a Szegedi Tudományegyetem tervezett új 265 ágyas klinikájának tükrében Szőkedencsi Géza, az Artonic Design Építészeti Kft. vezető tervezője 1. Tervpályázati összefüggések 1.1 Illeszkedések és kapcsolódások 1.2 Opciók és tanulságok 2. Korszerű kórház koncepció és ellentmondásai 2.1 Flexibilitás és tradíciók 2.2 Lehetőségek és elvárások 3. A tervezés menete, szempontjai, bírálata 3.1 Szereplők és a tervezés kapcsolata 3.2 Szempontok, bírálat és felelősség 4. A tervezett létesítmény funkcionális bemutatása 4.1 Tervezési program 4.2 A tervezett épület 5. Súlyponti műszaki kérdések 5.1 Meglévő klinikához csatlakozás 5.2 Fenntarthatóság

Előadók:
Magyar Mária, építésügyi főosztályvezető – Belügyminisztérium, Szatmáry Kristóf, államtitkár - Nemzetgazdasági Minisztérium, Keller Péter, a MAG Zrt. Klaszterfejlesztési iroda igazgatója, Katona András, a VÁTI vezérigazgató helyettese, Dr. Hampel Tamás, a Code-In Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Bánhidi László, Prof. Emeritus - Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti Tanszék, Buchwarth Péter, az ENERGOCELL Hungária Kft. Ügyvezetője, Dr. Hovány Lajos, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Építőmérnöki Karának Vízépítő és Környezetgazdálkodási Katedrájának docense, Király László, okleveles építőmérnök, Kocsis András Balázs, a Buro Happold vezető mérnöke, Szőkedencsi Géza, az Artonic Design Építészeti Kft. vezető tervezője.

Részvétel feltétele / célcsoport: Nyilvános, részvételi díj befizetése mellett. Célcsoport: építőipari szakemberek.
Díjmentes / Kedvezményes: Önköltséges

A továbbképzés ára alkalmanként a résztvevőknek: 9.500 ,- Ft + Áfa/fő, 6.000 ,- Ft + Áfa/fő CSMMK és CSMKIK tagoknak.

További információk (időpontokról, helyszínekről):

• 2012-06-01, 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.