Pályázó megnevezése: Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara

Pályázó címe / elérhetőségei:
6000 Kecskemét, Klapla u. 9-11.
Telefonszám: 76/505-793, 30/847-4060
E-mail: bkmek@mail.opticon.hu
Weboldal: www.bkmek.hu

Kapcsolattartó / Jelentkezés:
Hornokné Fehér Zsuzsanna 30/847-4060,76/505-793 bkmek@mail.opticon.hu

Pályázat részletes tartalma:
VII. Országos Kéménykonferencia nemzetközi részvétellel 2012. március 22. Az épületek tervezését érintő aktuális jogszabályi változások Soltész Ilona főosztályvezető helyettes, Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály Építésügyi Európai Uniós Osztály Az előadás főbb témakörei: – Általános tájékoztatás az építőipart és az épületek tervezését érintő hazai és uniós jogszabályok változásáról – OTÉK – Épületenergetikai jogszabályok változása – Az építési termékek forgalomba hozatalát és beépítését szabályozó jogszabályok változása A kéményseprő-ipari közszolgáltatás jogi szabályozásának tervezete Lente Zsuzsanna főtanácsos, Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály Kémények létesítésével kapcsolatos szabályozások 50 éve - az MSZ 845 szükségessége és jelentősége Kocsis Attila, az MSZT/MB 114 elnöke – Szabályozás a "60-as években, OÉSZ (5/1961. ÉM), IME 60-63 (gyűjtőkémények), 1/1963. BM rendelet – Energiahordozó struktúra változása a "60-as évektől – hatása a kémények állapotára az elavult szabályozás következtében – Az első ún. kéményszabvány (MSZ-04-82 : 1979) megjelenése – Az MSZ-04-82: 79 korszerűsítése – MSZ-04-82: 85 – Az egycsatornás gyűjtőkémények létesítésének végnapjai – A "90-es évek – az ún. mesterséges égéstermék-elvezetéssel rendelkező, zárt égésterű tüzelőberendezések megjelenése a hazai piacon – A korszerű szabályozás hiánya mind jobban érezteti hatását – A „mesterséges” égéstermék-elvezető berendezések kvázi szabályozása – Műszaki Irányelvek (1992. és 2001.) – Európai Uniós szabványok megjelenése, érvénybe lépése Magyarországon – Tapasztalatok – a nemzeti szabvány iránti mind nagyobb igény – Az MSZ 845 : 2010 megszületése és jelentősége – Az elmúlt 50 év máig is megmutatkozó hatása a „kémény”-állományban Korszerű kéménykitorkollás építész szemmel Dr. Czeglédi Ottó egyetemi adjunktus, BME Épületszerkezettani Tanszék 1. Építészek feladata a kémények tervezésénél 1.1 Kémény helye az épületben 1.2 Kémény tervezés egyeztetése a szaktervezőkkel 1.3 Kémény konstrukciós lehetőségek 2. Kéményseprő szakhatóságokkal történő egyeztetések előkészítése 3. Kémény kitorkolás építészeti összefüggései a megjelenés és a városépítészeti előírások figyelembe vételével 4. Kémény kitorkolás előírásai, megoldási javaslatok Verbrennungsluftversorgung bei Feuerstätten in dichten Gebäuden Günter Fischer értékesítési vezető Der Inhalt des Vortrages: • Verbrennungsluftversorgung generell • Verbrennungsluftversorgung bei Holzfeuerstätten • Raumluftunabhängig • Raumluftabhängig • Gegenseitige Einflüsse bei Geräten die den Raumdruck verändern • Maßnahmen zur sicheren Funktion der Feuerstätten und des Abgassystems Viele Feuerstätten funktionieren nicht oder nur schlecht, weil zu wenig auf die sichere, regelmäßige und ausreichende Zuführung der Verbrennungsluft geachtet wird. Besonders schwierig wird es bei neuen oder modernisierten Gebäuden, die eine hohe Dichtigkeit der Außenhaut aufweisen. Dafür gibt es Regeln und Maßnahmen, die eingehalten werden müssen. Ein problemloser betrieb der Feuerstätte und des Schornsteins kann sicher gestellt werden. Romániai statisztika a lakóházak és háztartáson belül történt tűzesetekről – a kémények és fűtési berendezések karbantartásával kapcsolatosan Remetey Zsigmond nyá.tű.ezds., oktató, Szatmárnémeti I. Tanulmány a tűzesetek statisztikája, lakóházak és háztartásokon belül, Romániában, 2003 és 2011 között. – Számok és arányok (%) különböző tűzkeletkezési okok szerint. – Balesetek és halálesetek a fent említett tűzkeletkezési okok miatt. II. Románia által elfogadott EU szabványok és normák kéményépítéssel kapcsolatosan. III. Lakásbiztosítási feltételek, amelyek figyelembe veszik a kémény és fűtési berendezések karbantartását és szakszerű felülvizsgálatát. IV. A romániai kéményseprők jelenlegi képzéséről és munkájuk szervezéséről. Lehetőségek és elvárások. Kisebbségi hőérzet Kolozsváron 2012-ben Guttmann Szabolcs, Kolozsvár A tervegyeztetés fontossága az MSZ 845 hatályba lépésével Huszár Tibor, az MKOI Műszaki Bizottság vezetője – A jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé , hogy az építési engedélyezési eljárások során az építész tervezők az égéstermék- elvezető berendezések tervezett műszaki megoldását a kéményseprő közszolgáltatóval véleményeztessék . – Időközben hatályba lépett az MSZ 845:2010 jelű szabvány , amely az égéstermék-elvezető berendezések tervezésére, ellenőrzésére és kivitelezésére tartalmaz előírásokat. Ezek a magyar nyelven csak részben hozzáférhető EU szabványok lényeges pontjait tömörítik egységes szerkezetbe és kiterjednek a tüzelőberendezések elhelyezésének feltételeire s az égésilevegő-ellátásra is. – Ezek olyan új , eddig a tervezők által nem ismert követelmények , amelyek be nem tartása korlátozhatja az épület használhatóságát , lehetetlenné teszi az égéstermék-elvezetők ellenőrizhetőségét , karbantartását és nem utolsó sorban , de a használatba vételi eljárás is meghiúsulhat. – A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete tagszervezetei egységesen alkalmazott formanyomtatványt és eljárásrendet vezettek be . Ez az eddigi gyakorlattól eltérően olyan plusz információkat is tartalmaz amely segítséget nyújt a tüzelőberendezések későbbi kiválasztásához , cserélhetőségéhez. Az égéstermék-elvezetés tervezésétől az üzemeltetésig kéményseprő-ipari közszolgáltatói szemmel, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével Leikauf Tibor elnök, Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége Az égéstermék-elvezetés a gázelosztói engedélyes szemszögéből Berta Márton, területi régióvezető, Gázközösség elnökségi tag Jövőbemutató gyűjtőkémény felújítási eljárások Keszthelyi István, a KÉOSZ Gyűjtőkémény Munkabizottság vezetője Az előadás témakörei: Az alapprobléma összefoglalása, várható építési, fűtéstechnikai jövőtrendek, az önkéntes munkabizottsági munka eredményei, közmegegyezéses eljárások, vita alatti eljárások. Épületek légforgalma Baumann Mihály adjunktus, PTE PMMIK Épületgépészeti Tanszék Az épületek energetikai felújítása során legtöbbször a nyílászárók cseréje is megtörténik, ilyenkor tömören záró nyílászárók kerülnek beépítésre. Az elégtelen szellőzés miatti levegő minőség problémáknak látványos következménye a lakások penészesedése. Kémények hibás, életveszélyes működésének is gyakran ezek a problémák állnak a hátterében. Ennek a felismerésnek kapcsán bízta meg 2010-ben több hazai gázszolgáltató a PTE PMMK Épületgépészeti Tanszékét, hogy végezzen kutatásokat ezen a területen. A kutatási munka kapcsán dr. Szlivka Ferenc közreműködésével került kifejlesztésre az a módszer, amelynek célja épületek légforgalmának számítással történő modellezése. Ezt az elméleti alapot használta fel a Bausoft Kft. az új méretező programjának elkészítéséhez. Az előadás vázlata: Elméleti háttér A légforgalmat befolyásoló hajtóerők Számítási változatok és eredmények Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre gyakorolt hatása Steiner Ferenc, ügyvezető, Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. Témavázlat: Levegőtisztaság-védelemre vonatkozó szabályozás ismertetése, különös tekintettel a problémákra A „lakossági kibocsátások” súlya a levegőterhelésben A szilárd tüzelés térhódításának környezetre gyakorolt hatása és problémái Túlnyomásos gyűjtőkémény fejlesztése, gyártása Szenkovszky István, ügyvezető 1. A probléma jelentkezése A háztartási tüzelő berendezések ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy a készüléknek és a kéménynek sokkal jobban kell illeszkednie egymáshoz, mint a „gravitációs korszak”-ban. Társasházakban azonban továbbra is szükség van közös használatú, ún. gyűjtőkéményekre, azonban a leggazdaságosabb kondenzációs gázkazánok nem köthetőek gyűjtőkéménybe. 2. Mi okozza a problémát? A kondenzációs kazánok füstgáza jóval hidegebb, mint egy hagyományos túlnyomásos (turbós) kazán füstgáza. Míg egy közönséges turbós készülék aránylag meleg füstgázát elég bejuttatni egy megfelelően nagy átmérőjű gyűjtőkéménybe, a kondenzációs készülék hideg füstgáza gravitációs úton nem tud egy hasonló kéményből eltávozni. Ezért nem lehet kondenzációs készülékeket a közönséges turbós készülékek gyűjtőkéményére kötni. Amíg a kondenzációs készülékek nagyon drágák voltak, addig ez nem okozott problémát, mert a társasházakba nem nagyon akartak kondenzációs kazánokat beépíteni. Ahogy olcsóbbak lettek a kondenzációs kazánok, úgy jelentkezett egyre inkább a probléma, hogy hiányzik egy olyan gyűjtőkémény, amelyikbe beköthetők a kondenzációs készülékek is. 3. A megoldás Ha egy gyűjtőkéményben túlnyomás van, akkor a rákötött készülékek közül azokban, amelyek éppen nem működnek, füstgáz visszaáramlás jöhet létre. Ezt mindenképp meg kell akadályozni, mert enyhébb esetben is üzemzavart okoz a kazán működésében, súlyosabb esetben azonban akár CO mérgezéshez is vezethet. A megoldásra kísérletek eddig két irányba történtek: vagy a készüléken belül egy szerkezettel megakadályozni a visszaáramlást, vagy az összekötő elembe (füstcsőbe) beépíteni egy önálló szerkezetet a visszaáramlás megakadályozására. A gyakorlatban azonban egyik módszer sem terjedt el, valószínűleg a magas költségvonzata miatt. Társaságunk egy harmadik módszert dolgozott ki, amely remélhetőleg az egyszerűsége és alacsony költségvonzata miatt már könnyebben elterjedhet. Ennek lényege a kéménybe, pontosabban a kémény minden egyes bekötő nyílásába beépített szerkezetet, amely megakadályozza a kéményben lévő túlnyomás érvényesülését a nem működő készülékek felé. Erre a kéményre korlátozás nélkül rá lehet kötni bármilyen túlnyomásos készüléket. 4. További fejlesztések VII. Országos Kéménykonferencia nemzetközi részvétellel 2012. március 23. Kéménytömörség és égéstermék-visszaáramlás mérése és eszközei, valamint a szénmonoxid-riasztók alkalmazásának gyakorlati problémái Stieber József ügyvezető, Akkreditált Kalibráló Laboratórium Tematika: – mi okozza leggyakrabban az égéstermék visszaáramlásokat? – melyik készülék típus a leginkább veszélyeztetett? – égéstermék visszaáramlás mérése a gyakorlatban – mérőeszközök bemutatása, alkalmazhatóságuk – kémény-huzat mérés fontossága, eszközök bemutatása – kémény-tömörség vizsgálat gyakorlata – kémény tömörség vizsgálókkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok – szénmonoxid riasztók alkalmazása, ellenőrzésének fontossága, a kéményseprő védelmére kifejlesztett készülékek – a készülékek rendszeres karbantartásának, ellenőrzésének és szükség szerinti kalibrálásának fontossága Tüzelőberendezések helyiségének légellátása – de hogyan? Dr. Barna Lajos egyetemi docens, BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék 1. A légellátás alapelvei a gázbiztonsági szabályzat szerint. Miért ezek az alapelvek és mi változott a GOMBSZ-hez képest? 2. Milyen módon és eszközökkel valósíthat meg a légellátás? A GMBSZ 2011-ben várható változása ebben a kérdésben. Esettanulmánnyal szemléltetett megoldások. 3. A szélnyomás hatása a légellátásra és a kémény működésére. A lakáson belüli légforgalom és az épület körül kialakuló nyomáseloszlás szemléltetése modellezéssel. Égéstermék-elvezető berendezések kivitelező szakembereinek továbbképzése, minősítése. A kéményseprő szakmunkás képzés helyzete Haszmann Iván tudományos osztályvezető, ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Az előadás vázlata: Miért szükséges a kivitelező szakemberek alap-, illetve továbbképzése ÉMI képzések eredményei, tapasztalatok Kéményseprő képzésben bekövetkezett változások, a kéményseprő szakmunkás képzés, vizsgáztatás tapasztalatai Az energiahatékonyság kéménykonstrukciós követelményei Csajka György műszaki vezető Az előadás vázlata: 1. Passzívház - aktívház - kémény 2. „Egy energiahordozós ház” és a biztonság 3. Az energiahatékony kémény konstrukciós kérdései – W3G minősítés - minden tüzelőanyaghoz és tüzelőberendezéshez – A „kéményhőhíd” lég- és hőtechnikai kérdései (talpkialakítás, födémáttörés, faláttörés, tisztítóajtó kialakítás, az ásványgyapot légtechnikai problémái, légtechnikai zárás a tetőfödém áttörésénél) 4. Jövőbeli, az energiahatékonysághoz kapcsolódó fejlesztési kérdések. Kémény és fatüzelés a XXI. században Nagy András, a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítő és -gyártók Országos Ipartestülete (MACSOI) képviseletében A kémény helye a lakóházban, épületfizikai és esztétikai feltételek. Milyen kéményt tervezzünk? Fatüzelés és kondenzáció a kéményben. Mindenégetés = házi szemétégetés! Fatüzelés és környezetszennyezés. Be kell-e kötni a fatüzelésű berendezés kéményét a csatornába? A fatüzelés jövője. Az erdőgazdaságból származó energetikai célú alapanyagok termelésének háttere Dr. Bárány Gábor kutatási osztályvezető-helyettes A szénhidrogén alapú energiahordozók árának drasztikus növekedése következtében, a hazai erdőkből kikerülő faanyag energetikai hasznosítása napjainkban reneszánszát éli. A felhasznált alapanyagok paraméterei és tulajdonságai, azonban alapvetően határozzák meg a szükséges tüzelőberendezések technikai követelményeit. Az előadásban bemutatásra kerül, hogy a hazai erdőgazdálkodás milyen meglévő és lehetséges alapanyagokkal rendelkezik, valamint, hogy az ágazat hogyan képes a megnövekedett igényeket kielégíteni úgy, hogy közben a Magyarországon érvényben lévő, és egyben Európa legszigorúbb erdőtörvényének előírásai ne sérüljenek. Kompozitból készült kéménybélelések Európában Szűcs Balázs, tanácsadó A Kompozitor Kft. 1992-95 között kifejlesztette a FuranFlex márkanevű, kompozit anyagú kéménybéléscsövet, amelyet 1994-ben szabadalmaztatott. FuranFlex esetében a „kompozit” szakmai megnevezés üvegszálakkal erősített műgyantát jelent, amely kikeményedés után acél szilárdságú. A műgyanták éghető anyagok, a Kompozitor találmányának lényege azonban abban rejlik, hogy a FuranFlex nem vezeti a tüzet, nem ég. Ezek alapján engedélyezték Európa 28 államában T200-T450 hőmérséklettartományban gáz- és olajtüzeléses rendszerekhez. Újabb fejlesztéssel sikerült elérni a fafűtéses kazánok füstgázelvezetőire előírt koromtűznek való ellenállást (1000 °C, 30 perc). Légtechnikai szerkezetek esetében teljesíti az EI 60 kritériumokat is (>1200°C, 60 perc). Az új bélésanyag megnevezése FuranFlex RWV. Az előadásban a következő témákat fogjuk röviden ismertetni. • FuranFlex engedélyek különböző országokban, és a beépítéshez szükséges vizsgálatok ismertetése. • Furanflex engedélyezéséhez elvégzett vizsgálatok rövid összefoglalása. ETA európai engedély és a hozzá tartozó CE megszerzésének folyamata, Eddig elvégzett vizsgálatok rövid ismertetése. • Fafűtéses rendszerhez elvégzett ÉMI vizsgálatok. • Kéményiparban nem alkalmazott, de a legtökéletesebb éghetőségi vizsgálat eredményei. • Tájékoztatás a légtechnikai vezetékek tűzállósági (EI xx) vizsgálatról. • Beépített mennyiségek, legnagyobb átmérők, hosszak, különleges megoldások, hazai és külföldi tapasztalatok. • FuranFlex referenciák füstgázelvezető (egyedi- gyűjtőkémények, speciális keresztmetszetű kémények felújítása, ipari alkalmazás) és légtechnikai rendszerként (műemléképületek felújítása, konyhai elszívók megerősítése). Kéményseprők a panelházban Karczagi Gyula, ügyvezető igazgató A lakosság biztonságának érdekében működő országos kéményseprő hálózat tevékenységi köre lassan változik. Miközben egyes új tüzelőberendezés típusok terjedése a kötelező feladatok körét szűkíti, úgy más területeken új feladatok nyílnak, új biztonsági igények jelennek meg. A Magyarországon létező, mintegy 500 000 lakást érintő paneles épületek tipizált szellőző rendszereinek szakszerű tisztítására valós tűzrendészeti, illetve egészségügyi tapasztalatok alapján indokolható igény jelent meg. A kéményseprő szaktudás, illetve a szakmához kötődő tisztító eszközrendszer némi fejlesztéssel kiválóan alkalmas a feladat rendszerszerű elvégzésére. A kéményseprő cégek országosan létező, olcsóan működő hálózata predesztinálva van egy ilyen irányú tevékenység művelésére. A Termoment Kft. saját fejlesztésben, szabadalommal védett technológiát dolgozott ki, amelyet ma már mind több magyar és külföldi kéményseprő cég is használ. Így mind gyakrabban jelenik meg a kéményseprő a panelházakban is. Az előadás a témakör széleskörű bemutatására vállalkozik korszerű demonstrációs eszközök felhasználásával. Áramellátás mikro erőművekkel Makk Árpád, műszaki referens Az energiaforrások felhasználásának aránya, Magyarország energiaháztartása. Tudatos energiapolitika: németországi példa. A globális lehetőségek vizsgálata a megfelelő energiapolitikához (2008) Következtetések: • a megújuló energiaforrásokat minél jobban ki kell használni • a fosszilis energiát fogyasztó készülékek hatásosságát növelni kell Erre épül az EU energiapolitikája, amely befolyásolja a Viessmann fejlesztéseit. Új Viessmann fejlesztések és termékek A VITOTWIN 300-W, központi- és a decentralizált áramtermelés hatékonysága. Működés, jellemzők

Előadók:
Soltész Ilona főosztályvezető helyettes, Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály Építésügyi Európai Uniós Osztály Lente Zsuzsanna főtanácsos, Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály Kocsis Attila, az MSZT/MB 114 elnöke 2.nap Stieber József ügyvezető, Akkreditált Kalibráló Laboratórium Dr. Barna Lajos egyetemi docens, BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Csajka György műszaki vezető Nagy András, a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítő és -gyártók Országos Ipartestülete (MACSOI) képviseletében Dr. Bárány Gábor kutatási osztályvezető-helyettes Szűcs Balázs, tanácsadó Karczagi Gyula, ügyvezető igazgató Makk Árpád, műszaki referens Dr. Czeglédi Ottó egyetemi adjunktus, BME Épületszerkezettani Tanszék Günter Fischer értékesítési vezető Remetey Zsigmond nyá.tű.ezds., oktató, Szatmárnémeti Guttmann Szabolcs, Kolozsvár Huszár Tibor, az MKOI Műszaki Bizottság vezetője Leikauf Tibor elnök, Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége Berta Márton, területi régióvezető, Gázközösség elnökségi tag Keszthelyi István, a KÉOSZ Gyűjtőkémény Munkabizottság vezetője Baumann Mihály adjunktus, PTE PMMIK Épületgépészeti Tanszék Steiner Ferenc, ügyvezető, Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. Szenkovszky István, ügyvezető

Részvétel feltétele / célcsoport: előzetes-, helyszíni regisztráció
Díjmentes / Kedvezményes: nincs adat

A továbbképzés ára alkalmanként a résztvevőknek: 1. nap 10.000,- + ÁFA 2. nap 7.500,- + ÁFA

További információk (időpontokról, helyszínekről):

• 2012-03-22, 6000 Kecskemét, Három Gúnár Rendezvényház, Kecskemét Festő u. 8.
• 2012-03-23, 6000 Kecskemét, Három Gúnár Rendezvényház, Kecskemét Festő u. 8.