Pályázat részletes tartalma:
A világ peremén – Az Ibériai-félsziget építészete a kezdetektől a XIII. századig
1. rész
A környezet: az Ibériai-félsziget földrajzi, természetrajzi adottságai, szerepe Európában, annak kultúrtörténetében. Kutatástörténet.
(a kezdetektől a Pun háborúkig) Az emberré válás folyamata.
Őskőkor: Gran Dolina-barlang (Homo erectus, 1,2 millió év), Atapuerca (Homo heidelbergiensis, 400 ezer év). Az első kultúrák: Aurignaci kultúra (El Pendo, Castillo, El Otero, El Cierro, neandervölgyi ember, 29 ezer-27 ezer év), Gravetti kultúra (El Pendo, Morín, El Castillo, 20 ezer év), Magdaléni kultúra (Rascagno, Altamira, 15 ezer-12 ezer év).
Újkőkor: a megalitikus építészet (Alméria) és az első városias települések (Los Millares, 3,5 ezer év).
Bronzkor: (El Argar és Vila Nova), az ibérek (Ullastret, Osuna, La Bastida de Mogenta, ) és a kelták kultúrája, ill. ezek ötvöződése, az ún. keltibér kultúra (Tarragona).
Az első hóditók: a főniciaiak (Cádiz, Málaga, Abdera) és hatásuk a helyi kultúrákra (a Tartesszoszi-kultúra). A görög gyarmatosítás (Ampurias, Rhodas és Alonae). A karthágóiak (Carmona, Cartagena).
A rómaiak az Ibériai-félszigeten. A Pun háborúk. A kolonizáció folyamata és eredményei (Tarragona, Augusta Emerita).
A barbár invázió. A vandálok és a szvébek. A vizigótok. Eredetük, vándorlásuk. A nyugati gót állam (507-711, Toledo, Sevilla). A gótok szakrális építészete (Zorita de los Canes, San Salvator, Toledo, San Juan de Baños, Cerrato, Santa Comba, Bande, San Pedro de la Nave, Zamora). A gót állam összeomlása, a frank és az arab térhódítás (az Omajjád-kalifátus összeomlása).
Al-Andalus fogalma, területe, kultúrája. A córdobai emírség/kalifátus létrejötte, kultúrája (Córdoba és Toledo építészete).
2. rész
Keresztény államok az Ibériai-félszigeten: Asztúria (718), León (900 k.), Kasztília 910 k.), Navarra (905 k.) és Aragónia. Az első uralkodói központok (Oviedo, León), ill. szakrális építészeti emlékek (San Salvator, Oviedo, Santa Cruz, Cangas de Onis, San Juan, Santianes de Pravia, San Miguel de Lillo) A zarándok-építészet kezdetei: Santiago de Compostela. Katalónia (Santa Maria, Ripoll, San Miguel, Cuxa, San Miguel, Tarrasa, San Pedro de las Puellas, Barcelona) építészete.
A reconquista folyamata (1064-1480). A mór állam visszaszorulása: az Almorávidák (1073-1147, Murcia) és az Almohádok (1130-1276, Sevilla) uralkodása. Az utolsó fellángolás: a Naszrid-dinasztia (Granada). A mór kultúra kisugárzása: a mozarab és a mudejar kultúra.