Pályázat részletes tartalma:
Az Oszmán birodalom építészete a XVII. századig
-----------------------------------------------------------------
1. rész
A birodalom
Bevezetés: az Oszmán birodalom kialakulása. A török (nyelvű) népek eredete. Az iszlám felvétele. Bizánc térvesztése Kisázsiában, perzsa, arab és szeldzsuk támadások. A Szeldzsuk szultánság fénykora Bagdad elfoglalásától (1055) Szandzsar szultán haláláig (1157). Oszmán (1299-1326), a birodalom-alapító. Bizánc (Rum) és a korai oszmánok kapcsolata.
Az első lépések: a bázis-terület kiépítése, Bursa elfoglalása (1326), az első építkezések (első központ, kereskedőváros, Ulu dzsámi, Oszmán kultikus központja, I. Mehmed türbéje, I. Bajezid építkezései). A Balkán meghódításának kezdete (1354), Edirne (korábban Hadrianopolis, ill. Drinápoly) elfoglalása (I. Murád, 1365). Az oszmán szakrális épületegyüttes – a külijje – első példája: az Uç Serefeli-dzsámi (1438-1447). A nikápolyi csata (1396).
Átmeneti zavar: Timur Lenk (1336-1405) feltűnése.
A fénykor: 1451-1566: Konstantinápoly elfoglalása (II. Mehmed, 1453), a birodalom első konszolidációja, a balkáni hódítás lezárása (II. Bajezid), Szíria, Mezopotámia, Egyiptom elfoglalása, a kalifátus megszerzése (Vad Szelim), nyugati terjeszkedés, második (jogi) konszolidáció (Szulejmán).
Az Oszmán birodalom társadalmi és gazdasági felépítése, a hódítások szerepe az állam fenntartásában. A hódítók és a meghódítottak viszonya.
Isztambul: Konstantinápoly elfoglalása, II. Fatih (hódító) Mehmed uralkodása. Az oszmán birodalom viszonya az alávetettekkel, a más kultúrákkal szembeni türelem építészeti következményei (az 1204-ben a keresztesek által megkímélt épületek megmaradnak!).
a város szerkezete, új városrészek (Galata) kiépülése.
az adminisztatív központok (régi palota a Beyazit-dzsámi közelében, új palota az I. dombon) épületei, a Topkapi-palota építéstörténete, egyes részei (I-IV. udvar, konyhák, birodalmi gyűlés épülete, kincstár, trónterem, hárem, szultáni lakosztályok, kerti kioszkok).
szakrális épületek:
átértelmezett bizánci épületek (Hagia Sophia, Szent Szergiosz és Bakkhosz-templom, Chora-kolostor és Pantokrátor-kolostor mint dzsámi, Hagia Eiréne mint hadiszertár, Studion-kolostor mint ipari üzem).
saját építésű épületek (Fatih-dzsámi, Beyazit-dzsámi, Szelim-dzsámi, Sehzade-dzsámi, Szulejmán-dzsámi, Rüstem pasa-dzsámi, Mihrimah-dzsámi, Szokollu Mehmet pasa-dzsámi, Ahmet szultán-dzsámi).
világi rendeltetésű épületek (fürdők, bazárok).
az oszmán birodalom hanyatlása, Isztambul mint „szomorú város”.
A hanyatlás: a hanyatlás gazdasági, társadalmi okai. A nyugati összefogás lehetőségei. A birodalom területének első zsugorodása, a Karlócai béke (1699).
2. rész
Élet a birodalom árnyékában
oszmán építészet
Magyarországon: az ország két-, majd három részre szakadása, a Hódoltság kialakulása, társadalmi és gazdasági szerkezete. Települések és emberek a Hódoltság területén, a városi szabadságok kiterjesztése. Az alföldi mezővárosok fénykora. Török utazók Magyarországon.
Dzsámik: Esztergom, Užičeli Hadzsi Ibrahim-dzámi, Szigetvár, Szulejmán-dzsámi, Szigetvár, Ali pasa-dzsámi, Pécs, Gázi Kászim pasa-dzsámi, Pécs, Jakováli Haszán-dzsámi, Siklós, Malkocs bej-dzsámi
Sírépítészet (türbék): Buda, Gül Baba-türbe, Pécs, Idriszi Baba-türbe
Fürdők: Buda, Király-, Rác-, Rudas- és Császár-fürdő, Eger, Valide szultána-fürdő