OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   301  302  303  304  305  306  307  308  309  310   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2013/235Sz.-Sz.-B. Megyei Területi Építész KamaraLEGO Gyár Nyíregyháza épületlátogatás2013-09-18, 2013-09-18, 2013-09-18, 2013-09-18Nyíregyháza Istvánbokor 6/a, Nyíregyháza Istvánbokor 6/a, Nyíreg  Nyíregyháza Istvánbokor 6/a, Nyíregyháza Istvánbokor 6/a, Nyíregyháza Istvánbokor 6/a, Nyíregyháza Istvánbokor 6/a0,5 pont
2013/236Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Budapest 2030 - Hosszú távú városfejlesztési Koncepció Közel   Budapest 2030 - Hosszú távú városfejlesztési Koncepció Közel 30 éve nem készült a fővárosra teljes területére vonatkozó komplex, átfogó helyzetelemzés. A tanulmány széleskörű adatgyűjtésre alapozva jelöli ki Budapest fejlődésének legfontosabb irányait. Az elkészült anyag a városfejlesztési stratégia alapdokumentuma, amely kiemeli a szakértők, érintettek és döntéshozók folyamatos párbeszédének jelentőségét. A dokumentum többek között elemzi Budapest gazdaságát, mint humán infrastruktúráját és társadalmát, városszerkezetét, épített és természeti értékeit.2013-09-18Budapest VI. kerület Andrássy út 10. II. em.0,5 pont
2013/242Budapesti Építész KamaraE-építési napló - elméleti oktatás2013-09-09Budapest V. kerület Petőfi Sándor u. 5.0,5 pont
2013/256Építész Továbbképző Nonprofit Kft.ArchiCAD 17 és az épületenergetika ArchiCAD 17 újdonságainak   ArchiCAD 17 és az épületenergetika ArchiCAD 17 újdonságainak bemutatása Mit jelent a "BIM"? Az új BIMx program ArchiCAD 17 a gyakorlatban Kérdések-válaszok (interaktív beszélgetés)2013-10-16Budapest IX. kerület Budapest Music Center - Bp. IX. Mátyás u. 8  Budapest IX. kerület Budapest Music Center - Bp. IX. Mátyás u. 8.0,5 pont
2013/263Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Andalúzia - azoknak (is) akik nem voltak ott Andalúzia Spanyo  Andalúzia - azoknak (is) akik nem voltak ott Andalúzia Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége. A Gibraltárral és Portugáliával is határos tartomány a Sierra Nevada több ezer méteres csúcsaitól egészen a Costa del Sol homokos tengerpartjáig terjed. Andalúziát világszerte gyönyörű városairól, mecsetjeiről, a bikaviadalokról, pompás lovairól és sherryjéről is ismerik. A mórok nagy hatással voltak az egész ország nyelvére, kultúrájára, építészetére, hagyományaira. Andalúziában érték el a legnagyobb hatást, hiszen ez a terület volt a leghosszabb ideig mór kézen. Ma is élnek arabok a tartományban, de főleg az arab fürdők, a mecsetek és a kalifák, emírek palotái idézik a történelmi kort. Andalúziában tucatjával épültek az arab fürdők. A mórok minden városban megépítették vallásuk jellegzetesen szent helyeit, a mecseteket is. A karcsú minaretek erdejében megbúvó mecsetek akkoriban a város szívének számítottak. Azonban a reconquista után a katolikus uralkodók majdnem minden mecsetet leromboltak, vagy keresztény templommá átépítettek. A paloták mellett így ma csak a mesteri mecsetet lehet látni. Ez utóbbiakra találhatunk igazán lenyűgöző példát Córdobában, a Mezquitát, a világ egyik legnagyobb mecsetjét. Egyik leghíresebb mór műemlék Granadában, az Alhambra, a város fölött fekvő erődítmény, melynek belseje csodálatos mór palotát rejt.2013-09-26Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőf  Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőfi S. u. 5.0,5 pont
2013/264Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A vidékfejlesztés kihívásai a 2013-2020 ciklusban Az eddig el  A vidékfejlesztés kihívásai a 2013-2020 ciklusban Az eddig elkészült tervezési dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a vidék szerepe, megítélése a fejlesztési program egészében (Partnerségi Megállapodás) még kedvezőtlenebb, mint a 2007-2013 időszakban volt. Ezt jelzi az is, hogy a 2014-2020-as időszakban kisebb forrás jut majd a vidék számára, annak ellenére, hogy az alapvető társadalmi-, gazdasági és környezeti problémák meghatározó része vidéki területeken koncentrálódik. Az ország rendkívüli kihívások elé néz a következő időszakban, amelyek közül talán a legnagyobb és legösszetettebb kihívásra éppen a vidéknek kell majd válaszolnia…2013-10-17Budapest VIII. kerület Építészek Háza - Bp. VIII. Ötpacsirta u.   Budapest VIII. kerület Építészek Háza - Bp. VIII. Ötpacsirta u. 2.0,5 pont
2013/265Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A TÁJÉPÍTÉSZET NÉHÁNY SAJÁTOS VONÁSA A KÖZÉP-TISZA VIDÉKEN A   A TÁJÉPÍTÉSZET NÉHÁNY SAJÁTOS VONÁSA A KÖZÉP-TISZA VIDÉKEN A tájátalakítás, az emberi beavatkozás hasznos és káros következményei, a tájtörténet, a vízrajzi múlt és klímaváltozás várható kilátásai. Fontos feladat és küldetés az értékek és hagyományok védelme, megismertetése, ápolása, a kunhalomkutatás pedig egyenesen országos prioritású ügy.2013-11-21Budapest VIII. kerület Építészek Háza - Bp. VIII. Ötpacsirta u.   Budapest VIII. kerület Építészek Háza - Bp. VIII. Ötpacsirta u. 2.0,5 pont
2013/266Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Porták között: Művészélet a századelőn A Hunyadi tértől az Ep  Porták között: Művészélet a századelőn A Hunyadi tértől az Epreskertig avagy Derkovitstól Stróbl Alajosig2013-10-12Budapest VI. kerület Találkozó: Bp. VI. Hunyadi tér0,5 pont
2013/272Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara„Elektronikus építési napló bevezetése” PROGRAM 2013. szepte  „Elektronikus építési napló bevezetése” PROGRAM 2013. szeptember 18. Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza (4025 Debrecen, Vörösmarty u. 13-15.) 9.00 - 9.10 Köszöntők Dr. Skultéti Éva, főtitkár, HBKIK Pecsenye Béla, elnök, Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara 9.10 – 9.30 Az elektronikus építési napló bevezetése – rövid áttekintés Dr. Kiss András, kereskedelemfejlesztési főmunkatárs, HBKIK 9.30 – 9.50 Legfontosabb tudnivalók az e-napló alkalmazásról Dr. Czipáné Kovács Mária, osztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésfelügyeleti Osztály 9.50 – 10.45 Az elektronikus építési napló használata – gyakorlati útmutató Dr. Czipáné Kovács Mária, osztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésfelügyeleti Osztály Papp Ildikó, építésfelügyelő, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésfelügyeleti Osztály 10.45 – 11.00 Szünet 11.00 – 12.30 Az elektronikus építési napló használata – gyakorlati útmutató Dr. Czipáné Kovács Mária, osztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésfelügyeleti Osztály Papp Ildikó, építésfelügyelő, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésfelügyeleti Osztály 12.30 – 13.00 Kérdések - válaszok2013-09-18, 2013-09-24Debrecen Vörösmarty u. 13-15., Debrecen Vörösmarty u. 13-15.0,5 pont
2013/273Hajdú-Bihar Megyei Építész KamaraBoom/Room. Új észt építészet A kiállítás a Magyarországi Észt  Boom/Room. Új észt építészet A kiállítás a Magyarországi Észt Intézettel közös szervezés eredményeként kerül megrendezésre. A 2000-2008 közötti időszak Észtországban a dinamikus gazdasági fejlődés jegyében telt. A 90-es évek második felében induló építőipari boom, amely a 21. század első éveiben kapott igazi lendületet, alaposan és szédítő gyorsasággal átformálta az észt városok arculatát és hangulatát. A stabil gazdaság, az életszínvonal növekedése és a kedvező banki hitelek olyan helyzetet teremtettek a posztszocialista kisállamban, amelynek folyományaként a városközpontban üvegtornyok és sűrű daruerdő emelkedett, a városon túl pedig messzire húzódnak a lakóparkok. Az észtek álma– nyugatias nagyvárosban dolgozni és kertes házban élni – varázsütésre teljesült. A siker- és jólétorientált társadalom ára viszont a széttöredezett, elüzletiesedett, és szociális tekintetben egysíkú város lett, ahol kevés tér jut a szabad eszmecserének, tevékenykedésnek, vagy egyszerűen a létezésnek. A korszerű városfelfogás szerint az egyes épület alárendelődik a környezetének, így a városkép viszonylatában másodlagos szerepet kap. Az egységes és emberbarát városi környezet létrehozásának alapja a szilárd várostervezési koncepció, amely Észtországban eddig igencsak hiányos volt. A városok telekalapú tervezése káoszt szül, a környezet élhetővé tételének rendkívüli felelőssége pedig az építészt vállára nehezedik, aki alkotásával – a készülő épülettel – új térbeli, kulturális és szociális minőségeket teremt, illetve befolyásolja a már meglévőket. Az építészeti és várostervezői siker elengedhetetlen előfeltétele a kulturált és nyitott megrendelő, mindazonáltal az építész rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel megszelídíthető, pozitívan kihasználható, szabályozható és értelemmel ruházható fel a kaotikus tér. Az Észt Építészek Szövetségének kiállítása a helyi kuszaságból kibontakozott kortárs építészet legjavára koncentrál. A mára lecsengett építőipari boom gyümölcsei nem pusztán személytelen irodaházak, szupermarketek és katalógus-otthonok – számos figyelemre méltó és a környezetével párbeszédet folytató építészeti alkotást találunk köztük. A tárlatnak nem célja, hogy hiánytalan képet adjon az építőipar helyzetéről, inkább olyan objektumokat kíván elhelyezni az építészet térképén, melyek valamilyen okból beszédesek és szembetűnőek. Az egy művészettörténészből és három építészből álló munkacsoport a válogatás során az építészeti elgondolás magasröptűsége és a kivitelezés minősége mellett fontosnak tartotta az épület kontextusát is, mégpedig a táj, a városi tér és a miliő, illetve a szociális környezet értelmében. A sikeres építészeti alkotás egyszerre lép aktív kölcsönhatásba a használóval és a környezettel, újfajta mozgásteret, kapcsolódási pontokat és életmódot kínálva. A kiállítás vizuális súlypontját a panorámafotók adják, melyek a maguk kétdimenziós nyelvén igyekeznek érzékeltetni azt a térhatást és hangulatot, amelyet az új épület létrejötte teremt a környezetében. A képeken a házak nem öncélú objektumok, mindegyik saját tudása szerint kommunikál a felhasználóval és a környezettel, szerves részét képezve az egésznek. A kiállított fotókat az alkotók gondolatai és megjegyzései kísérik, újabb térbeli dimenziót nyitva a szemlélő előtt – a mentális tér dimenzióját, amely ott húzódik minden épített tér mögött, és amelyet a szemlélő-felhasználó gyakorta csupán öntudatlanul érzékel. A kiállítás témák szerint tagolódik, és tükrözi az elmúlt évtized építészeti életének fő területeit: „Nagyvárosi fények“, „Kultúra és szimbólumok“, „Építkező városok“, „Modern munkakörnyezet“, „Szabadidős terek“, „Időrétegek“, „Régi városrészek“, „Új városrészek“, „Álomotthon“. A kiállítást megnyitja: Pecsenye Béla, a Hajdú-Bihar megyei Építész Kamara Elnöke A kiállítás megnyitója: 2013. szeptember 09. (hétfő), 16.00 óra. Helyszín: a Hajdú-Bihar megyei Építész Kamara kiállító terme (4028 Debrecen, Sarló utca 3. szám, Fszt.) NAGYVÁROSI FÉNYEK A nagyvárosi életmód utáni sóvárgás már a 20. század elejétől fogva dolgozik az erdővel borított kis ország lakóiban. Eliel Saarinen, finn építész ebben az időszakban készült Nagy-Tallinni városterve, majd az 1960-as évek bulldózer-stílusában megfogant és toronyházakkal teli utópisztikus projektek a történelmi fordulatok miatt nem valósultak meg, ám az új századnak így is sikerült tökéletesen átformálnia a tallinni belváros képét. A mindinkább sokasodó toronyházak, és az egyre magasabbra törő city nem egy hajdani jövőbe mutató terv megvalósulásai, hanem a magánfejlesztések legjövedelmezőbb területre való összpontosulásának termékei. Ennek eredménye egy üzleti- és autóközpontú környezet, amelyben a sűrűn álló házak között kevés hely jut a városlakóknak. Az új épületek felbukkanását pozitív jelenségek is kísérték. A jól és jó helyre tervezett épület fontos szerepet játszhat egy átgondolt és koherens városkép kialakításában, új városépítési irányokat jelöl ki, teret hagy a lélegzésnek, a cselekvésnek és a létezésnek. Külön említést érdemel a város közepén sokáig üresen álló Rotermann gyárnegyed, melynek helyére a projekt elkészültével játékos, kompakt és harmonikus városrészt ígérnek. ÉPÍTKEZŐ VÁROSOK A boom építkezéseinek központi problémáját a főváros és a magánszféra fejlesztésének kérdése jelentette. Ugyanakkor szép számmal találunk követendő példákat a helyi önkormányzatok részéről tanúsított hajlandóságra és bátorságra, amellyel a környék kultúrájának fejlesztéséről és a városkép korszerűsítéséről szóló párbeszédbe bekapcsolódtak. Bár csak a nagyobb városok és minden ötödik vidéki önkormányzat rendelkezik városi építésszel, örömmel láthatjuk, hogy az Észt Művészeti Akadémia építészeti tanszékéről számos, a várostervezés iránt elkötelezett fiatal került ki, akik saját iroda nyitása helyett a közös ügy érdekében készek felvállalni a városi építész felelősségteljes és merev előírások által korlátozott posztját. A fiatal és lelkes városi tisztviselők aktivitása az egyik kiváltó oka annak a jelenségnek, hogy az utóbbi években sokfelé kiírt építészeti pályázatok folyományaként fiatalos és játékos kulturális és oktatási intézmények, illetve közterület projektek valósultak meg. Külön csoportot képeznek a magánmegrendelésekre épült oktatási létesítmények, amelyek igen szívélyes fogadtatásra találtak az alultámogatott vidéki oktatás részéről. KULTÚRA ÉS SZIMBÓLUMOK Gyakorlati hasznán kívül – a ház mint gép – az építészet fontos kommunikációs szereppel is bír. Az épület közvetíthet politikai üzenetet, vizualizálhatja a nemzeti identitást, vagy a kulturális együvé tartozás érzését. Az új Észtország születésével létrejött kulturális intézmények kapcsán két koncepciót figyelhetünk meg: az egyik a monumentális formanyelv segítségével a szimbolikusságot és az időtlenséget hangsúlyozza, a másik pedig egyszerű és nyílt, rugalmas terű platformot hoz létre, amely az épület helyett annak tartalmát engedi érvényesülni. Paradox módon a függetlenségét visszanyert Észtországban is tovább él az idők során berögzült szokás, mely szerint a nemzeti szimbólum névre érdemes épületeket külföldi építészek tervezik. Reméljük, hogy a döntéshozók kellő éleslátással és határozottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy a nemzetközi versenyeken megpályázott kulturális létesítmények meg is valósuljanak. IDŐRÉTEGEK Az észt történelem korszakai kitűnően nyomon követhetők a városok arculatán, egyetlen kor sem tudta eltüntetni az őt megelőző idők nyomait. A fragmentáltság és a kontrasztokban gazdag összkép adja Tallinn páratlan arculatát. A meglévő struktúrákhoz úgy illeszkedik a jelenkor rétege, hogy a régit megőrizve valami új is létre jöhessen. Ez igen kockázatos vállalkozás, amely mesteri hely-, forma- és anyagismeretet kíván. Az építészek és a műemlékvédők „fájdalomküszöbe” a régi és az új párosítása kapcsán úgy tűnik, még mindig eltér, de az ütköztetett és ezáltal óhatatlanul is egymáshoz idomuló érvek között időnként létrejön az egyensúly, amelyből aztán valami új születik. A kortárs építészet és az óváros kapcsolatát illetően szép számmal akadnak kétkedők. Ugyanezek lényegesen optimistábban és kreatívabban állnak hozzá a 19. század épített ipari emlékek új életre keltésének kérdéséhez. Ez a kezdeményezés néhány, a tallinni óváros tőszomszédságában fekvő központi kerületben már sikeresen beindult. SZABADIDŐS TEREK A vasfüggöny lehullása óta Észtország Tallinn középkori óvárosának és érintetlen erdeinek hála a több ezer turistát befogadó tengerjáró hajók első számú célpontjai közé került. A fogyasztóerő növekedésével az észtek szabadidős szokásai is megváltoztak, és megnőtt a kereslet a szórakoztatóipar késztermékei iránt. A szovjet időkben pihenést és regenerálódást nyújtó szanatóriumok helyére mára divatos „spa“-k épültek. Észtország minden sarkában találunk már egészségközpontot és csúszdaparkot, amelyek mindent megadnak a munkahelyi stressztől szenvedő embernek, amire csak szüksége lehet – változatos fogyasztási lehetőségeket, kikapcsolódást a testnek és a léleknek. A turizmus a sokféleségen, a hely egyediségén és a személyre szabott szolgáltatásokon alapszik – ezt a hoteltulajdonosok is tudják. Egymás után bukkannak fel a bensőséges, sajátos építészeti megoldásokat felvonultató szálláshelyek a nagy személytelen szállodaépületek dobozai mellett. MODERN MUNKAKÖRNYEZET A kortárs munkakörnyezet kulcsszavai a nyíltság, a rugalmasság és az akadálytalan információ-áramlás. Az a munkaadó, aki törődik az alkalmazottaival nem feledkezhet meg a pihenőterek kialakításáról, és a különböző szabadidős lehetőségek biztosításáról, hiszen manapság az emberek jelentős része több időt tölt a munkahelyén mint otthon. A minőségi és kreatív környezet kétségtelenül pozitívan befolyásolja a munkakedvet és hozzáárul a cég sikeréhez. A magas színvonalú építészeti megoldásokkal épült létesítmény egyúttal az intézmény arculatának és értékeinek élő közvetítőjeként is funkcionál. Ez a téma tágítani engedi a különböző léptékű és változatos funkciójú modern munkakörnyezetek, irodák és üzemcsarnokok egy viszonylag kis körének kereteit – a szimbolikus struktúrának szánt észt rádió és televízió épületének terveitől kezdve egészen a festői erdei környezetben található otthonos erdőgazdálkodási épületekig. RÉGI VÁROSRÉSZEK A belváros szomszédságában megbúvó régi, csendes és zöldellő fanegyedek napjainkig a rohanó és költséges nagyvárosi élet és az autóközpontú kertvárosi idill alábecsült alternatívái. A 19. század második felének iparosodása és lendületes városiasodása során kialakult, és a két háború közti időszakban végleges formát öltő kerületeket a szovjet időben oszlásban lévő, bontást érdemlő nyomornegyedeknek tartották. Még a függetlenség visszaállítása utáni privatizációs lázban is sok történelmi faépület arculatát tették tönkre műanyag ablakokkal és oda nem illő toldásokkal. Mára azonban felfedezték a belvárosi fanegyedek sajátos hangulatát, kulturális jelentőségét és szép számmal akadnak értékmegőrző felújítási kísérletek, illetve olyan fejlesztők és építészek, akik nagyra becsülik a hely szellemét és az adott környezetbe illeszkedő, kortárs megoldásokat javasolva kívánják újraéleszteni azt. Más negyedeket is érint a probléma. A revitalizáció központi kérdés az eredetileg munkásoknak emelt lakótelepek – a szovjet panelkaptárak sorsában is. A sivár és szürke kerületek emberibbé tétele még megoldatlan kérdés, de már mutatkoznak törekvések, melyek nyomán új lakóházak, vagy középületek létesítésével életet lehelnének ezekbe a városrészekbe. ÚJ VÁROSRÉSZEK Az életszínvonal emelkedése és az elérhető hitelek észtek ezreinek álmát váltotta valóra – menekülés a szürke panelból, a nyomasztó lakótelepről, ki egy városszéli házikóba, a természet lágy ölére. Ám az autótól való függés és az infrastruktúra hiányosságaival járó kényelmetlenségek gyakran felülkerekedtek a személyes tér és a saját kert felett érzett örömön. Jóllehet a piac idővel diverzifikálódott, a városszétfolyás továbbra is a lakástervezés és -építés problémáinak gócpontját jelenti. A megrendelő mára már eleget csalódott a sebtében és olcsón felhúzott, arctalan létesítmények által nyújtott alacsony életszínvonalban – tudja, mit akar. Több figyelem fordul az otthon négy falán túli környezetre valamint a lakhatási lehetőségek tipológiai sokféleségére. A kiállított élőhelyek között találunk költségkímélő megoldásokat, de luxust is, közös vonás, hogy a tervezők mindkét esetben igyekeztek valamit hozzáadni a környezethez újat teremtve, vagy a már meglévőt használva. ÁLOMOTTHON Az észtek számára a magánház jelenti az álomotthont. Sok magánház épül fejlett kertvárosokban, széljárta földeken, vagy a tengerparti erdőkben. Bár a lakóparkok robbanásszerű fejlődése kapcsán számos ellentmondásos jelenséget figyelhetünk meg, pozitív észt sajátságnak tekinthető az a viszonylag elterjedt szokás, amely szerint az emberek otthonuk tervét közvetlenül az építészektől rendelik meg. A tulajdonos számára így biztosítottak az építészház egyéni megoldásai, a minőség garantált, az építész pedig a kis volumennek hála, kedvére kiélheti alkotói ideáljait és tesztelheti új építészeti elképzeléseit. Köztudott, hogy az észt megrendelők kedvelik a neofunkcionalista, áttetsző, fehér konstrukciókat, amelyek egyszerre képviselik a modern és a hagyományos formavilágot időtlen előkelőséget sugározva. A másik szemléletet leginkább a fiatalabb generáció helyspecifikus magánházai jelentik, amelyek alaposan kielemzik a telek tulajdonságait, a tér viszonyait, illetve az emberek mozgássémáit. Az előmunkálatokból egy az éppen az adott helyhez és tulajdonoshoz illő, egyéni építészet nő ki.2013-09-09Debrecen Sarló utca 3. szám, Fszt.0,5 pont

3273 rekord, 328 oldalon

 |<   <   301  302  303  304  305  306  307  308  309  310   >   >| 


© 2009 - 2020 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft
cay escort Bayramicescort Birecik escort Dereli escort Gelendost escort Alasehir mutlu son Anamur mutlu son Dalaman mutlu son Akyazi mutlu son Altinordu mutlu son Arakli escort Bayat escort Eskort Altinordu escort caycuma escort cine mutlu son cayirova mutlu son corlu mutlu son Bayramic mutlu son Develi mutlu son Eskort escort Battalgazi mutlu son Armutlu mutlu son

escort istanbul

istanbul escort

istanbul escort

ankara escort
Banko Kuponlar +18 Aşk Filmleri izle Süper Lig Maç Özetleri 2020 Filmleri izle iskenderun escort - konya escort -