OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   298  299  300  301  302  303  304  305  306  307   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2020/98Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, r  A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, ráadásul se vezetője, sokáig pedig még neve sem akadt annak a mára jól ismert stílusirányzatnak, melyet a legendás “Poirot” tévésorozatból vagy a Nagy Gatsby mozifilmből valószínűleg még azok is ismernek, akiknek egyébként semmit sem jelent a művészettörténet. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy sokáig igazából “kallódott” az art deco a művészettörténeti kánonban, pedig erőteljes, geometrikus vonalvezetésével, jellemző fekete, arany és vörös színeivel, csillogó felületeivel, a fém használatával a mai szemmel nézve rendkívül elegáns, fényűző, ugyanakkor modern stílus volt, mely határozottan nyomot hagyott a tárgykultúrán, az öltözködésen, de és az építészeti formanyelven is a két világháború között. Hogy mennyire meghatározó volt ez a jóindulattal is csak két évtizedet átfogó stílus, azt jól mutatja, hogy ha a harmincas évek világára gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a flitteres, rövid ruhácskába bújt táncoslányok, az áramvonalas sportkocsik, az elmaradhatatlan cigarettafüst, a rádiózás, a mozi… Hogy hogyan született meg ez a rendkívüli időszak, ma mit látunk belőle Budapest utcáin sétálva, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, és mit és hogyan hangolt át nálunk az eredetileg ZigZag stílusként is becézett irányzat, kiderül a sétán! Rengeteg mesélnivalónk lesz tehát, időutazásra fel! A séta tematikája, célja: A Budapesti Tavaszi Fesztivál #felafejjelbudapest projektjének keretében 2017 tavaszán született sétánk az eddig kevéssé feldolgozott 20. századi stíluskorszakot, az art deco-t veszi górcső alá. A program egyik fő célja, hogy a sokak szemében csupán átmenetinek, „komolytalannak” tartott stílusról bebizonyítsa, hogy az a budapesti városszövetben rendre felbukkan, ma is látható, sőt, izgalmas és értékes épületek meghatározó stílusjegye. Bár nem könnyű dolog klasszikus városi séta keretében bemutatni ezt az örökséget, hiszen az egyes épületek egymástól távol helyezkednek el, mégis komplex program állt össze: az építészet adta látványvilágból kiindulva sétánkon szó esik az art deco „életérzésről”, a korszak divatjáról, művészeti áramlatairól, a dizájn előtérbe kerüléséről stb. A séta egyik legfontosabb állomása kétségkívül az Új Színház épülete, ahol vezetőink részletesen be tudják mutatni a stílus belsőépítészetben is megjelenő jegyeit, jellegzetességeit, a résztvevők megismerhetik azokat a formákat, színeket és anyagokat, amelyeket szívesen használtak a kor tervezői. Az Elektrotechnikai Múzeumban kiállított plakátok és műszaki berendezések megtekintésével pedig közelebb hozzuk az art deco elegáns és nagyon karakteres hétköznapi valóságát – a használati tárgyak formavilága, anyaghasználata összetéveszthetetlenül azonosítja be a korszakot mindenki számára. A séta során természetesen kitérünk a stílus magyarországi elterjedésének nehézkedéséről, az art deco-t megelőző és követő időszakokról, a legjelentősebb építészekről és tervezőkről, akik munkásságukban kapcsolódtak ehhez a rövid életű, de színes és vibráló stíluskorszakhoz.2020-04-18, 2020-05-09, 2020-05-30, 2020-06-13, 2020-07-25Budapest Szabadság tér 5.- Szüreti menet- dombormű alatt, Budape  Budapest Szabadság tér 5.- Szüreti menet- dombormű alatt, Budapest Szabadság tér 5.- Szüreti menet- dombormű alatt, Budapest Szabadság tér 5.- Szüreti menet- dombormű alatt, Budapest Szabadság tér 5.- Szüreti menet- dombormű alatt, Budapest Szabadság tér 5.- Szüreti menet- dombormű alatt1 pont
2019/396Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, r  A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, ráadásul se vezetője, sokáig pedig még neve sem akadt annak a mára jól ismert stílusirányzatnak, melyet a legendás “Poirot” tévésorozatból vagy a Nagy Gatsby mozifilmből valószínűleg még azok is ismernek, akiknek egyébként semmit sem jelent a művészettörténet. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy sokáig igazából “kallódott” az art deco a művészettörténeti kánonban, pedig erőteljes, geometrikus vonalvezetésével, jellemző fekete, arany és vörös színeivel, csillogó felületeivel, a fém használatával a mai szemmel nézve rendkívül elegáns, fényűző, ugyanakkor modern stílus volt, mely határozottan nyomot hagyott a tárgykultúrán, az öltözködésen, de és az építészeti formanyelven is a két világháború között. Hogy mennyire meghatározó volt ez a jóindulattal is csak két évtizedet átfogó stílus, azt jól mutatja, hogy ha a harmincas évek világára gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a flitteres, rövid ruhácskába bújt táncoslányok, az áramvonalas sportkocsik, az elmaradhatatlan cigarettafüst, a rádiózás, a mozi… Hogy hogyan született meg ez a rendkívüli időszak, ma mit látunk belőle Budapest utcáin sétálva, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, és mit és hogyan hangolt át nálunk az eredetileg ZigZag stílusként is becézett irányzat, kiderül a sétán! Rengeteg mesélnivalónk lesz tehát, időutazásra fel! A séta tematikája, célja: A Budapesti Tavaszi Fesztivál #felafejjelbudapest projektjének keretében 2017 tavaszán született sétánk az eddig kevéssé feldolgozott 20. századi stíluskorszakot, az art deco-t veszi górcső alá. A program egyik fő célja, hogy a sokak szemében csupán átmenetinek, „komolytalannak” tartott stílusról bebizonyítsa, hogy az a budapesti városszövetben rendre felbukkan, ma is látható, sőt, izgalmas és értékes épületek meghatározó stílusjegye. Bár nem könnyű dolog klasszikus városi séta keretében bemutatni ezt az örökséget, hiszen az egyes épületek egymástól távol helyezkednek el, mégis komplex program állt össze: az építészet adta látványvilágból kiindulva sétánkon szó esik az art deco „életérzésről”, a korszak divatjáról, művészeti áramlatairól, a dizájn előtérbe kerüléséről stb. A séta egyik legfontosabb állomása kétségkívül az Új Színház épülete, ahol vezetőink részletesen be tudják mutatni a stílus belsőépítészetben is megjelenő jegyeit, jellegzetességeit, a résztvevők megismerhetik azokat a formákat, színeket és anyagokat, amelyeket szívesen használtak a kor tervezői. Az Elektrotechnikai Múzeumban kiállított plakátok és műszaki berendezések megtekintésével pedig közelebb hozzuk az art deco elegáns és nagyon karakteres hétköznapi valóságát – a használati tárgyak formavilága, anyaghasználata összetéveszthetetlenül azonosítja be a korszakot mindenki számára. A séta során természetesen kitérünk a stílus magyarországi elterjedésének nehézkedéséről, az art deco-t megelőző és követő időszakokról, a legjelentősebb építészekről és tervezőkről, akik munkásságukban kapcsolódtak ehhez a rövid életű, de színes és vibráló stíluskorszakhoz.2019-12-14, 2020-01-18, 2020-02-22, 2020-03-14, 2020-03-28Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest S  Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt0,5 pont
2019/273Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, r  A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, ráadásul se vezetője, sokáig pedig még neve sem akadt annak a mára jól ismert stílusirányzatnak, melyet a legendás “Poirot” tévésorozatból vagy a Nagy Gatsby mozifilmből valószínűleg még azok is ismernek, akiknek egyébként semmit sem jelent a művészettörténet. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy sokáig igazából “kallódott” az art deco a művészettörténeti kánonban, pedig erőteljes, geometrikus vonalvezetésével, jellemző fekete, arany és vörös színeivel, csillogó felületeivel, a fém használatával a mai szemmel nézve rendkívül elegáns, fényűző, ugyanakkor modern stílus volt, mely határozottan nyomot hagyott a tárgykultúrán, az öltözködésen, de és az építészeti formanyelven is a két világháború között. Hogy mennyire meghatározó volt ez a jóindulattal is csak két évtizedet átfogó stílus, azt jól mutatja, hogy ha a harmincas évek világára gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a flitteres, rövid ruhácskába bújt táncoslányok, az áramvonalas sportkocsik, az elmaradhatatlan cigarettafüst, a rádiózás, a mozi… Hogy hogyan született meg ez a rendkívüli időszak, ma mit látunk belőle Budapest utcáin sétálva, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, és mit és hogyan hangolt át nálunk az eredetileg ZigZag stílusként is becézett irányzat, kiderül a sétán! Rengeteg mesélnivalónk lesz tehát, időutazásra fel! A séta tematikája, célja: A Budapesti Tavaszi Fesztivál #felafejjelbudapest projektjének keretében 2017 tavaszán született sétánk az eddig kevéssé feldolgozott 20. századi stíluskorszakot, az art deco-t veszi górcső alá. A program egyik fő célja, hogy a sokak szemében csupán átmenetinek, „komolytalannak” tartott stílusról bebizonyítsa, hogy az a budapesti városszövetben rendre felbukkan, ma is látható, sőt, izgalmas és értékes épületek meghatározó stílusjegye. Bár nem könnyű dolog klasszikus városi séta keretében bemutatni ezt az örökséget, hiszen az egyes épületek egymástól távol helyezkednek el, mégis komplex program állt össze: az építészet adta látványvilágból kiindulva sétánkon szó esik az art deco „életérzésről”, a korszak divatjáról, művészeti áramlatairól, a dizájn előtérbe kerüléséről stb. A séta egyik legfontosabb állomása kétségkívül az Új Színház épülete, ahol vezetőink részletesen be tudják mutatni a stílus belsőépítészetben is megjelenő jegyeit, jellegzetességeit, a résztvevők megismerhetik azokat a formákat, színeket és anyagokat, amelyeket szívesen használtak a kor tervezői. Az Elektrotechnikai Múzeumban kiállított plakátok és műszaki berendezések megtekintésével pedig közelebb hozzuk az art deco elegáns és nagyon karakteres hétköznapi valóságát – a használati tárgyak formavilága, anyaghasználata összetéveszthetetlenül azonosítja be a korszakot mindenki számára. A séta során természetesen kitérünk a stílus magyarországi elterjedésének nehézkedéséről, az art deco-t megelőző és követő időszakokról, a legjelentősebb építészekről és tervezőkről, akik munkásságukban kapcsolódtak ehhez a rövid életű, de színes és vibráló stíluskorszakhoz.2018-03-16, 2019-04-13, 2019-05-11, 2019-07-27, 2019-08-17, 2019  2018-03-16, 2019-04-13, 2019-05-11, 2019-07-27, 2019-08-17, 2019-09-07, 2019-09-21, 2019-10-19, 2019-11-02Budapest Szabadság tér 17., Budapest Szabadság tér 17., Budapest  Budapest Szabadság tér 17., Budapest Szabadság tér 17., Budapest Szabadság tér 17., Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet dombormű alatt, Budapest Szabadság tér- Szüreti menet do1 pont
2018/78Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, r  A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, ráadásul se vezetője, sokáig pedig még neve sem akadt annak a mára jól ismert stílusirányzatnak, melyet a legendás “Poirot” tévésorozatból vagy a Nagy Gatsby mozifilmből valószínűleg még azok is ismernek, akiknek egyébként semmit sem jelent a művészettörténet. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy sokáig igazából “kallódott” az art deco a művészettörténeti kánonban, pedig erőteljes, geometrikus vonalvezetésével, jellemző fekete, arany és vörös színeivel, csillogó felületeivel, a fém használatával a mai szemmel nézve rendkívül elegáns, fényűző, ugyanakkor modern stílus volt, mely határozottan nyomot hagyott a tárgykultúrán, az öltözködésen, de és az építészeti formanyelven is a két világháború között. Hogy mennyire meghatározó volt ez a jóindulattal is csak két évtizedet átfogó stílus, azt jól mutatja, hogy ha a harmincas évek világára gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a flitteres, rövid ruhácskába bújt táncoslányok, az áramvonalas sportkocsik, az elmaradhatatlan cigarettafüst, a rádiózás, a mozi… Hogy hogyan született meg ez a rendkívüli időszak, ma mit látunk belőle Budapest utcáin sétálva, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, és mit és hogyan hangolt át nálunk az eredetileg ZigZag stílusként is becézett irányzat, kiderül a sétán! Rengeteg mesélnivalónk lesz tehát, időutazásra fel! A séta tematikája, célja: A Budapesti Tavaszi Fesztivál #felafejjelbudapest projektjének keretében 2017 tavaszán született sétánk az eddig kevéssé feldolgozott 20. századi stíluskorszakot, az art deco-t veszi górcső alá. A program egyik fő célja, hogy a sokak szemében csupán átmenetinek, „komolytalannak” tartott stílusról bebizonyítsa, hogy az a budapesti városszövetben rendre felbukkan, ma is látható, sőt, izgalmas és értékes épületek meghatározó stílusjegye. Bár nem könnyű dolog klasszikus városi séta keretében bemutatni ezt az örökséget, hiszen az egyes épületek egymástól távol helyezkednek el, mégis komplex program állt össze: az építészet adta látványvilágból kiindulva sétánkon szó esik az art deco „életérzésről”, a korszak divatjáról, művészeti áramlatairól, a dizájn előtérbe kerüléséről stb. A séta egyik legfontosabb állomása kétségkívül az Új Színház épülete, ahol vezetőink részletesen be tudják mutatni a stílus belsőépítészetben is megjelenő jegyeit, jellegzetességeit, a résztvevők megismerhetik azokat a formákat, színeket és anyagokat, amelyeket szívesen használtak a kor tervezői. Az Elektrotechnikai Múzeumban kiállított plakátok és műszaki berendezések megtekintésével pedig közelebb hozzuk az art deco elegáns és nagyon karakteres hétköznapi valóságát – a használati tárgyak formavilága, anyaghasználata összetéveszthetetlenül azonosítja be a korszakot mindenki számára. A séta során természetesen kitérünk a stílus magyarországi elterjedésének nehézkedéséről, az art deco-t megelőző és követő időszakokról, a legjelentősebb építészekről és tervezőkről, akik munkásságukban kapcsolódtak ehhez a rövid életű, de színes és vibráló stíluskorszakhoz.2018-03-17, 2018-04-14, 2018-05-19, 2018-06-16, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratán  , Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál1 pont
2013/186Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A reformkori Magyarország arculata - előadás-sorozat 1. A ref  A reformkori Magyarország arculata - előadás-sorozat 1. A reformkori városok. A reformkor fogalma. Magyar városok, jog, szervezet, lakosságszám, társadalmi keresztmetszet… 1800 körül. Változások a 19. század első felében. Műszaki szervezet, elöljáróságok, hatóságok, állami irányítás és szervezetei. Műszaki feladatok és megoldásaik. A megváltozott városkép 1850 táján. 2. A reformkor műszaki gazdasági háttere magyar gazdaság a reformkorban. A kontinentális zárlat hatása. Konjunktúra és dekonjunktúra. Hazai műszaki fejlődés a 19. század első felében, találmányok, innovációk, vállalkozások – és vállalkozók. A nagy vállalkozások sajátos hatása. Gróf Széchenyi István szerepe. 3. A reformkor szellemi élete. Mit tudtak a világról az akkori polgárok? Honnan tájékozódtak, mit olvashattak? A társadalomfüggő világkép. Akik népszerűek voltak és akik hatottak… A korszak szellemi élete és konfliktusa. Szereplők, törekvések. Elfordulás a franciás „nemzetközi” műveltségtől a német művelődést követő nemzeti irányzat felé. Kazinczy és Bajza… 4. A reformkor építészete. Szervezeti és műszaki háttér, szerkezetek, anyagok. A kor hatóságai és előírásaik. Típus megoldások – és amire számíthatunk e kor épületeiben. Gépészet, víz és csatornahálózat, és a fűtés és világítás megoldásai. A kor tervezési feladatai és tervezői. Hogy éltek ekkor és hogy nézett ki egy lakás…2013-09-17, 2013-10-15, 2013-11-12, 2013-12-17Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőf  Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőfi S. u. 5., Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőfi S. u. 5., Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőfi S. u. 5., Budapest V. kerület FUGA Budapesti Építészeti központ - V. Petőfi S. u. 5.1 pont
2016/212Dél Dunántúli Építész KamaraA pécsi Állatkert épületlátogatása Az újonnan megnyílt pécsi Ál  A pécsi Állatkert épületlátogatása Az újonnan megnyílt pécsi Állatkertet a tervező vezetésével kívánjuk bemutatni a helyszínen. A tervező a létesítmény bemutatása során ismerteti a látogatókkal a tervezés teljes folyamatát és körbevezeti az érdeklődőket a létesítményben. A látogatás időpontja és időtartama: 2016. október 10. 12.00-15.002016-10-10Pécs Ángyán János u.1 pont
2015/271Dél Dunántúli Építész KamaraA pécsi vásárcsarnok tervpályázatának szakmai fóruma Kiállítá  A pécsi vásárcsarnok tervpályázatának szakmai fóruma Kiállítás és kerekasztal beszélgetés a a nyertes pályázókkal moderátor segítségével. Oppenensi ismertető. A kiállítás idejére a pályázatokról, tervekről egy szakmai beszélgetést, fórumot szervezünk. Moderátor: Horváth András a DDÉK elnöke Opponens: Tima Zoltán Ybl-díjas építész, a pécsi intermodális központ tanulmánya egyik szerzője A kiállítás december 6.-ig megtekinthető. Időpont: 2015. december 3. 13.00-tól2015-12-03Pécs Széchenyi István tér 10.1,5 pont a szakmai fórum
2019/232Artifex Kiadó Kft.A per- és hibamentes építés felé 2019 konferenciasorozat 201  A per- és hibamentes építés felé 2019 konferenciasorozat 2017-ben kezdett és 2018-ban nagy sikerrel folytatott sorozatunk, melyben arra a kérdésre kerestük választ, melyek azok a szakmai hibák, amik miatt a tervezőket, kivitelezőket a legtöbbször marasztalják el? 2019-ben újabb tanulságos példákat mutatunk be, az esetek jogi, felelősségi vonatkozásait is elemezzük, különös tekintettel a legújabb építési jogi változásokra. Szó lesz a vízszigetelések, magastetők, hőszigetelések legtipikusabb hibáiról, melyet az építőanyag gyártó cégek alkalmazástechnikusai egészítenek ki a termék-specifikus hibákkal, ökölszabályokkal, jó megoldásokkal. A konferencia levezető elnöke Csanády Pál okl. építész, a Metszet főszerkesztője. 9.00–9.10 Megnyitó, Csanády Pál építész, a Metszet folyóirat főszerkesztője 9.10–11.40 Dr. Kakasy László egyetemi adjunktus (BME Épületszerkezettani Tanszék) előadása: Alépítmények szigetelésével kapcsolatos esetek Hozzászólók: Teraszok, lapostetők hő- és vízszigeteléseinek hibái Hozzászólók: Ipari épületek, könnyűszerkezetek problémái Hozzászólók: 11.40–12.10 Kávészünet 12.10–12.30 További hozzászólások 12.30–14.40 Dr. Jámbor Attila (egyetemi oktató, SZIE-YMÉTK, Epitesijog.hu): Felújítások tanulságos peres esetei Hozzászólók: Tetőszigetelések tanulságos peres esetei Hozzászólók: 14.40–15.30 Ebéd 15.30–16.00 Dr. Jámbor Attila (egyetemi oktató, SZIE-YMÉTK, Epitesijog.hu): A 2019. évi jogszabályváltozások a gyakorlatban 16.00– Konzultáció, Zárszó2019-09-24, 2019-10-09, 2019-11-12, 2019-11-19, 2019-10-16Kecskemét 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4., Nyíregyháza 4400 Nyíreg  Kecskemét 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4., Nyíregyháza 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 2., Budapest XX. kerület 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229., Székesfehérvár 8000 Székesfehérvár, Fürdősor 9., Veszprém 8200 Veszprém, Veszprémvölgyi utca 4.2,5 pont
2011/190Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A passzívház épületburok építészeti tervezése Tematika: Ener  A passzívház épületburok építészeti tervezése Tematika: Energiafelhasználás általánosságban Passzívház-koncepció A fűtési hőigény változása Légtömörség Hőhidak Paszívház nyílászárók Passzívház energiamérleg2011-09-141 pont
2018/76Epiteszasszisztens KftA nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferenc  A nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferencia programja 2018. március 22. csütörtök 8:15 – 8.55 Regisztráció 9:00 A kiállítás megnyitása A kiállítást megnyitja: Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke 9:30 A konferencia megnyitása A konferenciát megnyitja: dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere 9:40 A Meszléry Celesztin-díjak átadása A díjakat átadja: Dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, a Meszléry Celesztin-díj Kuratórium elnöke ifj. Meszléry Celesztin, a Család képviselője Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége 10:00 – 13:20 A konferencia plenáris ülése Levezető elnök: dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége Az elnökség tagjai: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Gyurkovics Zoltán, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke, dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes 10:00 – 10:30 A bekövetkezett CO-mérgezések és kéménytüzek katasztrófavédelmi helyszíni szemléjének statisztikai adatai valamint tapasztalatai Előadó: dr. Bérczi László tű. dandártábornok, BM OKF, országos tűzoltósági főfelügyelő Az előadó a következő kérdésekről beszél: Az OTB CO munkacsoport tevékenysége 2013-ban alakult meg. Fő feladata a lakosságtájékoztatás (információs anyagok, szóróanyagok, kampányfilmek készítése, CO-érzékelők népszerűsítése) Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása 2012-től napjainkig a CO-szivárgás kapcsán a sérültek és a halálos áldozatok számának alakulása. A katasztrófavédelmi szervek CO kárhelyszíni adatgyűjtése. CO szivárgási esetek helyszínek beazonosítása A CO-szivárgás keletkezésének elsődleges helyszíne a fürdőszoba, az események 48%-ában az ott elhelyezett nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezés használata során keletkezett a szén-monoxid. A további esetekben a konyhában (10%), a nappaliban (9%), a szobákban (6%) és a kazánházban 3%-ban keletkezett. A CO események adatgyűjtésével kapcsolatos tapasztalatok 2012 óta a szén-monoxid mérgezéssel kapcsolatos bejelentések száma folyamatos emelkedést mutat (a CO érzékelők számának növekedésével nőtt a bejelentések száma). 2012-től 2017-ig az események színhelyén 17%-ról 67%-ra nőtt a CO érzékelők száma. A CO szivárgások okai A CO káresemények kialakulása: légellátási problémák (ajtó-ablak szigetelések, lezárt szellőzők), elszívó berendezések működése, kis légterű helyiségek, karbantartatlan készülékek, időjárás hatások. Halálesettel járó események kiváltó okai Legtöbb esetben a tüzelőberendezés karbantartásának hiánya és együttes működés az elszívó berendezéssel voltak a kiváltó okok. Ahol CO érzékelő működött, ott haláleset nem történt. Megelőzéssel kapcsolatos feladatok Megelőző kampány elindítása. Szóróanyagok, tájékoztató anyagok, szpotfilm készítése. CO káresemény ismertetése Megtörtént káresemény részletes ismertetése 10:30 – 11:00 A kéményseprés helyzete, jövője Előadó: Kovács Balázs, a FŐKÉTÜSZ Kft. igazgatója Az előadás felvázolja, hogy az elmúlt időszak jogszabályi változásai, milyen következménnyel jártak, járnak a kéményseprő-ipari tevékenység munkaszervezése, létszámgazdálkodása és ellátása terén. A cél egy olyan fejlődési irány bemutatása, amely erősíti a szakmaiságot, a szervezettséget, a biztonságot, a környezetterhelés csökkentését és az energiahatékonyság növelését. Az előadás témavázlata: – Sormunka jelleg háttérbe szorulásának következményei – Új jogszabályok hatása a munkaszervezésre – Létszámgazdálkodási kérdések a megváltozott környezetben – Nyilvántartások kezelésének kérdései – Hatósági átjelentések nehézségei, problémaköre – Új szolgáltatások beépítésének lehetőségei – A lehetséges jövő bemutatása 11:00 – 11:30 Okos fűtés, tisztább levegő Előadó: dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium Magyarországon a levegőbe kerülő legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő légszennyezőanyag a kisméretű részecske. Fő forrása a lakossági fűtés, avar és kerti hulladék égetés és egyéb illegális hulladékégetés. A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontos, hogy a lakosság megismerje a levegőszennyezés kockázatát és azt is, hogy mit tehet annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért indítottuk 2015-ben a „Fűts okosan!” kampányt, amelynek célja, hogy tanácsokkal segítse a lakosságot a szilárd tüzelőanyagok, főképp a fa, környezetet kímélő felhasználására. Felhívja a lakosság figyelmét a helyes fűtési technikákra, valamint a rossz minőségű, vagy tiltott tüzelőanyagok használatából eredő egészségkockázatra és környezeti veszélyre. Szünet 11:50 – 12:20 A kémény és a gyakorló építész Előadó: dr. habil Becker Gábor DLA, egyetemi tanár A (falazott) kémény kb. 25 évvel ezelőttig az építész felelősségi, tervezési körébe tartozott, az épület nélkülözhetetlen és szerves része volt. Szerkezeti kialakítása, megjelenése az építész tervek elengedhetetlen részét képezte, ami értékes, műemlék épületek esetén gyakran komoly feladatok elé állítja a helyreállítások-felújítások tervezőit. Ez fokozatosan átalakult, és mára a helyzet teljesen megváltozott: a kémények megtervezése bonyolultságuk és a tervezési jogosultságok differenciálódása következtében gyakorlatilag „kicsúszott” az építészek kezéből. Ennek megfelelően átalakult az épület megjelenésének meghatározásában betöltött szerepük és az egyetemen történő oktatásuk is. Az előadás ezt a változást és hatásait törekszik bemutatni. 12:20 – 12:50 Magyarország levegőminőségének állapota Előadó: dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. A jó minőségű környezeti levegő az egészséges környezet egyik alapeleme. A nem megfelelő minőségű, szennyezett levegő az emberi egészséget, a növény- és állatvilágot, de akár az épített környezetet is károsíthatja, jelentős költségterhet is jelentve a társadalom egészének. Hazánk levegőtisztaság-védelmi állapota általánosan jónak tekinthető, de egyes légszennyező anyagok esetén (pl. kisméretű szálló por, nitrogén-oxidok) azonban időszakosan és helyenként akár a vonatkozó egészségügyi határértéket is meghaladó levegőterheltség szint alakul ki. Az előadás az elmúlt évtizedet áttekintve részletesen foglalkozik egyes klasszikus légszennyező anyagok koncentrációjának alakulásával és néhány, azt befolyásoló tényezővel. 12:50 – 13:20 A levegőminőség védelmének alapjogi aspektusai Előadó: dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes Ma már nem vitatott, hogy az egészségkárosodások egy része közvetlen és szoros kapcsolatban áll a környezet állapotával, illetve annak romlása e károsodások súlyosbodásához vezethet. A jövő nemzedékek szószólói az Alaptörvény egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jogról szóló cikkeinek érvényesülése, érvényesítése érdekében évek óta kiemelten kezelik a levegő minőségét befolyásoló tényezőket és hatékony fellépést sürgetnek. A jogszabályi védelem változatos, érvényesítésének eszköztára sokszínű, az állam és az önkormányzatok védelmi feladatai sokrétűek, s mindezek együtt egy védelmi rendszert alkotnak. Bár a rendszer változtatható, azonban azt csak az alkotmányos követelményekkel összhangban lehet módosítani. 2018. március 22. csütörtök délután 14:00 – 17:40 A konferencia szakmai ülése Levezető elnök: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége Az elnökség tagjai: Dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. Kovács Balázs igazgató, FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. Nagy András, a MACSOI elnöke, dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke 14:00 – 14:20 Magyarország kisméretű szállópor terhelése, főbb befolyásoló tényezők Előadó: Riesz Lóránt igazgató, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság A szilárd szennyező anyagok egy része ülepedő por, a másik része a szálló por (PM), ami mérettartományából és egyéb tulajdonságaiból adódóan jelentős egészségügyi kockázattal bír. A légszennyezés – krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását előidézve – mára az egyik vezető halálozási okká vált globálisan és Magyarországon is. Fő forrása a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakossági tüzelés, utóbbi hazánkban, a téli időszakban a kibocsátás közel kétharmadáért felelős. Az előadás a hazai PM terheltség és a terhelés okainak részletes megismerésén túl foglalkozik a jelenlegi és a jövőben várható kormányzati intézkedésekkel is. 14:20 – 14:40 Megvalósulás előtt a faapríték tüzelésű fűtőmű Kecskeméten Előadó: Pék Gáspár főmérnök, Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. Dr. Bárány Gábor osztályvezető, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP-5.3.2-17) támogatási keretén belül a „Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” tárgyú pályázati felhívásra beadott pályázata támogatási döntés szerint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Faapríték tüzelésű fűtőmű létesülhet a Hőszolgáltató területén 15+5 MW teljesítményű kazánok telepítésével. Az előadók a következő kérdéseket érintik: – A TERMOSTAR hőtermelési energiamix elképzelése és a tartamdiagramja gázmotorokkal, megújuló alapú faapríték tüzeléssel és csúcsüzemű kondenzációs kazánokkal. – A faapríték hatékony erdőgazdálkodásból, másra gazdaságosan nem hasznosítható másodlagos alapanyagból és faipari melléktermékből származik. – A KEFAG felelős erdőgazdálkodásból származó újszerű megoldás keresése energetikai hasznosításra. – Az apríték beszállítás, tárolása, beadagolása. – A kazánok tüzeléstechnológiája, salak és égéstermék kezelés, kibocsátások, környezetvédelem. – Füstgázelvezetés, kémény kialakítási tervezet. – A fűtőmű hőtermelési rendszerbe illesztése, működése. – A munkálatok ütemezése, közbeszerzéstől a beüzemelésig. 14:40 – 15:00 A háztartási és nagyüzemi szilárdtüzelés üzemeltetési problémái és károsanyag-kibocsátásának összehasonlítása Előadó: Stieber József, ügyvezető, Stieber Környezetvédelmi Kft. A megújuló energiahordozók (így a biomassza és a fatüzelés) ismét virágkorukat élik, úgy a lakosság körében, mint a nagyüzemi felhasználásban. Utóbbinál a hatékonyság szigorúan megtervezett és folyamatosan ellenőrzött technológia eredménye, amely együtt jár a környezetvédelmi kibocsátás rendszeres ellenőrzésével, nem ritkán beépített műszerezés által történő adatrögzítéssel. Az ilyen üzemek folyamatosan reflektorfényben vannak, megépítésük és üzemeltetésük ellen komoly lakossági és civil tiltakozás tapasztalható. A lakossági fatüzelés ezzel szemben teljesen kontrollálatlanul, szakmai tapasztalatok hiányában, nem ritkán hulladékégetéssel, lignit vagy gyenge minőségű szénnel párosulva történik. Gyakori végkifejlet a kéménytűz, amely egy időre véget vet az ámokfutásnak. A lakossági szilárd-tüzelés ma a legnagyobb légszennyezést okozó, a legtöbb légúti betegséghez közvetlenül hozzájáruló, ellenőrizetlen, megtűrt, gyakran hibásan támogatott irányvonal, amely csak szemlélet-formálással, szigorított ellenőrzésekkel és korszerűbb tüzelőberendezésekkel javítható, ennek hiányában végzetes irányba fordultunk. Lehet-e változást elérni a lakosság körében? Megér-e ennyit az egészségünk? 15:00 – 15:20 A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének bemutatása Előadó: Tóth László tű. ezredes, BM OKF-GEK kéményseprő-ipari igazgatóhelyettes A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének bemutatása: – 2016. július 1-től az ellátási terület változásai. – A tevékenység ellátásának feltételei munkaeszközök, műszerek, gépjárművek, munkaruházat. – Munkaerő – létszámtervezés – képzés. – Elhelyezés – mesterkörzetek. – A munkatervezés változásai a jogszabályi környezetnek megfelelően 2016-2017 és 2018 (norma, igénylés, adatbázis). – Az ügyfélszolgálat működése. 15:20 – 15:40 A támogatók előadásai Kompozitor Műanyagipari Fejlesztő Kft. A FuranFlex sikere a világban Előadók: Szépvölgyi Zsolt – kereskedelmi igazgató és Szücs Balázs – fejlesztőmérnök Tiszta Kémény Kft. Szünet 16:00 – 16:20 A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozás gyakorlatának ütközései Előadó: Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozások sajátos területe a gázfogyasztó készülékek légellátásának és égéstermék-elvezetésének szabályozása. Az előadás mintegy 50 évre visszamenőlegesen elemzi az érintett szabályozások változásainak alakulását, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozással járó szabályozások okozta változásokra. Az elemzés rávilágít a gázkészülék irányelv (GAD) és az építési termék rendelet (CPR) hazai jogrendbe történő átültetését követően kialakult szakterületi szabályozások eltérő értelmezéseire, bizonyos esetekben fordítási hiányosságokra visszavezethető okaira, és az érintett szabályozások konszenzussal történő egyértelművé tételének szükségességére. 16:20 – 16:40 A szilárd tüzelőanyaggal működő tűzterek fejlődése Előadó: Nagy András, a MACSOI elnöke A cserépkályhák 1-3 helyiség fűtését tudják megoldani, ezért egy átlagos családi házban naponta 2-3 helyen kell tüzelni. Bebizonyosodott, hogy a gáz- és szénfűtésű családi ház vagy lakás fűtése esetén az ökológiai lábnyom igen nagy. Maradt a fatüzelés, mint öko-bio megújuló energiaforrás. Itt viszont a szállópor (PM 10, PM 2,5) jelent meg, mint ellenség. Tudjuk, hogy minden a tűztérben dől el, ezért a fejlesztések súlypontja is ide helyeződött. Megjelent a bio tűztér és az öko tűztér, amelyek már a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A „közel nulla” energiaigényű és a passzív házak fűtését már egy jól elhelyezett, nagy tömegű, öko tűzteres kályhával is meg lehet oldani. 16:40 – 17:00 A környezetbarát tűztér bemutatása Előadó: Sápy László, a MACSOI alelnöke A fatüzelés jelentős hányada (80%) a fagáz égetése, ami akkor lehet tökéletes, ha az oxigén és az éghető gáz jól keveredik és elég magas a tűztér hőmérséklete. Az Osztrák Kályha Szövetség több mint tíz éves fejlesztés után tökéletesítette azt a tűzteret, amely tervezett méretezéssel építve Öko-címkére jogosult. Mindez hazai anyagokkal is megépíthető. Kibocsátása a 2022-től életbe lépő EU rendelet előírásainak megfelel. A tervezés az égéskör (kémény áramkör) mindhárom elemét, mint az égéslevegő, a tüzelőberendezés és a kémény, együttesen veszi figyelembe. Az öko tűztér fontos elemei: a duplaüveges ajtó, a szigetelt tűztér és az irányítottan osztott, többszintű, előmelegített égéslevegő. Így lehet a cserépkályha szolgáltató-független, megbízható, sugárzó és környezetbarát hőforrás. 17:00 – 17:20 A környezetbarátság kényszere, lehetősége és feltételei Előadó: Henszelmann Imre, a MACSOI titkára Helyszínen épített, háztartási tüzelőberendezéseknél a tartamos erdőgazdálkodásból származó tűzifával, mint megújuló energiaforrással számolnunk kell a jövőben is. Ezeknél a fűtőberendezéseknél is jogos gazdasági és környezetvédelmi elvárás a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátási szint biztosítása. Az elmúlt másfél évtized technikai fejlesztése, a számítógépes rendszertervezés alkalmazásával biztosítani tudja a környezet-megóvás lehetőségét. A környezetbarát működés tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és karbantartási feltételeit ismerteti az előadás. A környezetbarát üzemmód megvalósíthatóságához szükséges az időben megismerhető jogszabályi környezet és a céltámogatás is. 17:20 – 17:40 Erdélyi építészkorzó: Nagyszeben, Medgyes, Kolozsvár – in memoriam Csontos János Előadó: dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke Meghívás az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitójára 18:00 Az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitása 20:00 Fogadás a konferencia részvevőinek. Részvétel meghívóval ----------------------------- --------------------------- 2018. március 23. péntek A tüzelőberendezések tervezett működésének feltételei a kéményáramkörben A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése Levezető elnök: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tagja Az elnökség tagjai: Barta Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Katkics Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnöke 9:00 – 9:30 A fatüzelésű kazánokra vonatkozó előírások szigorodása, ennek várható hatásai Előadó: Christian Rubin ügyvezető igazgató, Viessmann Holzheiztechnik GmbH – Wolfurt / Ausztria (német nyelű előadás tolmácsolással) Az Európai Unió irányelvei értelmében szigorodtak a fatüzelésű fűtőberendezésekre vonatkozó követelmények. 2020-tól további szigorítások lépnek hatályba. Az előadásban áttekintjük a követelményrendszert. A fokozott elvárások a berendezések továbbfejlesztését teszik szükségessé. Bemutatunk a gyártók által alkalmazott néhány műszaki megoldást. Az előírások változása előre láthatóan befolyásolni fogja a fűtőberendezések európai piacát is. A várható trendek ismertetése. 9:30 – 10:00 Korszerű égéstermék-elvezető berendezések, ezek forgalomba hozatalának, tervezésének és beépítésének szabályai Előadó: Haszmann Iván szakmai tanácsadó, kiemelt mérnök, ÉMI Nonprofit Kft. Az előadás célja: rövid, átfogó ismeretet adni az építési termékek, berendezések forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésének rendeleti hátteréről, a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának szabályáról és a nyilatkozat tartalmi követelményeiről. Felhívni a figyelmet a vonatkozó rendeletek figyelmen kívül hagyásából származó problémákra, és a helytelenül megválasztott termékek beépítéséből bekövetkező káreseményekre (szakértői tapasztalatok ismertetése). Az előadás fő fejezetei: – Az építési termékek forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésnek feltételeit szabályozó rendeletek – Az építési termékek megfelelőség-igazolási eljárása – Szakértői tapasztalatok 10:00 – 10:30 Aktuális kéményseprő ipari feladatok, gyakorlat és tapasztalatok Előadó: Kocsis Krisztián, FŐKÉTÜSZ Kft. Az előadás célja, hogy bemutassa a kéményseprő-ipari szolgáltatásban megjelenő – legfontosabbnak ítélt – műszaki változásokat. A változások hatását a kéményseprő ipari tevékenység során alkalmazandó technológiákra, valamint felvázolja a jelenlegi állapotok miatt felmerülő kockázatokat. Az előadás témavázlata: – Új jogszabályok, új rendező elvekkel, új szemlélettel, változatlan szakmai (műszaki) megítéléssel. – Kéményseprő ipar szereplői, differenciált szolgáltatás. – Új műszaki fogalom meghatározások a kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatban. – Műszaki biztonsági jellemzők összességének figyelembevétele a kéményáramkörben. – Kémény helyzetkép, meglévő állapotok. – A kritikus kéménytípusok, műszaki-jogi problémakörök. – A szakmai prioritások változása. Szünet 10:50 – 11:20 A kéményáramkör működését meghatározó tényezők tüzelőberendezések esetében. Az égési levegő biztosítása Előadók: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, BME ÉPGET és Király Tamás cégvezető, Aereco Légtechnika Kft. Az előadás célja kéményáramkör működését meghatározó tényezők összefoglalása a nyitott égésterű és a ma érvényes rendeleteknek megfelelő, zárt égésterű gáz- és szilárdtüzelésű berendezések esetében. A kéményáramkör működését létrehozó hatásos nyomás kialakulása hagyományos nyitott égésterű és korszerű, zárt égésterű tüzelőberendezésekben. A nyomás elhasználása az égéshez szükséges levegő bevezetésére, az áramlási ellenállások fedezésére. A levegő bevezetés eszközei és megoldásai. A kitorkollás helyzetének hatása a nyomásfeltételek teljesülésére. A kitorkollás helyzetére vonatkozó előírások, megállapítások. A nyomásfeltételek nem teljesüléséből eredő működési és életvédelmi problémák bemutatása, ezzel kapcsolatos szakértői tapasztalatok segítségével. 11:20 – 11:50 A gyűjtőkémények üzemeltetésének, biztonságának aktuális kérdései Előadó: Keszthelyi István ügyvezető, CKP-Mérnök Kft. Hazánkban a gyűjtőkéményeknek három változata működik nagy számban: GNHG, GZHG és GZTG gyűjtőkémények Mindhárom kihívásokat állít elénk: A régi, elavult GNHG rendszerek tervszerűen kiváltandók, amelyre az érintett lakosságot (anyagilag is) fel kell készíteni. A mai eljárásrend ennek nem felel meg, így a biztonság zászlaja alatt jelentős károkat okozunk. Egy helyes minősítési rendszerrel jó végeredményt érhetnénk el. A GZHG rendszereknél a készülékcserék okoznak jelentősebb gondot. Vannak megfelelő műszaki megoldások, ezek alkalmazásához azonban egyeztetésekre van szükség. A GZTG rendszereknél a kondenzációs technika széles szabályozási tartománya miatt a nyomásviszonyok nagyon különbözőek az egyes üzemállapotokban. A készülékgyártók elébe mennek a kihívásnak, de addig a szakmai alkotóké a felelősség. 11:50 – 12:20 Kéményproblémák és az életveszély elhárítása a kéményépítők (javítók) szemével Előadó: Bodnár Lajos, a Magyar Kéménykivitelezők Egyesületének elnökhelyettese A 2017-ben megalakult a Magyar Kéménykivitelezők Egyesület (MKKE) rövid bemutatkozása és céljai ismertetése. A pár éve elindult OKJ-s égéstermék-elvezető berendezés szerelő képzés bemutatása és ismertségének növelése, valamint e képzettség elismertetése a jogalkotókkal és a társzervezetekkel. A kéményseprő jogszabályi változások negatív hatásainak bemutatása a meglévő égéstermék elvezetőkre, kéményekre a kivitelezők tapasztalati alapján. A kivitelezők együttműködési javaslatai a társzervezetekkel és a jogalkotókkal a kémények és égéstermék elvezetők építésével, javításával, engedélyeztetésével kapcsolatban. Szünet 12:40 – 13:10 A tüzelőberendezések hatása a környezetre, tervezési, üzemeltetési kérdések Előadó: Sümeghy Árpád műszaki igazgató, Energotrade Kft., Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tag Az előadás bemutatja az égésterméknek a környezeti levegőbe kilépésekor a környezeti levegő minőségére gyakorolt hatását. Ismerteti az alapvető, a környezeti levegő minőségére vonatkozó egyéni jog szempontjából meghatározó és általános alanyi alapjogokat. Fontos, hogy az előadás nem az egyes vonatkozó jogszabályok értelmezését, hanem az azokban megfogalmazott elvárások teljesítésének lehetőségét ismerteti. Az előadás a lehetőségek bemutatásával segíti a gépész tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető és az üzemeltető munkáját. Ismertetjük a figyelembe veendő tervezési, kibocsátási, telepítési környezetvédelmi előírásokat és az azok betartására vonatkozó vizsgálat teljesítésére vonatkozó elvárást. 13:10 – 13:40 Az építőipari folyamat problémakörei a szerződéskötéstől az átadás-átvételig a TSZSZ eljárások tapasztalatai alapján Előadó: Csermely Gábor vezető-helyettes, Teljesítésigazolási Szakértő Szerv Az előadás keretében a TSZSZ rövid bemutatása mellett, a jellemző hibák elkerülésének módjaira hívjuk fel az építőipari vállalkozók figyelmét. Rövid ismertető: www.mkik.hu A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) a 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó. A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás. Zárszó Ebéd a konferencia résztvevőinek A konferencia már beérkezett ajánlásainak bemutatása, a helyszínen beérkező javaslatok kezelése, az elektronikus szavazás lehetőségének ismertetése.2018-03-23, 2018-03-22, Kecskemét3 pont (2p az első nap, 1p a második nap)

3418 rekord, 342 oldalon

 |<   <   298  299  300  301  302  303  304  305  306  307   >   >| 


© 2009 - 2020 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft