OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   1  2  3  4  5  6  7  8  9  10   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2018/86Somogy Megyei Építész KamaraKerakoll-Modenai utazás 2018. 03.01-03.04-ig. Szakmai program   Kerakoll-Modenai utazás 2018. 03.01-03.04-ig. Szakmai program 2018. március 1. csütörtök 1.1. 5,15 Buszkiállás a kaposvári OBI parkolóba 1.2. 5,30 Indulás Nagykanizsa irányába (61-es út) 1.3. 6,50 Érkezés Nagykanizsa TESCO Parkolóba pihenő és utasfelvétel 7,10 Indulás Salvaterra/Modena irányába 1.4. 9,30 Rövid pihenő a trojanei fánkozónál 10,00 Indulás Salvaterra/Modena irányába 1.5. 18,00 (20,00) Érkezés Salvaterra-i Hotel Casalgrande szállodába Rövid elhelyezkedés után vacsora a Ristorante La Trattoria Étteremben 2.0. 2018. március 2. péntek 2.1. 8,30-9,00 Reggeli (a szoba árában) 2.2. 9,30-11,00 Látagatás: GreenLab Kerakoll (Klimaroom megtekintése) 2.3. 11.15-12.00 Látogatás folyatása Designlab Showroom megtekintése 2.4. Ebéd: a Ristorante La Trattoria Étteremben (Kerakoll vendéglátás) 2.5. 15.00-tól: GreenCampus megtekintése Via Franceschini 11 S.Donnino di Liguria (RE) 2.6. 18,00 Vacsora a Ristorante Sporting Étteremben Via Vandelli, 25 Sassuolo (Kerakoll vendéglátás), utána szabadidő 3.0. 2018. március 3. szombat 3.1. 8,30-09,30 Reggeli 3.2. 10,00 A Caseificio Matricola 300 (sajtkészítő) megtekintése kóstolóval helyszín: Via XXV Aprile, 50 Salvaterra (RE), (belépési díj nincs) 3.3. 11,00 Acetaia La Terra del Tuono (balzsamecet készítés) megtekintése, cím Via P. Monzani, 5 Corticella (RE) 3.4. 12,30 ebéd, az alábbi étteremben: La Trattoria Via XXV Aprile, 31 Salvaterra (RE) 3.5. 15,30 Ferrari Múzeum megtekintése Via Alfredo Dino Ferrari, 43 Maranello 3.6. 20,00 Vacsora az alábbi étteremben: Ristorante Pizzeria Negresco, Via Emilia Est, Modena 4.0. 2018. március 4. vasárnap 4.1. 5,30 – 6,30 Reggeli 4.2. 7,00 Indulás vissza Magyarországra 4.3. A megállások szükség szerint, maximum 4-5 alkalommal. 4.3. Érkezés Nagykanizsára kb. 18,00 órakor, Kaposvárra 19,30-kor.2018-03-01, 2018-03-02, 2018-03-03, 2018-03-04Külföld Kerakoll Modena, Külföld Kerakoll Modena, Külföld Kerako  Külföld Kerakoll Modena, Külföld Kerakoll Modena, Külföld Kerakoll Modena, Külföld Kerakoll Modena - Kaposvár2 pont
2018/85Pest Megyei Építész Kamara Vác és Környéke Helyi Építész Csoport1. Téma: Korszerű energetikai megoldások Bauder PIR szarufák fel  1. Téma: Korszerű energetikai megoldások Bauder PIR szarufák feletti rendszerek alkalmazásával. 2. Téma: Kis elemes fedések általános szabályai, alátét hélyazatok kialakítása, alacsony hajlásszögű tetők. - szakmai vita és beszélgetés2018-04-02Vác DR Csányi körút 63. Művelődési Központ1 pont
2018/84Építéstudományi EgyesületSzakmai előadás Olaszország építészetéről 1. rész2018-04-20Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3. II. em. 11.1 pont
2018/83Virágzó Magyar Kertkultúráét AlapítványVirágos Magyarországért, 2017. A versenyre jelentkezett tele  Virágos Magyarországért, 2017. A versenyre jelentkezett települések bírálata A Virágos Magyarországért verseny elsődleges célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a településkép esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, a környezetvédelem és környezetgazdálkodás az ökológiai követelményeire tekintettel. Új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával, részvételével, továbbá a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése és a gyomnövények irtása. Programunkkal szeretnénk elérni, hogy a résztvevő városban vagy faluban javuljon a környezet tisztasága, rendje, a település kulturáltsága, összképe. Az önkormányzatok, a polgárok, civil szervezetek, intézmények, vállalkozók összefogása hozzájárul az életminőség javulásához, vendégváró országkép kialakításához, a fiatalok természetszerető, környezettisztelő magatartásához, kulturális értékeink védelméhez. Manapság a mozgalom már túllépett az első évek pusztán a virágokra szorítkozó szempontjain. A tét a fenntartható fejlődés, a természetes táj megőrzése, a racionális vízgazdálkodás, a korszerű hulladékfeldolgozás, az épített és természeti örökség megőrzése, gyarapítása, de legfőképp olyan kulturált, virágokkal, zöld növényekkel díszített tiszta környezete megteremtése, amely a települést az eljövendő generációk számára is széppé és élhetővé teszi. A hazai verseny igen jelentős és népszerű, évente kb. 350-400 település vesz részt benne. A Virágos Magyarországért verseny szervezőbizottsága végzi a verseny koordinálását. A verseny bírálatát szintén szakemberek végzik, akiket országosan 7 régióvezető irányít. A Szövetség tagjai elismert szakemberek, akik „főállása” egy-egy település főkertészi státusza, főépítész, városgazdálkodó, városüzemeltető, tájépítész, környezet-gazdálkodó vagy kertészmérnök. A versenyben való szakmai részvételük alatt rengeteg tapasztalatot szereznek, amit a saját településükön kamatoztatni tudnak. A bírálatban folyamatosan résztvevő település fejlődését végigkísérhetik, elmondásuk szerint számukra ez a legnagyobb elismerés, hogy a szemük előtt válik egy-egy város vagy falu modern, virágos, szakmailag helyesen kialakított európai szintű településsé. A szemle kezdeti időpontja: 2017. június 01., lezárása: szeptember 15. Programunkkal szeretnénk elérni, hogy a versenyben résztvevő településen javuljon a környezet tisztasága, rendje, kulturáltsága, összképe. Kiemelkedő eredmény számunkra, hogy a verseny összefogásra buzdítja a résztvevőket, így az önkormányzatok, a lakosság, a civil szervezetek, a különféle intézmények, vállalkozók közös munkája eredményezi a közös életterükben kialakult környezet minőségi javulását, a pozitív, vendégváró településkép kialakítását, a kialakult természetszerető, környezettisztelő magatartást. Nem csupán a virágokkal való díszítésre szorítkozik a verseny, az igazi eredmény az, ha a települések elérik a természetes táj megőrzését, a racionális vízgazdálkodást, a korszerű hulladékfeldolgozást, az épített és természeti örökség megőrzését.2017-06-01Budapest0,5 pont/nap
2018/82Magyar Építőművészek SzövetségeKastélydombi Luther Kápolna helyszíni bejárása 2018. március 26-  Kastélydombi Luther Kápolna helyszíni bejárása 2018. március 26-án 17 órakor A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyarországi Evangélikus Egyház Építész Bizottsága épületlátogatást szervez az építész szakma részére. Az program ingyenes, szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! A részvétel regisztrációhoz kötött! Regisztrálni az alábbi linken lehet: https://goo.gl/forms/0hnedItp0LhGANi732018-03-26Budapest XVIII. kerület Nemes utca 62. 17 órakor!1 pont
2018/81Magyar Építőművészek SzövetségeFolytatódnak a „Jössz-MÉSZ” városnéző séták építésztörténeti ide  Folytatódnak a „Jössz-MÉSZ” városnéző séták építésztörténeti idegenvezetéssel Merüljön el velünk Budapest építészeti különlegességeiben egy kellemes séta során. Sétáink során betekintést nyerhetnek a Budapest építészetileg meghatározó épületeinek és egykori lakóinak történeteibe.2018-03-24Budapest V. kerület Markó utca 7. - találkozó 14 órakor0,5 pont alkalmanként
2018/80Építész Továbbképző Nonprofit Kft.PORTÁK KÖZÖTT: Szőlőskertből villanegyed – kultúrtörténeti séta  PORTÁK KÖZÖTT: Szőlőskertből villanegyed – kultúrtörténeti séta a Gellérthegyen A XIX. és XX. század fordulóján a Gellérthegy napsütötte, szőlővel beültetett lankáin és a hegy lábánál alig három évtized alatt felépült Budapest egyik legelegánsabb, nagypolgári lakónegyede, számos építészetileg is kiemelkedő köz- és magánépülettel. Bármily furcsának is tűnhet, ehhez a kezdő lökést egy aprócska gyökértetű, a filoxéra adta meg… A negyvenes évekig pezsgett — s a kilencvenes évektől újra virágzik— itt a kulturális élet, melynek korabeli emlékei a figyelmes szemlélő számára ma sem maradnak rejtve. Tudta például, hogy hol gyülekeztek a “megfagyott muzsikusok”? Gondolta volna, hogy báró Wenckheim József gellérthegyi villája kertjében saját benzinkútjából tankolhatta fel automobilját a húszas évek közepén? Elsétál velünk ahhoz a szecessziós villához, melyet egy 16 nyelven beszélő etimológus-hegedűművész tervezett? Mindezekre, és még számos érdekességre fény derül túránk során, ahol az épített környezet titkain kívül azt is eláruljuk, hol és mikor hallgatható a legszebb csalogány-ének a Gellérthegyen. Útvonal: Szent Gellért tér — Kelenhegyi út — Mányoki út — Orlay utca — Bartók Béla út (kitérő a Mészöly utca felé) — Ménesi út — Kollégium lépcső — Villányi út (a Ciszterci Szent Imre templomig) A séta tematikája, célja: A Gellérthegy ma is vágyott és felkapott, nem mellesleg magas árfekvésű városrésze a budapesti ingatlanpiacnak. Nem véletlenül. A belváros közelsége, a kedvező fekvésű, szellősen beépített, zöld növényekkel teli lankák és a huszadik század első évtizedeiben épült épületek karaktere vonzó lakóhellyé varázsolják az eredetileg szőlővel beültetett területet. Sétánk fókuszában éppen az az időszak áll, amikor a szórványosan beépített, szőlőtermesztésre berendezkedett Gellérthegy rövid idő alatt a város szerves részévé vált. Beszélünk a változás okairól, folyamatáról, szót ejtünk azokról, akik meglátva a kiváló lehetőséget, elsőkként építkeztek a hegyre, később pedig a Bartók Béla úton sétálva megismerkedünk azzal az időszakkal is, amikor már nem volt kérdés tovább, hogy a hegyoldal villái mellett szükség van bérházakra, közintézményekre is a környéken, az ide költöző „újbudaiak” ellátására. A változatos, kultúrtörténeti elemekkel gazdagított séta során látunk szecessziós műteremházat, századfordulós bérházat, 20. század elején épült historizáló villaépületeket, majd végül eljutunk a Feneketlen-tó mellett álló ikonikus épületegyüttesig, a Ciszterci templomig és iskoláig a Villányi úton.2018-04-07, 2018-05-05Budapest Találkozási pont: Szent Gellért tér, a Gellért szálló e  Budapest Találkozási pont: Szent Gellért tér, a Gellért szálló előtti díszkútnál, Budapest Találkozási pont: Szent Gellért tér, a Gellért szálló előtti díszkútnál1 pont
2018/79Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Budapest gyöngyszemei – séta a szecesszió korában… Az Andrá  Budapest gyöngyszemei – séta a szecesszió korában… Az Andrássy út és környéke szinte mindenki számára ismerős. A kötelező látnivalók minden útikönyvben szerepelnek. Arról azonban csak kevés szó esik, hogy itt, az egykori Sugárút szomszédságában a főváros legszebb szecessziós épületei állnak. Harmonikus, időtálló formák, lenyűgöző iparművészeti remekek ezek, melyek Budapest értékes kincsei, s amelyért sok külföldi hazánkba utazik. Sétánkon elsősorban nem művészettörténeti oldalról szemléljük ezeket a helyszíneket. Arról beszélgetünk inkább, hogy vajon milyen volt a századfordulón Budapesten élni, vajon mit gondoltak az emberek, mit diktált az illem és mi volt kötelesség, hogyan változott az egészséghez, a tanuláshoz és még sok minden máshoz az emberek viszonya… A mesés épületek ugyanis ezeket a történeteket őrzik, hiszen alaprajzuk, megjelenésük, formakincsük tükrözi az egykori közízlést, értékrendet és életmódot. Bírjuk szóra együtt az épületeket! Útvonal: Kodály körönd - Aradi utca - Szinyei Merse utca - Szondi utca - Munkácsy Mihály utca A séta tematikája, célja: Egyik legnépszerűbb városi sétánk olyan épületek között kalauzolja el a résztvevőket, amelyek kevésbé voltak és vannak reflektorfényben akkor, amikor a szecessziós Budapestről beszélünk. Eldugottságuk és ismeretlenségük ellenére azonban ezek az épületek egyáltalán nem másodvonalbeli, értéktelen darabok. Sőt! A villasorok mellett a bérházakkal beépített környéken olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, mint a mai Kölcsey gimnázium kiegyensúlyozott, a századfordulós iskolaépítési hullámban megszületett grandiózus épülete vagy a Schiffer-villa, melynek megmaradt berendezése, és a szecesszióra oly jellemző apró, finom, ám annál fontosabb apró stílusjegyei egyedülálló hangulatot eredményeznek – valóságos időutazás a ház bejárása. Sétánk terepe nagyszerű alkalmat ad arra, hogy részletesen beszéljünk arról a változásról, amit a szecesszió megjelenése okozott az építészetben, hiszen egymás mellett állnak a csupán néhány év különbséggel épült historizáló stílusú és szecessziós épületek. Ezek segítségével tudjuk bemutatni a máig méltán közkedvelt szecesszió stíluskorszakát: formavilágát, legfőbb stílusjegyeit, itthoni megjelenését, a stílust képviselő nagyszerű építészeket és műveiket. Ezek mellett persze beszélünk arról is, hogy milyen eltérő megjelenési formái, különböző irányzatai születtek meg ennek a stílusnak, melynek emberléptékűsége, részletgazdagsága és egészséges funkcionalizmusa ma is bűvöletbe ejti az embereket.2018-04-07Budapest Találkozási pont: VI. kerület, Kodály körönd, a Színyei  Budapest Találkozási pont: VI. kerület, Kodály körönd, a Színyei-Merse utca sarkán1 pont
2018/78Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, r  A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, ráadásul se vezetője, sokáig pedig még neve sem akadt annak a mára jól ismert stílusirányzatnak, melyet a legendás “Poirot” tévésorozatból vagy a Nagy Gatsby mozifilmből valószínűleg még azok is ismernek, akiknek egyébként semmit sem jelent a művészettörténet. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy sokáig igazából “kallódott” az art deco a művészettörténeti kánonban, pedig erőteljes, geometrikus vonalvezetésével, jellemző fekete, arany és vörös színeivel, csillogó felületeivel, a fém használatával a mai szemmel nézve rendkívül elegáns, fényűző, ugyanakkor modern stílus volt, mely határozottan nyomot hagyott a tárgykultúrán, az öltözködésen, de és az építészeti formanyelven is a két világháború között. Hogy mennyire meghatározó volt ez a jóindulattal is csak két évtizedet átfogó stílus, azt jól mutatja, hogy ha a harmincas évek világára gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a flitteres, rövid ruhácskába bújt táncoslányok, az áramvonalas sportkocsik, az elmaradhatatlan cigarettafüst, a rádiózás, a mozi… Hogy hogyan született meg ez a rendkívüli időszak, ma mit látunk belőle Budapest utcáin sétálva, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, és mit és hogyan hangolt át nálunk az eredetileg ZigZag stílusként is becézett irányzat, kiderül a sétán! Rengeteg mesélnivalónk lesz tehát, időutazásra fel! A séta tematikája, célja: A Budapesti Tavaszi Fesztivál #felafejjelbudapest projektjének keretében 2017 tavaszán született sétánk az eddig kevéssé feldolgozott 20. századi stíluskorszakot, az art deco-t veszi górcső alá. A program egyik fő célja, hogy a sokak szemében csupán átmenetinek, „komolytalannak” tartott stílusról bebizonyítsa, hogy az a budapesti városszövetben rendre felbukkan, ma is látható, sőt, izgalmas és értékes épületek meghatározó stílusjegye. Bár nem könnyű dolog klasszikus városi séta keretében bemutatni ezt az örökséget, hiszen az egyes épületek egymástól távol helyezkednek el, mégis komplex program állt össze: az építészet adta látványvilágból kiindulva sétánkon szó esik az art deco „életérzésről”, a korszak divatjáról, művészeti áramlatairól, a dizájn előtérbe kerüléséről stb. A séta egyik legfontosabb állomása kétségkívül az Új Színház épülete, ahol vezetőink részletesen be tudják mutatni a stílus belsőépítészetben is megjelenő jegyeit, jellegzetességeit, a résztvevők megismerhetik azokat a formákat, színeket és anyagokat, amelyeket szívesen használtak a kor tervezői. Az Elektrotechnikai Múzeumban kiállított plakátok és műszaki berendezések megtekintésével pedig közelebb hozzuk az art deco elegáns és nagyon karakteres hétköznapi valóságát – a használati tárgyak formavilága, anyaghasználata összetéveszthetetlenül azonosítja be a korszakot mindenki számára. A séta során természetesen kitérünk a stílus magyarországi elterjedésének nehézkedéséről, az art deco-t megelőző és követő időszakokról, a legjelentősebb építészekről és tervezőkről, akik munkásságukban kapcsolódtak ehhez a rövid életű, de színes és vibráló stíluskorszakhoz.2018-03-17, 2018-04-14, 2018-05-19, 2018-06-16, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratán  , Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál1 pont
2018/77Makay TamásFALUKÉP ÉS ILLESZKEDÉS A VIDÉK NÉPI ÉPÍTÉSZETÉBEN A népi épít  FALUKÉP ÉS ILLESZKEDÉS A VIDÉK NÉPI ÉPÍTÉSZETÉBEN A népi építészeti környezetben jelentkező új jelenségek pozitív vagy negatív hatásainak vizsgálatát. A téma komplexitása szükségessé tenni a téma további kutatását és elemzését. Amiatt, hogy a vidék népi építészetben rendkívül gazdag és a rohamos átalakulás nem kíméli az épületeket, településszerkezeteket, szükség és szakmai igény mutatkozik arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a még meglévő értékekről. Az örökség feltárása mellett azonban foglalkoznunk kell azokkal a jelenségekkel is, amelyek a változásokat, de főleg a kedvezőtlen változásokat, az értékek eltűnését A frissen elkészült Településképi Arculati kézikönyv várható eredményeinek megvítatása, különös tekintettel arra, hogy mit is értünk az illeszkedés fogalma alatt, és hogyan építhetünk új épületeket, új jelenségeket úgy, hogy ne vesszen el a meglévő érték, vagyis az új illeszkedjen a régihez. 1. A RENDEZVÉNY TÉMÁJA, RÉSZLETES PROGRAMLEÍRÁS: A 2017. évi I. Regionális Népi Építészeti Konferencián, amelynek címe Új jelenségek a vidék népi építészetében volt, a szakma jeles képviselőinek előadásai által megkezdtük a vidék még megmaradt értékeinek feltárását, és a népi építészeti környezetben jelentkező új jelenségek pozitív vagy negatív hatásainak vizsgálatát. A téma komplexitása szükségessé tenné további kutatását és elemzését. Mivel, a vidék népi építészetben a rendkívül gazdag és rohamos átalakulás nem kíméli az épületeket, településszerkezeteket, szükség és szakmai igény mutatkozik arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a még meglévő értékekről. Az örökség feltárása mellett azonban foglalkoznunk kell azokkal a jelenségekkel is, amelyek a változásokat, de főleg a kedvezőtlen változásokat, az értékek eltűnését idézik elő. A frissen elkészült Településképi Arculati Kézikönyvek várható eredményeit is meg kell vitatnunk, különös tekintettel arra, hogy mit is értünk az illeszkedés fogalma alatt, és hogyan építhetünk új épületeket, új jelenségeket úgy, hogy ne vesszen el a meglévő érték, vagyis az új illeszkedjen a régihez. A jelenségeket most is – az elmúlt évhez hasonlóan – nem csak a Kárpát-medence területén, hanem európai szinten, sőt más földrészek vonatkozásában is elemezni kívánjuk, levonva a következtetéseket csakúgy a pozitív, mind pedig a negatív példákból. Úgy Miszla mint Székelyudvarhely környéke rendkívül gazdag a tradicionális építészetet tekintve, ezért a változások kedvezőtlen jelei fokozottan érvényesülnek. A szakmai kirándulásokon keresztül megismerhetjük a szigorú tényeket, az új jelenségek, épületek illeszkedését, és a faluképre gyakorolt hatásukat, és ezek a terepi esettanulmányok jól kiegészítik majd az elméleti munkát. 2. A MEGPÁLYÁZOTT PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBA BEVONANDÓ KÖZREMŰKÖDŐK LISTÁJA, ILLETVE AZ ÁLTALUK MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK FELSOROLÁSA: 1. Kerner Gábor: Mit jelent az illeszkedés falusi környezetben A magyar falusi építészetről szóló értekezések állandóan az egységes faluképről beszélnek. A különböző építési előírások, helyi építési szabályzatok különös figyelmet fordítanak és előírják új építések esetén a környezethez való illeszkedést. Előadásomban azt szeretném taglalni, hogy mit is jelent, létezik e egységes falukép, és az illeszkedés fogalmát hogyan is kell értelmeznünk tradicionális környezetben. 2. Krizsán András: Balaton-felvidéki építészeti útmutató Ha telket vagy parasztházat szeretne vásárolni a Balaton-felvidéken, netán egy új házat építene, esetleg csak érdeklődik a tájegység építészeti öröksége és jövője iránt, akkor ez az útmutató Önnek készült. Segít felfedezni és megismerni a Balaton-felvidék sokszínű építészeti értékeit, hagyományait, éghajlati, földrajzi sajátosságait, rokokóba hajló vakolathímes parasztházainak igazi szépségét. Jól áttekinthető, közérthető rajzok segítségével illusztrálja a követendő példákat, de kitér a kerülendő formák bemutatására is. Elsősorban hagyományos épületek példáin mutatja be a tájegység építészeti karakterét, de mai funkciójú házak esetében is szolgálhat tanulságokkal. 3. Turi Attila: Egy főépítész útmutatásai nélkül a Településképi Arculati Kézikönyv milyen változásokat hozhat Egy település karakterét meghatározzák tehát az épületek, melyek a mindennapok részei. Kulturális örökségünk megóvása azonban mindannyiunk felelőssége. Egy új épület megváltoztatja a tájat, a városképet, ezért tervezésekor figyelembe kell venni annak hosszú távú hatását környezetére. Egy jó terv törekszik a környezettel való harmonikus egységre, tiszteli és ismeri a múltat, képes kortárs kontextusban alkalmazni a helyi értékeket és jellegzetességeket. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a 2017 decemberéig elkészülő Településképi Arculati Kézikönyv, majd a 2018-ban elkészítendő régiós kézikönyvek. Bemutatják a település építészeti értékeit, közérthető módon ismertetik azokat a technikákat és eljárásokat, amelyekkel a helyi építészeti karakterhez és az egységes városképhez jobban igazodó, az építtető büszkeségére váló, arányosabb, esztétikusabb épület építhető. Ajánlásaival segít védeni és erősíteni Budakalász építészeti arculatát. Kérdés azonban, hogy egy főépítész útmutatásai nélkül alkalmazva milyen változást hozhat a környezetünk és a hagyományos falukép alakításában. A kézikönyvben található ajánlások célja nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import klónok helyett a település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem valódi szabadság megismertetése. Kerekasztal beszélgetés: Turi Attila Ybl-díjas építész Budakalász főépítészeként szinte elsőként készíttette el a később kiváló minősítést elnyerő kézikönyvet. A vetítéssel kísért kerekasztal beszélgetés során annak a településre gyakorolt lehetséges hatásairól, a régiós kézikönyvek értelméről és fontosságáról feszegetjük. Dénes Eszter és Dénes György Pro Architectura-díjas építészek, Kassai-Szoó Dominika építész és Lukács Péter építész festőművész valamint Kedves Zsófia kert-és tájépítész által alkotott csapat eddig több, mint tíz, a legkülönbözőbb léptékű település kézikönyvét készítette el. Tapasztalataikról, a népi építészeti emlékek megőrzésére és méltó felújítására való várt hatásáról Dénes Eszter tart vetített előadást a beszélgetés során. 4. Dr. Nagy Dénes: A két Kós Károly és a nép(i)építészet Lechner Ödön 1906-ban egy hosszabb tanulmányt írt a következő címmel: „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz”. Lechner követői pedig szorgalmasan építettek az egész Kárpát-medencében: Budapesttől Marosvásárhelyig, Debrecentől Szabadkáig. A fiatal Kós Károly négy év múlva a Magyar Iparművészet című folyóiratban „válaszolt” Lechnernek és egyúttal kitért a főműveire is: „Mindenik egy zseniális művészléleknek csudálatos alkotása. De egyúttal óriási tévedése is.” Lechner ugyanis abból indult ki, hogy csak ornamentikánk van, indus elemek, barokk vonalak és magyar ornamentika felhasználásával teremtett egy saját stílust, amit aztán sokan „magyar stílusnak” neveztek, hangsúlyozta Kós Károly. De más forrásunk is lenne, mint az ornamentika: „…népünk tartotta, őrizte meg azokat az alapokat, melyekre építeni lehessen”. S épült a Varjúvár, eredetileg csak nyaralónak, majd hamarosan a Wekerle telep Budapesten és a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön. Kós Károly utat mutatott, hogy hogyan kell a népi építészetet kutatni, majd erre építve megújítani a modern építészetet. Ennek a lépéseit részletesebben is tárgyalni fogjuk. Dr. Kós Károly, az építész fia, pedig néprajztudósként segítette ezt a munkát azzal, hogy feldolgozta tájegységeként Erdély népi építészetét, illetve a saját szavaival „népi építését”. Talán helyesebb lenne – a népművészet, népköltészet, népzene, néptánc analógiájára – népépítészetet, illetve népépítést mondani. Sajnos a Kós Károlyok nemzetközi szinten alig ismertek. Igaz, segített ezen a Magyarországon élő ausztrál Anthony Gall Kós Károly műhelye /The Workshop of Károly Kós című átfogó kétnyelvű munkája, Haris László kiváló építészeti fényképeivel (Budapest: Mundus Kiadó, 2002), de sajnos egy kis magyar kiadó csak nagyon nehezen tudja a könyveit külföldön terjeszteni. Ráadásul időközben ez a kiadó tönkre is ment. Szerencsére született egy újabb kötet, eredetileg egy kiállítás kapcsán, de ez messze több mint egy kiállítás-katalógus: Beáta Fabó – Anthony Gall Károly Kós, The Early Years, 1907-1914 (Budapest Főváros Levéltára, 2013). Ugyanakkor érdekes, hogy Grigore Ionescu több mint 700-oldolas könyvében, ahol Románia területének építészetét mutatja be, Kós Károly csak két sor erejéig szerepel, ráadásul a névmutató „Karoly”-ként adja meg a vezetéknevét (Arhitectura pe teritoriul României de-a lungul veacurilor, Bucureşti: Editura Academiei, 1982, p. 568, névmutató p. 707). Ezen a szomorú helyzeten történt már valamennyi változás. Ezt fogjuk bejárni Hollandiától Japánig. Ugyanakkor a feladat adott: a jelen és a jövő számára is fontos az, amit nevezhetünk Bartók-Kós modellnek. A tét nem kisebb, mint az emberiség túlélése. 5. Dr. Szilágyi Mária: A bánsági faluképek átalakulása – az illeszkedés fogalma a XX. század elejétől napjainkig Bánság újratelepítéskor, a falvak kimérésénél a Habsburg Birodalomban addig ismeretlen technikát alkalmaztak, amelynek gyökerei azonban már az ókorban, majd a reneszánsz ideje alatt jelentkező ideális városokban keresendők, ez pedig a szabályos faluszerkezet. A szabályos utcák, az egyforma méretű telkek, a parasztházak típustervei biztosították az egységes faluképet a bánáti településeken. Ez a harmónia azonban már a XX. század elején megbomlott, elsősorban a gazdasági különbségek és a szigorú szabályrendszer hiányának hatására. Előadásomban a bánáti hagyományos falu- és utcaképet, és annak átalakulását szeretném bemutatni a XX. elejétől napjainkig. 6. Dobosyné Antal Anna: A Schwäbische Türkei kialakulása és átalakulása A Tolna és Baranya megyékbe letelepített németség ezen a területen tudta megőrizni a régi építési technikákat és itt maradtak fenn egységesen a fachwerk építészet emlékei. Az előadás és a kiállítás ezt az emlékanyagot kívánja bemutatni, és foglalkozik a megőrzési lehetőségekkel, az eredményekkel, valamint napjaink változásaival. A hatásokkal, melyek vagy konzerválják, vagy végleg eltüntetik ezt az egyedülálló építési technikát. 7. L. Balogh Krisztina: A faluképek alakulása a II. világháborút követően. Annak ellenére, hogy a lakóházak a falvakon belül hasonlítottak egymáshoz, mégis a települések tájegységenként eltérő, jellemző karakterekkel bírtak. Mára ez teljesen megszűnt, kevés azon települések száma, melyek valóban őrzik a karakterüket. A falvak elveszítették egyediségüket, arctalanokká váltak: nehéz megmondani egy fotóról, hogy az az északi középhegység vagy a somogyi dombság egy falvában készült. Mi ennek az oka? Előadásomban ezt a folyamatot elemzem, megvizsgálva a II. világháborút követő társadalmi és gazdasági változásokat, melyek ebbe az építészeti nihilizmusba vezették a falut. 7. Navratil Andrea: Kottáról kottára, tégláról téglára….. A népi építészet anyagból gyúrt zene. Tele van tiszta dallamokkal és disszonánsokkal. A népzenének jól elkülöníthető arcai vannak, hasonlóan az építészetéihez. A paraszti építészet és zene átveszi a "magaskultúra" stílusait, azokat átalakítja és lelket önt belé, érthetővé teszi az egyszerű emberek számára is. A népzenének szerkezete van, mint az épületeknek és hiába alakul át folyamatosan, az aranymetszés szabályainak mindörökre megfelel! 8. Márton Ildikó: Homoród mente – genius loci A Székelyföld, és Homoród mente ezen belül, a hagyományok és az elkerülhetetlen megújulási, sokszor nehéz, bár termékeny kettős kényszerében él. Ezért fontos megismerni a elődeink alkotásait és ugyanakkor a jelen és jövő kihívásainak eleget tenni. Az értékes épített környezettel való közelebbi megismerkedés és annak megőrzése is erről szól tulajdonképpen. Sokat tanulhatunk a nép, a népi építészet egyszerű formavilágából, célratörő, lényegi téralkotás módjából. Az értékvédelmi programok ráirányíthatják a figyelmet egy-egy olyan tájegységre, amelynek a felmérése, megértése, megőrzése a jelenben ott élők részéről pillanatnyilag nem lehetséges. A program időszerű, mert még épségben megtalálható, tetten érhető az egykori falu, a falukép, mint szerves egész beazonosíthatóak, a jövőbe menthetőek a rejtőző értékek. A jó példára szükség van. Szervező, alakító szerepe jelentős lehet, annál is inkább, mert a székelyföldi közösségekben még él a közösségi önszerveződés, a belső szabályozás gondolata. 9. Esztány Győző és Bogos Ernő: Csűrök újrahasznosítása és a Falusi ház bővítése A hagyományos falusi mezőgazdaságon alapuló életmód szerves folytonossága megszűnt. A hagyományos állattartás és családi gazdálkodás átalakulóban van, a helyi mesterségbeli tudás, amely ezeket a csűröket létrehozta, eltűnőben van. A falusiak a saját örökségüket, csűrjüket gyakran nem tartják megbecsülendő értéknek. A terveket engedélyező hatóság nincs felkészülve a csűr, mint helyi épített örökség védelmére, és nincsen számára erre megfelelő jogszabály sem. Szeretnénk felhívni a csűrtulajdonosok figyelmét arra, hogy milyen érték van a kertjükben. Mi azokkal a csűrökkel foglalkoztunk, amelyeket gazdasági célra már nem használnak. Bejártuk a településeket, dokumentáltuk, osztályoztuk a csűröket. Felvonultatunk jó példákat, ötleteket kihasználatlan csűrök szakszerű felújításához, átalakításához, újrahasznosításához. Igyekszünk segíteni abban, hogy olyan újat alkossanak, ami a régi jellegzetességeket megtartja. Bogos Ernő és Faragó Melinda által összeállított Falusi ház bővítése útmutató öt tematikus fejezetet tartalmaz. Bemutatja a régiókban fellelhető típusokat, a helyes bővítési irányokat, kitér a változó társadalmi igényekre, ismertetve a régi önfenntartó életmódot, valamint az illeszkedést, illetve az alaptípusok igények szerinti átalakítását az értékes faluképi környezetbe.2018-04-26Miszla Kis utca 1682 pont naponta

2661 rekord, 267 oldalon

 |<   <   1  2  3  4  5  6  7  8  9  10   >   >| 


© 2009 - 2018 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft