OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   4  5  6  7  8  9  10  11  12  13   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2018/79Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Budapest gyöngyszemei – séta a szecesszió korában… Az Andrá  Budapest gyöngyszemei – séta a szecesszió korában… Az Andrássy út és környéke szinte mindenki számára ismerős. A kötelező látnivalók minden útikönyvben szerepelnek. Arról azonban csak kevés szó esik, hogy itt, az egykori Sugárút szomszédságában a főváros legszebb szecessziós épületei állnak. Harmonikus, időtálló formák, lenyűgöző iparművészeti remekek ezek, melyek Budapest értékes kincsei, s amelyért sok külföldi hazánkba utazik. Sétánkon elsősorban nem művészettörténeti oldalról szemléljük ezeket a helyszíneket. Arról beszélgetünk inkább, hogy vajon milyen volt a századfordulón Budapesten élni, vajon mit gondoltak az emberek, mit diktált az illem és mi volt kötelesség, hogyan változott az egészséghez, a tanuláshoz és még sok minden máshoz az emberek viszonya… A mesés épületek ugyanis ezeket a történeteket őrzik, hiszen alaprajzuk, megjelenésük, formakincsük tükrözi az egykori közízlést, értékrendet és életmódot. Bírjuk szóra együtt az épületeket! Útvonal: Kodály körönd - Aradi utca - Szinyei Merse utca - Szondi utca - Munkácsy Mihály utca A séta tematikája, célja: Egyik legnépszerűbb városi sétánk olyan épületek között kalauzolja el a résztvevőket, amelyek kevésbé voltak és vannak reflektorfényben akkor, amikor a szecessziós Budapestről beszélünk. Eldugottságuk és ismeretlenségük ellenére azonban ezek az épületek egyáltalán nem másodvonalbeli, értéktelen darabok. Sőt! A villasorok mellett a bérházakkal beépített környéken olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, mint a mai Kölcsey gimnázium kiegyensúlyozott, a századfordulós iskolaépítési hullámban megszületett grandiózus épülete vagy a Schiffer-villa, melynek megmaradt berendezése, és a szecesszióra oly jellemző apró, finom, ám annál fontosabb apró stílusjegyei egyedülálló hangulatot eredményeznek – valóságos időutazás a ház bejárása. Sétánk terepe nagyszerű alkalmat ad arra, hogy részletesen beszéljünk arról a változásról, amit a szecesszió megjelenése okozott az építészetben, hiszen egymás mellett állnak a csupán néhány év különbséggel épült historizáló stílusú és szecessziós épületek. Ezek segítségével tudjuk bemutatni a máig méltán közkedvelt szecesszió stíluskorszakát: formavilágát, legfőbb stílusjegyeit, itthoni megjelenését, a stílust képviselő nagyszerű építészeket és műveiket. Ezek mellett persze beszélünk arról is, hogy milyen eltérő megjelenési formái, különböző irányzatai születtek meg ennek a stílusnak, melynek emberléptékűsége, részletgazdagsága és egészséges funkcionalizmusa ma is bűvöletbe ejti az embereket.2018-04-07Budapest Találkozási pont: VI. kerület, Kodály körönd, a Színyei  Budapest Találkozási pont: VI. kerület, Kodály körönd, a Színyei-Merse utca sarkán1 pont
2018/78Építész Továbbképző Nonprofit Kft.A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, r  A rejtélyes art deco… Nem volt “izmus”, sem pedig mozgalom, ráadásul se vezetője, sokáig pedig még neve sem akadt annak a mára jól ismert stílusirányzatnak, melyet a legendás “Poirot” tévésorozatból vagy a Nagy Gatsby mozifilmből valószínűleg még azok is ismernek, akiknek egyébként semmit sem jelent a művészettörténet. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy sokáig igazából “kallódott” az art deco a művészettörténeti kánonban, pedig erőteljes, geometrikus vonalvezetésével, jellemző fekete, arany és vörös színeivel, csillogó felületeivel, a fém használatával a mai szemmel nézve rendkívül elegáns, fényűző, ugyanakkor modern stílus volt, mely határozottan nyomot hagyott a tárgykultúrán, az öltözködésen, de és az építészeti formanyelven is a két világháború között. Hogy mennyire meghatározó volt ez a jóindulattal is csak két évtizedet átfogó stílus, azt jól mutatja, hogy ha a harmincas évek világára gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a flitteres, rövid ruhácskába bújt táncoslányok, az áramvonalas sportkocsik, az elmaradhatatlan cigarettafüst, a rádiózás, a mozi… Hogy hogyan született meg ez a rendkívüli időszak, ma mit látunk belőle Budapest utcáin sétálva, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, és mit és hogyan hangolt át nálunk az eredetileg ZigZag stílusként is becézett irányzat, kiderül a sétán! Rengeteg mesélnivalónk lesz tehát, időutazásra fel! A séta tematikája, célja: A Budapesti Tavaszi Fesztivál #felafejjelbudapest projektjének keretében 2017 tavaszán született sétánk az eddig kevéssé feldolgozott 20. századi stíluskorszakot, az art deco-t veszi górcső alá. A program egyik fő célja, hogy a sokak szemében csupán átmenetinek, „komolytalannak” tartott stílusról bebizonyítsa, hogy az a budapesti városszövetben rendre felbukkan, ma is látható, sőt, izgalmas és értékes épületek meghatározó stílusjegye. Bár nem könnyű dolog klasszikus városi séta keretében bemutatni ezt az örökséget, hiszen az egyes épületek egymástól távol helyezkednek el, mégis komplex program állt össze: az építészet adta látványvilágból kiindulva sétánkon szó esik az art deco „életérzésről”, a korszak divatjáról, művészeti áramlatairól, a dizájn előtérbe kerüléséről stb. A séta egyik legfontosabb állomása kétségkívül az Új Színház épülete, ahol vezetőink részletesen be tudják mutatni a stílus belsőépítészetben is megjelenő jegyeit, jellegzetességeit, a résztvevők megismerhetik azokat a formákat, színeket és anyagokat, amelyeket szívesen használtak a kor tervezői. Az Elektrotechnikai Múzeumban kiállított plakátok és műszaki berendezések megtekintésével pedig közelebb hozzuk az art deco elegáns és nagyon karakteres hétköznapi valóságát – a használati tárgyak formavilága, anyaghasználata összetéveszthetetlenül azonosítja be a korszakot mindenki számára. A séta során természetesen kitérünk a stílus magyarországi elterjedésének nehézkedéséről, az art deco-t megelőző és követő időszakokról, a legjelentősebb építészekről és tervezőkről, akik munkásságukban kapcsolódtak ehhez a rövid életű, de színes és vibráló stíluskorszakhoz.2018-03-17, 2018-04-14, 2018-05-19, 2018-06-16, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratán  , Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál, Budapest találkozó: Szabadság tér 17. Tőzsdepalota főbejáratánál1 pont
2018/77Makay TamásFALUKÉP ÉS ILLESZKEDÉS A VIDÉK NÉPI ÉPÍTÉSZETÉBEN A népi épít  FALUKÉP ÉS ILLESZKEDÉS A VIDÉK NÉPI ÉPÍTÉSZETÉBEN A népi építészeti környezetben jelentkező új jelenségek pozitív vagy negatív hatásainak vizsgálatát. A téma komplexitása szükségessé tenni a téma további kutatását és elemzését. Amiatt, hogy a vidék népi építészetben rendkívül gazdag és a rohamos átalakulás nem kíméli az épületeket, településszerkezeteket, szükség és szakmai igény mutatkozik arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a még meglévő értékekről. Az örökség feltárása mellett azonban foglalkoznunk kell azokkal a jelenségekkel is, amelyek a változásokat, de főleg a kedvezőtlen változásokat, az értékek eltűnését A frissen elkészült Településképi Arculati kézikönyv várható eredményeinek megvítatása, különös tekintettel arra, hogy mit is értünk az illeszkedés fogalma alatt, és hogyan építhetünk új épületeket, új jelenségeket úgy, hogy ne vesszen el a meglévő érték, vagyis az új illeszkedjen a régihez. 1. A RENDEZVÉNY TÉMÁJA, RÉSZLETES PROGRAMLEÍRÁS: A 2017. évi I. Regionális Népi Építészeti Konferencián, amelynek címe Új jelenségek a vidék népi építészetében volt, a szakma jeles képviselőinek előadásai által megkezdtük a vidék még megmaradt értékeinek feltárását, és a népi építészeti környezetben jelentkező új jelenségek pozitív vagy negatív hatásainak vizsgálatát. A téma komplexitása szükségessé tenné további kutatását és elemzését. Mivel, a vidék népi építészetben a rendkívül gazdag és rohamos átalakulás nem kíméli az épületeket, településszerkezeteket, szükség és szakmai igény mutatkozik arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a még meglévő értékekről. Az örökség feltárása mellett azonban foglalkoznunk kell azokkal a jelenségekkel is, amelyek a változásokat, de főleg a kedvezőtlen változásokat, az értékek eltűnését idézik elő. A frissen elkészült Településképi Arculati Kézikönyvek várható eredményeit is meg kell vitatnunk, különös tekintettel arra, hogy mit is értünk az illeszkedés fogalma alatt, és hogyan építhetünk új épületeket, új jelenségeket úgy, hogy ne vesszen el a meglévő érték, vagyis az új illeszkedjen a régihez. A jelenségeket most is – az elmúlt évhez hasonlóan – nem csak a Kárpát-medence területén, hanem európai szinten, sőt más földrészek vonatkozásában is elemezni kívánjuk, levonva a következtetéseket csakúgy a pozitív, mind pedig a negatív példákból. Úgy Miszla mint Székelyudvarhely környéke rendkívül gazdag a tradicionális építészetet tekintve, ezért a változások kedvezőtlen jelei fokozottan érvényesülnek. A szakmai kirándulásokon keresztül megismerhetjük a szigorú tényeket, az új jelenségek, épületek illeszkedését, és a faluképre gyakorolt hatásukat, és ezek a terepi esettanulmányok jól kiegészítik majd az elméleti munkát. 2. A MEGPÁLYÁZOTT PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBA BEVONANDÓ KÖZREMŰKÖDŐK LISTÁJA, ILLETVE AZ ÁLTALUK MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK FELSOROLÁSA: 1. Kerner Gábor: Mit jelent az illeszkedés falusi környezetben A magyar falusi építészetről szóló értekezések állandóan az egységes faluképről beszélnek. A különböző építési előírások, helyi építési szabályzatok különös figyelmet fordítanak és előírják új építések esetén a környezethez való illeszkedést. Előadásomban azt szeretném taglalni, hogy mit is jelent, létezik e egységes falukép, és az illeszkedés fogalmát hogyan is kell értelmeznünk tradicionális környezetben. 2. Krizsán András: Balaton-felvidéki építészeti útmutató Ha telket vagy parasztházat szeretne vásárolni a Balaton-felvidéken, netán egy új házat építene, esetleg csak érdeklődik a tájegység építészeti öröksége és jövője iránt, akkor ez az útmutató Önnek készült. Segít felfedezni és megismerni a Balaton-felvidék sokszínű építészeti értékeit, hagyományait, éghajlati, földrajzi sajátosságait, rokokóba hajló vakolathímes parasztházainak igazi szépségét. Jól áttekinthető, közérthető rajzok segítségével illusztrálja a követendő példákat, de kitér a kerülendő formák bemutatására is. Elsősorban hagyományos épületek példáin mutatja be a tájegység építészeti karakterét, de mai funkciójú házak esetében is szolgálhat tanulságokkal. 3. Turi Attila: Egy főépítész útmutatásai nélkül a Településképi Arculati Kézikönyv milyen változásokat hozhat Egy település karakterét meghatározzák tehát az épületek, melyek a mindennapok részei. Kulturális örökségünk megóvása azonban mindannyiunk felelőssége. Egy új épület megváltoztatja a tájat, a városképet, ezért tervezésekor figyelembe kell venni annak hosszú távú hatását környezetére. Egy jó terv törekszik a környezettel való harmonikus egységre, tiszteli és ismeri a múltat, képes kortárs kontextusban alkalmazni a helyi értékeket és jellegzetességeket. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a 2017 decemberéig elkészülő Településképi Arculati Kézikönyv, majd a 2018-ban elkészítendő régiós kézikönyvek. Bemutatják a település építészeti értékeit, közérthető módon ismertetik azokat a technikákat és eljárásokat, amelyekkel a helyi építészeti karakterhez és az egységes városképhez jobban igazodó, az építtető büszkeségére váló, arányosabb, esztétikusabb épület építhető. Ajánlásaival segít védeni és erősíteni Budakalász építészeti arculatát. Kérdés azonban, hogy egy főépítész útmutatásai nélkül alkalmazva milyen változást hozhat a környezetünk és a hagyományos falukép alakításában. A kézikönyvben található ajánlások célja nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import klónok helyett a település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem valódi szabadság megismertetése. Kerekasztal beszélgetés: Turi Attila Ybl-díjas építész Budakalász főépítészeként szinte elsőként készíttette el a később kiváló minősítést elnyerő kézikönyvet. A vetítéssel kísért kerekasztal beszélgetés során annak a településre gyakorolt lehetséges hatásairól, a régiós kézikönyvek értelméről és fontosságáról feszegetjük. Dénes Eszter és Dénes György Pro Architectura-díjas építészek, Kassai-Szoó Dominika építész és Lukács Péter építész festőművész valamint Kedves Zsófia kert-és tájépítész által alkotott csapat eddig több, mint tíz, a legkülönbözőbb léptékű település kézikönyvét készítette el. Tapasztalataikról, a népi építészeti emlékek megőrzésére és méltó felújítására való várt hatásáról Dénes Eszter tart vetített előadást a beszélgetés során. 4. Dr. Nagy Dénes: A két Kós Károly és a nép(i)építészet Lechner Ödön 1906-ban egy hosszabb tanulmányt írt a következő címmel: „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz”. Lechner követői pedig szorgalmasan építettek az egész Kárpát-medencében: Budapesttől Marosvásárhelyig, Debrecentől Szabadkáig. A fiatal Kós Károly négy év múlva a Magyar Iparművészet című folyóiratban „válaszolt” Lechnernek és egyúttal kitért a főműveire is: „Mindenik egy zseniális művészléleknek csudálatos alkotása. De egyúttal óriási tévedése is.” Lechner ugyanis abból indult ki, hogy csak ornamentikánk van, indus elemek, barokk vonalak és magyar ornamentika felhasználásával teremtett egy saját stílust, amit aztán sokan „magyar stílusnak” neveztek, hangsúlyozta Kós Károly. De más forrásunk is lenne, mint az ornamentika: „…népünk tartotta, őrizte meg azokat az alapokat, melyekre építeni lehessen”. S épült a Varjúvár, eredetileg csak nyaralónak, majd hamarosan a Wekerle telep Budapesten és a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön. Kós Károly utat mutatott, hogy hogyan kell a népi építészetet kutatni, majd erre építve megújítani a modern építészetet. Ennek a lépéseit részletesebben is tárgyalni fogjuk. Dr. Kós Károly, az építész fia, pedig néprajztudósként segítette ezt a munkát azzal, hogy feldolgozta tájegységeként Erdély népi építészetét, illetve a saját szavaival „népi építését”. Talán helyesebb lenne – a népművészet, népköltészet, népzene, néptánc analógiájára – népépítészetet, illetve népépítést mondani. Sajnos a Kós Károlyok nemzetközi szinten alig ismertek. Igaz, segített ezen a Magyarországon élő ausztrál Anthony Gall Kós Károly műhelye /The Workshop of Károly Kós című átfogó kétnyelvű munkája, Haris László kiváló építészeti fényképeivel (Budapest: Mundus Kiadó, 2002), de sajnos egy kis magyar kiadó csak nagyon nehezen tudja a könyveit külföldön terjeszteni. Ráadásul időközben ez a kiadó tönkre is ment. Szerencsére született egy újabb kötet, eredetileg egy kiállítás kapcsán, de ez messze több mint egy kiállítás-katalógus: Beáta Fabó – Anthony Gall Károly Kós, The Early Years, 1907-1914 (Budapest Főváros Levéltára, 2013). Ugyanakkor érdekes, hogy Grigore Ionescu több mint 700-oldolas könyvében, ahol Románia területének építészetét mutatja be, Kós Károly csak két sor erejéig szerepel, ráadásul a névmutató „Karoly”-ként adja meg a vezetéknevét (Arhitectura pe teritoriul României de-a lungul veacurilor, Bucureşti: Editura Academiei, 1982, p. 568, névmutató p. 707). Ezen a szomorú helyzeten történt már valamennyi változás. Ezt fogjuk bejárni Hollandiától Japánig. Ugyanakkor a feladat adott: a jelen és a jövő számára is fontos az, amit nevezhetünk Bartók-Kós modellnek. A tét nem kisebb, mint az emberiség túlélése. 5. Dr. Szilágyi Mária: A bánsági faluképek átalakulása – az illeszkedés fogalma a XX. század elejétől napjainkig Bánság újratelepítéskor, a falvak kimérésénél a Habsburg Birodalomban addig ismeretlen technikát alkalmaztak, amelynek gyökerei azonban már az ókorban, majd a reneszánsz ideje alatt jelentkező ideális városokban keresendők, ez pedig a szabályos faluszerkezet. A szabályos utcák, az egyforma méretű telkek, a parasztházak típustervei biztosították az egységes faluképet a bánáti településeken. Ez a harmónia azonban már a XX. század elején megbomlott, elsősorban a gazdasági különbségek és a szigorú szabályrendszer hiányának hatására. Előadásomban a bánáti hagyományos falu- és utcaképet, és annak átalakulását szeretném bemutatni a XX. elejétől napjainkig. 6. Dobosyné Antal Anna: A Schwäbische Türkei kialakulása és átalakulása A Tolna és Baranya megyékbe letelepített németség ezen a területen tudta megőrizni a régi építési technikákat és itt maradtak fenn egységesen a fachwerk építészet emlékei. Az előadás és a kiállítás ezt az emlékanyagot kívánja bemutatni, és foglalkozik a megőrzési lehetőségekkel, az eredményekkel, valamint napjaink változásaival. A hatásokkal, melyek vagy konzerválják, vagy végleg eltüntetik ezt az egyedülálló építési technikát. 7. L. Balogh Krisztina: A faluképek alakulása a II. világháborút követően. Annak ellenére, hogy a lakóházak a falvakon belül hasonlítottak egymáshoz, mégis a települések tájegységenként eltérő, jellemző karakterekkel bírtak. Mára ez teljesen megszűnt, kevés azon települések száma, melyek valóban őrzik a karakterüket. A falvak elveszítették egyediségüket, arctalanokká váltak: nehéz megmondani egy fotóról, hogy az az északi középhegység vagy a somogyi dombság egy falvában készült. Mi ennek az oka? Előadásomban ezt a folyamatot elemzem, megvizsgálva a II. világháborút követő társadalmi és gazdasági változásokat, melyek ebbe az építészeti nihilizmusba vezették a falut. 7. Navratil Andrea: Kottáról kottára, tégláról téglára….. A népi építészet anyagból gyúrt zene. Tele van tiszta dallamokkal és disszonánsokkal. A népzenének jól elkülöníthető arcai vannak, hasonlóan az építészetéihez. A paraszti építészet és zene átveszi a "magaskultúra" stílusait, azokat átalakítja és lelket önt belé, érthetővé teszi az egyszerű emberek számára is. A népzenének szerkezete van, mint az épületeknek és hiába alakul át folyamatosan, az aranymetszés szabályainak mindörökre megfelel! 8. Márton Ildikó: Homoród mente – genius loci A Székelyföld, és Homoród mente ezen belül, a hagyományok és az elkerülhetetlen megújulási, sokszor nehéz, bár termékeny kettős kényszerében él. Ezért fontos megismerni a elődeink alkotásait és ugyanakkor a jelen és jövő kihívásainak eleget tenni. Az értékes épített környezettel való közelebbi megismerkedés és annak megőrzése is erről szól tulajdonképpen. Sokat tanulhatunk a nép, a népi építészet egyszerű formavilágából, célratörő, lényegi téralkotás módjából. Az értékvédelmi programok ráirányíthatják a figyelmet egy-egy olyan tájegységre, amelynek a felmérése, megértése, megőrzése a jelenben ott élők részéről pillanatnyilag nem lehetséges. A program időszerű, mert még épségben megtalálható, tetten érhető az egykori falu, a falukép, mint szerves egész beazonosíthatóak, a jövőbe menthetőek a rejtőző értékek. A jó példára szükség van. Szervező, alakító szerepe jelentős lehet, annál is inkább, mert a székelyföldi közösségekben még él a közösségi önszerveződés, a belső szabályozás gondolata. 9. Esztány Győző és Bogos Ernő: Csűrök újrahasznosítása és a Falusi ház bővítése A hagyományos falusi mezőgazdaságon alapuló életmód szerves folytonossága megszűnt. A hagyományos állattartás és családi gazdálkodás átalakulóban van, a helyi mesterségbeli tudás, amely ezeket a csűröket létrehozta, eltűnőben van. A falusiak a saját örökségüket, csűrjüket gyakran nem tartják megbecsülendő értéknek. A terveket engedélyező hatóság nincs felkészülve a csűr, mint helyi épített örökség védelmére, és nincsen számára erre megfelelő jogszabály sem. Szeretnénk felhívni a csűrtulajdonosok figyelmét arra, hogy milyen érték van a kertjükben. Mi azokkal a csűrökkel foglalkoztunk, amelyeket gazdasági célra már nem használnak. Bejártuk a településeket, dokumentáltuk, osztályoztuk a csűröket. Felvonultatunk jó példákat, ötleteket kihasználatlan csűrök szakszerű felújításához, átalakításához, újrahasznosításához. Igyekszünk segíteni abban, hogy olyan újat alkossanak, ami a régi jellegzetességeket megtartja. Bogos Ernő és Faragó Melinda által összeállított Falusi ház bővítése útmutató öt tematikus fejezetet tartalmaz. Bemutatja a régiókban fellelhető típusokat, a helyes bővítési irányokat, kitér a változó társadalmi igényekre, ismertetve a régi önfenntartó életmódot, valamint az illeszkedést, illetve az alaptípusok igények szerinti átalakítását az értékes faluképi környezetbe.2018-04-26Miszla Kis utca 1682 pont naponta
2018/76Epiteszasszisztens KftA nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferenc  A nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferencia programja 2018. március 22. csütörtök 8:15 – 8.55 Regisztráció 9:00 A kiállítás megnyitása A kiállítást megnyitja: Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke 9:30 A konferencia megnyitása A konferenciát megnyitja: dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere 9:40 A Meszléry Celesztin-díjak átadása A díjakat átadja: Dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, a Meszléry Celesztin-díj Kuratórium elnöke ifj. Meszléry Celesztin, a Család képviselője Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége 10:00 – 13:20 A konferencia plenáris ülése Levezető elnök: dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége Az elnökség tagjai: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Gyurkovics Zoltán, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke, dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes 10:00 – 10:30 A bekövetkezett CO-mérgezések és kéménytüzek katasztrófavédelmi helyszíni szemléjének statisztikai adatai valamint tapasztalatai Előadó: dr. Bérczi László tű. dandártábornok, BM OKF, országos tűzoltósági főfelügyelő Az előadó a következő kérdésekről beszél: Az OTB CO munkacsoport tevékenysége 2013-ban alakult meg. Fő feladata a lakosságtájékoztatás (információs anyagok, szóróanyagok, kampányfilmek készítése, CO-érzékelők népszerűsítése) Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása 2012-től napjainkig a CO-szivárgás kapcsán a sérültek és a halálos áldozatok számának alakulása. A katasztrófavédelmi szervek CO kárhelyszíni adatgyűjtése. CO szivárgási esetek helyszínek beazonosítása A CO-szivárgás keletkezésének elsődleges helyszíne a fürdőszoba, az események 48%-ában az ott elhelyezett nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezés használata során keletkezett a szén-monoxid. A további esetekben a konyhában (10%), a nappaliban (9%), a szobákban (6%) és a kazánházban 3%-ban keletkezett. A CO események adatgyűjtésével kapcsolatos tapasztalatok 2012 óta a szén-monoxid mérgezéssel kapcsolatos bejelentések száma folyamatos emelkedést mutat (a CO érzékelők számának növekedésével nőtt a bejelentések száma). 2012-től 2017-ig az események színhelyén 17%-ról 67%-ra nőtt a CO érzékelők száma. A CO szivárgások okai A CO káresemények kialakulása: légellátási problémák (ajtó-ablak szigetelések, lezárt szellőzők), elszívó berendezések működése, kis légterű helyiségek, karbantartatlan készülékek, időjárás hatások. Halálesettel járó események kiváltó okai Legtöbb esetben a tüzelőberendezés karbantartásának hiánya és együttes működés az elszívó berendezéssel voltak a kiváltó okok. Ahol CO érzékelő működött, ott haláleset nem történt. Megelőzéssel kapcsolatos feladatok Megelőző kampány elindítása. Szóróanyagok, tájékoztató anyagok, szpotfilm készítése. CO káresemény ismertetése Megtörtént káresemény részletes ismertetése 10:30 – 11:00 A kéményseprés helyzete, jövője Előadó: Kovács Balázs, a FŐKÉTÜSZ Kft. igazgatója Az előadás felvázolja, hogy az elmúlt időszak jogszabályi változásai, milyen következménnyel jártak, járnak a kéményseprő-ipari tevékenység munkaszervezése, létszámgazdálkodása és ellátása terén. A cél egy olyan fejlődési irány bemutatása, amely erősíti a szakmaiságot, a szervezettséget, a biztonságot, a környezetterhelés csökkentését és az energiahatékonyság növelését. Az előadás témavázlata: – Sormunka jelleg háttérbe szorulásának következményei – Új jogszabályok hatása a munkaszervezésre – Létszámgazdálkodási kérdések a megváltozott környezetben – Nyilvántartások kezelésének kérdései – Hatósági átjelentések nehézségei, problémaköre – Új szolgáltatások beépítésének lehetőségei – A lehetséges jövő bemutatása 11:00 – 11:30 Okos fűtés, tisztább levegő Előadó: dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium Magyarországon a levegőbe kerülő legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő légszennyezőanyag a kisméretű részecske. Fő forrása a lakossági fűtés, avar és kerti hulladék égetés és egyéb illegális hulladékégetés. A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontos, hogy a lakosság megismerje a levegőszennyezés kockázatát és azt is, hogy mit tehet annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért indítottuk 2015-ben a „Fűts okosan!” kampányt, amelynek célja, hogy tanácsokkal segítse a lakosságot a szilárd tüzelőanyagok, főképp a fa, környezetet kímélő felhasználására. Felhívja a lakosság figyelmét a helyes fűtési technikákra, valamint a rossz minőségű, vagy tiltott tüzelőanyagok használatából eredő egészségkockázatra és környezeti veszélyre. Szünet 11:50 – 12:20 A kémény és a gyakorló építész Előadó: dr. habil Becker Gábor DLA, egyetemi tanár A (falazott) kémény kb. 25 évvel ezelőttig az építész felelősségi, tervezési körébe tartozott, az épület nélkülözhetetlen és szerves része volt. Szerkezeti kialakítása, megjelenése az építész tervek elengedhetetlen részét képezte, ami értékes, műemlék épületek esetén gyakran komoly feladatok elé állítja a helyreállítások-felújítások tervezőit. Ez fokozatosan átalakult, és mára a helyzet teljesen megváltozott: a kémények megtervezése bonyolultságuk és a tervezési jogosultságok differenciálódása következtében gyakorlatilag „kicsúszott” az építészek kezéből. Ennek megfelelően átalakult az épület megjelenésének meghatározásában betöltött szerepük és az egyetemen történő oktatásuk is. Az előadás ezt a változást és hatásait törekszik bemutatni. 12:20 – 12:50 Magyarország levegőminőségének állapota Előadó: dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. A jó minőségű környezeti levegő az egészséges környezet egyik alapeleme. A nem megfelelő minőségű, szennyezett levegő az emberi egészséget, a növény- és állatvilágot, de akár az épített környezetet is károsíthatja, jelentős költségterhet is jelentve a társadalom egészének. Hazánk levegőtisztaság-védelmi állapota általánosan jónak tekinthető, de egyes légszennyező anyagok esetén (pl. kisméretű szálló por, nitrogén-oxidok) azonban időszakosan és helyenként akár a vonatkozó egészségügyi határértéket is meghaladó levegőterheltség szint alakul ki. Az előadás az elmúlt évtizedet áttekintve részletesen foglalkozik egyes klasszikus légszennyező anyagok koncentrációjának alakulásával és néhány, azt befolyásoló tényezővel. 12:50 – 13:20 A levegőminőség védelmének alapjogi aspektusai Előadó: dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes Ma már nem vitatott, hogy az egészségkárosodások egy része közvetlen és szoros kapcsolatban áll a környezet állapotával, illetve annak romlása e károsodások súlyosbodásához vezethet. A jövő nemzedékek szószólói az Alaptörvény egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jogról szóló cikkeinek érvényesülése, érvényesítése érdekében évek óta kiemelten kezelik a levegő minőségét befolyásoló tényezőket és hatékony fellépést sürgetnek. A jogszabályi védelem változatos, érvényesítésének eszköztára sokszínű, az állam és az önkormányzatok védelmi feladatai sokrétűek, s mindezek együtt egy védelmi rendszert alkotnak. Bár a rendszer változtatható, azonban azt csak az alkotmányos követelményekkel összhangban lehet módosítani. 2018. március 22. csütörtök délután 14:00 – 17:40 A konferencia szakmai ülése Levezető elnök: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége Az elnökség tagjai: Dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. Kovács Balázs igazgató, FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. Nagy András, a MACSOI elnöke, dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke 14:00 – 14:20 Magyarország kisméretű szállópor terhelése, főbb befolyásoló tényezők Előadó: Riesz Lóránt igazgató, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság A szilárd szennyező anyagok egy része ülepedő por, a másik része a szálló por (PM), ami mérettartományából és egyéb tulajdonságaiból adódóan jelentős egészségügyi kockázattal bír. A légszennyezés – krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását előidézve – mára az egyik vezető halálozási okká vált globálisan és Magyarországon is. Fő forrása a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakossági tüzelés, utóbbi hazánkban, a téli időszakban a kibocsátás közel kétharmadáért felelős. Az előadás a hazai PM terheltség és a terhelés okainak részletes megismerésén túl foglalkozik a jelenlegi és a jövőben várható kormányzati intézkedésekkel is. 14:20 – 14:40 Megvalósulás előtt a faapríték tüzelésű fűtőmű Kecskeméten Előadó: Pék Gáspár főmérnök, Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. Dr. Bárány Gábor osztályvezető, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP-5.3.2-17) támogatási keretén belül a „Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” tárgyú pályázati felhívásra beadott pályázata támogatási döntés szerint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Faapríték tüzelésű fűtőmű létesülhet a Hőszolgáltató területén 15+5 MW teljesítményű kazánok telepítésével. Az előadók a következő kérdéseket érintik: – A TERMOSTAR hőtermelési energiamix elképzelése és a tartamdiagramja gázmotorokkal, megújuló alapú faapríték tüzeléssel és csúcsüzemű kondenzációs kazánokkal. – A faapríték hatékony erdőgazdálkodásból, másra gazdaságosan nem hasznosítható másodlagos alapanyagból és faipari melléktermékből származik. – A KEFAG felelős erdőgazdálkodásból származó újszerű megoldás keresése energetikai hasznosításra. – Az apríték beszállítás, tárolása, beadagolása. – A kazánok tüzeléstechnológiája, salak és égéstermék kezelés, kibocsátások, környezetvédelem. – Füstgázelvezetés, kémény kialakítási tervezet. – A fűtőmű hőtermelési rendszerbe illesztése, működése. – A munkálatok ütemezése, közbeszerzéstől a beüzemelésig. 14:40 – 15:00 A háztartási és nagyüzemi szilárdtüzelés üzemeltetési problémái és károsanyag-kibocsátásának összehasonlítása Előadó: Stieber József, ügyvezető, Stieber Környezetvédelmi Kft. A megújuló energiahordozók (így a biomassza és a fatüzelés) ismét virágkorukat élik, úgy a lakosság körében, mint a nagyüzemi felhasználásban. Utóbbinál a hatékonyság szigorúan megtervezett és folyamatosan ellenőrzött technológia eredménye, amely együtt jár a környezetvédelmi kibocsátás rendszeres ellenőrzésével, nem ritkán beépített műszerezés által történő adatrögzítéssel. Az ilyen üzemek folyamatosan reflektorfényben vannak, megépítésük és üzemeltetésük ellen komoly lakossági és civil tiltakozás tapasztalható. A lakossági fatüzelés ezzel szemben teljesen kontrollálatlanul, szakmai tapasztalatok hiányában, nem ritkán hulladékégetéssel, lignit vagy gyenge minőségű szénnel párosulva történik. Gyakori végkifejlet a kéménytűz, amely egy időre véget vet az ámokfutásnak. A lakossági szilárd-tüzelés ma a legnagyobb légszennyezést okozó, a legtöbb légúti betegséghez közvetlenül hozzájáruló, ellenőrizetlen, megtűrt, gyakran hibásan támogatott irányvonal, amely csak szemlélet-formálással, szigorított ellenőrzésekkel és korszerűbb tüzelőberendezésekkel javítható, ennek hiányában végzetes irányba fordultunk. Lehet-e változást elérni a lakosság körében? Megér-e ennyit az egészségünk? 15:00 – 15:20 A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének bemutatása Előadó: Tóth László tű. ezredes, BM OKF-GEK kéményseprő-ipari igazgatóhelyettes A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének bemutatása: – 2016. július 1-től az ellátási terület változásai. – A tevékenység ellátásának feltételei munkaeszközök, műszerek, gépjárművek, munkaruházat. – Munkaerő – létszámtervezés – képzés. – Elhelyezés – mesterkörzetek. – A munkatervezés változásai a jogszabályi környezetnek megfelelően 2016-2017 és 2018 (norma, igénylés, adatbázis). – Az ügyfélszolgálat működése. 15:20 – 15:40 A támogatók előadásai Kompozitor Műanyagipari Fejlesztő Kft. A FuranFlex sikere a világban Előadók: Szépvölgyi Zsolt – kereskedelmi igazgató és Szücs Balázs – fejlesztőmérnök Tiszta Kémény Kft. Szünet 16:00 – 16:20 A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozás gyakorlatának ütközései Előadó: Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozások sajátos területe a gázfogyasztó készülékek légellátásának és égéstermék-elvezetésének szabályozása. Az előadás mintegy 50 évre visszamenőlegesen elemzi az érintett szabályozások változásainak alakulását, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozással járó szabályozások okozta változásokra. Az elemzés rávilágít a gázkészülék irányelv (GAD) és az építési termék rendelet (CPR) hazai jogrendbe történő átültetését követően kialakult szakterületi szabályozások eltérő értelmezéseire, bizonyos esetekben fordítási hiányosságokra visszavezethető okaira, és az érintett szabályozások konszenzussal történő egyértelművé tételének szükségességére. 16:20 – 16:40 A szilárd tüzelőanyaggal működő tűzterek fejlődése Előadó: Nagy András, a MACSOI elnöke A cserépkályhák 1-3 helyiség fűtését tudják megoldani, ezért egy átlagos családi házban naponta 2-3 helyen kell tüzelni. Bebizonyosodott, hogy a gáz- és szénfűtésű családi ház vagy lakás fűtése esetén az ökológiai lábnyom igen nagy. Maradt a fatüzelés, mint öko-bio megújuló energiaforrás. Itt viszont a szállópor (PM 10, PM 2,5) jelent meg, mint ellenség. Tudjuk, hogy minden a tűztérben dől el, ezért a fejlesztések súlypontja is ide helyeződött. Megjelent a bio tűztér és az öko tűztér, amelyek már a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A „közel nulla” energiaigényű és a passzív házak fűtését már egy jól elhelyezett, nagy tömegű, öko tűzteres kályhával is meg lehet oldani. 16:40 – 17:00 A környezetbarát tűztér bemutatása Előadó: Sápy László, a MACSOI alelnöke A fatüzelés jelentős hányada (80%) a fagáz égetése, ami akkor lehet tökéletes, ha az oxigén és az éghető gáz jól keveredik és elég magas a tűztér hőmérséklete. Az Osztrák Kályha Szövetség több mint tíz éves fejlesztés után tökéletesítette azt a tűzteret, amely tervezett méretezéssel építve Öko-címkére jogosult. Mindez hazai anyagokkal is megépíthető. Kibocsátása a 2022-től életbe lépő EU rendelet előírásainak megfelel. A tervezés az égéskör (kémény áramkör) mindhárom elemét, mint az égéslevegő, a tüzelőberendezés és a kémény, együttesen veszi figyelembe. Az öko tűztér fontos elemei: a duplaüveges ajtó, a szigetelt tűztér és az irányítottan osztott, többszintű, előmelegített égéslevegő. Így lehet a cserépkályha szolgáltató-független, megbízható, sugárzó és környezetbarát hőforrás. 17:00 – 17:20 A környezetbarátság kényszere, lehetősége és feltételei Előadó: Henszelmann Imre, a MACSOI titkára Helyszínen épített, háztartási tüzelőberendezéseknél a tartamos erdőgazdálkodásból származó tűzifával, mint megújuló energiaforrással számolnunk kell a jövőben is. Ezeknél a fűtőberendezéseknél is jogos gazdasági és környezetvédelmi elvárás a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátási szint biztosítása. Az elmúlt másfél évtized technikai fejlesztése, a számítógépes rendszertervezés alkalmazásával biztosítani tudja a környezet-megóvás lehetőségét. A környezetbarát működés tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és karbantartási feltételeit ismerteti az előadás. A környezetbarát üzemmód megvalósíthatóságához szükséges az időben megismerhető jogszabályi környezet és a céltámogatás is. 17:20 – 17:40 Erdélyi építészkorzó: Nagyszeben, Medgyes, Kolozsvár – in memoriam Csontos János Előadó: dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke Meghívás az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitójára 18:00 Az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitása 20:00 Fogadás a konferencia részvevőinek. Részvétel meghívóval ----------------------------- --------------------------- 2018. március 23. péntek A tüzelőberendezések tervezett működésének feltételei a kéményáramkörben A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése Levezető elnök: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tagja Az elnökség tagjai: Barta Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Katkics Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnöke 9:00 – 9:30 A fatüzelésű kazánokra vonatkozó előírások szigorodása, ennek várható hatásai Előadó: Christian Rubin ügyvezető igazgató, Viessmann Holzheiztechnik GmbH – Wolfurt / Ausztria (német nyelű előadás tolmácsolással) Az Európai Unió irányelvei értelmében szigorodtak a fatüzelésű fűtőberendezésekre vonatkozó követelmények. 2020-tól további szigorítások lépnek hatályba. Az előadásban áttekintjük a követelményrendszert. A fokozott elvárások a berendezések továbbfejlesztését teszik szükségessé. Bemutatunk a gyártók által alkalmazott néhány műszaki megoldást. Az előírások változása előre láthatóan befolyásolni fogja a fűtőberendezések európai piacát is. A várható trendek ismertetése. 9:30 – 10:00 Korszerű égéstermék-elvezető berendezések, ezek forgalomba hozatalának, tervezésének és beépítésének szabályai Előadó: Haszmann Iván szakmai tanácsadó, kiemelt mérnök, ÉMI Nonprofit Kft. Az előadás célja: rövid, átfogó ismeretet adni az építési termékek, berendezések forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésének rendeleti hátteréről, a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának szabályáról és a nyilatkozat tartalmi követelményeiről. Felhívni a figyelmet a vonatkozó rendeletek figyelmen kívül hagyásából származó problémákra, és a helytelenül megválasztott termékek beépítéséből bekövetkező káreseményekre (szakértői tapasztalatok ismertetése). Az előadás fő fejezetei: – Az építési termékek forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésnek feltételeit szabályozó rendeletek – Az építési termékek megfelelőség-igazolási eljárása – Szakértői tapasztalatok 10:00 – 10:30 Aktuális kéményseprő ipari feladatok, gyakorlat és tapasztalatok Előadó: Kocsis Krisztián, FŐKÉTÜSZ Kft. Az előadás célja, hogy bemutassa a kéményseprő-ipari szolgáltatásban megjelenő – legfontosabbnak ítélt – műszaki változásokat. A változások hatását a kéményseprő ipari tevékenység során alkalmazandó technológiákra, valamint felvázolja a jelenlegi állapotok miatt felmerülő kockázatokat. Az előadás témavázlata: – Új jogszabályok, új rendező elvekkel, új szemlélettel, változatlan szakmai (műszaki) megítéléssel. – Kéményseprő ipar szereplői, differenciált szolgáltatás. – Új műszaki fogalom meghatározások a kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatban. – Műszaki biztonsági jellemzők összességének figyelembevétele a kéményáramkörben. – Kémény helyzetkép, meglévő állapotok. – A kritikus kéménytípusok, műszaki-jogi problémakörök. – A szakmai prioritások változása. Szünet 10:50 – 11:20 A kéményáramkör működését meghatározó tényezők tüzelőberendezések esetében. Az égési levegő biztosítása Előadók: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, BME ÉPGET és Király Tamás cégvezető, Aereco Légtechnika Kft. Az előadás célja kéményáramkör működését meghatározó tényezők összefoglalása a nyitott égésterű és a ma érvényes rendeleteknek megfelelő, zárt égésterű gáz- és szilárdtüzelésű berendezések esetében. A kéményáramkör működését létrehozó hatásos nyomás kialakulása hagyományos nyitott égésterű és korszerű, zárt égésterű tüzelőberendezésekben. A nyomás elhasználása az égéshez szükséges levegő bevezetésére, az áramlási ellenállások fedezésére. A levegő bevezetés eszközei és megoldásai. A kitorkollás helyzetének hatása a nyomásfeltételek teljesülésére. A kitorkollás helyzetére vonatkozó előírások, megállapítások. A nyomásfeltételek nem teljesüléséből eredő működési és életvédelmi problémák bemutatása, ezzel kapcsolatos szakértői tapasztalatok segítségével. 11:20 – 11:50 A gyűjtőkémények üzemeltetésének, biztonságának aktuális kérdései Előadó: Keszthelyi István ügyvezető, CKP-Mérnök Kft. Hazánkban a gyűjtőkéményeknek három változata működik nagy számban: GNHG, GZHG és GZTG gyűjtőkémények Mindhárom kihívásokat állít elénk: A régi, elavult GNHG rendszerek tervszerűen kiváltandók, amelyre az érintett lakosságot (anyagilag is) fel kell készíteni. A mai eljárásrend ennek nem felel meg, így a biztonság zászlaja alatt jelentős károkat okozunk. Egy helyes minősítési rendszerrel jó végeredményt érhetnénk el. A GZHG rendszereknél a készülékcserék okoznak jelentősebb gondot. Vannak megfelelő műszaki megoldások, ezek alkalmazásához azonban egyeztetésekre van szükség. A GZTG rendszereknél a kondenzációs technika széles szabályozási tartománya miatt a nyomásviszonyok nagyon különbözőek az egyes üzemállapotokban. A készülékgyártók elébe mennek a kihívásnak, de addig a szakmai alkotóké a felelősség. 11:50 – 12:20 Kéményproblémák és az életveszély elhárítása a kéményépítők (javítók) szemével Előadó: Bodnár Lajos, a Magyar Kéménykivitelezők Egyesületének elnökhelyettese A 2017-ben megalakult a Magyar Kéménykivitelezők Egyesület (MKKE) rövid bemutatkozása és céljai ismertetése. A pár éve elindult OKJ-s égéstermék-elvezető berendezés szerelő képzés bemutatása és ismertségének növelése, valamint e képzettség elismertetése a jogalkotókkal és a társzervezetekkel. A kéményseprő jogszabályi változások negatív hatásainak bemutatása a meglévő égéstermék elvezetőkre, kéményekre a kivitelezők tapasztalati alapján. A kivitelezők együttműködési javaslatai a társzervezetekkel és a jogalkotókkal a kémények és égéstermék elvezetők építésével, javításával, engedélyeztetésével kapcsolatban. Szünet 12:40 – 13:10 A tüzelőberendezések hatása a környezetre, tervezési, üzemeltetési kérdések Előadó: Sümeghy Árpád műszaki igazgató, Energotrade Kft., Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tag Az előadás bemutatja az égésterméknek a környezeti levegőbe kilépésekor a környezeti levegő minőségére gyakorolt hatását. Ismerteti az alapvető, a környezeti levegő minőségére vonatkozó egyéni jog szempontjából meghatározó és általános alanyi alapjogokat. Fontos, hogy az előadás nem az egyes vonatkozó jogszabályok értelmezését, hanem az azokban megfogalmazott elvárások teljesítésének lehetőségét ismerteti. Az előadás a lehetőségek bemutatásával segíti a gépész tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető és az üzemeltető munkáját. Ismertetjük a figyelembe veendő tervezési, kibocsátási, telepítési környezetvédelmi előírásokat és az azok betartására vonatkozó vizsgálat teljesítésére vonatkozó elvárást. 13:10 – 13:40 Az építőipari folyamat problémakörei a szerződéskötéstől az átadás-átvételig a TSZSZ eljárások tapasztalatai alapján Előadó: Csermely Gábor vezető-helyettes, Teljesítésigazolási Szakértő Szerv Az előadás keretében a TSZSZ rövid bemutatása mellett, a jellemző hibák elkerülésének módjaira hívjuk fel az építőipari vállalkozók figyelmét. Rövid ismertető: www.mkik.hu A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) a 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó. A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás. Zárszó Ebéd a konferencia résztvevőinek A konferencia már beérkezett ajánlásainak bemutatása, a helyszínen beérkező javaslatok kezelése, az elektronikus szavazás lehetőségének ismertetése.2018-03-23, 2018-03-22, Kecskemét3 pont (2p az első nap, 1p a második nap)
2018/75Építész Továbbképző Nonprofit Kft.PORTÁK KÖZÖTT: A fal adja a másikat... – avagy a pesti épületdís  PORTÁK KÖZÖTT: A fal adja a másikat... – avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve Aki emelt fővel közlekedik Pest utcáin, az lépten-nyomon atlaszok és kariatidák tüzes pillantásai kereszttüzébe kerül, pufók angyalkák viszonozzák a mosolyát, vagy éppen régi római istenek előtt hajthatja meg a fejét. A házak falait a megszokott szemmagasság felett virágok indái, magyar népi motívumok, vad- és háziállatok, arcképek népesítik be – természetesen élettelen kőből megformálva. Ezek a díszítőelemek azonban nem csupán a szem gyönyörködtetésére készültek. Legtöbbjüknek bújtatott üzenete van. Megfejtve a titkos kódot fény derülhet a ház építtetőjének személyére, foglalkozására, érdeklődésére, családi állapotára, és nem utolsósorban a kor szellemére. Kétórás sétánkon a művészettörténetet hívjuk segítségül, hogy a homlokzatok, lépcsőházak, kapuzatok díszei tartalommal töltődjenek meg, s rajtuk keresztül megismerhessük a ma is álló épületek már rég nem élő lakóit, az elmúlt korok ízlését és világszemléletét. Túránk végére minden résztvevő egy olyan nyelvtudás birtokában lesz, melyet a városban bárhol használva vallomásra késztetheti a némának látszó épületeket. Annyit kérünk csupán, hogy fel a fejjel! A séta tematikája, célja: A sétán résztvevők a 19. század végi – 20. század eleji pesti városépítészetről, Budapest városfejlődéséről, a tárgyalt korszak főbb építészeti stílusairól, azoknak stílusjegyeiről, jellegzetességeiről hallhatnak – a túra állomásainak bemutatásán keresztül. Az egyes épületek kapcsán meghatározásra kerül a különböző bérháztípusok fogalma, a neostílusok alkalmazásának kérdése, különös tekintettel a neoreneszánsz és a neobarokk építészeti megoldásokra. A szecesszió hazai megjelenésére is látunk példákat. A séta fókuszában az épületek homlokzati díszítései állnak, melyeket kis távcsöveken keresztül (a túrán rendelkezésre állnak, de lehet hozni is) lehet jobban szemügyre venni, s amelyek nem ritkán tartalommal bírnak – elsősorban az építész, építtető vagy a funkció vonatkozásában. A mai pesti városkép kialakulásának története – ezen belül is elsősorban a nagykörút és környéke – azért is fontos és érdekes, a mai ember számára is kikerülhetetlen téma, mert segít megérteni a Budapest városszerkezetéből adódó építészeti, társadalmi, művészeti, környezeti tényeket, lehetőségeket és problémákat. Célunk – az ismeretátadáson és a kikapcsolódáson túl –, hogy személyes kötődések alakuljanak ki helyszínekkel, épületekkel, terekkel, mely a későbbiekben – akár magánemberek, tervezők, urbanisták számára – segítheti a városi létforma újraértékelését, a mindennapi nehézségek megoldását.2018-03-11, 2018-03-25, 2018-04-29, 2018-05-13Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33., Budapes  Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33., Budapest 1091 Budapest IX. kerület,, Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33., Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33.1 pont
2018/74Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Porták között: Vendégségben egy igazi mágnásnál A sétán részt  Porták között: Vendégségben egy igazi mágnásnál A sétán résztvevők a 19. század végi pesti városépítészetről, a Józsefváros fejlődéséről, a tárgyalt korszak egyik meghatározó építészeti stílusáról, a neoreneszánszról, annak stílusjegyeiről, jellegzetességeiről hallhatnak – a Horánszky utca 16-os számú bérpalota bejárása során. A séta fókuszában Emőkei Emich Gusztáv bérpalotája áll, mely kopottságában és elhanyagolt állapotában is őrzi hajdani pompáját. A megmaradt építészeti részletek, a nemes anyagok használata az épületben, a ház alaprajza, tömege, ma is megmutatkozó funkciói mind-mind arról árulkodnak, hogy építése évében (1896.) a Mágnásfertály egyik legelőkelőbb bérpalotája lehetett a ház. Sétánkon az eredeti alaprajzok segítségével képzeletben is a valóságban is bejárjuk a ház minden szegletét – a mosókonyhától a szárítópadláson át a cselédszobáig –, miközben a valamikori lakók életviteléről, szokásairól hallunk érdekes történeteket. Az épület egyes részeit vizsgálva bepillantást nyerünk a régen volt kettős világba: ahol az úr és a cseléd csak ritkán érintkezett – annak ellenére, hogy közös bejáraton lépett be a házba, ahol élt. Az épület – sajnos – azt is jól mutatja, hogy a történelem és szokások változásával hogyan kellett az eredetileg a használókhoz a legteljesebb mértékig igazodó épületet átalakítani: feldarabolni a régi nagy lakásokat, a kocsiszínt garázzsá változtatni, a szép udvart pedig parkolóként használni.2018-04-08, 2018-05-13, 2018-06-10Budapest V. ker Királyi Pál u.18, Budapest V. ker Királyi Pál u.  Budapest V. ker Királyi Pál u.18, Budapest V. ker Királyi Pál u.18, Budapest V. ker Királyi Pál u.181 pont
2018/73Építéstudományi EgyesületÉPSZ 9. Épületfelújítási és Technológiai Konferencia Épületek  ÉPSZ 9. Épületfelújítási és Technológiai Konferencia Épületek felújításának szervezési és kivitelezési problémái Különleges betonok felhasználása épületek felújításánál Fagyapot burkolat alkalmazása az építs felújítási munkáknál Kryton alkalmazása az épületek felújításánál Homlokzati hőszigetelő burkolati rendszerek rögzítéstechnikai problémái és a hőszigetelő burkolatok kivitelezési nehézségei Homlokzati hőszigetelő burkolati rendszerek ismertetése és alkalmazása energia megtakarítás célú épület felújításoknál Panelházak hőszigetelésénél a kéregpanel burkolat megerősítéséi projekt alkalmazása Épület felújítások finanszírozási kérdései Épületek felújítási kivitelezési munkáinál felmerülő építésbiológiai kockázatok2018-03-23Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3. II. em. 11.1 pont
2018/72Artifex Kiadó Kft.Építésügyi engedélyezés és településrendezés 2018. Településren  Építésügyi engedélyezés és településrendezés 2018. Településrendezéshez kapcsolódó kártalanítási szabályok. Hatósági jogok, kötelezettségek az Ákr. és a Kp. rendelkezései alapján TERVEZETT PROGRAM: 14.00-14.45 Településrendezéshez kapcsolódó kártalanítási szabályok – [előadó felkérés alatt] A hatályos jogszabályi előírások alapján az önkormányzat úgy tervezhet útépítést más ingatlanára, hogy annak megvalósítására nem határoz meg határidőt, ezzel a tulajdonosok hosszú időn keresztül bizonytalan állapotban vannak tartva. A településrendezési eszközök módosítása is az érintett ingatlanok értékcsökkenésével járhat, amely szintén sérti a tulajdonhoz való jogot. Az előadás a településrendezési eszközök alkalmazásához kapcsolódó kártalanítási szabályokat, illetve az önkormányzatok jogalkotási tevékenységének korlátait foglalja össze. Konkrét esetek bemutatásával megismerhető, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat alapján mikor jár és mikor nem jár kártalanítás az ingatlanok tulajdonosainak, haszonélvezőinek. 14.45-15.30 Építésügyi engedélyezési eljárás lépésről-lépésre az Ákr. alapján – Baksa Lajos településmérnök, vezető-tanácsos, építésügyi hatósági irodavezető A Ket. előírásai helyett 2018. január 1. napjától az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) szabályai vették át. Az Ákr. mellett az Építési törvény és az Eljárási kódex is jelentős változásokon esett át, ezért a tervezők mellett a hatósági ügyintézőknek is újra kell tanulniuk az eljárási szabályokat, mert a korábbi rutin alapján a tervezők már nem adhatnak be, illetve a hatóságok nem bírálhatnak el engedély iránti kérelmet. Az előadás egy konkrét engedélyezési eljárás lépésein keresztül mutatja be, hogy a 2018. január 1. napjától hatályos jogszabályok az eljárás egyes szakaszaiban milyen változásokat okoztak, kiemelve, hogy a gyakorlati alkalmazás során felmerülő kérdésekre milyen válaszokat lehet adni. 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.45 Az adóhatóság és az építésügy – Dr. Dombi Gergely, NAV Felszámolási és Végrehajtási Főosztály, főosztályvezető Az építésügyi, építésfelügyeleti és településkép-védelmi eljárásokba 2018. január 1. napjától az adóhatóság végzi a végrehajtási feladatokat, de vannak olyan követelések, amelyeket változatlanul az önkormányzatok adóhatóságai hajthatnak be. Az előadás bemutatja, hogy az eljáró hatóságok a végrehajtások áttétele során milyen gyakori hibákat követnek el, és hogyan lehet az áttételeket a leggördülékenyebben lefolytatni. Az előadás kitér arra is, hogy NAV végrehajtása során milyen feladatai vannak a végleges döntést hozó hatóságoknak és a végrehajtással érintett ingatlanok tulajdonosainak. Érdemes megismerni azt is, hogy a bontásokat, átalakítások milyen cégek végezhetik. 16:45 – 17:30 Tervezők új jogosultságai, hatóságok új kötelezettségei: új közigazgatási peres eljárások – Dr. Naszladi Georgina, Kúria főtanácsadó A közigazgatási perek eljárási szabályait 2018. január 1-jével új jogszabály, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) határozza meg. Az építésügyet nem csak a korábbi eljárási szabályok módosítása érinti. Lényeges, hogy a véglegessé vált döntések megtámadása mellett már számtalan más keresetet is be lehet nyújtani az eljáró hatóságokkal szemben, amelyeket jó, ha a tervezők, építtetők ismernek, illetve amelyekre a hatóságoknak fel kell készülniük. Az előadás konkrét építésügyi ügyeken keresztül mutatja be, hogy mikor nyújtható be például a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása iránti kereset, illetve mire szolgál a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés iránti kereset. 17.30-18.30 Szakmai konzultáció – a rendezvény előadóinak részvételével2018-04-10Budapest VI. kerület 1068 Budapest, Benczúr utca 35.1,5 pont
2018/71Magyar Téglás Szövetség„Komplex kihívások – minőség és sokoldalúság égetett kerámia épí  „Komplex kihívások – minőség és sokoldalúság égetett kerámia építőanyagokkal” Konferenciánkat azzal a céllal rendezzük meg, hogy az építész-, építőmérnök, gépészmérnök és akár kivitelező közönség széles körben, neves szakértőktől ismerhesse meg az épületek építése, illetve átalakítása és bővítése szabályozásának változásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, valamint az égetett kerámia építőanyagok felhasználásának rendkívül komplex témáját. E célrendszerből kiindulva konferenciánk számos aktuális témát foglal magában: az épületenergetikai jogszabályok, illetve a településkép védelmének (az ún. egyszerű bejelentéshez is kapcsolódó) hatályos szabályainak, valamint azok változásainak ismertetésétől az égetett kerámia építőanyagok legkülönbözőbb szempontokat komplexen teljesítő alkalmazásának – az egyes szerkezeteken túlmenően a közelmúltban megvalósult épületeken történő – bemutatásáig jut el, majd kitér néhány, kifejezetten a kivitelezéshez kapcsolódó probléma és jó gyakorlat ismertetésére is. Program: 9,30-9,40 (10 perc) Megnyitó Kató Aladár elnök, Magyar Téglás Szövetség 9,40-10,20 (40 perc) Közel nulla energiaigényű épületek követelményei: amitől tartani kell, és amitől nem... Medgyasszay Péter PhD ügyvezető, Belső Udvar Építész, Kutató és Szakértő Iroda Tartalom: 1) A közel nulla energiaigényű épületek 6 szintű követelményének áttekintése. 2) A szakma részéről felmerülő, legtöbbször tapasztalt kételyek megtárgyalása: a) mikortól kell a követelményeket betartani, b) szigorodik-e a fajlagos hőveszteség tényező követelménye? Ha igen, ez milyen hatással van a szerkezetek tervezésére? c) kell-e megújuló energiaforrást alkalmazni az épületekben? d) többe kerül-e a közel nullás épületek megvalósítása? Ha igen, mennyivel? e) kell-e a követelményt alkalmazni meglévő épületek esetén? f) lehet-e a követelményt alkalmazni meglévő épületek esetén? 10,20-11,00 (40 perc) A településkép védelmének hatályos szabályai Dr. Fellegi Nándor ügyvédjelölt, Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda Tartalom: Az Építési törvény 2016. január 1-i módosításának legnagyobb változását a lakóépületekkel kapcsolatos egyszerű bejelentés jelentette. A 2016. július 23-án hatályba lépett – és azóta többször módosított – Településkép-védelmi törvény indokolásában rögzítette, hogy a jogalkotó a településkép védelmét új alapokra kívánta helyezni, valamint, hogy a jogszabály célja – többek között – a családok építési szándékának elősegítése, illetve a lakóépületek építési folyamatának gyors és egyszerűbb megvalósítása. Az előadás célja bemutatni a településkép-védelem jelenlegi rendszerének jogi hátterét, valamint az egyszerű bejelentés folyamatát, és az ahhoz kapcsolódó településkép-védelmi kérdéseket. 11,00-11,20 (20 perc) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 11,20-12,00 (40 perc) Nemesen egyszerű: miért kerámia? Vidóczi Árpád műszaki vevőszolgálat vezető, Wienerberger Zrt. Tartalom: Az égetett kerámia építőanyagok széleskörű alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a magasépítésben. Különböző épületszerkezeteken keresztül kerül bemutatásra, hogy az égetett kerámia népszerűségét az egyszerű csomóponti kialakításoknak, az egyszerű tartószerkezeti tervezésnek, látszó elemek esetén a – színtartósságot garantáló – több száz éves gyártási eljárásnak, a tűzbiztos szerkezeteket eredményező egyszerű, logikus módszereknek, továbbá (az építőipar egészére jellemző) széleskörű tapasztalatnak köszönheti. Segédletek használatának bemutatása, amelyek lehetővé teszik a tűzbiztos szerkezetek teljesítményének jogszabályoknak megfelelő igazolását és az Eurocode szerinti tartószerkezeti méretezést. 12,00-12,30 (30 perc) A tető a kiegészítőkkel lesz tökéletes Galovszky Ferenc alkalmazástechnikai vezető, Creaton South-East Europe Kft. Tartalom: Az előadás során a kerámia kiegészítőkkel kapcsolatos következő témák kerülnek bemutatásra: A kerámia kiegészítőknek a műanyag kiegészítők világából kiemelkedő minősége. Egyszerű és praktikus alkalmazása a tetőfedések elkészítésénél. Az esztétikai megjelenése mellett kiforrott, magas technikai színvonala. Hogyan teszik jobbá tetőket a rendszer-kiegészítők. 12,30-12,50 (20 perc) SZÜNET, KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 12,50-13,20 (30 perc) Miért építsünk dupla téglafallal? Megvalósult épületek bemutatása. Horváth András műszaki szaktanácsadó, Wienerberger Zrt. és Vassné Volf Klaudia építész, városfejlesztési referens, Paks város önkormányzata Tartalom: Az előadás két példát mutat be a ritkaságnak számító dupla külső falszerkezetekkel készült energetikailag hatékony téglaépületekre. Az Ausztriában épült, 2226 elnevezésű, többfunkciós épület külső és belső tereinek elemzésével és szerkesztési elveinek vizsgálatával kaphatunk bepillantást az ezen épülettípusok mögött rejlő gondolatiságba. A szerkezeti elemek bemutatásával végső konklúzió vonható le arra, hogy a részletekbe menő tervezés mellett a legpuritánabb megoldások is alkalmasak egy alacsony energiaigényű és fenntartási költségű épület megteremtésére. Bemutatásra kerül egy másik épület, egy hazai építész tervező saját háza is, különleges dupla téglafallal, ahol az alapgondolatok, mint a természetes anyagok használata, a jól megválasztott benapozás, a bekerülési és fenntartási költségek alacsonyan tartása, illetve a részletes tervezés, olyan koncepciót alkotnak, mely egyaránt alkalmazható nagy léptékű és családi ház méretű épületre is. 13,20-14,00 (40 perc) Téglafalazatok és kerámiaköpenyes áthidalók kivitelezési hibái Nagy Tamás műszaki szaktanácsadó, Wienerberger Zrt. Tartalom: Az MSZ EN 1996-1-1 Eurocode 6 Falazott szerkezetek tervezése szabvány alapján a helyes falazatépítés ismertetése. Jó és rossz példákon keresztül a szakszerű megoldások bemutatása. Az előadás főleg a gyakorlati kérdésekre ad választ a helyes falszerkezet kialakításának érdekében. A kerámiaköpenyes áthidalók szakszerű kivitelezésének bemutatása és a leggyakoribb beépítési hibák ismertetése. 14,00-14,30 (30 perc) Konzultáció, a továbbképzési igazolások kiadása Moderátor: Ladányi Ágnes ügyvezető, Magyar Téglás Szövetség2018-04-13Budapest X. kerület Albertirsai út 10.1 pont
2018/70Hajdú-Bihar Megyei Építész KamaraÉpítész Szakmai Nap (2018. március 20.) PROGRAM 8:30 – 8:45  Építész Szakmai Nap (2018. március 20.) PROGRAM 8:30 – 8:45 Érkezés, regisztráció (kávé, ásványvíz) 8:45 – 8:55 Köszöntő – Pecsenye Béla, a HBM Építész Kamara elnöke 8:55 – 9:40 "Új energetikai kihívások az épületek fűtésében és melegvíz-ellátásában. Kondenzációs gázkazán és megújuló energia alkalmazása a jogszabályi előírásokkal összhangban." Előadó: Misinkó Sándor üzletágvezető - HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt 9:40 – 10:40 „A tartósság tervezhető” Előadó: Molnár Zoltán - építész, tervezői tanácsadó STO Építőanyag Kft 10:40 – 11:10 „A kivitelezés trükkjei” Előadó: Kopunecz Ferenc - műszaki szaktanácsadó STO Építőanyag Kft 11:10 – 12:00 “Energocell – a hőszigetelő üveghab – új építőanyag gyártása és forgalmazása Magyarországon” Előadó: Vékony Zoltán architect manager – Daniella Ipari Park Kft ENERGOCELL Üveghab Üzeme 12:00 – 12:30 Ebédszünet – szendvics bár 12:30 – 13:15 „Bűnmegelőzés az építészetben” Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője 13:15 – 14:00 Zárás A nap végén kérdések megbeszélése2018-03-20Debrecen Sarló utca 3. szám Fszt.1 pont

2714 rekord, 272 oldalon

 |<   <   4  5  6  7  8  9  10  11  12  13   >   >| 


© 2009 - 2018 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft