OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   1  2  3  4  5  6  7  8  9  10   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2018/76Epiteszasszisztens KftA nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferenc  A nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferencia programja 2018. március 22. csütörtök 8:15 – 8.55 Regisztráció 9:00 A kiállítás megnyitása A kiállítást megnyitja: Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke 9:30 A konferencia megnyitása A konferenciát megnyitja: dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere 9:40 A Meszléry Celesztin-díjak átadása A díjakat átadja: Dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, a Meszléry Celesztin-díj Kuratórium elnöke ifj. Meszléry Celesztin, a Család képviselője Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége 10:00 – 13:20 A konferencia plenáris ülése Levezető elnök: dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége Az elnökség tagjai: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Gyurkovics Zoltán, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke, dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes 10:00 – 10:30 A bekövetkezett CO-mérgezések és kéménytüzek katasztrófavédelmi helyszíni szemléjének statisztikai adatai valamint tapasztalatai Előadó: dr. Bérczi László tű. dandártábornok, BM OKF, országos tűzoltósági főfelügyelő Az előadó a következő kérdésekről beszél: Az OTB CO munkacsoport tevékenysége 2013-ban alakult meg. Fő feladata a lakosságtájékoztatás (információs anyagok, szóróanyagok, kampányfilmek készítése, CO-érzékelők népszerűsítése) Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása 2012-től napjainkig a CO-szivárgás kapcsán a sérültek és a halálos áldozatok számának alakulása. A katasztrófavédelmi szervek CO kárhelyszíni adatgyűjtése. CO szivárgási esetek helyszínek beazonosítása A CO-szivárgás keletkezésének elsődleges helyszíne a fürdőszoba, az események 48%-ában az ott elhelyezett nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezés használata során keletkezett a szén-monoxid. A további esetekben a konyhában (10%), a nappaliban (9%), a szobákban (6%) és a kazánházban 3%-ban keletkezett. A CO események adatgyűjtésével kapcsolatos tapasztalatok 2012 óta a szén-monoxid mérgezéssel kapcsolatos bejelentések száma folyamatos emelkedést mutat (a CO érzékelők számának növekedésével nőtt a bejelentések száma). 2012-től 2017-ig az események színhelyén 17%-ról 67%-ra nőtt a CO érzékelők száma. A CO szivárgások okai A CO káresemények kialakulása: légellátási problémák (ajtó-ablak szigetelések, lezárt szellőzők), elszívó berendezések működése, kis légterű helyiségek, karbantartatlan készülékek, időjárás hatások. Halálesettel járó események kiváltó okai Legtöbb esetben a tüzelőberendezés karbantartásának hiánya és együttes működés az elszívó berendezéssel voltak a kiváltó okok. Ahol CO érzékelő működött, ott haláleset nem történt. Megelőzéssel kapcsolatos feladatok Megelőző kampány elindítása. Szóróanyagok, tájékoztató anyagok, szpotfilm készítése. CO káresemény ismertetése Megtörtént káresemény részletes ismertetése 10:30 – 11:00 A kéményseprés helyzete, jövője Előadó: Kovács Balázs, a FŐKÉTÜSZ Kft. igazgatója Az előadás felvázolja, hogy az elmúlt időszak jogszabályi változásai, milyen következménnyel jártak, járnak a kéményseprő-ipari tevékenység munkaszervezése, létszámgazdálkodása és ellátása terén. A cél egy olyan fejlődési irány bemutatása, amely erősíti a szakmaiságot, a szervezettséget, a biztonságot, a környezetterhelés csökkentését és az energiahatékonyság növelését. Az előadás témavázlata: – Sormunka jelleg háttérbe szorulásának következményei – Új jogszabályok hatása a munkaszervezésre – Létszámgazdálkodási kérdések a megváltozott környezetben – Nyilvántartások kezelésének kérdései – Hatósági átjelentések nehézségei, problémaköre – Új szolgáltatások beépítésének lehetőségei – A lehetséges jövő bemutatása 11:00 – 11:30 Okos fűtés, tisztább levegő Előadó: dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium Magyarországon a levegőbe kerülő legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő légszennyezőanyag a kisméretű részecske. Fő forrása a lakossági fűtés, avar és kerti hulladék égetés és egyéb illegális hulladékégetés. A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontos, hogy a lakosság megismerje a levegőszennyezés kockázatát és azt is, hogy mit tehet annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért indítottuk 2015-ben a „Fűts okosan!” kampányt, amelynek célja, hogy tanácsokkal segítse a lakosságot a szilárd tüzelőanyagok, főképp a fa, környezetet kímélő felhasználására. Felhívja a lakosság figyelmét a helyes fűtési technikákra, valamint a rossz minőségű, vagy tiltott tüzelőanyagok használatából eredő egészségkockázatra és környezeti veszélyre. Szünet 11:50 – 12:20 A kémény és a gyakorló építész Előadó: dr. habil Becker Gábor DLA, egyetemi tanár A (falazott) kémény kb. 25 évvel ezelőttig az építész felelősségi, tervezési körébe tartozott, az épület nélkülözhetetlen és szerves része volt. Szerkezeti kialakítása, megjelenése az építész tervek elengedhetetlen részét képezte, ami értékes, műemlék épületek esetén gyakran komoly feladatok elé állítja a helyreállítások-felújítások tervezőit. Ez fokozatosan átalakult, és mára a helyzet teljesen megváltozott: a kémények megtervezése bonyolultságuk és a tervezési jogosultságok differenciálódása következtében gyakorlatilag „kicsúszott” az építészek kezéből. Ennek megfelelően átalakult az épület megjelenésének meghatározásában betöltött szerepük és az egyetemen történő oktatásuk is. Az előadás ezt a változást és hatásait törekszik bemutatni. 12:20 – 12:50 Magyarország levegőminőségének állapota Előadó: dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. A jó minőségű környezeti levegő az egészséges környezet egyik alapeleme. A nem megfelelő minőségű, szennyezett levegő az emberi egészséget, a növény- és állatvilágot, de akár az épített környezetet is károsíthatja, jelentős költségterhet is jelentve a társadalom egészének. Hazánk levegőtisztaság-védelmi állapota általánosan jónak tekinthető, de egyes légszennyező anyagok esetén (pl. kisméretű szálló por, nitrogén-oxidok) azonban időszakosan és helyenként akár a vonatkozó egészségügyi határértéket is meghaladó levegőterheltség szint alakul ki. Az előadás az elmúlt évtizedet áttekintve részletesen foglalkozik egyes klasszikus légszennyező anyagok koncentrációjának alakulásával és néhány, azt befolyásoló tényezővel. 12:50 – 13:20 A levegőminőség védelmének alapjogi aspektusai Előadó: dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes Ma már nem vitatott, hogy az egészségkárosodások egy része közvetlen és szoros kapcsolatban áll a környezet állapotával, illetve annak romlása e károsodások súlyosbodásához vezethet. A jövő nemzedékek szószólói az Alaptörvény egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jogról szóló cikkeinek érvényesülése, érvényesítése érdekében évek óta kiemelten kezelik a levegő minőségét befolyásoló tényezőket és hatékony fellépést sürgetnek. A jogszabályi védelem változatos, érvényesítésének eszköztára sokszínű, az állam és az önkormányzatok védelmi feladatai sokrétűek, s mindezek együtt egy védelmi rendszert alkotnak. Bár a rendszer változtatható, azonban azt csak az alkotmányos követelményekkel összhangban lehet módosítani. 2018. március 22. csütörtök délután 14:00 – 17:40 A konferencia szakmai ülése Levezető elnök: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége Az elnökség tagjai: Dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. Kovács Balázs igazgató, FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. Nagy András, a MACSOI elnöke, dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke 14:00 – 14:20 Magyarország kisméretű szállópor terhelése, főbb befolyásoló tényezők Előadó: Riesz Lóránt igazgató, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság A szilárd szennyező anyagok egy része ülepedő por, a másik része a szálló por (PM), ami mérettartományából és egyéb tulajdonságaiból adódóan jelentős egészségügyi kockázattal bír. A légszennyezés – krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását előidézve – mára az egyik vezető halálozási okká vált globálisan és Magyarországon is. Fő forrása a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakossági tüzelés, utóbbi hazánkban, a téli időszakban a kibocsátás közel kétharmadáért felelős. Az előadás a hazai PM terheltség és a terhelés okainak részletes megismerésén túl foglalkozik a jelenlegi és a jövőben várható kormányzati intézkedésekkel is. 14:20 – 14:40 Megvalósulás előtt a faapríték tüzelésű fűtőmű Kecskeméten Előadó: Pék Gáspár főmérnök, Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. Dr. Bárány Gábor osztályvezető, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP-5.3.2-17) támogatási keretén belül a „Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” tárgyú pályázati felhívásra beadott pályázata támogatási döntés szerint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Faapríték tüzelésű fűtőmű létesülhet a Hőszolgáltató területén 15+5 MW teljesítményű kazánok telepítésével. Az előadók a következő kérdéseket érintik: – A TERMOSTAR hőtermelési energiamix elképzelése és a tartamdiagramja gázmotorokkal, megújuló alapú faapríték tüzeléssel és csúcsüzemű kondenzációs kazánokkal. – A faapríték hatékony erdőgazdálkodásból, másra gazdaságosan nem hasznosítható másodlagos alapanyagból és faipari melléktermékből származik. – A KEFAG felelős erdőgazdálkodásból származó újszerű megoldás keresése energetikai hasznosításra. – Az apríték beszállítás, tárolása, beadagolása. – A kazánok tüzeléstechnológiája, salak és égéstermék kezelés, kibocsátások, környezetvédelem. – Füstgázelvezetés, kémény kialakítási tervezet. – A fűtőmű hőtermelési rendszerbe illesztése, működése. – A munkálatok ütemezése, közbeszerzéstől a beüzemelésig. 14:40 – 15:00 A háztartási és nagyüzemi szilárdtüzelés üzemeltetési problémái és károsanyag-kibocsátásának összehasonlítása Előadó: Stieber József, ügyvezető, Stieber Környezetvédelmi Kft. A megújuló energiahordozók (így a biomassza és a fatüzelés) ismét virágkorukat élik, úgy a lakosság körében, mint a nagyüzemi felhasználásban. Utóbbinál a hatékonyság szigorúan megtervezett és folyamatosan ellenőrzött technológia eredménye, amely együtt jár a környezetvédelmi kibocsátás rendszeres ellenőrzésével, nem ritkán beépített műszerezés által történő adatrögzítéssel. Az ilyen üzemek folyamatosan reflektorfényben vannak, megépítésük és üzemeltetésük ellen komoly lakossági és civil tiltakozás tapasztalható. A lakossági fatüzelés ezzel szemben teljesen kontrollálatlanul, szakmai tapasztalatok hiányában, nem ritkán hulladékégetéssel, lignit vagy gyenge minőségű szénnel párosulva történik. Gyakori végkifejlet a kéménytűz, amely egy időre véget vet az ámokfutásnak. A lakossági szilárd-tüzelés ma a legnagyobb légszennyezést okozó, a legtöbb légúti betegséghez közvetlenül hozzájáruló, ellenőrizetlen, megtűrt, gyakran hibásan támogatott irányvonal, amely csak szemlélet-formálással, szigorított ellenőrzésekkel és korszerűbb tüzelőberendezésekkel javítható, ennek hiányában végzetes irányba fordultunk. Lehet-e változást elérni a lakosság körében? Megér-e ennyit az egészségünk? 15:00 – 15:20 A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének bemutatása Előadó: Tóth László tű. ezredes, BM OKF-GEK kéményseprő-ipari igazgatóhelyettes A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének bemutatása: – 2016. július 1-től az ellátási terület változásai. – A tevékenység ellátásának feltételei munkaeszközök, műszerek, gépjárművek, munkaruházat. – Munkaerő – létszámtervezés – képzés. – Elhelyezés – mesterkörzetek. – A munkatervezés változásai a jogszabályi környezetnek megfelelően 2016-2017 és 2018 (norma, igénylés, adatbázis). – Az ügyfélszolgálat működése. 15:20 – 15:40 A támogatók előadásai Kompozitor Műanyagipari Fejlesztő Kft. A FuranFlex sikere a világban Előadók: Szépvölgyi Zsolt – kereskedelmi igazgató és Szücs Balázs – fejlesztőmérnök Tiszta Kémény Kft. Szünet 16:00 – 16:20 A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozás gyakorlatának ütközései Előadó: Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozások sajátos területe a gázfogyasztó készülékek légellátásának és égéstermék-elvezetésének szabályozása. Az előadás mintegy 50 évre visszamenőlegesen elemzi az érintett szabályozások változásainak alakulását, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozással járó szabályozások okozta változásokra. Az elemzés rávilágít a gázkészülék irányelv (GAD) és az építési termék rendelet (CPR) hazai jogrendbe történő átültetését követően kialakult szakterületi szabályozások eltérő értelmezéseire, bizonyos esetekben fordítási hiányosságokra visszavezethető okaira, és az érintett szabályozások konszenzussal történő egyértelművé tételének szükségességére. 16:20 – 16:40 A szilárd tüzelőanyaggal működő tűzterek fejlődése Előadó: Nagy András, a MACSOI elnöke A cserépkályhák 1-3 helyiség fűtését tudják megoldani, ezért egy átlagos családi házban naponta 2-3 helyen kell tüzelni. Bebizonyosodott, hogy a gáz- és szénfűtésű családi ház vagy lakás fűtése esetén az ökológiai lábnyom igen nagy. Maradt a fatüzelés, mint öko-bio megújuló energiaforrás. Itt viszont a szállópor (PM 10, PM 2,5) jelent meg, mint ellenség. Tudjuk, hogy minden a tűztérben dől el, ezért a fejlesztések súlypontja is ide helyeződött. Megjelent a bio tűztér és az öko tűztér, amelyek már a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A „közel nulla” energiaigényű és a passzív házak fűtését már egy jól elhelyezett, nagy tömegű, öko tűzteres kályhával is meg lehet oldani. 16:40 – 17:00 A környezetbarát tűztér bemutatása Előadó: Sápy László, a MACSOI alelnöke A fatüzelés jelentős hányada (80%) a fagáz égetése, ami akkor lehet tökéletes, ha az oxigén és az éghető gáz jól keveredik és elég magas a tűztér hőmérséklete. Az Osztrák Kályha Szövetség több mint tíz éves fejlesztés után tökéletesítette azt a tűzteret, amely tervezett méretezéssel építve Öko-címkére jogosult. Mindez hazai anyagokkal is megépíthető. Kibocsátása a 2022-től életbe lépő EU rendelet előírásainak megfelel. A tervezés az égéskör (kémény áramkör) mindhárom elemét, mint az égéslevegő, a tüzelőberendezés és a kémény, együttesen veszi figyelembe. Az öko tűztér fontos elemei: a duplaüveges ajtó, a szigetelt tűztér és az irányítottan osztott, többszintű, előmelegített égéslevegő. Így lehet a cserépkályha szolgáltató-független, megbízható, sugárzó és környezetbarát hőforrás. 17:00 – 17:20 A környezetbarátság kényszere, lehetősége és feltételei Előadó: Henszelmann Imre, a MACSOI titkára Helyszínen épített, háztartási tüzelőberendezéseknél a tartamos erdőgazdálkodásból származó tűzifával, mint megújuló energiaforrással számolnunk kell a jövőben is. Ezeknél a fűtőberendezéseknél is jogos gazdasági és környezetvédelmi elvárás a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátási szint biztosítása. Az elmúlt másfél évtized technikai fejlesztése, a számítógépes rendszertervezés alkalmazásával biztosítani tudja a környezet-megóvás lehetőségét. A környezetbarát működés tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és karbantartási feltételeit ismerteti az előadás. A környezetbarát üzemmód megvalósíthatóságához szükséges az időben megismerhető jogszabályi környezet és a céltámogatás is. 17:20 – 17:40 Erdélyi építészkorzó: Nagyszeben, Medgyes, Kolozsvár – in memoriam Csontos János Előadó: dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke Meghívás az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitójára 18:00 Az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitása 20:00 Fogadás a konferencia részvevőinek. Részvétel meghívóval ----------------------------- --------------------------- 2018. március 23. péntek A tüzelőberendezések tervezett működésének feltételei a kéményáramkörben A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése Levezető elnök: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tagja Az elnökség tagjai: Barta Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Katkics Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnöke 9:00 – 9:30 A fatüzelésű kazánokra vonatkozó előírások szigorodása, ennek várható hatásai Előadó: Christian Rubin ügyvezető igazgató, Viessmann Holzheiztechnik GmbH – Wolfurt / Ausztria (német nyelű előadás tolmácsolással) Az Európai Unió irányelvei értelmében szigorodtak a fatüzelésű fűtőberendezésekre vonatkozó követelmények. 2020-tól további szigorítások lépnek hatályba. Az előadásban áttekintjük a követelményrendszert. A fokozott elvárások a berendezések továbbfejlesztését teszik szükségessé. Bemutatunk a gyártók által alkalmazott néhány műszaki megoldást. Az előírások változása előre láthatóan befolyásolni fogja a fűtőberendezések európai piacát is. A várható trendek ismertetése. 9:30 – 10:00 Korszerű égéstermék-elvezető berendezések, ezek forgalomba hozatalának, tervezésének és beépítésének szabályai Előadó: Haszmann Iván szakmai tanácsadó, kiemelt mérnök, ÉMI Nonprofit Kft. Az előadás célja: rövid, átfogó ismeretet adni az építési termékek, berendezések forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésének rendeleti hátteréről, a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának szabályáról és a nyilatkozat tartalmi követelményeiről. Felhívni a figyelmet a vonatkozó rendeletek figyelmen kívül hagyásából származó problémákra, és a helytelenül megválasztott termékek beépítéséből bekövetkező káreseményekre (szakértői tapasztalatok ismertetése). Az előadás fő fejezetei: – Az építési termékek forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésnek feltételeit szabályozó rendeletek – Az építési termékek megfelelőség-igazolási eljárása – Szakértői tapasztalatok 10:00 – 10:30 Aktuális kéményseprő ipari feladatok, gyakorlat és tapasztalatok Előadó: Kocsis Krisztián, FŐKÉTÜSZ Kft. Az előadás célja, hogy bemutassa a kéményseprő-ipari szolgáltatásban megjelenő – legfontosabbnak ítélt – műszaki változásokat. A változások hatását a kéményseprő ipari tevékenység során alkalmazandó technológiákra, valamint felvázolja a jelenlegi állapotok miatt felmerülő kockázatokat. Az előadás témavázlata: – Új jogszabályok, új rendező elvekkel, új szemlélettel, változatlan szakmai (műszaki) megítéléssel. – Kéményseprő ipar szereplői, differenciált szolgáltatás. – Új műszaki fogalom meghatározások a kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatban. – Műszaki biztonsági jellemzők összességének figyelembevétele a kéményáramkörben. – Kémény helyzetkép, meglévő állapotok. – A kritikus kéménytípusok, műszaki-jogi problémakörök. – A szakmai prioritások változása. Szünet 10:50 – 11:20 A kéményáramkör működését meghatározó tényezők tüzelőberendezések esetében. Az égési levegő biztosítása Előadók: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, BME ÉPGET és Király Tamás cégvezető, Aereco Légtechnika Kft. Az előadás célja kéményáramkör működését meghatározó tényezők összefoglalása a nyitott égésterű és a ma érvényes rendeleteknek megfelelő, zárt égésterű gáz- és szilárdtüzelésű berendezések esetében. A kéményáramkör működését létrehozó hatásos nyomás kialakulása hagyományos nyitott égésterű és korszerű, zárt égésterű tüzelőberendezésekben. A nyomás elhasználása az égéshez szükséges levegő bevezetésére, az áramlási ellenállások fedezésére. A levegő bevezetés eszközei és megoldásai. A kitorkollás helyzetének hatása a nyomásfeltételek teljesülésére. A kitorkollás helyzetére vonatkozó előírások, megállapítások. A nyomásfeltételek nem teljesüléséből eredő működési és életvédelmi problémák bemutatása, ezzel kapcsolatos szakértői tapasztalatok segítségével. 11:20 – 11:50 A gyűjtőkémények üzemeltetésének, biztonságának aktuális kérdései Előadó: Keszthelyi István ügyvezető, CKP-Mérnök Kft. Hazánkban a gyűjtőkéményeknek három változata működik nagy számban: GNHG, GZHG és GZTG gyűjtőkémények Mindhárom kihívásokat állít elénk: A régi, elavult GNHG rendszerek tervszerűen kiváltandók, amelyre az érintett lakosságot (anyagilag is) fel kell készíteni. A mai eljárásrend ennek nem felel meg, így a biztonság zászlaja alatt jelentős károkat okozunk. Egy helyes minősítési rendszerrel jó végeredményt érhetnénk el. A GZHG rendszereknél a készülékcserék okoznak jelentősebb gondot. Vannak megfelelő műszaki megoldások, ezek alkalmazásához azonban egyeztetésekre van szükség. A GZTG rendszereknél a kondenzációs technika széles szabályozási tartománya miatt a nyomásviszonyok nagyon különbözőek az egyes üzemállapotokban. A készülékgyártók elébe mennek a kihívásnak, de addig a szakmai alkotóké a felelősség. 11:50 – 12:20 Kéményproblémák és az életveszély elhárítása a kéményépítők (javítók) szemével Előadó: Bodnár Lajos, a Magyar Kéménykivitelezők Egyesületének elnökhelyettese A 2017-ben megalakult a Magyar Kéménykivitelezők Egyesület (MKKE) rövid bemutatkozása és céljai ismertetése. A pár éve elindult OKJ-s égéstermék-elvezető berendezés szerelő képzés bemutatása és ismertségének növelése, valamint e képzettség elismertetése a jogalkotókkal és a társzervezetekkel. A kéményseprő jogszabályi változások negatív hatásainak bemutatása a meglévő égéstermék elvezetőkre, kéményekre a kivitelezők tapasztalati alapján. A kivitelezők együttműködési javaslatai a társzervezetekkel és a jogalkotókkal a kémények és égéstermék elvezetők építésével, javításával, engedélyeztetésével kapcsolatban. Szünet 12:40 – 13:10 A tüzelőberendezések hatása a környezetre, tervezési, üzemeltetési kérdések Előadó: Sümeghy Árpád műszaki igazgató, Energotrade Kft., Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tag Az előadás bemutatja az égésterméknek a környezeti levegőbe kilépésekor a környezeti levegő minőségére gyakorolt hatását. Ismerteti az alapvető, a környezeti levegő minőségére vonatkozó egyéni jog szempontjából meghatározó és általános alanyi alapjogokat. Fontos, hogy az előadás nem az egyes vonatkozó jogszabályok értelmezését, hanem az azokban megfogalmazott elvárások teljesítésének lehetőségét ismerteti. Az előadás a lehetőségek bemutatásával segíti a gépész tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető és az üzemeltető munkáját. Ismertetjük a figyelembe veendő tervezési, kibocsátási, telepítési környezetvédelmi előírásokat és az azok betartására vonatkozó vizsgálat teljesítésére vonatkozó elvárást. 13:10 – 13:40 Az építőipari folyamat problémakörei a szerződéskötéstől az átadás-átvételig a TSZSZ eljárások tapasztalatai alapján Előadó: Csermely Gábor vezető-helyettes, Teljesítésigazolási Szakértő Szerv Az előadás keretében a TSZSZ rövid bemutatása mellett, a jellemző hibák elkerülésének módjaira hívjuk fel az építőipari vállalkozók figyelmét. Rövid ismertető: www.mkik.hu A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) a 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó. A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás. Zárszó Ebéd a konferencia résztvevőinek A konferencia már beérkezett ajánlásainak bemutatása, a helyszínen beérkező javaslatok kezelése, az elektronikus szavazás lehetőségének ismertetése.2018-03-23, 2018-03-22, Kecskemét3 pont (2p az első nap, 1p a második nap)
2018/75Építész Továbbképző Nonprofit Kft.PORTÁK KÖZÖTT: A fal adja a másikat... – avagy a pesti épületdís  PORTÁK KÖZÖTT: A fal adja a másikat... – avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve Aki emelt fővel közlekedik Pest utcáin, az lépten-nyomon atlaszok és kariatidák tüzes pillantásai kereszttüzébe kerül, pufók angyalkák viszonozzák a mosolyát, vagy éppen régi római istenek előtt hajthatja meg a fejét. A házak falait a megszokott szemmagasság felett virágok indái, magyar népi motívumok, vad- és háziállatok, arcképek népesítik be – természetesen élettelen kőből megformálva. Ezek a díszítőelemek azonban nem csupán a szem gyönyörködtetésére készültek. Legtöbbjüknek bújtatott üzenete van. Megfejtve a titkos kódot fény derülhet a ház építtetőjének személyére, foglalkozására, érdeklődésére, családi állapotára, és nem utolsósorban a kor szellemére. Kétórás sétánkon a művészettörténetet hívjuk segítségül, hogy a homlokzatok, lépcsőházak, kapuzatok díszei tartalommal töltődjenek meg, s rajtuk keresztül megismerhessük a ma is álló épületek már rég nem élő lakóit, az elmúlt korok ízlését és világszemléletét. Túránk végére minden résztvevő egy olyan nyelvtudás birtokában lesz, melyet a városban bárhol használva vallomásra késztetheti a némának látszó épületeket. Annyit kérünk csupán, hogy fel a fejjel! A séta tematikája, célja: A sétán résztvevők a 19. század végi – 20. század eleji pesti városépítészetről, Budapest városfejlődéséről, a tárgyalt korszak főbb építészeti stílusairól, azoknak stílusjegyeiről, jellegzetességeiről hallhatnak – a túra állomásainak bemutatásán keresztül. Az egyes épületek kapcsán meghatározásra kerül a különböző bérháztípusok fogalma, a neostílusok alkalmazásának kérdése, különös tekintettel a neoreneszánsz és a neobarokk építészeti megoldásokra. A szecesszió hazai megjelenésére is látunk példákat. A séta fókuszában az épületek homlokzati díszítései állnak, melyeket kis távcsöveken keresztül (a túrán rendelkezésre állnak, de lehet hozni is) lehet jobban szemügyre venni, s amelyek nem ritkán tartalommal bírnak – elsősorban az építész, építtető vagy a funkció vonatkozásában. A mai pesti városkép kialakulásának története – ezen belül is elsősorban a nagykörút és környéke – azért is fontos és érdekes, a mai ember számára is kikerülhetetlen téma, mert segít megérteni a Budapest városszerkezetéből adódó építészeti, társadalmi, művészeti, környezeti tényeket, lehetőségeket és problémákat. Célunk – az ismeretátadáson és a kikapcsolódáson túl –, hogy személyes kötődések alakuljanak ki helyszínekkel, épületekkel, terekkel, mely a későbbiekben – akár magánemberek, tervezők, urbanisták számára – segítheti a városi létforma újraértékelését, a mindennapi nehézségek megoldását.2018-03-11, 2018-03-25, 2018-04-29, 2018-05-13Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33., Budapes  Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33., Budapest 1091 Budapest IX. kerület,, Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33., Budapest Találkozó: Iparművészeti Múzeum - Üllői út 33.1 pont
2018/74Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Porták között: Vendégségben egy igazi mágnásnál A sétán részt  Porták között: Vendégségben egy igazi mágnásnál A sétán résztvevők a 19. század végi pesti városépítészetről, a Józsefváros fejlődéséről, a tárgyalt korszak egyik meghatározó építészeti stílusáról, a neoreneszánszról, annak stílusjegyeiről, jellegzetességeiről hallhatnak – a Horánszky utca 16-os számú bérpalota bejárása során. A séta fókuszában Emőkei Emich Gusztáv bérpalotája áll, mely kopottságában és elhanyagolt állapotában is őrzi hajdani pompáját. A megmaradt építészeti részletek, a nemes anyagok használata az épületben, a ház alaprajza, tömege, ma is megmutatkozó funkciói mind-mind arról árulkodnak, hogy építése évében (1896.) a Mágnásfertály egyik legelőkelőbb bérpalotája lehetett a ház. Sétánkon az eredeti alaprajzok segítségével képzeletben is a valóságban is bejárjuk a ház minden szegletét – a mosókonyhától a szárítópadláson át a cselédszobáig –, miközben a valamikori lakók életviteléről, szokásairól hallunk érdekes történeteket. Az épület egyes részeit vizsgálva bepillantást nyerünk a régen volt kettős világba: ahol az úr és a cseléd csak ritkán érintkezett – annak ellenére, hogy közös bejáraton lépett be a házba, ahol élt. Az épület – sajnos – azt is jól mutatja, hogy a történelem és szokások változásával hogyan kellett az eredetileg a használókhoz a legteljesebb mértékig igazodó épületet átalakítani: feldarabolni a régi nagy lakásokat, a kocsiszínt garázzsá változtatni, a szép udvart pedig parkolóként használni.2018-04-08, 2018-05-13, 2018-06-10Budapest V. ker Királyi Pál u.18, Budapest V. ker Királyi Pál u.  Budapest V. ker Királyi Pál u.18, Budapest V. ker Királyi Pál u.18, Budapest V. ker Királyi Pál u.181 pont
2018/73Építéstudományi EgyesületÉPSZ 9. Épületfelújítási és Technológiai Konferencia Épületek  ÉPSZ 9. Épületfelújítási és Technológiai Konferencia Épületek felújításának szervezési és kivitelezési problémái Különleges betonok felhasználása épületek felújításánál Fagyapot burkolat alkalmazása az építs felújítási munkáknál Kryton alkalmazása az épületek felújításánál Homlokzati hőszigetelő burkolati rendszerek rögzítéstechnikai problémái és a hőszigetelő burkolatok kivitelezési nehézségei Homlokzati hőszigetelő burkolati rendszerek ismertetése és alkalmazása energia megtakarítás célú épület felújításoknál Panelházak hőszigetelésénél a kéregpanel burkolat megerősítéséi projekt alkalmazása Épület felújítások finanszírozási kérdései Épületek felújítási kivitelezési munkáinál felmerülő építésbiológiai kockázatok2018-03-23Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3. II. em. 11.1 pont
2018/72Artifex Kiadó Kft.Építésügyi engedélyezés és településrendezés 2018. Településren  Építésügyi engedélyezés és településrendezés 2018. Településrendezéshez kapcsolódó kártalanítási szabályok. Hatósági jogok, kötelezettségek az Ákr. és a Kp. rendelkezései alapján TERVEZETT PROGRAM: 14.00-14.45 Településrendezéshez kapcsolódó kártalanítási szabályok – [előadó felkérés alatt] A hatályos jogszabályi előírások alapján az önkormányzat úgy tervezhet útépítést más ingatlanára, hogy annak megvalósítására nem határoz meg határidőt, ezzel a tulajdonosok hosszú időn keresztül bizonytalan állapotban vannak tartva. A településrendezési eszközök módosítása is az érintett ingatlanok értékcsökkenésével járhat, amely szintén sérti a tulajdonhoz való jogot. Az előadás a településrendezési eszközök alkalmazásához kapcsolódó kártalanítási szabályokat, illetve az önkormányzatok jogalkotási tevékenységének korlátait foglalja össze. Konkrét esetek bemutatásával megismerhető, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat alapján mikor jár és mikor nem jár kártalanítás az ingatlanok tulajdonosainak, haszonélvezőinek. 14.45-15.30 Építésügyi engedélyezési eljárás lépésről-lépésre az Ákr. alapján – Baksa Lajos településmérnök, vezető-tanácsos, építésügyi hatósági irodavezető A Ket. előírásai helyett 2018. január 1. napjától az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) szabályai vették át. Az Ákr. mellett az Építési törvény és az Eljárási kódex is jelentős változásokon esett át, ezért a tervezők mellett a hatósági ügyintézőknek is újra kell tanulniuk az eljárási szabályokat, mert a korábbi rutin alapján a tervezők már nem adhatnak be, illetve a hatóságok nem bírálhatnak el engedély iránti kérelmet. Az előadás egy konkrét engedélyezési eljárás lépésein keresztül mutatja be, hogy a 2018. január 1. napjától hatályos jogszabályok az eljárás egyes szakaszaiban milyen változásokat okoztak, kiemelve, hogy a gyakorlati alkalmazás során felmerülő kérdésekre milyen válaszokat lehet adni. 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.45 Az adóhatóság és az építésügy – Dr. Dombi Gergely, NAV Felszámolási és Végrehajtási Főosztály, főosztályvezető Az építésügyi, építésfelügyeleti és településkép-védelmi eljárásokba 2018. január 1. napjától az adóhatóság végzi a végrehajtási feladatokat, de vannak olyan követelések, amelyeket változatlanul az önkormányzatok adóhatóságai hajthatnak be. Az előadás bemutatja, hogy az eljáró hatóságok a végrehajtások áttétele során milyen gyakori hibákat követnek el, és hogyan lehet az áttételeket a leggördülékenyebben lefolytatni. Az előadás kitér arra is, hogy NAV végrehajtása során milyen feladatai vannak a végleges döntést hozó hatóságoknak és a végrehajtással érintett ingatlanok tulajdonosainak. Érdemes megismerni azt is, hogy a bontásokat, átalakítások milyen cégek végezhetik. 16:45 – 17:30 Tervezők új jogosultságai, hatóságok új kötelezettségei: új közigazgatási peres eljárások – Dr. Naszladi Georgina, Kúria főtanácsadó A közigazgatási perek eljárási szabályait 2018. január 1-jével új jogszabály, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) határozza meg. Az építésügyet nem csak a korábbi eljárási szabályok módosítása érinti. Lényeges, hogy a véglegessé vált döntések megtámadása mellett már számtalan más keresetet is be lehet nyújtani az eljáró hatóságokkal szemben, amelyeket jó, ha a tervezők, építtetők ismernek, illetve amelyekre a hatóságoknak fel kell készülniük. Az előadás konkrét építésügyi ügyeken keresztül mutatja be, hogy mikor nyújtható be például a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása iránti kereset, illetve mire szolgál a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés iránti kereset. 17.30-18.30 Szakmai konzultáció – a rendezvény előadóinak részvételével2018-04-10Budapest VI. kerület 1068 Budapest, Benczúr utca 35.1,5 pont
2018/71Magyar Téglás Szövetség„Komplex kihívások – minőség és sokoldalúság égetett kerámia épí  „Komplex kihívások – minőség és sokoldalúság égetett kerámia építőanyagokkal” Konferenciánkat azzal a céllal rendezzük meg, hogy az építész-, építőmérnök, gépészmérnök és akár kivitelező közönség széles körben, neves szakértőktől ismerhesse meg az épületek építése, illetve átalakítása és bővítése szabályozásának változásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, valamint az égetett kerámia építőanyagok felhasználásának rendkívül komplex témáját. E célrendszerből kiindulva konferenciánk számos aktuális témát foglal magában: az épületenergetikai jogszabályok, illetve a településkép védelmének (az ún. egyszerű bejelentéshez is kapcsolódó) hatályos szabályainak, valamint azok változásainak ismertetésétől az égetett kerámia építőanyagok legkülönbözőbb szempontokat komplexen teljesítő alkalmazásának – az egyes szerkezeteken túlmenően a közelmúltban megvalósult épületeken történő – bemutatásáig jut el, majd kitér néhány, kifejezetten a kivitelezéshez kapcsolódó probléma és jó gyakorlat ismertetésére is. Program: 9,30-9,40 (10 perc) Megnyitó Kató Aladár elnök, Magyar Téglás Szövetség 9,40-10,20 (40 perc) Közel nulla energiaigényű épületek követelményei: amitől tartani kell, és amitől nem... Medgyasszay Péter PhD ügyvezető, Belső Udvar Építész, Kutató és Szakértő Iroda Tartalom: 1) A közel nulla energiaigényű épületek 6 szintű követelményének áttekintése. 2) A szakma részéről felmerülő, legtöbbször tapasztalt kételyek megtárgyalása: a) mikortól kell a követelményeket betartani, b) szigorodik-e a fajlagos hőveszteség tényező követelménye? Ha igen, ez milyen hatással van a szerkezetek tervezésére? c) kell-e megújuló energiaforrást alkalmazni az épületekben? d) többe kerül-e a közel nullás épületek megvalósítása? Ha igen, mennyivel? e) kell-e a követelményt alkalmazni meglévő épületek esetén? f) lehet-e a követelményt alkalmazni meglévő épületek esetén? 10,20-11,00 (40 perc) A településkép védelmének hatályos szabályai Dr. Fellegi Nándor ügyvédjelölt, Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda Tartalom: Az Építési törvény 2016. január 1-i módosításának legnagyobb változását a lakóépületekkel kapcsolatos egyszerű bejelentés jelentette. A 2016. július 23-án hatályba lépett – és azóta többször módosított – Településkép-védelmi törvény indokolásában rögzítette, hogy a jogalkotó a településkép védelmét új alapokra kívánta helyezni, valamint, hogy a jogszabály célja – többek között – a családok építési szándékának elősegítése, illetve a lakóépületek építési folyamatának gyors és egyszerűbb megvalósítása. Az előadás célja bemutatni a településkép-védelem jelenlegi rendszerének jogi hátterét, valamint az egyszerű bejelentés folyamatát, és az ahhoz kapcsolódó településkép-védelmi kérdéseket. 11,00-11,20 (20 perc) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 11,20-12,00 (40 perc) Nemesen egyszerű: miért kerámia? Vidóczi Árpád műszaki vevőszolgálat vezető, Wienerberger Zrt. Tartalom: Az égetett kerámia építőanyagok széleskörű alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a magasépítésben. Különböző épületszerkezeteken keresztül kerül bemutatásra, hogy az égetett kerámia népszerűségét az egyszerű csomóponti kialakításoknak, az egyszerű tartószerkezeti tervezésnek, látszó elemek esetén a – színtartósságot garantáló – több száz éves gyártási eljárásnak, a tűzbiztos szerkezeteket eredményező egyszerű, logikus módszereknek, továbbá (az építőipar egészére jellemző) széleskörű tapasztalatnak köszönheti. Segédletek használatának bemutatása, amelyek lehetővé teszik a tűzbiztos szerkezetek teljesítményének jogszabályoknak megfelelő igazolását és az Eurocode szerinti tartószerkezeti méretezést. 12,00-12,30 (30 perc) A tető a kiegészítőkkel lesz tökéletes Galovszky Ferenc alkalmazástechnikai vezető, Creaton South-East Europe Kft. Tartalom: Az előadás során a kerámia kiegészítőkkel kapcsolatos következő témák kerülnek bemutatásra: A kerámia kiegészítőknek a műanyag kiegészítők világából kiemelkedő minősége. Egyszerű és praktikus alkalmazása a tetőfedések elkészítésénél. Az esztétikai megjelenése mellett kiforrott, magas technikai színvonala. Hogyan teszik jobbá tetőket a rendszer-kiegészítők. 12,30-12,50 (20 perc) SZÜNET, KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 12,50-13,20 (30 perc) Miért építsünk dupla téglafallal? Megvalósult épületek bemutatása. Horváth András műszaki szaktanácsadó, Wienerberger Zrt. és Vassné Volf Klaudia építész, városfejlesztési referens, Paks város önkormányzata Tartalom: Az előadás két példát mutat be a ritkaságnak számító dupla külső falszerkezetekkel készült energetikailag hatékony téglaépületekre. Az Ausztriában épült, 2226 elnevezésű, többfunkciós épület külső és belső tereinek elemzésével és szerkesztési elveinek vizsgálatával kaphatunk bepillantást az ezen épülettípusok mögött rejlő gondolatiságba. A szerkezeti elemek bemutatásával végső konklúzió vonható le arra, hogy a részletekbe menő tervezés mellett a legpuritánabb megoldások is alkalmasak egy alacsony energiaigényű és fenntartási költségű épület megteremtésére. Bemutatásra kerül egy másik épület, egy hazai építész tervező saját háza is, különleges dupla téglafallal, ahol az alapgondolatok, mint a természetes anyagok használata, a jól megválasztott benapozás, a bekerülési és fenntartási költségek alacsonyan tartása, illetve a részletes tervezés, olyan koncepciót alkotnak, mely egyaránt alkalmazható nagy léptékű és családi ház méretű épületre is. 13,20-14,00 (40 perc) Téglafalazatok és kerámiaköpenyes áthidalók kivitelezési hibái Nagy Tamás műszaki szaktanácsadó, Wienerberger Zrt. Tartalom: Az MSZ EN 1996-1-1 Eurocode 6 Falazott szerkezetek tervezése szabvány alapján a helyes falazatépítés ismertetése. Jó és rossz példákon keresztül a szakszerű megoldások bemutatása. Az előadás főleg a gyakorlati kérdésekre ad választ a helyes falszerkezet kialakításának érdekében. A kerámiaköpenyes áthidalók szakszerű kivitelezésének bemutatása és a leggyakoribb beépítési hibák ismertetése. 14,00-14,30 (30 perc) Konzultáció, a továbbképzési igazolások kiadása Moderátor: Ladányi Ágnes ügyvezető, Magyar Téglás Szövetség2018-04-13Budapest X. kerület Albertirsai út 10.1 pont
2018/70Hajdú-Bihar Megyei Építész KamaraÉpítész Szakmai Nap (2018. március 20.) PROGRAM 8:30 – 8:45  Építész Szakmai Nap (2018. március 20.) PROGRAM 8:30 – 8:45 Érkezés, regisztráció (kávé, ásványvíz) 8:45 – 8:55 Köszöntő – Pecsenye Béla, a HBM Építész Kamara elnöke 8:55 – 9:40 "Új energetikai kihívások az épületek fűtésében és melegvíz-ellátásában. Kondenzációs gázkazán és megújuló energia alkalmazása a jogszabályi előírásokkal összhangban." Előadó: Misinkó Sándor üzletágvezető - HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt 9:40 – 10:40 „A tartósság tervezhető” Előadó: Molnár Zoltán - építész, tervezői tanácsadó STO Építőanyag Kft 10:40 – 11:10 „A kivitelezés trükkjei” Előadó: Kopunecz Ferenc - műszaki szaktanácsadó STO Építőanyag Kft 11:10 – 12:00 “Energocell – a hőszigetelő üveghab – új építőanyag gyártása és forgalmazása Magyarországon” Előadó: Vékony Zoltán architect manager – Daniella Ipari Park Kft ENERGOCELL Üveghab Üzeme 12:00 – 12:30 Ebédszünet – szendvics bár 12:30 – 13:15 „Bűnmegelőzés az építészetben” Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője 13:15 – 14:00 Zárás A nap végén kérdések megbeszélése2018-03-20Debrecen Sarló utca 3. szám Fszt.1 pont
2018/69Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos IpartestületeKőanyagok újragondolt felhasználása és megóvása napjainkban Kőf  Kőanyagok újragondolt felhasználása és megóvása napjainkban Kőfaragó szakma népszerűsítése Mészkő, mint falazóelem könnyűbetonnal Kamondy Tibor– Reneszánsz Zrt., főmérnök Épületek - és Műemléki épületek időtálló felújítása Péli Mónika Remmers Ungarn Kft., műemlékvédelmi szaktanácsadó Modernkori öntött padlók Erdős Péter - Klindex Hungary Kft., ügyvezető Romhányi kvarchomokkő felhasználási lehetőségei újragondolva Kampfl János – kőfaragó mester Parlag István – szobrászművész Ordódi Tamás - szobrászművész, restaurátor V4 kőfaragó roadshow, a szakma határokon átívelő népszerűsítése Bozóki István – kőfaragó mester Iványi Ferenc – cégvezető2018-04-13Budapest X. kerület Albertirsai u.10.1 pont
2018/68Ybl EgyesületXVII.Ybl Miklós és a Magyar Építészek, Építőmesterek Ünnepe  XVII.Ybl Miklós és a Magyar Építészek, Építőmesterek Ünnepe2018-04-07, 2018-04-07Budapest I. kerület Ybl Miklós tér, Budapest I. kerület Ybl Mikl  Budapest I. kerület Ybl Miklós tér, Budapest I. kerület Ybl Miklós tér, Ybl Vízház1,5 pont
2018/67Építész Továbbképző Nonprofit Kft.Korszakváltás az Energiahatékonyságban 2018: új szabályok, új   Korszakváltás az Energiahatékonyságban 2018: új szabályok, új lehetőségek MEHI képzéssorozat szakmai indokoltsága és részletes tematikája A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2018-ban folytatja képzéssorozatát, amely elsősorban az épületek kivitelezéséért felelős műszaki szakembereket (pl. építési műszaki ellenőrök, beruházásbonyolítók, felelős műszaki szakértők, építésügyi műszaki szakértők) célozza meg. A 2017. évben útjára indított rendezvénysorozat egyik tanulsága, hogy nagy a bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van az elméleti tudnivalók gyakorlattá alakítására, melyre a MEHI szakmai partnerei kiváló példákat tudtak bemutatni. Előnye volt a rendezvénynek a rendszerszemlélet is, melyet az építész és gépész szakemberek együtt gondolkodása valósított meg. Az egynapos képzések során körbejárjuk a beruházói és üzemeltetői szempontokat, szabályozási kérdéseket (különös tekintettel a közel nulla energetikai szint teljesíthetőségére és az építési törvényre) és konkrét energiahatékonysági és megújulós megoldási alternatívákat is felállítunk. A képzéssorozathoz kapcsolódó problémafelvetések köre a következő: • Megéri-e a jobb, minőségi energiahatékonysági megoldásba „fektetni”, ha a megtérülés meghaladja az 5 évet? • Kevesebb lesz-e a beruházás az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt? • Drágul-e az építkezés az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt? • Az energetikai előírások szabályrendszere mellé becsatornázzuk az építési törvény és tervezői, illetve kivitelezői felelősséggel kapcsolatos témakört, • becsatoljuk a KNE teljesítéséhez szükséges megújuló energia bevonási opciókat és a költségoptimalizált szint elérését segítő alternatív megoldásokat (energiaforrások, szellőzés, árnyékolástechnika, okos megoldások), • tovább erősítjük a gyakorlati példák bemutatását (konkrét beruházási és üzemeltetési mérlegelési szempontok felvonultatása), • megfontoljuk az energetikai fejlesztések, beruházások megvalósításához felhasználható finanszírozási és adózási lehetőségekkel kapcsolatos ismeretmegosztást. 1. 2018. évi tematika I. Problémafelvetés: • Kevesebb lesz-e a beruházás az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt? • Mennyivel drágul az építkezés az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt (2017 vs. 2018)? • Megéri-e a jobb, minőségi energiahatékonysági megoldásba „fektetni”, ha a megtérülés meghaladja az 5 évet? Mi ösztönözheti a tervezőt/beruházót mégis ezekre? • Kihívások, nehézségek a hazai szabályozásban, a közel nulla energetikai (KNE) szint teljesíthetősége. • Miért volt szükség egységes európai szabályozásra? Hol tart Magyarország a gyakorlatban? Költségoptimum, KNE szint, passzív ház, aktív ház: hol van az optimum? • Építési törvény változásai: egyszerű bejelentés, építési engedély, helyi településkép – és ezek hatásai az energiahatékony megoldásokra • Tervezői - kivitelezői felelősség • A közműszabályok változásaival (gázkészülékek cseréje) párhuzamosan változik-e a tervezői felelősség? II. Energiahatékonysági alternatívák: Mi valójában a drága? Épületek speciális kivitelezési kihívásai - Burkolat • Korszerű épületburkolati megoldások gyakorlati alkalmazása, azaz hogyan feleljünk meg a szigorodó hőtechnikai előírásoknak? • Az utólagos homlokzati hőszigetelések eddigi tapasztalatai – gyártói szemmel • Környezetbarát falazóelemek, gazdaságos falazatok • Nyílászárók, árnyékolástechnika Épületek speciális kivitelezési kihívásai – Épületgépészet • Fenntartható hűtési-fűtési rendszerek az egészséges lakó- és munkakörnyezethez • Okos épületek • Melegvíz-rendszerek • Szellőzéstechnika • Megújuló energiaforrások III. Elmélet, hazai szabályozás vs. beruházási alternatívák a szabályozási szint előírásainak elérésére • Alacsony energiafelhasználású épületek tervezési és kivitelezési szempontjai • Hogyan és mennyiért teljesíthetők a megemelt energetikai elvárások • Konkrét gyakorlati példák tapasztalatai: E4 energiahatékony ház, IKEA soroksári áruháza, a XIII. kerületi passzívház és Meséskert óvoda üzemeltetési tapasztalatai2018-04-24, 2018-05-23, 2018-09-25, 2018-10-16, 2018-11-20Budapest, Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Győr2 pont alkalmanként

2661 rekord, 267 oldalon

 |<   <   1  2  3  4  5  6  7  8  9  10   >   >| 


© 2009 - 2018 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft