OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   332  333  334  335  336  337  338  339  340  341   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör Időpontok Helyszín Pont érték
2019/125Magyar Mérnöki Kamara TudásközpontBeruházáslebonyolítói Mesteriskola 1 A beruházáslebonyolító  Beruházáslebonyolítói Mesteriskola 1 A beruházáslebonyolító működésének keretei, lehetőségei, eszközei 1.1 A hazai építési piac bemutatása, a beruházáslebonyolító működési környezete Az elmúlt évekbeli és a jelenlegi építési piac jellemzői, meghatározó folyamatai, várható prognózisok, a legjelentősebb szereplők: megrendelők, tervezők, lebonyolítók, kivitelezők, tendenciák, számok, statisztikák. 1.2 A beruházási folyamatok rendszere A BFR, az MMK-MÉK-ÉVOSz szakmai koncepció bemutatása, mint alapvető modell, amely a beruházáslebonyolító szerepét, felelősségét, összefüggés-rendszerét determinálja mind a magasépítési, mind az infrastrukturális beruházások körében. 1.3 Az általános jogi szabályozási környezet Ebben a blokkban az alapvető jogi környezet bemutatása az összefüggések feltárása a célunk, az egyes projektfázisok tárgyalása során az odavágó konkrét jogi előírások ismertetendők. 1.4 Általános gazdasági és pénzügyi ismeretek ebben a blokkban az alapvető gazdasági és pénzügyi jellegű környezet bemutatása, az összefüggések feltárása a cél, az egyes projektfázisok tárgyalása során az odavágó konkrét előírások ismertetendők. bár ezen kérdések jó része nem a „klasszikus” beruházáslebonyolítói feladatok közé tartozik, szükséges, hogy a mesteriskola hallgatói tisztában legyenek az idevágó ismeretekkel, hiszen a munkájuk kereteit adják, gyakran „inputot” jelentenek számukra. 1.5 Általános építési projekt-menedzsment ismeretek ebben a blokkban azoknak az ismereteknek az átadására kerül sor, amelyek a projektszervezet, illetve a beruházáslebonyolító tevékenységéhez a „szellemi” munkaeszközt jelentik. 1.6 Speciális keretek ebben a témakörben három olyan speciális területet tekintünk át, amelyek esetenként alapvetően befolyásol(hat)ják a projekt megvalósítását, illetve abban a beruházáslebonyolító feladatait. 1.6.1 Az Európai Unió támogatási rendszerében megvalósuló beruházások speciális kérdései az EU támogatási rendszere, a magyarországi mechanizmus ismertetése, együttműködés a kormányzati, a támogatást nyújtó szervezetekkel, illetve egyéb szereplőkkel, főbb ellenőrzési gyakorlatok, súlypontok. 1.6.2 A fenntartható tervezésből fakadó speciális feladatok, a környezetvédelem növekvő súlya az építési beruházásokban, BREEAM, LEED, DGNB fenntarthatósági minősítési rendszerek, életciklus-költségek (LCC) 1.6.3 A közbeszerzési eljárások speciális követelményei. ez a blokk csakis a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva tekinti át az építési beruházásokban és az esetenként kapcsolódó eszközbeszerzésekben szükséges lebonyolítói tevékenységet: együttműködés és munkamegosztás az akkreditált közbeszerzési tanácsadóval, illetve az ellenőrzést végző szervezetekkel: KFF, KH, KDB). 2 A beruházáslebonyolítás az építési beruházások folyamatában 2.1 A projekt megalapozása, beruházási program, tervezési program Ennek a modulnak a keretében a beruházáslebonyolító szempontjából kell bemutatni az előkészítő folyamatokat, amelyekben a konkrét projekt-szervezettől függően a beruházáslebonyolító vagy részt vesz, vagy „csak” megelőző tevékenységként kell ismernie a teendőket. Ebben a körben át kell tekinteni a teljes (komplex) beruházás megvalósítási konstrukciójáról szóló döntés előkészítését: fővállalkozás, generálkivitelezés, társvállalkozás (építés és technológiai szerelés), tervezés és kivitelezés egy kézben (D&B, DBO), saját kivitelezési menedzsment és szakkivitelezők stb. legyen-e a „mű” létrehozásának a formája, konstrukciója? Előnyök, hátrányok, összefüggések. 2.2 Tervezés-menedzsment, a tervező(k), valamint a műszaki ellenőr kiválasztása • Tervpályázatok, • A tervezési tevékenység ütemezése, a tervezési koordináció eszközei, lépései, ellenőrzése, • Vázlatterv, jóváhagyási terv, • Engedélyezési terv készítése, • Tenderterv, kiviteli terv készítése, • A műszaki tervek véleményezése, • Részvétel a műszaki ellenőr kiválasztásában. 2.3 Az építési beruházásokhoz szükséges területek és engedélyek megszerzése, illetve ezen folyamatok koordinációja Ebben a modulban mindenfajta (magasépítési, tehát ún. pontszerű és infrastrukturális, ún. vonalas) építési beruházás területeinek és a különféle engedélyeinek megszerzési folyamatát kell szisztematikusan áttekinteni, összefüggésben az előzőek szerinti tervfázisokkal, konkrét jogszabályi kötelezettségekre hivatkozva, azaz általános építésügyi hatóság engedélyezési eljárások • építési engedélyezési eljárás • összevont engedélyezési eljárás • összevont telepítési eljárás • engedélyezési eljárástól eltérés, mikor szükséges módosítási engedélyezési eljárás • engedély hatályának meghosszabbítása • sajátos építmények építésügyi hatósági eljárásainak áttekintése, jellemzőbb engedélyezési eljárások • közlekedési sajátos építmények • vízilétesítmények engedélyezési eljárása • integrált engedélyezési eljárások, mint a különböző engedélyezési eljárások együttes lefolytatásának lehetősége • nemzetgazdasági szempontból kiemelt eljárások rövid ismertetése • más kapcsolódó eljárások, földvédelmi eljárások, környezetvédelmi eljárás, közútkezelői hozzájárulás stb. • ún. különleges területszerzési eljárás a kisajátítási eljárás • a megszerzett engedélyek módosítási procedúrája 2.4 Az építési beruházás vállalkozásba-adása, a kivitelező kiválasztása Ebben a modulban a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva kell ismertetni a különféle versenyeztetési eljárásokat a 2.1 pontban körülírt megvalósítási konstrukciókról szóló döntésnek megfelelően, ki kell térni a közbeszerzési eljárások szakmai előkészítésében és lefolytatásában szükséges beruházáslebonyolítói közreműködésre (alkalmassági feltételek, ajánlatkérési dokumentáció, érékelési szempontok, kiegészítő tájékoztatások nyújtása), helyszíni bejárások megszervezése, a szerződéstervezetek összeállításában való szakmai közreműködés fontos tennivalói: például a kockázatok megosztása, a kivitelezés időszakában szükséges vitarendezési módszerek. 2.5 Az építési beruházás kivitelezése Ennek kiindulásaként azt kell feltételeznünk, hogy a hallgatók teljes körűen ismerik az építési-kivitelezési folyamatot, annak csakis a beruházáslebonyolítóval kapcsolatos aspektusait tekintjük át általában mindenfajta beruházás (tehát a pontszerű és a vonalas létesítmények megvalósítása) idevágó kérdéseit érinteni kell, kitérve a speciális vonatkozásokra is. 2.6 Projektzárás és az azt követő feladatok Az ebben a blokkban foglalt tevékenységek általában a projekt befejezését jelentik, de nem minden esetben igénylik ezek során a lebonyolító közreműködését, ahogy a kezdeti lépéseknél sokféle lehet a „belépési pont”, a befejezésnél is többféle konstrukció létezik, az oktatás során azt kell alapul venni, hogy a tényleges befejezésig foglalkozik az ügyekkel a beruházáslebonyolító. 3 Projektismertetések, esettanulmányok Ezek a konkrét ismertetések, esettanulmányok már lezárt projektekről szólnak, a negatív és pozitív tapasztalatok bemutatásával, kifejezetten a beruházáslebonyolító feladataira koncentrálva, kiemelt szerepet szánunk ezeknek az esettanulmányoknak egyfelől az egyes beruházás-fajták (pontszerű vs. vonalas stb.) különbségének illusztrálására, másfelől a gyakorlati jelleg erősítése céljából. Ezek az esettanulmányok nem a képzési folyamat végén kerülnek bemutatásra, inkább az időtartam első negyedétől kezdődően két-három tanórás programok, szándékaink szerint programonként egy-két előadóval, interaktív hallgatói részvétellel, szükség esetén moderátor közreműködésével. 3.1 Magasépítési beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.2 Vonalas építési (közlekedési: út, vasút) beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.3 Közmű-, vagy környezetvédelmi építési beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.4 Technológiai szerelési munkákat is tartalmazó (például ipari, energetikai stb.) beruházás lebonyolítói munkái és tapasztalatai, 3.5 Egyéb, a hallgatóság érdeklődésére számot tartó gyakorlati témák (pl. nemzetközi tapasztalatok, ÉMI, TSzSz, FIDIC) 4 A beruházáslebonyolítói mesteriskola zárása, aktuális tudnivalók Záródolgozat, értékelés, tanúsítvány --- A záródolgozat a hallgatók saját vállalkozásához kapcsolódó esettanulmány készítését jelenti, melyben a képzésben elsajátított tudás alapján fogalmaz meg a projekt bonyolítását segítő, annak hatékonyságát, eredményességét növelő megállapításokat. A terjedelem nem haladja meg a szokásos dolgozatok terjedelmét (30-50 oldal). A dolgozatok értékelését a szervezők által felkért szakemberek végzik a mesteriskola tematikájának, oktatási rendjének ismeretében.2019-09-02Budapest Szerémi út 4.5 pont
2019/206Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület52. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS 9. TERVEZŐ TÁBOR KIN  52. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS 9. TERVEZŐ TÁBOR KINEK ÉPÜL A VÁROS? 2019.08.05-2019.08.08 Az elmúlt években a nyári egyetem több oldalról közelítette meg az urbanisztika kérdéskörét. Elemeztük, hogy „Ki tervezi a várost?”, mi a települések életében az egyház/ak szerepe (Az egyház és a város), milyen hatása van az ország, a térségek és a települések életében a turizmusnak, vizsgáltuk, hogy milyen a fenntartható urbanizmus (van-e olyan egyáltalán). Idén arra fókuszálunk, hogy ki számára tervezzük, fejlesztjük, építjük a várost, tágabb értelemben a településeket. Kiss István – Magyary Zoltán egykori munkatársa – továbbfejlesztette Patrik Geddes gondolatát, s a térségek és települések vizsgálatát négy részre, szférára tagolta. E négyből az ún. szocio-szféra lesz vizsgálódásunk „tárgya”, valamint az urbanoszféra hatása a szocioszférára (a kettő összefüggésrendszere), de ugyanígy érdekes lehet a természeti környezet és a városlakók kapcsolata is. Tapasztaljuk, hogy a városok vezetése gyakran az érkező befektetők akarata szerint alakítja a települések terveit, szabályzatait, hogy sok beruházó és tervező gondolja azt, hogy ők avatottak a városok alakítására, jövőjének meghatározására. A beruházások esetenként presztízs-célokat szolgálnak, máskor szinte egyetlen meghatározó tényezőjük a profitszerzés, sőt maximálás. Ezzel szemben sokak meggyőződése, hogy a települési tervek „igazi” megrendelői a lakók, hisz az ő életkörülményeiket határozzák meg a tervek, a beruházások. Megismerhetők-e a polgárok vágyai, elképzelései, van-e és ha van, milyen az elképzelésük városuk, községük jövőjéről, a számukra kedvező településről? 2019-ben kilencedik alkalommal rendezzük meg a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tervező Táborát, amelynek helyszíne Bük városa lesz. A több mint 3300 lakosú város Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában, Vas megyében, a Felső-Répcementi kistérségben található. Az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce-síkon fekvő üdülőhely Szombathelytől, Kőszegtől és Sárvártól 20-25 km, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. Az osztrák határ közelsége meghatározó jelentőségű a fürdőhely és a régió fejlődésében. Az idei évben a Tervező Tábor résztvevői két feladat közül választhatnak: 1. BÜK VÁROSKAPUI A tervtábor keretében a résztvevők feladata közösen elkészíteni a Bükre vezető utak „megérkezési helyeinek” koncepcionális tervét, amely mind a településkép fejlesztése, a karakter formálása, szempontjából fontos. Nem csak az ide látogatók számára, de a városban, térségben lakó polgárok lakókörnyezetének minőségnövelése érdekében is lényeges a közhasználatú terek kialakítása, megjelenése, funkcióbővítése. 2. SZAPÁRY- KASTÉLY KÖRNYEZETE Bük város egyik kiemelt látnivalóját, a Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A négy saroktornyos erődfalból csak egy torony maradt meg. A feladat a kastély környezetének feltérképezése, majd – az idegenforgalom, városmarketing és az épített örökség szempontjait figyelembe vevő – hasznosítási lehetőségeinek, javaslatainak bemutatása, egy koncepcionális terv keretében.2019-08-01, 2019-08-01, 2019-08-05Bük, Bük, Szombathely5 pont
2017/53Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki KarNukleáris építmények mérnök szakirányú továbbképzési szak A sza  Nukleáris építmények mérnök szakirányú továbbképzési szak A szakirányú továbbképzés célja olyan mérnökök képzése, akik az atomerőmű és létesítményei tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében korszerű építőmérnöki tudással rendelkeznek. A speciális, atomerőművekben és hozzá kapcsolódó létesítményeknél alkalmazott anyagtani, tartószerkezetei, geotechnikai, épületszerkezeti, vízépítési, környezetvédelmi és geodéziai módszereken túl a hallgatók alapvető ismereteket kapnak a nukleáris biztonság, új generációs reaktortechnika, tűzbiztonság, munkavédelem és minőségbiztosítás területeken. Cél olyan hallgatók képzése, akik építő- és építészmérnökként értik az atomerőművek tervezése, építése és üzemeltetése során előforduló műszaki szakágak tevékenységeit, ezáltal azokkal hatékonyan működhetnek együtt.2017-03-02, 2017-04-06, 2017-05-18Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3., Budapest XI. kerület Műe  Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3., Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3., Budapest XI. kerület Műegyetem rkp. 3.5 pont félévente
2015/268Fórum Média Kiadó Kft.Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység előírásai az új Ptk.   Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység előírásai az új Ptk. és a módosult építésügyi jogszabályok tükrében A továbbképzés részletes tematikája modulok szerinti bontásban 1. modul Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogszabályi, szabályozási háttere a 2014-től hatályos előírások alapján • Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogszabályi definíciója, körülményei • Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység szakmagyakorlási feltételek jogszabályi előírásai • A tervező feladatai • A tervezési program • Szakmai címek • Összeférhetetlenségi szabályok • A kiviteli dokumentációk jogszabályi követelményrendszere 2. modul Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalma, metodikája, kompetencia követelmények • A tervezési tevékenység követelményrendszere, felelőségi körei • A tervezési tevékenység folytatásának szabályai • A tervezési tevékenység fajtái, metodikája • A tervezési tevékenység dokumentumai, tartalmi, formai követelményei • A tervezőnek miről és milyen módon kell nyilatkoznia az egyes tervezési fázisokban • A tervezői művezetés • A tervezési díj 3. modul A tervdokumentációk követelményrendszere • Az építési hibák fogalma, a hibás teljesítés meghatározása • Az építési hibák önkéntes szabványhasználata • Az építési hibák észlelési időpontjai, megfelelőségi vizsgálata, kijavítása-értékcsökkenése • Az építési hibák csoportosítása • A tervdokumentációk követelményrendszere: jogszabályi-, szabványossági, egyéb szakmai szabályokban megfogalmazott követelmények 4. modul A tervdokumentáció hibái, a tervezői hibás teljesítés • A tervdokumentációk fajtái, és azok főbb elemei • A szerződésekre vonatkozó új előírások • A vállalkozói szerződés szabályai • A kivitelezési szerződés új előírásai • A tervezői felelősség az új Ptk. előírásaira tekintettel • A tervdokumentáció hibái, a tervezői hibás teljesítés: hiányok, hibák csoportosítása 5. modul Az e-építési napló létrehozása és vezetése • Az e-építési napló bevezetésének alapelvei • Az e-építési napló létrehozásáról és vezetéséről röviden • A tervező szerepe az e-építési napló vezetése során • A tervező és az építőipar szereplői hogyan tartanak kapcsolatot az e-építési naplóban2016-01-07Internet Internet5 pont összesen (1 pont modulonként)
2018/146Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, A jövő emlékezete 2018  51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, A jövő emlékezete 2018. augusztus 6-9. Szombathely Kísérletek a jövő felvázolására, megsejtésére és mire fogunk emlékezni a jövőben. Modellek, irányzatok, amelyek előrevetítik a városok alakulását. Az emberiség – amióta ismeretünk van erről - mindig kutatta a jövőt, szerette volna tudni, hogy alakul a sorsa. Az ókori görög Delphoi híres jóshely volt – a hozzá vezető úton az emlékeztető felirattal: Gnóthi szeauton! – Ismerd meg önmagad! Ma is hasonló a helyzet: filmek és regények szólnak a „vissza a jövőbe” témában, Clarke – A 2001 Űrodisszeja szerzője – egy másik könyvének A jövő körvonalai címet adta. Ebben előbb visszanéz a múltba, elemzi a tudományos felfedezések előreláthatóságát, a tudományos gondolkodás újdonságokkal szembeni – gyakran tapasztalható – fenntartását, gyanakvását, s utána néz előre. Évtizedekkel később olvasva látható, hogy mennyire nehéz előre látni, érzékelni a változások irányát. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy sok ősi könyvben találhatunk olyan leírásokat, amelyek jóval később bekövetkeztek. Felmerül a kérdés, vajon miként „tudhattak” valamit is ezekről a dolgokról, olyként merül fel, mintha emlékeznének ezekre a dolgokra – valamiféle ősemlékezet sejthető mögöttük. A saját életünkben is tapasztalhatjuk, hogy gyakran legmerészebb terveink, elképzeléseink is emlékképeken alapulnak. Az emberiség több mint fele immár városokban él, számarányuk egyre növekszik. A fejlettnek nevezett világban, pl. az EU országaiban ez az arány meghaladja a 70%-ot, egyes tagállamokban eléri a 80%-ot. A világháló terjedésével a ’90-es évek elején felröppent a gondolat: a világ egyetlen nagy faluvá válik, sőt még inkább tanyarendszerré – mivel a hely úgymond elveszítette jelentőségét. Ez a blikkfangos gondolat néhány év alatt szertefoszlott (állapította meg Kunszt György egy évtizeddel később): elég egy-egy gigaberuházásra gondolni, s érzékeljük, hogy építőik mindent megtesznek annak érdekében, hogy azt a helyet nevezetessé, egyedivé tegyék, vonzóerejét növeljék. A jövőt nem látjuk, de azt sejtjük, hogy mit tartunk ma fontosnak, mi felé keressük a fejlődés kívánatos és célszerű irányát, s azt is érzékeljük eléggé pontosan (bár viták közepette), hogy mi vész el (akár örökre), s válik jó esetben emlékezetté. Ennek a témacsokornak szenteljük az idei, 51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet. Geográfusok, építészek, közgazdászok, településmérnökök, művészettörténészek lesznek az előadók között. Elsőként a nemzetközi és a hazai trendekről kapunk átfogó képet, majd városvíziók villannak fel. A következő napokban a jövő útjának tűnő Smart City, Green City témái elevenednek meg, majd arról hallunk előadásokat, hogy miről mesélnek a házak, mi marad meg – várhatóan – a régmúlt, a tegnap és ma városépítéséből, építészetéből. Nem feledkezhetünk meg az olyan aktualitásokról, mint a települési arculati kézikönyvek (TAK) országos felméréseiről sem: a dokumentált és érzékelt építészeti, települési értékeinknek egy része holnapra már emlékké válik. Hogyan használhatjuk ezt a heroikus munkával létrejött óriási adathalmazt. A programot immáron hagyományosan kiegészíti a 8. alkalommal megrendezésre kerülő Tervező Tábor, melynek ezúttal Szombathely ad otthont. A tervtábor alapvető küldetése a leendő, ill. fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatszerzésének és érvényesülésének segítése, a hazai szakember utánpótlás és frissítés előmozdítása. A tábor során célunk a résztvevő fiatalok számára: - gyakorlati munkatapasztalat lehetőségét megteremteni, - a különböző szakmai háttérrel rendelkező, különböző iskolákban tanuló/tanult fiatalok számára lehetőséget biztosítani a szakmaközi kapcsolatépítésre és kölcsönös tanulásra, - a csoportmunka és a kooperáció készségeit elmélyíteni, - innovatív tervezési szemléletet megismertetni. A 2018-as tervtábor fókuszpontja Szombathely Váoskapui. A tervtábor keretében a résztvevők feladata közösen elkészíteni a Szombathelyre vezető utak „városkapuinak” koncepcionális tervét, amely mind a turizmus (aktív turizmus) mind a térségben lakó polgárok (lakókörnyezet minőség növelése) számára megteremtheti e lehetőségek közhasználatú térbeli kínálatát. A tervtábor résztvevői csoportmunkában, a szervezőik irányítása és támogatása mellett területi koncepciót készítenek a város számára az első benyomást meghatározó terek rendszerére vonatkozóan. Ezekhez a terekhez ill. hálózatokhoz kapcsolódóan meghatározzák azok funkcióit és kialakításukhoz rövid akcióterveket is készítenek a fejlesztési, szabályozási és egyéb teendőkre vonatkozóan. Opcionálisan egy-egy területhez fizikai objektum előzetes látványtervét is elkészíthetik a résztvevők. Munkájuk során kombinálják a stratégiai tervezés a (fizikai) területi és objektum tervezés, valamint a közösségi és helymarketing tervezést. Olyan tervet készítenek el, amely feltárja a piaci trendekből és a helyiek véleménye alapján meghatározható igényeket (keresletet), a kereslet szempontjából minősítik és értékelik a térség területeit és ez alapján célcsoport orientáltan meghatározzák a lehetséges helyszíneket, ill. azok hálózati rendszerét, vagyis az ún. „aktív tereket”. Az elsődleges cél, hogy a közösen elkészítendő munkájuk során prioritást kap a kreativitás, a folyamat elvégzése és ezzel begyakorlása a részletességgel teljes területi hitelességgel és a tervezéssel kapcsolatos szabályozási szabályossággal szemben. Alapelvárásunk az, hogy a kihívásokra és lehetőségre kreatív módon hatékony megoldást azonosítsanak be, éppen ezért nem az a cél, hogy a jelenlegi tervrendszer egy-egy elemére (pl.: rendezési-szablyozási terv, aktuális pályázati forrás) koncentráljanak, hanem a célhoz figyelembe vehető eszközök széles körével, szabadon számoljanak. A lényegesen több időt igénylő teljességre és alaposságra törekvés helyett a folyamat végigvitele, eljátszása élvez prioritást. Munkájuk során külső moderációs segítség mellett maguk alakítják ki a közös terv elkészítésében a munkamegosztást, közösen hoznak döntéseket és vitatják meg az eltérő szempontokat. Ugyanakkor a folyamatban kisebb csoportokban (párokba szerveződve) vesznek részt, amely csoportoknak a saját feladata és felelőssége világossá válik.2018-08-03, 2018-08-06Szombathely, Szombathely5 pont összesen: 1.nap: 1 pont, 2-3.nap: 1,5 pont naponta, 4.nap: 1 pont
2008/11/019Project Control Expert Kft.ProjectDirector ütem-, hálótervező és projektmenedzsment program  ProjectDirector ütem-, hálótervező és projektmenedzsment program oktatása2011. január 19-21. 2011. március 22-24. 2011. május 24-26. 2  2011. január 19-21. 2011. március 22-24. 2011. május 24-26. 2011. július 26-28. (2011. szeptember 27-29.) 2011. október 25, 27-28. 2011. november 22-24.Project Control Expert Kft. székhelye: Budapest, Váci út 152-156  Project Control Expert Kft. székhelye: Budapest, Váci út 152-156.5 pont résztvevőknek, 12 pont előadóknak
2016/9Fórum Média Kiadó Kft.Társasházak hőszigetelése tervezőknek és kivitelezőknek – jellem  Társasházak hőszigetelése tervezőknek és kivitelezőknek – jellemző hibák és kiküszöbölésük • 1. modul: Hőszigetelés tervezése o Iparosított épületek Magyarországon o A blokkos és a szendvicspaneles építési rendszerek jellemző hő- és páratechnikai hibái o Homlokzatok utólagos hőszigetelésének tervezése o Panelépületek utólagos homlokzati hőszigetelési vastagságának tervezése o Hőszigetelések rögzítésének hőtechnikai tervezése o Pont-perem ragasztási módszer a figyelembevétele a tervezésben és hőtechnikai figyelembevétele o Hőszigetelő táblák közötti illesztési pontatlanságok, légüregek hőtechnikai figyelembevétele o Hőszigetelő táblák mechanikai rögzítésének hőtechnikai figyelembevétele (dűbelkorrekció) o Tűzvédelmi szempontok a hőszigetelés tervezésénél o Lapostetők utólagos hőszigetelésének tervezése o A felújítás rétegrendi kialakítása o Lábazat utólagos hőszigetelésének tervezése o Alulról hűlő födémek (pincefödém, garázs feletti födém) szigetelése o További szerkezetek (erkélyek, előtetők) hőszigetelésének lehetőségei o Panelépületek ablakszerkezetei és energiatudatos cseréjük • 2. modul: Az energetikai célú felújítások páratechnikai buktatói o A penészedés kialakulásának kiváltó okai o A penészedés kockázatának ellenőrzése számítással o A penészedés kockázatának kizárása a falazat utólagos hőszigetelésével o Az utólagos hőszigetelés helyének és anyagának kiválasztási szempontjai o Homlokzati falak hőszigetelésének páratechnikai részletei o Utólagos hőszigetelés házgyári paneles épületen o Külső hőszigetelés belső szigetelés mellett • 3. modul: Lapostető-szigetelések hibaelemzése o A páravédelem hiánya és annak teljes tönkremenetelhez vezető következménye o A gőznyomást kiegyenlítő réteg és a párazáró réteg hiánya o A gőznyomást kiegyenlítő és a párazáró rétegek helytelen beépítése o Páraszellőző helytelen beépítése két változatban • 4. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 1. o A homlokzati hőszigetelő rendszer fogalma, tulajdonságai, felépítése o A homlokzati hőszigetelő rendszer károsodásai és hibaforrásai o Anyagválasztás o Tárolás o Felület-előkészítés o Ragasztótapasz készítése és felhordása • 5. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2. o Hőszigetelő táblák elhelyezése o Dübelezés o Csiszolás o Élvédő profilok elhelyezése o Felületerősítő hálózás elhelyezése és ragasztótapaszba ágyazása o Alapozóréteg o Színezési munkálatok2016-02-25Internet5 pont, 1 pont modulonként
2010/066DE Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék, ill. Hajdú-Bihar Megyei Építész KamaraÉpítész(et) történet vallomások egy korszakokon átívelő pályáról  Építész(et) történet vallomások egy korszakokon átívelő pályáról Mikolás Tibor kétszeres Ybl-díjas építész önéletrajzi előadássorozata2010.02.11. 2010.02.25. 2010.03.11. 2010.03.25. 14-16 óráigDE Műszaki Kar B épület 1. emelet 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4.  DE Műszaki Kar B épület 1. emelet 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4.5 x 0,5 pont, 0,5 pont alkalmanként
2010/052Studio21 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (Mesharray Digital Media School)3D vizualizáció A képzés célja,hogy a képzésen résztvevők elsajá  3D vizualizáció A képzés célja,hogy a képzésen résztvevők elsajátítsák a 3D látványtervezés összes munkafolyamatát 1.Alapismeretek I. 2.Alapismeretek II. 3.Modellezés 4.Textúrázás 5.Bevilágítás és renderingfebruári, illetve márciusi kezdésű csoportok, valamint szeptembe  februári, illetve márciusi kezdésű csoportok, valamint szeptemberben és októberben induló csoportok1132 Bp., Nyugati tér 4. 1033 Bp., Hajógyári-sziget 132. - épüle  1132 Bp., Nyugati tér 4. 1033 Bp., Hajógyári-sziget 132. - épület5,5 pont / modul
2010/11/052Studio21 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (Mesharray Digital Media School)3D Vizualizáció A képzés célja, hogy a képzésen résztvevők elsa  3D Vizualizáció A képzés célja, hogy a képzésen résztvevők elsajátítsák a 3D látványtervezés összes munkafolyamatát. A képzés 5 modulból áll, az alábbiak szerint: 1 modul - Alapismeretek I. : A képzés első modulja bevezetés a 3D tér és a szoftver kezelésének módjába, célja az alapfogalmak és alapszintű modellezési ismeretek elsajátítása. 2 modul - Alapismeretek II.: A modellezési ismeretek bővítése mellett a résztvevők megismerkednek a textúrázás és bevilágítás alapjaival is. 3 modul - Modellezés: Ebben a modulban az épületek külső és belső terének, berendezési tárgyak modellezésének technikáját sajátíthatják el a képzésen résztvevők. 4 modul - Textúrázás: Az elkészült modell életre keltése a célja ennek a modulnak. Ehhez az anyagok kiválasztása, szerkesztése, a modell textúrázása, a felületek és effektek beállításának ismeretére van szükség. 5 modul - Bevilágítás és rendering: A látványterv készítésének utolsó fázisában kerül sor a megfelelő fények kiválasztására és alkalmazására, a végleges képkiszámítás beállítására és a kész anyag prezentálására.Tervezett időpontok 2011-ben : februárban, márciusban, szeptembe  Tervezett időpontok 2011-ben : februárban, márciusban, szeptemberben és októberben induló csoportok.Helyszín: 1132 Budapest Nyugati tér 4 1033 Budapest Hajógyári-  Helyszín: 1132 Budapest Nyugati tér 4 1033 Budapest Hajógyári-sziget 132. épület5,5 pont/modul, összesen: 27,5 pont

3418 rekord, 342 oldalon

 |<   <   332  333  334  335  336  337  338  339  340  341   >   >| 


© 2009 - 2020 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft