OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   1  2  3  4   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör A Témakör B Témakör AB Időpontok Helyszín
2009/K/06PTE Pécsi Tudományegyetem Pollack Mérnöktovábbképző KözpontJogi környezet, jogalkotás, jogszabályi hierarchia. Jogi személy  Jogi környezet, jogalkotás, jogszabályi hierarchia. Jogi személyek, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Szerződések, szerződéskötés. Munkaviszony. Közigazgatási eljárás szabályai. Építési törvény, változások az OTÉK-ban. Építésügyi szakmagyakorlás, tervezés és kivitelezés általános szabályai, EU szabályozás. A felsőfokú műszaki szakképesítések elismerése az EU-ban. Tervezési, kivitelezési jogosultságok a Bologna folyamat tükrében. Tervpályázatok, közbeszerzés. Építési bírságok. Tervtanácsok működése. Tervdokumentáció tartalma, tervellenőrzés. Műemlékvédelem, környezetvédelem, természetvédelem. Államháztartás, GDP, társadalombiztosítás. Adózási kérdések., fo  Államháztartás, GDP, társadalombiztosítás. Adózási kérdések., fordított ÁFA. Számlakiállítás, tartozás, követelés, behajtás, felszámolás, csőd. Költség menedzsment. MÉK díjszámítás. Kockázatkezelés, befektetések. Befektetések, portfóliók Építési projektek tervezése, vezetése, elszámolása – EU projektek sajátosságai.Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Megfel  Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Megfelelőségi tanúsítvány, megfelelőségi nyilatkozat. Építési termékek megfelelőség igazolása. Jótállás, szavatosság. Építési Termék Direktíva. Szabvány fogalma, szabványosítás célja, hazai és nemzetközi intézményei, közzététel, szabvány jelölés. Országos Tűzvédelmi Szabályzat Választható 2 órás modulok: 7/2006 TNM hőtechnikai rendelet alkalmazása. Épületek energiafelhasználása – hőkomfort. Tervezői művezetés, építési napló, építési tevékenység megkezdése. Építési felügyelet. Műemlékvédelem – integrált örökségvédelem – módszerek, végrehajtások, tanulságok. Történeti értékvizsgálat. Településfejlesztés és rendezés összefüggései a magyar települések irányításában. OTÉK. Korszerű építőanyagok. Korszerű betontechnológia. Szigetelési eljárások. Iparosított technológiával épített épületek energiatudatos felújítása Pécsett Korszerű mérnöki technológiák a magas- és mélyépítés területén. A munkavédelem célja, szervezete, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi napló vezetése. Munkáltató és munkavállaló kötelezettsége, biztonságos munkavégzés.2009. szeptember 25-26 Pécs - PTE PMMK 2009. október 9-10 Zala  2009. szeptember 25-26 Pécs - PTE PMMK 2009. október 9-10 Zalaegerszeg – Déryné u.1. 2009. november 6-7 Szekszárd - PTE IGYFK 2009. november 27-28 Pécs - PTE PMMK 2010. február 26-27 Pécs - PTE PMMK 2010. április 9-10 Zalaegerszeg – Déryné u.1. 2010. április 23-24 Pécs - PTE PMMK 2010. május 14-15 Szekszárd- PTE IGYFK Interneten online folyamatosan.www.pmmf.hu honlapon közzétéve
2009/K/05SZIE Szent István Egyetem Ybl Miklós építéstudományi Kar 1879 Felnőttképzési csoportJogi és pénzügyi ismeretek: 1. A jogszabályokkal kapcsolatos ala  Jogi és pénzügyi ismeretek: 1. A jogszabályokkal kapcsolatos alapfogalmak (hierarchikus rendszerük, jelölésük, hatályuk, stb.) Az építésüggyel foglalkozó jogszabályok (építési törvény, OTÉK, egyéb főbb jogszabályok) rendszere, felépítésük, főbb fogalmaik Az építési törvény és az OTÉK előírásai: településrendezés, telekalakítás, építmények elhelyezése és létesítése Az építési törvény változásai 2. Jogi személyek, gazdasági társasági formák A szerződés fogalma és általános szabályai Munkaszerződés, munkaviszony Szerzői jog 3. A közigazgatási hatósági eljárás Az építésügyi hatósági eljárások Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái Az engedélyezési tervdokumentációk főbb részei Szakhatóságok közreműködése Műemlékvédelmi hatósági és szakhatósági feladatok 4. A tervezői és szakértői szakmagyakorlás általános követelményei Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb jogszabályok A felsőfokú műszaki szakképesítések elismerése az EU-ban A tervpályázat szabályai, kapcsolata a közbeszerzési eljárással 5. Az építész és mérnök szakmai kamarák jogállása és feladataik, szervezeti rendjük A kamarai szabályzatok Pénzügyi ismeretek I. 8 Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzüg  Pénzügyi ismeretek I. 8 Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzügyei. Pénzügyek tartalma, feladatai. Finanszírozás. Célja, feladata. Eszközök és források összhangja. Finanszírozási elvek, szempontok. Finanszírozási módszerek, lehetőségek. Rövid, közép és hosszú lejáratú formák. Likviditás kezelése. Lehetőségek a beavatkozásra. Kockázatok. Számvitel. Könyvvezetés – számviteli információs rendszer. Bizonylatok, bizonylati rend. Számlarend. Infrastruktúra. Beszámolási, közzétételi kötelezettség. Pénzügyi – számviteli kimutatások. Mérleg. Eredménykimutatás. Cash-flow kimutatás. Egyéb kimutatások. Elemzések. Döntéselőkészítés, döntéstámogatás. Kontrolling. Termelési tevékenység gazdaságossági elemzése. Befektetési tevékenység elemzése. Adózás. Az adó fogalma, adóztatási alapelvek. Az adózó és az adókötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése. Minőség- és szabványügyi, munkavédelmi ismeretek: 1. A szabvány   Minőség- és szabványügyi, munkavédelmi ismeretek: 1. A szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályokkal, a szabványosítás célja A szabványosítás hazai és nemzetközi intézményei A szabványok jelölése, közzétételük Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok 2. A munkavédelem célja, szervezete A főbb munkavédelmi követelmények, a munkáltatók és a munkaadók feladatai ezekkel kapcsolatban A munkavédelmi hatóság feladatai, működése 3. Minőség és megfelelőség Építési termékek megfelelőség igazolása, megfelelőségi tanúsítvány és nyilatkozat Építőipari Műszaki Engedély Épületek kötelező alkalmassági ideje, szavatosság 4. A tervezés és a kivitelezés során a minőségügyi és a munkavédelmi követelmények betartása: A kiviteli terv készítőjének kötelezettségei A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok tevékenysége Az építési napló szerepe, felépítése; tervezői művezetés Az építésfelügyeleti ellenőrzés szerepe az építési minőség alakulásában 5.a Az akadálymentesítés jogszabályokban rögzített főbb követelményei 5.b Az építményeket érintő legfontosabb tűzvédelmi fogalmak, a tűzvédelmi dokumentáció legfontosabb tartalmi elemeifolyamatos jelenkezés, interneten on-lineinternetes konzultáció: a honlapon fórum indítás; illetve telef  internetes konzultáció: a honlapon fórum indítás; illetve telefonon. A konzultáció két módon biztosított: - A honlapon fórumot működik, ahol egymástól és a honlap (építész) szerkesztőjétől lehet kérdezni. - Telefonon is segítséget lehet kérni, jelenleg is üzemelő „zöld” számon
2012/K/03Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest / ARTIFEX Kiadó1/a Jogi ismeretek: 1. A jogi környezet általános felépítése A  1/a Jogi ismeretek: 1. A jogi környezet általános felépítése A jogszabályokkal kapcsolatos alapfogalmak (hierarchikus rendszerük, jelölésük, hatályuk, stb.) Az építésüggyel foglalkozó jogszabályok (építési törvény, OTÉK, egyéb főbb jogszabályok) rendszere, felépítésük, főbb fogalmaik Az építési törvény és az OTÉK előírásai: településrendezés, telekalakítás, építmények elhelyezése és létesítése Az építési törvény változásai 2. A polgári jog alapjai A polgári jog a jogrendszerben. A Polgári Törvénykönyv. A polgári jog alapelvei. Jogképesség, cselekvőképesség. A szerződés fogalma és általános szabályai. A megbízási, a vállalkozási, az építési és a tervezési szerződés 3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai A közigazgatási eljárási törvény. A közigazgatási eljárás alapelvei. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai, megindítása, az elsőfokú eljárás. A hatóság döntései. A jogorvoslati rendszer 4. Építési munkák hatósági engedélyezése Az építésügyi szervezetrendszer és felépítése. Az Eljárási kódex. Építkezésre alkalmas telek. Építésügyi hatósági eljárások típusai. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai. Az ügyfél fogalma és az építési jogosultság megállapítása. Az elvi építési, az építési és az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás. Mihez kell építési engedély vagy bejelentés? Összevont és integrált engedélyezési eljárás. A bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedély. A bejelentési eljárás. Telekalakítási engedélyek. Építésügyi hatóságok által kiállított bizonyítványok szabályai. Építésügyi eljárásokban fizetendő illetékek és díjak. Építésügyi bírság. 5. Műemlékvédelem A műemlék és a műemléki érték fogalma. A műemléki jelentőségű terület és a területi védelem egyéb kategóriái. A műemlékvédelem szintjei A védetté nyilvánítási eljárás. Az elővédelem jelentősége Műemlékekre vonatkozó építésügyi előírások A hatóság. Eltérő telekalakítási szabályok. Műemlékeken végzendő engedélyköteles tevékenységek. Kiegészítő engedélyezési szabályok. Az eljárási szabályok Műemlékvédelmi eszközök. Hatósági kötelezés. Bírságok. A műemlék rongálása mint bűncselekmény vagy szabálysértés 6. A tervezői és szakértői szakmagyakorlás általános követelményei Az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályai. Munkaszerződés, munkaviszony. A tervpályázat szabályai, kapcsolata a közbeszerzési eljárással, a közbeszerzési törvény 7. Kamarai szabályzatok és eljárások Az építész és mérnök szakmai kamarák jogállása és feladataik, szervezeti rendjük, kamarai szabályzatok. Hatósági, önkormányzati, érdekképviseleti feladataik. A MÉK szervezeti rendje, főbb tisztségviselői. Tagfelvétel, névjegyzékbe vétel, valamint a névjegyzéken tartás követelményei, jogosultsági vizsgáztatás. Tagsági, névjegyzéki bejegyzés szünetelése, megszűnése 8. Az építési folyamatban résztvevő szakmagyakorlók jogállása, feladatai, felelősségi köre Az építési folyamat résztvevői. Az építtető. Az építési szerződés. A beruházáslebonyolító. A tervező és a tervellenőr. A tervezési szerződés. A kivitelező (a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező). A felelős műszaki vezető. Az építési műszaki ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő. A fedezetkezelő. Az építési napló. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••1/b Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzügyei Pénzügyek tarta  1/b Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzügyei Pénzügyek tartalma, feladatai. Finanszírozás. Likviditás. Kockázatok. Számvitel Könyvvezetés. Számlarend. Pénzügyi-számviteli kimutatások. Mérleg. Eredménykimutatás. Cash-flow kimutatás. Egyéb kimutatások. Elemzések. Döntéselőkészítés, döntéstámogatás Kontrolling. Befektetési tevékenység elemzése Adózás Az adó fogalma, adóztatási alapelvek. Az adózó és az adókötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése2 Szabvány- és minőségügyi ismeretek: 1. Szabványok – általános  2 Szabvány- és minőségügyi ismeretek: 1. Szabványok – általános ismeretek A szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályokkal, a szabványosítás célja, az önkéntesség helyes értelmezése és a szabványtól való eltérés következményei A szabványosítás hazai és nemzetközi intézményei. A szabványosítás további szintjei nemzeti kereteken belül A szabványok jelölése, közzétételük. Szabványok keresése 2. Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok A szabványok és a szerződések kapcsolata. Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok jegyzéke. (A műszaki ábrázolásra és a műszaki tervezésre vonatkozó szabványok) A szabványhasználat önkéntessége és kötelező esetei. A szabványokra való merev, rugalmas és általános hivatkozás 3. Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás Az építési termékek megfelelősége A minőségellenőrzéstől a teljeskörű minőségirányítási rendszerig. Az ISO 9001.2000 szabvány rövid ismertetése. Az építési termékek megfelelősége. Az Európai Műszaki Engedély. Az épületszerkezetek megfelelősége. A megfelelőség tanúsítása. Az építési hibák 4. Munkavédelem az építőiparban A munkavédelem célja, szervezete, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi napló vezetése. Jogszabályok. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorral kapcsolatos előírások. A tervezői koordinátor feladatai. A kivitelezői koordinátor feladatai. A biztonsági és egészségvédelmi terv. A munkavédelmi hatóság feladatai, működése. A munkavédelmi ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai. Munkabaleseti esettanulmányok. Az építőiparban az általános munkavédelmi követelményeken felül betartandó (speciális) előírások, munkáltatói, munkaadói kötelezettségek. 5. Építmények tűzvédelmi követelményei A tűz elleni védekezés követelményeinek rendszere Alapfogalmak A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályai és módszerei Tűzállósági fokozatok Az építőanyagok és az épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői A tűzállósági fokozatból adódó főbb követelmények A tűzvédelmi tervezés dokumentumai 6. Az épületenergetika alapvető fogalmai, az energetikai minőség szerint A szabályozás háttere, előzményei. A rendelet hatálya alá eső épületek. Az épületek energiaigényének számítása tervezésnél. Számítási módszerek, követelmények, tervezés - ellenőrzés. 7. Akadálymentesítés Az akadálymentesség fogalma az építési törvényben. Az akadálymentesség az OTÉK-ban: építmények elhelyezése, megközelítése, létesítése, épületszerkezetek részletes előírásai, helyiségek általános előírásai, építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásaifolyamatos jelenkezés, interneten on-lineinternet: www.tervlap.hu/tovabbkepzes
2010/K/03Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Budapest1 I.1. A jogszabályokkal kapcsolatos alapfogalmak, az építésügy  1 I.1. A jogszabályokkal kapcsolatos alapfogalmak, az építésügy legfontosabb jogszabályai: az építési törvény és az OTÉK A jogszabályi hierarchia, kihirdetés, érvényesség, hatályosság. Az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok rendszere. Az építésügy legfontosabb jogszabályai: az építési törvény és az OTÉK. Felépítésük, főbb fogalmaik. 2 I. 2. Alapfogalmak a Polgári Törvénykönyvből. Polgári jogi alapismeretek A polgári jog a jogrendszerben. A Polgári Törvénykönyv. A polgári jog alapelvei. Jogképesség, cselekvőképesség. A szerződés fogalma és általános szabályai. A megbízási, a vállalkozási, az építési és a tervezési szerződés. 3 I.3. A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási eljárási törvény. A közigazgatási eljárás alapelvei. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai, megindítása. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai. A hatóság döntései. A közigazgatási jogorvoslati rendszer. 4 I.4. Építési munkák hatósági engedélyezése Az építésügyi hatóságok. Az Eljárási kódex. Építésügyi hatósági engedélyfajták. Építési jogosultság. Elvi engedélyezési eljárás. Telekalakítási engedélyek. Építési engedély és bejelentés. Bontási engedély. Rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési és bejelentési eljárás. Használatbavételi engedély. Fennmaradási engedély. Építésügyi bírság. 5 I.5. Műemlékvédelem A műemlékvédelem célja, szervezeti felépítése, a műemlékké nyilvánítás rendje. A Világörökség, a helyi építészeti örökség védelméről szóló jogszabályi előírások 6 I.6. A tervezői és szakértői szakmagyakorlás általános követelményei Az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályai. Munkaszerződés, munkaviszony. A tervpályázat szabályai, kapcsolata a közbeszerzési eljárással, a közbeszerzési törvény. 7 I.7. Az építész és mérnök szakmai kamarák Az építész és mérnök szakmai kamarák jogállása és feladataik, szervezeti rendjük, kamarai szabályzatok. Hatósági, önkormányzat, érdekképviseleti feladataik. A MÉK szervezeti rendje, főbb tisztségviselői. Tagfelvétel, névjegyzékbe vétel, valamint a névjegyzéken tartás követelményei, jogosultsági vizsgáztatás. Tagsági, névjegyzéki bejegyzés szünetelése, megszűnése8 I.8. Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzügyei. (Pénzügyek   8 I.8. Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzügyei. (Pénzügyek tartalma, feladatai.) Finanszírozás. (Célja, feladata. Eszközök és források összhangja. Finanszírozási elvek, szempontok. Finanszírozási módszerek, lehetőségek. Rövid, közép és hosszú lejáratú formák. Likviditás kezelése. Lehetőségek a beavatkozásra.) Kockázatok. Számvitel. (Könyvvezetés – számviteli információs rendszer. Bizonylatok, bizonylati rend. Számlarend. Infrastruktúra. Beszámolási, közzétételi kötelezettség. Pénzügyi – számviteli kimutatások. Mérleg. Eredménykimutatás. Cash-flow kimutatás. Egyéb kimutatások. Elemzések. Döntéselőkészítés, döntéstámogatás. Kontrolling. Termelési tevékenység gazdaságossági elemzése. Befektetési tevékenység elemzése.) Adózás. (Az adó fogalma, adóztatási alapelvek. Az adózó és az adókötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése.)1 II.1 Szabványok A szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályo  1 II.1 Szabványok A szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályokkal, a szabványosítás célja, az önkéntesség helyes értelmezése és a szabványtól való eltérés következményei. A szabványosítás hazai és nemzetközi intézményei. A szabványosítás további szintjei nemzeti kereteken belül. A szabványok jelölése, közzétételük. Szabványok keresése. 2 II.2 Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok A szabványok és a szerződések kapcsolata. Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok jegyzéke. A műszaki ábrázolásra vonatkozó szabványok jegyzéke (A műszaki rajzokra vonatkozó általános szabványok, építési tűrések és modulkoordináció.) A műszaki tervezésre vonatkozó szabványok jegyzéke (Általános, az építészeti-műszaki tervezést érintő szabványok. Tartószerkezetek tervezési szabványai. Eurocode előszabványok. Minőségügyi szabványok. Környezetközpontú irányítási rendszerek. Hőtechnikai szabványok. Hangszigetelési szabványok. Tűzvédelem. Színdinamika.) Az épületszerkezetekre, és azok megvalósítására vonatkozó szabványok jegyzéke (Általános, a kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó szabványok. Egyéni védőeszközök. Építési munkák.) A szabványhasználat önkéntes volta. A szabványhasználat kötelező esetei. (Jogszabály szabványra hivatkozik. Jogszabályban előírt szabvány szabványra hivatkozik. Szerződés keretében. Bírósági perek esetén.) A szabvány hivatkozások lehetséges módjai. A szabványhasználat tartalmi és formai követelményei 3 II.3 Az új épületenergetikai szabályozás A szabályozás háttere. Az épület energiaigényének számítása tervezésnél. Számítási módszerek. Követelmények. Épülethatároló szerkezetek. Épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelményértékek. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata. 1000 m2 feletti épületre vonatkozó speciális követelmény. Tervezés – ellenőrzés. Alapadatok bevitele, követelmények meghatározása. Szerkezetekre vonatkozó tervezett értékek kiszámítása. Épületre vonatkozó tervezett értékek kiszámítása. A hővezetési tényező értékének meghatározása. Sugárzási nyereségek számítása. Fajlagos hőveszteség számítása. Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. Összesített energetikai mutató kiszámítása. A fűtés primer energiaigényének kiszámítása. Használati melegvíz ellátás primer energiaigényének kiszámítása. Légtechnikai rendszer primer energiaigényének kiszámítása. A hűtés primerenergia-igényének számítása. A világítás éves energia igényének meghatározása. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása. Eredmények összegzése. Vonatkozó szabványok, rendeletek, ajánlott szakirodalom 4 II.4 Az akadálymentesítés jogszabályokban rögzített főbb követelményei Az akadálymentesség fogalma az építési törvényben. Az akadálymentesség az OTÉK-ban: építmények elhelyezése, megközelítése, létesítése, épületszerkezetek részletes előírásai, helyiségek általános előírásai, építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai 5 II.5 Tűzvédelem A tűz elleni védekezés követelményeinek rendszere. Alapfogalmak. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályai és módszerei. Tűzállósági fokozatok. Az építőanyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői. A tűzállósági fokozatból adódó főbb követelmények. A tűzvédelmi tervezés dokumentumai 6 II.6 Munkavédelem A munkavédelem célja, szervezete, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi napló vezetése. Jogszabályok. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorral kapcsolatos előírások. A tervezői koordinátor feladatai. A kivitelezői koordinátor feladatai. A biztonsági és egészségvédelmi terv. A munkavédelmi hatóság feladatai, működése. A munkavédelmi ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai. Munkabaleseti esettanulmányok. Az építőiparban az általános munkavédelmi követelményeken felül betartandó (speciális) előírások, munkáltatói, munkaadói kötelezettségek. 7 II.7 Minőség és megfelelőség A minőségellenőrzéstől a teljeskörű minőségirányítási rendszerig. Az ISO 9001.2000 szabvány rövid ismertetése. Az építési termékek megfelelősége. Az Európai Műszaki Engedély. Az épületszerkezetek megfelelősége. A megfelelőség tanúsítása. Az építési hibák 8 II.8 Az építési folyamatban résztvevők feladatai, felelőssége Fontosabb fogalmak a Kivitelezési kódex szerint. Az építtető, a beruházás-lebonyolító, a tervező, a tervellenőr, a kivitelező, a felelős műszaki vezető, a műszaki ellenőr feladatai és felelőssége. Az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségek. Az építési napló. Az építésfelügyeleti hatóság és bírságfolyamatos jelenkezés, interneten on-lineinternet: www.epitesztovabbkepzes.hu
2011/K/03Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar BudapestJogi ismeretek I.1 A jogi környezet általános felépítése A  Jogi ismeretek I.1 A jogi környezet általános felépítése A jogszabályokkal kapcsolatos alapfogalmak, jogszabályi hierarchia, jelölés, kihirdetés, érvényesség, hatályosság. Az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok rendszere. Az építésügy legfontosabb jogszabályai: az építési törvény és az OTÉK. Felépítésük, főbb fogalmaik. Az építési törvény és az OTÉK előírásai: településrendezés, telekalakítás, építmények elhelyezése és létesítése. Az építési törvény változásai Jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 2010. évi CXXX. tv. I. 2 A polgári jog alapjai A polgári jog a jogrendszerben. A Polgári Törvénykönyv. A polgári jog alapelvei. Jogképesség, cselekvőképesség. A szerződés fogalma és általános szabályai. A megbízási, a vállalkozási, az építési és a tervezési szerződés. Jogszabályok: 1959. évi IV. tv. 1952. évi IV. tv. 1960. évi 11. tvr. 1978. évi 2. tvr. 1998. évi XI. tv. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. I.3 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai A közigazgatási eljárási törvény. A közigazgatási eljárás alapelvei. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai, megindítása. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai. A hatóság döntései. A közigazgatási jogorvoslati rendszer. Jogszabályok: 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2004. évi CXL. tv. 1995. évi LIII. tv. 188/2009. (IX. 10.) Korm. rend. 1990. évi XCIII. tv. 2003. évi CXXVIII. tv. 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 40/2002. (III. 21.) Korm. rend. 22/2009. (VI. 19.) IRM rend. 2009. évi XLVII. tv. 1996. évi LXXXV. tv. 32/2009. (XII. 29.) NFGM rend. 1997. évi LXXVIII. tv. 180/2005. (IX. 9.) Korm. rend. 1952. évi III. tv. 1949. évi XX. tv. 90/2007. (XI. 14.) AB hat. 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1997. évi CXLI. tv. 1996. évi LVIII. tv. I. 4 Építési munkák hatósági engedélyezése Az építésügyi szervezetrendszer és felépítése. Az Eljárási kódex. Építkezésre alkalmas telek. Építésügyi hatósági eljárások típusai. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai. Az ügyfél fogalma és az építési jogosultság megállapítása. Az elvi építési, az építési és az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás. Mihez kell építési engedély vagy bejelentés? Összevont és integrált engedélyezési eljárás. A bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedély. A bejelentési eljárás. Telekalakítási engedélyek. Építésügyi hatóságok által kiállított bizonyítványok szabályai. Építésügyi eljárásokban fizetendő illetékek és díjak. Építésügyi bírság. Jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. tv. 149/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 1990. évi LXV. tv. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 291/2007. (X. 31.) Korm. rend. 1988. évi I. tv. 2003. évi C. tv. 27/2006. (V. 5.) GKM rend. 2006. évi LIII. tv. 2004. évi CXL. tv. 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2003. évi CXXVIII. tv. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1990. évi XCIII. tv. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 85/2000. (XI. 8.) FVM rend. 166/2009. (XII. 9.) FVM rend. 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. I. 5 Műemlékvédelem A műemlék és a műemléki érték fogalma. A műemléki jelentőségű terület és a területi védelem egyéb kategóriái. A műemlékvédelem szintjei. A védetté nyilvánítási eljárás. Az elővédelem jelentősége. Műemlékekre vonatkozó építésügyi előírások. A hatóság. Eltérő telekalakítási szabályok. Műemlékeken végzendő engedélyköteles tevékenységek. Kiegészítő engedélyezési szabályok. Az eljárási szabályok. Műemlékvédelmi eszközök. Hatósági kötelezés. Bírságok. A műemlék rongálása mint bűncselekmény vagy szabálysértés Jogszabályok: 9/2006. (IX. 25.) OKM rend. 7/2005. (III. 1.) NKÖM rend. 3/2002. (II. 15.) NKÖM rend. 2001. évi LXIV. tv. 324/2010. (XII. 27.) Korm. rend. 10/2006. (V. 9.) NKÖM rend. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 2004. évi CXL. tv. 1978. évi IV. tv. 1999. évi LXIX. tv. I. 6 A tervezői és szakértői szakmagyakorlás általános követelményei Az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályai. Munkaszerződés, munkaviszony. A tervpályázat szabályai, kapcsolata a közbeszerzési eljárással, a közbeszerzési törvény. Jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. tv. 104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 2005. évi XLVII. tv. 210/2005. (X. 5.) Korm. rend. 9/2006. (II. 27.) IM rend. 2/1988. (V. 19.) IM rend. 3/1986. (II. 21.) IM rend. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 2006. évi LIII. tv. 1992. évi XXII. tv. 1997. évi LXXIV. tv. 2003. évi CXXIX. tv. 137/2004. (IV. 29.) Korm. rend. I. 7 Kamarai szabályzatok és eljárások Az építész és mérnök szakmai kamarák jogállása és feladataik, szervezeti rendjük, kamarai szabályzatok. Hatósági, önkormányzat, érdekképviseleti feladataik. A MÉK szervezeti rendje, főbb tisztségviselői. Tagfelvétel, névjegyzékbe vétel, valamint a névjegyzéken tartás követelményei, jogosultsági vizsgáztatás. Tagsági, névjegyzéki bejegyzés szünetelése, megszűnése Jogszabályok: 1996. évi LVIII. tv. 32/2009 (XII. 29.) NFGM rend. Új tananyag: I. 8 A tervezési szerződés. Az építészeti szerzői jog A tervező és a tervellenőr A tervezési szerződés Az építészeti szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak A szerzői jog tartalma A tervek átdolgozásával kapcsolatos problémák A szabad felhasználás esetei A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei Jogszabályok: 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rend. 1997. évi LXXVIII. tv. 1959. évi IV. tv. 1999. évi LXXVI. tv.Pénzügyi ismeretek I. 9 Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pé  Pénzügyi ismeretek I. 9 Pénzügyi ismeretek Vállalkozások pénzügyei. (Pénzügyek tartalma, feladatai.) Finanszírozás. (Célja, feladata. Eszközök és források összhangja. Finanszírozási elvek, szempontok. Finanszírozási módszerek, lehetőségek. Rövid, közép és hosszú lejáratú formák. Likviditás kezelése. Lehetőségek a beavatkozásra.) Kockázatok. Számvitel. (Könyvvezetés – számviteli információs rendszer. Bizonylatok, bizonylati rend. Számlarend. Infrastruktúra. Beszámolási, közzétételi kötelezettség. Pénzügyi – számviteli kimutatások. Mérleg. Eredménykimutatás. Cash-flow kimutatás. Egyéb kimutatások. Elemzések. Döntéselőkészítés, döntéstámogatás. Kontrolling. Termelési tevékenység gazdaságossági elemzése. Befektetési tevékenység elemzése.) Adózás. (Az adó fogalma, adóztatási alapelvek. Az adózó és az adókötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése.) Jogszabályok: 2000. évi C. törvény a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2006. évi LX. törvény a házipénztár adóról 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 1991. évi LXXIX. törvény a földadóról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásárólSzabvány- és minőségügyi ismeretek II. 1 Szabványok – álta  Szabvány- és minőségügyi ismeretek II. 1 Szabványok – általános ismeretek A szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályokkal, a szabványosítás célja, az önkéntesség helyes értelmezése és a szabványtól való eltérés következményei. A szabványosítás hazai és nemzetközi intézményei. A szabványosítás további szintjei nemzeti kereteken belül. A szabványok jelölése, közzétételük. Szabványok keresése. Jogszabályok: 1995. évi XXVIII. törvény, az ezt módosító 2001. évi CXII. törvény II. 2 Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok A szabványok és a szerződések kapcsolata. Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok jegyzéke. A műszaki ábrázolásra vonatkozó szabványok jegyzéke (A műszaki rajzokra vonatkozó általános szabványok, építési tűrések és modulkoordináció.) A műszaki tervezésre vonatkozó szabványok jegyzéke (Általános, az építészeti-műszaki tervezést érintő szabványok. Tartószerkezetek tervezési szabványai. Eurocode előszabványok. Minőségügyi szabványok. Környezetközpontú irányítási rendszerek. Hőtechnikai szabványok. Hangszigetelési szabványok. Tűzvédelem. Színdinamika.) Az épületszerkezetekre, és azok megvalósítására vonatkozó szabványok jegyzéke (Általános, a kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó szabványok. Egyéni védőeszközök. Építési munkák.) A szabványhasználat önkéntes volta. A szabványhasználat kötelező esetei. (Jogszabály szabványra hivatkozik. Jogszabályban előírt szabvány szabványra hivatkozik. Szerződés keretében. Bírósági perek esetén.) A szabvány hivatkozások lehetséges módjai. A szabványhasználat tartalmi és formai követelményei Jogszabályok: 1959. IV. törvény 305. § (1), 277. § (1), (2) 1995. évi XXVIII. törvény, az ezt módosító 2001. évi CXII. Törvény II. 3 Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Az építési termékek megfelelősége A minőségellenőrzéstől a teljeskörű minőségirányítási rendszerig. Az ISO 9001.2000 szabvány rövid ismertetése. Az építési termékek megfelelősége. Az Európai Műszaki Engedély. Az épületszerkezetek megfelelősége. A megfelelőség tanúsítása. Az építési hibák Jogszabályok: 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1959. IV. törvény 1997. évi LXXVIII. törvény II. 4 Munkavédelem az építőiparban A munkavédelem célja, szervezete, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi napló vezetése. Jogszabályok. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorral kapcsolatos előírások. A tervezői koordinátor feladatai. A kivitelezői koordinátor feladatai. A biztonsági és egészségvédelmi terv. A munkavédelmi hatóság feladatai, működése. A munkavédelmi ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai. Munkabaleseti esettanulmányok. Az építőiparban az általános munkavédelmi követelményeken felül betartandó (speciális) előírások, munkáltatói, munkaadói kötelezettségek. Jogszabályok: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseiről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 1999. évi LXIX. sz. törvény a szabálysértésekről 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (Ez a rendelet 2009 október 1-től hatályon kívül helyezte az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet, azzal, hogy annak rendelkezéseit a 2008. január 1. és 2009. október 1. között: a) megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre, b) tervezett kivitelezési dokumentációkra, c) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, d) megnyitott építési napló vezetésére az építmény használatbavételéig alkalmazni kell.) 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 11/2003 (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet a közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekről, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet módosításáról 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 18/2008. (XII.3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelősségének tanúsításáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről 15/2008. (VIII. 31.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól II. 5 Építmények tűzvédelmi követelményei A tűz elleni védekezés követelményeinek rendszere. Alapfogalmak. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályai és módszerei. Tűzállósági fokozatok. Az építőanyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői. A tűzállósági fokozatból adódó főbb követelmények. A tűzvédelmi tervezés dokumentumai Jogszabályok: 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat II. 6 Az épületenergetika alapvető fogalmai A szabályozás háttere. Az épület energiaigényének számítása tervezésnél. Számítási módszerek. Követelmények. Épülethatároló szerkezetek. Épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelményértékek. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata. 1000 m2 feletti épületre vonatkozó speciális követelmény. Tervezés – ellenőrzés. Alapadatok bevitele, követelmények meghatározása. Szerkezetekre vonatkozó tervezett értékek kiszámítása. Épületre vonatkozó tervezett értékek kiszámítása. A hővezetési tényező értékének meghatározása. Sugárzási nyereségek számítása. Fajlagos hőveszteség számítása. Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. Összesített energetikai mutató kiszámítása. A fűtés primer energiaigényének kiszámítása. Használati melegvíz ellátás primer energiaigényének kiszámítása. Légtechnikai rendszer primer energiaigényének kiszámítása. A hűtés primerenergia-igényének számítása. A világítás éves energia igényének meghatározása. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása. Eredmények összegzése. Vonatkozó szabványok, rendeletek, ajánlott szakirodalom Jogszabályok: 7/2006. (V. 24.) TNM 43/1997. (XII. 29.) KTM II. 7 Akadálymentesítés Az akadálymentesség fogalma az építési törvényben. Az akadálymentesség az OTÉK-ban: építmények elhelyezése, megközelítése, létesítése, épületszerkezetek részletes előírásai, helyiségek általános előírásai, építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai Jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet II. 8 Az építési folyamatban résztvevők feladatai és felelőssége Az építési folyamat résztvevői. Az építtető. Az építési szerződés. A beruházáslebonyolító. A kivitelező (a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező). A felelős műszaki vezető. Az építési műszaki ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő. A fedezetkezelő. Az építési napló. Jogszabályok: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1997. évi LXXVIII. tv. 1959. évi IV. tv. 215/2010. (VII. 9.) Korm. rend. 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 2003. évi CXXIX. tv.folyamatos jelenkezés, interneten on-lineinternet: www.epitesztovabbkepzes.hu
2012/K/04Építőmesterek Szakmai EgyesületeJogi ismeretek 2012 1.1 Bevezetés. Jogi környezet általános f  Jogi ismeretek 2012 1.1 Bevezetés. Jogi környezet általános felépítése, jogszabályok, főbb fogalmak 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény - jogi alapfogalmak - szerződések általános polgári jogi követelményei - építés résztvevőnek jogai és kötelezettségei az Építési törvényben 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - Ket. alapelvei - a hatósági eljárás szabályainak legfrissebb változásai 30 perc 1.2 Az építési jog alapfogalmai, az építési jogszabályok rendszere a dokumentációkra, nyilvántartásokra vonatkozóan: Magas szintű jogszabályok: - Építési törvény - Építményekre vonatkozó átfogó szabályozások - engedélyek, engedélyezési dokumentációk - szerződések - kivitelezés megkezdésének bejelentése - kivitelezési dokumentáció - építési napló - felmérési napló - műszaki átadás-átvétel, birtokbaadás dokumentumai - hatósági ellenőrzések - Magasépítési építményekre vonatkozó speciális jogszabályok - Sajátos építményfajtákra vonatkozó speciális jogszabályok Az építési folyamat résztvevőinek jogosultsági rendszere, névjegyzékek Szabványok rendszere Vállalati dokumentációk, nyilvántartások - Munkaidő - Gépek nyilvántartása - Szervezeti és működési szabályzat 40 perc 1.3 Szerződéstípusok Témák: engedélyezési tervek tervezőjével szerződés kiviteli tervek tervezőjével szerződés tervezői művezetői szerződés tervellenőri szerződés fedezetkezelői szerződés kivitelezői szerződés felelős műszaki vezetői szerződés műszaki ellenőri szerződés A Polgári törvénykönyv általánosságban tartalmazza a szerződésekre vonatkozó előírásokat, majd tartalmaz részletszabályokat a kivitelezői és tervezői szerződésekre. A Ptk. megadja a lehetőségét, hogy a szerződések megkötésének írásbeliségét, valamint a részletes tartalmi elemeket szakági törvények, vagy alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák meg. Ennek részletes szabályozása található meg az Étv., valamint a Kivitelezési kódexbe. A téma ismerteti azokat a szerződéseket, amelyeket kötelező írásban megkötni és a kötelező tartalmi elemeket is. Ismertetésre kerülnek a szerződő felek jogai és kötelezettségei. 30 perc 2.1 Az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentációk Témák: Dokumentációtípusok: elvi engedélyezési engedélyezési egyszerűsített engedélyezési bejelentési módosított engedélyezési bontási engedélyezési fennmaradási engedélyezési Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az általános előírásokon túl részletesen megfogalmazza a különböző építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentációk tartalmi, formai követelményrendszerét. Meghatározza, mikor kell talajmechanikai, geotechnikai, tűzvédelmi, üzemeléstechnológiai, stb. tervfejezet, ill. szakvéleményt mellékelni a dokumentációhoz. A téma sorén ez a részletes szabályozás kerül ismertetésre engedélyezési eljárás típusonként. 15 perc 2.2 A kivitelezési dokumentáció, amely alapján a kivitelezés folyik Témák: kiviteli terv és az engedélyezési dokumentáció viszonya tervszolgáltatási határidők tervezői nyilatkozat árazatlan költségvetési kiírás szakági tervek egyedi előírásai A kivitelezési dokumentáció tartalma – a nem építési engedély köteles módosítások kivételével – nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, illetve műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a tervező felel és nyilatkozik róla a tervezői nyilatkozatban. A kiviteli terveknek a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó az egész építményre, vagy részére az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. Lehetőség van a kiviteli tervek szakaszos szolgáltatására, az előírás csak az, hogy az építményrész (pl. alapozás, födém, tető, gépészeti szerelés, stb.) megkezdéséig az adott munkarészre elkészüljenek és a kivitelezés helyszínén legyenek. Az építmény kivitelezését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor, a birtokbaadás során a kivitelező köteles a kivitelezési dokumentációt a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációnak címlapot, aláírólapot, tartalomjegyzéket és tervjegyzéket mindenképpen kell tartalmaznia. A címlapon kell feltüntetni a tervezett létesítmény szabatos megnevezését és az ingatlan azonosító adatait, az építtető, valamint a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultságuk igazolását (névjegyzéki bejegyzési szám) és a tervezők saját kezű aláírását. A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31.§(2) bekezdésében, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997 (XII.20) Kormányrendeletben meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az el-lenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak az irányadóak). Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli el-helyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelműen jelölni kell. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meg-határozott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. 30 perc 2.3 Tervezői nyilatkozat Témák:- a tervezői nyilatkozat tartalma - általános követelmények - egyedi követelmények - a tervező felelőssége A tervező általánosságban nyilatkozik, hogy az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció megfelel az Étv. 31. §. (2) bekezdésében megfogalmazott hét követelménynek („az építményekkel szemben támasztott általános követelmények”). Vagyis kielégíti az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során az országos építési szakmai követelményeket, amelyek: - a mechanikai ellenállás és stabilitás, - a tűzbiztonság, - a higiénia, egészség- és környezetvédelem, - a használati biztonság, - a zaj és rezgés elleni védelem, - az energiatakarékosság és hővédelem, - az életvédelem és katasztrófavédelem Részleteiben: tartalmazza: - a tervezett építési helyét, címét, helyrajzi számát, - ha védett az ingatlan erre való utalást - a munka megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, - a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, - a tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, - annak kinyilvánítását, hogy a tervező által tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak Mindezek mellett számos ismertetendő részletet is kell tartalmaznia. A megfelelőség igazolás kiadásának szabályai szerint az építmény „egyedi termék”-nek minősül, amelyre a „műszaki specifikáció”-t a tervező adja meg, annak megfelelőségéről a tervezői nyilatkozata szól. A gyakorlatban a tervezői nyilatkozatok az esetek 99 %-ban nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak (hiányosak, régi jogszabályokra, szabványokra hivatkoznak, nincsenek aláírva, stb.). Hibás tervezői nyilatkoztok miatt az építésügyi hatóságnak és az építésfelügyeletnek etikai-fegyelmi eljárást kell kezdeményeznie az illetékes kamaránál. Ezért fontos, a tervezői nyilatkozatok formai-tartalmi követelményrendszerének oktatása. 25 perc 2.4. Az építési napló Témák: fogalma, célja, rendeltetése felépítése naplóbejegyzésre, betekintésre jogosultak köre az építési napló vezetésének szabályai címoldal, nyilvántartási rész, naplórész a jelenlegi és a módosuló jogszabályok miatti változások A kivitelezés legfontosabb dokumentuma. A kivitelező, vagy felelős műszaki vezető naponta rögzíti benne az időjárási adatokat, a munkafolyamatokat és a létszámot – ez a „napi jelentés rész”. De a naplóban értesítik egymást az építési folyamat résztvevői az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről,. problémamegoldást igénylő. A napló tartalmaz „nyilvántartási részt”, ide jegyzik be az építtető, műszaki ellenőr, tervező, felelős műszaki vezető, kivitelező (vállalkozó és alvállalkozó) nevét, címét jogosultságokat, elérhetőségeket, valamint a kivitelezés tervezett határideit. A naplót a kivitelező (felelős műszaki vezető) nyitja meg a nyilvántartási rész kitöltésével, majd az építkezés végéig folyamatosan vezeti. A naplót mindig az építkezés helyszínén kell tartani. Abba kizárólag a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervezői művezető, ellenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele, Az építtető (vagy megbízottja) 10 naponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi. A napló mellékletei az egyéb naplók (pl. felmérési), a jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség igazolások nyilvántartása, hulladékelszámolás, számítások és egyéb okiratok. Az építési naplót két példányban kell vezetni. Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolati példány pedig az építtetőt illeti meg. A munkák befejezésekor le kell zárni, amit a felek aláírásukkal hitelesítenek. A kivitelezőnek 10 évig meg kell őrizni. Gyakorlat: szabályosan vezetett építési napló bemutatása 35 perc 3. Tűzvédelmi ismeretek a 2008-ban kiadott ÖTM rendelet szerint - OTSZ 3. rész részletezése a villamos és villamos védelmi berendezéseknél - OTSZ 5. rész építmények tűzvédelmi követelményei 25 perc 4.1. Örökségvédelem, műemlékvédelem Bevezetés. A műemlékek jelenősége, a műemlékvédelem feladata, a szakma felelőssége épített örökségünk fennmaradásáért. A műemlékek kulturális örökségünk részei, a társadalom számára kiemelkedő szellemi és anyagi értéket képviselnek. A műemlékvédelem feladata ezeknek hosszú távú fennmaradási feltételeinek kereteit biztosítani. A szakma felelőssége adott kereteken belül a lehető legmagasabb felkészültséggel és körültekintéssel közelíteni egy-egy védettséget élvező objektumhoz, annak környezetéhez. - A műemlékvédelem történeti előzményei - Napjaink jogi szabályozásáig vezető út - Jogi háttér A jelenleg hatályos fontosabb jogszabályok ismertetése, a hatósági eljárások menete. Tervezési és kivitelezési jogosultságok a műemlékvédelem terén. A jelenleg érvényben lévő és az ezt megelőző műemléki kategóriák felsorolása példákkal. Védettségi kategóriák és ezek kritériumai. A védetté nyilvánítás kritériumai. 10 perc 4.2 Örökségvédelmi szempontok - Elméleti műemlékvédelmi alapelvek, Gyakorlati műemlékvédelmi alapelvek, Hivatalok és nemzetközi szervezetek - A műemlékvédelem elméletének és gyakorlatának alapelvei nagyvonalakban, miképpen szolgálják a kulturális örökségvédelem ügyét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal működése, feladatai. Az UNESCO, ICOM, ICOMOS, ICCROM lehetőségei, feladatai. Világörökségi helyszínek kategóriái, Magyarország világörökségi helyszíneinek felsorolása kategóriákra bontva. 10 perc 4.3 Műemlékkutatás Műemlék kutatási alapelvek, Az elméleti kutatás eredményeinek felhasználása, A gyakorlati épületkutatásban történő szakmai részvétel, Építési korok rejtett sajátosságai A tervezést megelőző feladatokat befolyásolja az épület kora, állapota, védettségi fokozata. A tervezést megelőző kutatás nyomán fontos, a kivitelezést, technológiát is leíró adatok kerülhetnek napvilágra, melyet munkánk során felhasználhatunk. Az épület ismert kora leszűkíti a beépített szerkezetek lehetőségét, az egyes építési ütemekre is fény derülhet. Épületkutatás kivitelezők által is végezhető munkafázisai, munkavégzés szabályai. Mit rejthet a vakolat, a falkéreg, a héjazat, a kövezet? 10 perc 4.4 Anyag- és szerkezettan Szerkesztési elvek, történeti anyagok, történeti szerkezetek, a műemlékfelmérés speciális eljárásai Az épületek alapozása, felépítménye, alapvető geometriája, az egyes szerkezetek helyzete koronként változásokat mutat. Az egyes korok építészeti szerkesztési elvei változtak a felhasznált anyagok, szerkezeti fejlettség és a korszellem nyomán. Jellemző építési mértékegységek, modulrendszerek ismertetése. Nem árt ismerni a korokra jellemző építési anyagokat, keverék-összetevőket, hogy az anyagválasztásoknál ne vétsünk hibákat. Az anyag összeférhetetlenség kémiai, fizikai, esztétikai értelemben is romboló hatású lehet. Az épületszerkezet kormeghatározó, felismerése is segítheti, egyszerűsítheti munkánkat. Szerkezetépítési szokások, kivitelezési ökölszabályok. A vízelvezetés és vízszigetelés, mint a kármegelőzés legfontosabb eleme. Céhek és kontárok. Régi épületek esetében a hagyományos felmérési és kitűzési módszereknél összetettebb eljárásokra van szükség, melyeket a kívánt pontosság, a dokumentálás mélysége és a felhasználás módja határoz meg. 15 perc 4.5 Épületkárosodások Épületeket károsító hatások, Anyagkárosodások, Épületkárosodások, Épületek diagnosztikai eljárásai Az épületeket a környezeti hatások, levegőszennyezés, csapadék, fagyhatások, túlzottan megnövekvő terhelések érik, melyek következtében alkotó anyagaik és szerkezeteik károsodhatnak. Műemlék épületeknél annál is inkább jelentkeznek károsodások hatásai, mivel napjainkra építéskori alkalmassági idejük többszörösét is kiszolgálták már. 70 évnél idősebb épület átalakításánál, felújításánál függetlenül attól, hogy műemlék –e, vagy sem vizsgálatokat kell végezni. A vizsgálatok célravezető módszere az épületdiagnosztika. A tervezett beavatkozásokat az épületdiagnosztikai vizsgálatok is befolyásolják. 15 perc 4.6 A helyreállítás lehetőségei Életveszélyes szerkezetek, azonnali beavatkozás, műemlék helyreállítás, helyreállítási módszerek Életveszélyes szerkezetek felismerése. Napjainkra néhány szerkezeti megoldás életveszélyessé vált, ezek egy része megerősíthető, pl: szigmabeton, bauxitbeton, de némelyek pl: Mátrai födém nem javítható, felismerése esetén megerősítés lehetősége nélkül azonnal elbontandó. A műemlékek helyreállítása összetett feladat és a beavatkozás mélysége meghatározó az épület további életciklusára. Nem mindegy tehát, hogy nagybeavatkozásokra egy épület életében hányszor kerül sor, épp ezért különös hangsúlyt kell fektetni az állagvédelem, a megelőző intézkedések szakszerűségére. A műemlék nem utolsó sorban presztízsértékkel is bír, melyet a hosszú távú megőrzéssel lehet maximálisan kiaknázni. 15 perc 5.1 A 191/2009. és a 193/2009. sz kormányrendelet - a módosított, átsorszámozott 290/2007-es kormányrendelet, mint előzmény - a szabályozás fontosabb újdonságai: fedezetkezelés, kivitelezői regisztráció - a 37/2007-es ÖTM rendelet változtatásának okai - az engedélyezési eljárások változásai 30 perc 5.2 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet és a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet - az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról - az OTÉK változásainak ismertetése 30 perc 6. 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet - a közbeszerzési törvény kiírási szabályainak fő változásai - az ajánlatételben résztvevők részvételi feltétel változásai - az alkalmasság és a kizáró okok igazolása - közbeszerzési műszaki leírás meghatározás módja - költségvetés kiírások a közbeszerzéseknél 40 perc A témához felhasznált jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 244/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról 103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 191/2009. (IX. 15) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmárólPénzügyi ismeretek 2012 1.1 2003. évi XCII. törvény az adóz  Pénzügyi ismeretek 2012 1.1 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről és aktuális módosításairól - általános és aktuális gazdasági tudnivalók - az aktuális adózási ismeretek a költségvetési törvény ismeretében - trendek, célirányok a gazdaság és foglalkoztatás területén - 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról és aktuális módosításai - 1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és módosításairól - 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról és módosításai 30 perc 1.2 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről és a költségvetési törvény - az egyszerűsített foglalkoztatás új rendszere - a munkaszerződések fontosabb ismeretei - az hatályos költségvetési törvény és csatlakozó rendeletei 25 perc 1.3 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, 2011. évi CLVI. törvény és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet - a közbeszerzési törvény kiírási szabályainak fő változásai - az ajánlatételben résztvevők részvételi feltétel változásai - az alkalmasság és a kizáró okok igazolása - közbeszerzési műszaki leírás meghatározás módja - költségvetés kiírások a közbeszerzéseknél 25 perc 2.1. A kivitelezés, kivitelező engedélyi, személyi és tárgyi feltételrendszere, a kivitelező feladatai, kötelezettségei a vállalkozó kivitelező, a fő-, és alvállalkozó kivitelező fogalma, hierarchiájuk a vállalkozó kivitelezői tevékenység feltételei a kivitelezői nyilvántartás (MKIK regisztráció) Vállalkozó kivitelező: építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató személy. Fővállalkozó kivitelező: az építtetővel építési szerződést kötő vállalkozó kivitelező. Alvállalkozó kivitelező: a vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy. Vállalkozó kivitelezői tevékenység feltételei: - a kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepeljen - a kivitelezés végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezzen - rendelkezzen a kivitelezési tevékenységi körének megfelelő, elegendő számú szakképesítésű munkavállalóval (elegendő szám: legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakmunkás) - rendelkezzen tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló felelős műszaki vezetővel - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett „Vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak” névjegyzékében szerepeljen - a kivitelező a kivitelezést csak akkor vállalhatja el, ha a szerződésben vállalt munkák elvégzéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az alvállalkozók díjazását is). Ha részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább az első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie. 40 perc 2.2 A felmérés, elszámolás dokumentumai A felmérés fogalma, szerepe tételes- és átalányáras munkáknál A felmérési napló Felmérési szabályok A pót és többletmunka elszámolása A felmérés egy adott munkaszakasz meghatározott munkanemének mennyiségi összegzése, az általánosan elfogadott fizikai mértékegységekkel jellemezve. Eredendően az egységáras-, vagy más szóval: tételes munkák elszámolásánál alkalmazzák a megbízó és a vállalkozó között létrejött szerződésekben. A vállalkozónak azonban a belső elszámolásában, a szerződéses árformától függetlenül, kell alkalmaznia az átalányáras munkák esetében is (kontrolling). Az építőipari kivitelezési tevékenység igen sok szakmunkából tevődik össze. A munkák felmérése ennek megfelelően sokféle munkanemhez kapcsolódik. Gyakorlatilag annyi felmérés készül, ahány szakma dolgozik az adott kivitelezésen. Minden kivitelezési fázis jellegzetességére, felmérési szabályára, előírására nehéz egységes szabályrendszert alkotni, de néhány közös felmérési alapelvet rögzíteni lehet. A felméréseknél alkalmazott számítási módszerekre egyéb előírás hiányában a korábbi hazai előírásokat, vagy külföldi mintákat lehet alkalmazni. A kivitelezésekről szóló jogszabály 3. sz. mellékletében található a felmérések műszaki tartalmára vonatkozó előírás. Alkalmazásának feltételrendszerét és kötelezőségét is ez a jogszabály írja elő. A pót- és többletmunka fogalma a Ptk. és a kivitelezési jogszabály szerint. A pót- és többletmunkák naplózási, felmérési szerződéses és elszámolási előírásai. 40 perc 3. A tervezési szerződés megváltozott szabályai a tervezési díj mértéke, összetevői előírások: Kamarai ajánlások (MÉK, MMK) - pótmegrendelés - különszolgáltatások - pénzügyi biztosítékok - a tervezési díj elszámolásának módja - többletmunka - pótmunka 20 percSzabvány és minőségügyi ismeretek 2012 1. MINŐSÉGI KÖVETELM  Szabvány és minőségügyi ismeretek 2012 1. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK A vállalt munkák megvalósítása – az építési munkák kivitelezése – általában a munkálatok megkezdése előtt megkötött szerződés alapján történik. A szerződés általános, valamint a szerződéstípusok részletes szabályait a POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (Ptk.) szabályozza. Ptk 205.§ értelmében: „ A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre” továbbá: „A szerződés létrejöttéhez a felek lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges…” A szerződés lényeges tartalma a gyakorlatban: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás. (Tehát: mit - milyen minőségben, mikor és mennyiért.) A felek bármelyike által „lényegesnek minősített” kérdés lehet viszont – többek között – az elvégzendő építési munka minősítése, elérendő minősége. Az építőipar műszaki szabályozási rendszere – az 1998. január 1.-től hatályos – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényre (Étv.) épül. A komplex szabályozási rendszerben – a szabályozási rendszer alapja – az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK), amely azokat a műszaki határkövetelményeket tartalmazza, amelyeket az építmény tervezése, kivitelezése vonatkozásában a hatóságok előírnak és ellenőriznek. Az OTÉK országosan – mind közületi, mind magánjellegű - tevékenység vonatkozásában kötelező hatályú. A két jogszabály (Étv., OTÉK) tartalmazza azokat az átfogó előírásokat, amelyeket a tervezés és a kivitelezés során be kell tartani és ezzel biztosítható, hogy az építmény minősége a jogszabályokban előírtaknak megfelelő legyen. A tervező és a felelős műszaki vezető nyilatkozik arról, hogy ezeket a követelményeket a tervezés, illetve a kivitelezés során betartották. 10 perc 2.1 SZABVÁNYOK ÉS ALKALMAZÁSUK A 1995. évi XXVIII. Törvény a szabványokról - a szabványok rendszere - a szabványosítás változásai az Uniós belépés óta - kötelező-nem kötelező szabványalkalmazások - szabványok alkalmazása a szakértéseknél A tervezés és a kivitelezés során be kell tartani az „országos szakmai követelményrendszert” és ezt nyilatkozatban igazolni kell. A igazolás egyik módja, hogy a tervezés és a kivitelezés során betartják az adott termékre, eljárásra, műveletre vonatkozó szabványokat. Ezeket ugyanis úgy alkotják meg, hogy betartásuk esetén a követelményrendszer kielégül. A szabványok alkalmazása nem kötelező, de ebben az esetben szükséges az egyenértékűség vizsgálata. A szabvány tárgyai lehetnek: munkálatok vállalati feltételei és kivitelezési előírásai, egészségügyi és biztonsági előírások, valamint ügyviteli (adminisztratív) eljárások. A szabványok alkalmazását a 42/1994 (III. 25.) Kormányrendelet önkéntessé tette, de lehet kötelezően előírt is. A következő szabályozás a szabványokról már törvényi szintű lett a nemzeti szabványosításról szóló törvény 1995. évi XXVIII. törvény megalkotásával, amely szintén önkéntes, de kötelezővé tehető szabványok alkalmazását fogalmazta meg. Az EU-s jogharmonizáció kapcsán a 2002. január 1.-i CXII. törvénymódosítással a jelenleg a szabványok alkalmazása önkéntes. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és más jogszabályok közvetve, vagy közvetlenül szabványoknak való megfelelőség tanúsítását (pl: tervező, felelős műszaki vezető nyilatkozata esetében: „… a vonatkozó szabványoknak megfelelő…”) írják elő. A nemzeti szabvány: • A Magyar Szabványügyi Testület által elfogadott, a Szabványügyi Közlönyben közzétett szabvány, • Jele: MSZ, amelyet azonosító számok követnek, • A szabvány lehet európai: MSZ EN, nemzetközi: MSZ ISO, előszabvány: MSZ ENV (A régi MSZ szám általában eltér a honosított szabványszámtól) A Magyarországon érvényben lévő szabványokról a Magyar Szabványügyi Testület honlapján lehet tájékozódni – www.mszt.hu . 10 perc 2.2 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA: Ha a nemzeti szabvány szerkezetre, az elvégzett munkára csak minőségi osztályozástól független követelményeket ír elő a szerkezet, illetve a tétel – a minőségi ellenőrzés alapján – vagy megfelelő, vagy nem megfelelő minősítésű lehet. Ha a szakmai szabvány a szerkezetre, a munkára minőségi osztályozástól is függő követelményeket is előír, a szerkezet a tétel – minőségi eredményeként – általában I., II., III. minőségi osztályú, vagy osztályon kívüli minőségű lehet, de az osztályba sorolásnak az a feltétele, hogy a szerkezet, a munka a táblázat szerinti követelményeit az összes vizsgálati adat kielégítse. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert az árnak (díjnak) minden esetben a termék, szolgáltatás minőségéhez kapcsolódnia kell. A feleknek, azoknál a munkatételeknél, amelyeknél szakmai szabvány minőségi osztályozástól függő követelményeket állapít meg, szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen minőségi osztályú teljesítésben állapodnak meg. (Általában az ajánlatok, szerződéses árak I. osztályú minőségre vonatkoznak.) A szerződésben a felek kizárhatják az I. osztályúnál alacsonyabb minőségi teljesítés esetét. Amennyiben a felek nem zárják ki az I. osztályúnál alacsonyabb minőségű teljesítés lehetőségét, szerződésben kell meghatározni az alacsonyabb minőségű teljesítés esetén alkalmazandó árcsökkentés mértékét. Az árcsökkentés (díjcsökkentés) mértékére – természetesen – ma már hatósági előírás nincs. 10 perc 3. AZ ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RÉSZEI Az építési vállalkozó (vállalkozó kivitelező) a kiviteli tervdokumentáció szerinti építmény kivitelezésére vállalkozik. Gyakori, hogy munkáját a mennyiségi feladatnak tekinti és az előírt minőség teljesítésére nem fordít kellő gondot. A kész építmény minőségtanúsításának (szerkezeti minőségtanúsítás) tartalmi követelményei lehetnek az építmény címe, az átadás-átvételre kerülő szerkezet: - megnevezése, - mennyiség, tételnagyság, (azonosításra alkalmas megjelöléssel), - a tanúsított minőség jellemzői, minőségi osztályba sorolás esetén a tanúsított minőségi osztály (hivatkozással a vonatkozó nemzeti szabványra, meg-felelőségi igazolásra stb…) Ha a szerkezet a minőségi követelményeket csak részben, vagy egyáltalán nem elégíti ki, ezt fel kell tüntetni! - átadási tervdokumentáció, használati, karbantartási útmutató, - kivitelező adatai. Ha a vállalkozó az építmény megvalósításához – mint rendszerint – alvállalkozó(kat) is igénybe vett, az alvállalkozó(ka)t a megrendelője irányában terheli a minőségtanúsítás kötelezettsége a vonatkozó szerkezeteket illetően. 20 perc 4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK A GYAKORLATBAN A VASBETONSZERKEZETEK MINŐSÉGE • A műszaki ellenőr – kivitelező ellentétei • Az elkészült szerkezet átadása, minőségi levonás nélkül • Hogyan érhetjük ezt el? • Kapcsolódó jogszabályok – Érvényes szabványok ismerete • Követelmények egyértelmű meghatározása • Az ellenőrzés módjának meghatározása • Mi kerüljön a szerződésben • Minőségbiztosítási terv fontossága MIT NEM TUD A TERVEZŐ? – a tervező feladatai a betonszerkezetek tervezésénél • Kivitelezési Előírás (MSZEN 13670 szerint) • Az alkalmazandó tűrési osztály meghatározása. • Az alkalmazandó kivitelezési osztály meghatározása, • Az utókezelési osztály meghatározása. • A nem megfelelőség kijavításának meghatározása. • Minőségügyi terv szükségességének meghatározása. • Minőségirányítás (MSZEN 13670 szerint) • Az alkalmazandó kivitelezési osztály szerint • Előírás (MSZ 24803 szerint) • követelményszint • a követelményszint nyomon követésének módja • az átadás-átvétel módja PROJEKTEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELELŐSÉNEK FELADATAI • Ajánlatadásnál • Megrendelői szerződéskötésnél • Beszállítói kapcsolatnál • Alvállalkozói kapcsolatnál /saját létszámnál/ • Szerszámok biztosításával kapcsolatban • Kivitelezés közben – belső ellenőrzés • Átadásnál • Peres ügyeknél 15 perc 5. LÁTSZÓBETON KÉSZÍTÉSE • Látszóbeton – látványbeton • Vállalkozásba adás időszaka • Szerződéskötés időszaka • Kivitelezés előkészítésének időszaka • Kivitelezés időszaka • Utómunkálatok időszaka 15 perc 6. 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM rendelet a megfelelősségről - a megfelelősség igazolás módozatai - az igazolások jogszabályi háttere - a szabványok, mint háttér - egyedi megfelelőségi igazolás típusai 30 perc 7. A 193/2009. Kormányrendelet - az új jogszabály megalkotásának okai - az engedélyezési eljárások változásai - a mérnöki jogosultságok és az építési folyamat összefüggése 20 perc 8. A 238/2005, a 291/2007 és a 343/2006 számú kormányrendeletek az építésfelügyeleti tevékenységről - az építésfelügyeleti hatóság, mint az építési folyamat fő ellenőrző szerve - az építésfelügyelők tevékenysége a tervekkel kapcsolatban - az építésfelügyelők tevékenysége a kivitelezésekkel kapcsolatban - az építésfelügyeleti bírság 20 perc 9. MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK RENDSZERE - Alkotmány - Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. - Végrehajtásáról szóló 5/1993.(XII. 26) MüM. rendelet - Biztonsági szabályzatok - Szabványok - Belső utasítások Szervezeti és működési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Egyéni védőeszközök juttatásának szabályozása Kezelési, karbantartási utasítások Gépkönyv, kísérő dokumentáció Orvosi vizsgálatok rendje A munkaviszony létesítése A munkaszerződés Írásba foglalás – engedély Alkalmi munka 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára. Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszáma: a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Orvosi alkalmassági vélemény 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Munkavédelmi oktatás rendje Képesítéshez kötött munkakörök A munkavégzés személyi feltételei Munkabalesetek kivizsgálása, munkabaleseti jegyzőkönyv Munkabalesetek nyilvántartása Munkabiztonsági szakfeladatok ellátása Munkavédelmi szakember foglalkoztatása Munkavégzés Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Kockázatértékelés Súlyos veszélyeztetés Munkáltató belső utasításai Munka megkezdésének feltételei Az előzetes értesítés tartalma A biztonsági és egészségvédelmi terv tartalma Környezetvédelem: hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek Adatszolgáltatásra kötelezettek köre - Adatszolgáltatás teljesítése határidők, formai követelmények, elmaradás esetén szankciók - Segítség a hatóság honlapjáról: bevallás kitöltő program ismertetése, használatának előnyei - Partnerekkel szemben elvárható környezetvédelmi követelmények: - hulladék átvevőtől befogadói nyilatkozatok kérelme, - előzetes egyeztetés a hulladékok fajtájának meghatározásához - környezetvédelmi azonosítók megkérése KÜJ, KTJ számok, - hulladék minősítése: EWC kód meghatározás Egyéb környezetvédelmi előírások Kibocsájtások megelőzése, hulladékok keletkezése esetén azok kezelése, tárolása a munkaterületen 60 perc 10.1 TŰZVÉDELMI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE Tűzvédelmi műszaki tervdokumentáció készítésének lépései Tervdokumentáció készítésére jogosultak köre Tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervdokumentáció további élete 10 perc 10.2 TERVDOKUMENTÁCIÓ SORSA AZ ÉPÍTÉS SORÁN • A hatósági/szakhatósági egyeztetés menete • A tervek készítése és finomítása • Tervdokumentáció kezelése az engedélyezési eljárás után 10 perc 10.3 TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS A KIVITELEZÉSI MUNKÁKBAN A tűzvédelmi hatóság szerepe a kivitelezések ellenőrzése során Az ellenőrzés fő szempontjai Az ellenőrzések gyakorisága A tűzvédelmi tervdokumentációban előírt követelmények teljesülése 15 perc 10.4 ÉPÍTŐANYAGOK TŰZVÉDELMI BESOROLÁSAI, MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSUK A beépítésre kerülő építőanyagok követelményei tűzvédelmi szempontból Építőanyagok minősítése tűzvédelmi szempontból. Tanúsítványok Minősítésre jogosult akkreditált szervezetek. 15 perc 10.5 AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ (BEJELENTÉSHEZ) NEM KÖTÖTT MUNKÁK SORÁN BETARTANDÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK – PANELÉPÜLETEK UTÓLAGOS HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉSE 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet melléklete Az építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) nem kötött munkák során betartandó tűzvédelmi szabályok panelépületek utólagos homlokzati hőszigetelése beépíthető építőanyagok, megfelelőségük dokumentálása 15 perc Az előadáshoz felhasznált jogszabályok: • A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. évi törvény, • A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, • 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról, • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról,  Építőipari minőségi követelmények – Műszaki Könyvkiadó 1992. szerk.: Marosi Gyula, 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről • MM BT:Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, ajánlati (megrendelési) és a kiviteli (megvalósítási) tervek tartalmi követelményének és a tervellenőr feladatának szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásához kapcsolódó részletes szakmai vizsgálat (Budapest, 2007 január) • 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról • 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet • 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről • 4/2002. (II. 20) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről • 16/2008 (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről, és megfelelőségének tanúsításáról • 3/2002 (II. 8.)SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről • 65/1999 (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről • 47/1999 (VIII. 4.) GM rendelet az emelőgép biztonsági szabályzat kiadásáról • 143/2004 (XII. 22.) GKM rendelet a hegesztési biztonsági szabályzat kiadásáról • 3/2001 (I. 31.)KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és biztonsági követelményeiről • 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről • 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről • MSZEN 13670 szabványsorozat • MSZ 800 és MSZ 803 sorozat • MSZ 24803 sorozat • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról • 261/2009. (XI. 26.) Korm. Rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról2012-12-31, 2012-07-01internet
2014/K/3Építész Továbbképző Nonprofit Kft.on-line Kötelező továbbképzés (266/2013 K.r.), távoktatás I.  on-line Kötelező továbbképzés (266/2013 K.r.), távoktatás I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök: I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere. I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre I./5. Az építési termékek I./6. Az energetikai követelmények I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások (Megjegyzés: A miniszter által 2014. áprilisban megadott kötelező továbbképzési tematika II. fejezetei a Magyar Mérnöki Kamara kötelező továbbképzésén teljesíthetőek, amennyiben valakinek ezekhez a témakörökhöz köthető szakterületi jogosultsága van: II. A továbbképzési ciklusban a kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára szakmagyakorlási szakterületenként teljesítendő témakörök: II./1. Az atomenergia alkalmazása II./2. A közlekedési építményekre vonatkozó változások II./3. A hírközlési építményekre vonatkozó változások II./4. Vízgazdálkodási építményekre vonatkozó változások II./5. Bányászati építményekre vonatkozó változások II./6. Gáz- és olajipari építményekre vonatkozó változások II./7. Energiaellátási építményekre vonatkozó változások)(2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tema  (2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tematikában nem szerepel)(2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tema  (2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tematikában nem szerepel)folyamatosaninternet
2009/K/10Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Műszaki KarKözbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházáso  Közbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházásokra 1. A törvény célja, alapelvei. 2. Értékhatárok a közbeszerzésben: - nemzeti értékhatárok, - közösségi értékhatárok. 3. A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése és dokumentálása. 4. Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat. 5. Az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai. - Az eljárásba bevont személyekre és a beruházás lebonyolítására vonatkozó szabályok. - A kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma. (Dr. Zentay Istvánné ny főiskolai docens; 4 óra)A magyar adórendszer jellemzői 1. A XCII törvény az adózás ren  A magyar adórendszer jellemzői 1. A XCII törvény az adózás rendjéről Bejelentési szabályok. Adóadminisztráció Változó jogkövetkezmények 2. A CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 3. Az adómegállapítás új szabályai 4. Az adókedvezmények változásai 5. A béren kívüli juttatások 6. A LXXXII. Törvény a gápjármű adóról 7. A LXXXI. Törvény a társasági és osztalékadóról 8. CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról (Dr. Papp Péter ny. főiskolai tanár; 4 óra)Minőségirányítás - ISO vagy nem ISO ? 1. A minőségbiztosítás c  Minőségirányítás - ISO vagy nem ISO ? 1. A minőségbiztosítás célja, sajátosságai az építés kivitelezésben. 2. Az építési projekt minőségirányításának elemei. 3. Minőségügyi terv tartalma. 4. Projekt megvalósítása közbeni minőség-ellenőrzés. 5. Minőségi követelmények ellenőrzésének végrehajtása. 6. Bizonylatok (Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit főiskolai tanár, dékán; 4 óra)2009. máj.22; szept.19; nov.21. ill. igény szerint.a Kar tantermei
2010/K/04Debreceni Egyetem Műszaki KarKözbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházáso  Közbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházásokra 4 óra Dr. Zentay Istvánné ny. főiskolai docens 1. A törvény célja, alapelvei. 2. Értékhatárok a közbeszerzésben: - nemzeti értékhatárok, - közösségi értékhatárok. 3. A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése és dokumentálása. 4. Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat. 5. Az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai. - Az eljárásba bevont személyekre és a beruházás lebonyolítására vonatkozó szabályok. - A kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma.Az 1990. évi XCI. Törvény az adózás rendjéről és gyakorlata   Az 1990. évi XCI. Törvény az adózás rendjéről és gyakorlata 3óra Dr. Papp Péter ny. főiskolai tanár 1. Mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó új adózási követelmények 2010. január 1-től. 2. Az ART változásai 3. Új követelmények a bizonylati rendben. 4. Fordított adózás. 5. Pénzkezelési és házipénztár szabályzat 6. A 2000. évi C. törvény a számvitelről és annak követelményei. 7. Fedezetkezelés lényegeMinőségirányítás és szabványismeret az építési folyamatban   Minőségirányítás és szabványismeret az építési folyamatban 3 óra Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit főiskolai tanár dékán 1. A minőségbiztosítás célja, sajátosságai az építés kivitelezésben. 2. Az építési projekt minőségirányításának elemei. 3. Minőségügyi terv tartalma. 4. Projekt megvalósítása közbeni minőség-ellenőrzés. 5. Minőségi követelmények ellenőrzésének végrehajtása. 6. Minősítések és bizonylatolásuk az építési folyamatban2011-01-01, 2011-06-30a Kar tantermei
2012/K/02Somogy Megyei Építész Kamara (SMÉK) - és a Somogy Megyei TIT 7400 Kaposvár, Dózsa Gy. U. 16-18.JOGI ALAPISMERETEK (Dr. Gáts Andrea) Jogi környezet általános   JOGI ALAPISMERETEK (Dr. Gáts Andrea) Jogi környezet általános felépítése Jogszabályok rendszere, fajtái A jogszabályok hierarchiája, jelölése Az európai közösségi jog viszonya a magyar jogrendszerhez A jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály időbeli hatálya, alkalmazhatósága A jogszabályok nyilvánossága és hozzáférése POLGÁRI JOG ÉS KÖTELMI JOG ALAPJAI (Dr. Gáts Andrea) A szerződésekre vonatkozó általános szabályok A szerződések fajtái A szerződések alakja, tárgya, tartalma A szerződések érvényessége Szerződésszegés esetei A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Szerződés hibás teljesítése: a szavatossági jogok Kellékszavatosság, szavatossági felelősség Szavatossági jogok érvényesítésének határideje Határidő számítása utófelülvizsgálat esetén Határidő számítása tervezési szerződésnél Alvállalkozó felelőssége Kellékszavatosság a j ótál lási idő alatt Kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírások POLGÁRI JOG ÉS KÖTELMI JOG ALAPJAI (Dr. Gáts Andrea) A szerződésekre vonatkozó általános szabályok A szerződések fajtái A szerződések alakja, tárgya, tartalma A szerződések érvényessége Szerződésszegés esetei A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Szerződés hibás teljesítése: a szavatossági jogok Kellékszavatosság, szavatossági felelősség Szavatossági jogok érvényesítésének határideje Határidő számítása utófelülvizsgálat esetén Határidő számítása tervezési szerződésnél Alvállalkozó felelőssége Kellékszavatosság a j ótál lási idő alatt Kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírások MUNKAJOGI ALAPISMERETEK (Dr. Gáts Andrea) Munkáltató, munkavállaló alapvető jogai, kötelezettségei A munkaszerződés A munkavállaló kártérítési felelőssége KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS, AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (Dr. Gáts Andrea) A törvény személyi hatálya: hatóság, ügyfél A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai A kérelem és mellékletei A tényállás tisztázása Az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer A határozat tartalma és közlése A jogorvoslati lehetőségek MUNKAVÉDELMI ISMERETEK (Csicsek Anna) Az egészséges és biztonságos munkahely feltételei, munkavédelmi követelmények Munkavédelmi és egészségügyi koordinátor és hatóságok feladatai Munkáltató, munkavállaló és a kiviteli terv készítőjének kötelezettségei ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ISMERETEK (Heizler György) Az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó előírásai A tűzállósági fokozatok, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásai Az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok Építészeti tüzvédelmi alapismeretek az Új Országos Tüzvédelmi Szabályzat tükrében. Epítmények tűzvédelmi követelményei, tűzszakaszok, tűzgátló szerkezetek új követelményei. Akadálymentesen megközelíthető épületek tűzvédelme, Rekonstrukciós kérdések, műemlékek tűzvédelme. KAMARAI ISMERETEK (Dr. Gáts Andrea) Szakmai kamarák helye a jogrendszerben történeti áttekintés Szakmai kamarák jogállása Szakmai kamarák feladata és hatásköre A Magyar Epítész Kamara és a területi kamarák szervezete A területi kamara szervezeti rendje A Magyar Epítész Kamara szervezeti rendje, tisztségviselői Az építész kamarák közigazgatási hatósági feladatai A kamarai szabályzatok. különös tekintettel a MEK Alapszabálya, MEK Etikai-fegyelmi szabályzata, MEK Ajánlott Díj számítása és a hozzá tartozó szolgáltatások. valamint a Tervpályázati szabályzat rendelkezéseire ÉPÍTÉSÜGYI JOGSZABÁLYI ISMERETEK (Dr. Gáts Andrea - Hideg Gyöngyi) Építésügyi jogszabályok rendszere Az Etv. szerkezete, főbb fogalmai, és alapelvei Építmények elhelyezésének és létesítésének általános követelményei Általános településrendezési ismeretek Az építészeti műszaki tervezés egyes alapfogalmai Epítésügyi hatósági eljárások ás az építésügyi hatóságok - az építésügyi hatósági engedélyezésre ás bejelentésre vonatkozó előírásai - a szakmagyakorló, mint ügyfél az egyes eljárások során Epítésfelügyeleti ellenőrzésre és bírságra vonatkozó szabályok Epítésüyi hatósági eljárás, a telekalakítási megváltozott szabályai (Epítési engedély, egyszerűsített építési engedély, bejelentés, - eljáró hatóság- közreműködő szakhatóságok, műemlékvédelmi hatósági ás szakhatósági feladatok.) Az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi ás formai követelményei Tervdokumentáció típusok: - Epítészeti-műszaki dokumentáció: elvi engedélyezési dokumentáció építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció bontási engedélyezési dokumentáció használatbavételi engedélyezési és bejelentési dokumentáció fennmaradási engedélyezési dokumentáció - talaj mechanikai ás geotechnikai dokumentáció - üzemeléstechriológiai terv - álcázási terv - kilátási-rálátási terv, látványterv. utcakép - biztonsági és egészségvédelmi ter. - kertépítészeti tervdokumentáció A MŰEMLÉKVÉDELEM, A KÖRNYEZET-, TERMÉSZET- ÉS TÁJ VÉDELEM ÁLTALÁNOS ISMERETEI (Virányi István) Általános műemlékvédelmi ismeretek, Világörökség, helyi értékvédelem AZ ÉPÍTÉSZETI VERSENY (Dr. Gáts Andrea) A közbeszerzés általános (tervezői tevékenységgel összefüggő) szabályai A tervpályázat szabályai. Aj ánlati dokumentáció. Epítési beruházások közbeszerzésnek szabályai A SZAKMAGYAKORLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK (Dr. Gáts Andrea) A szakmai képesítések elismerése az Európai Unióban A szakmagyakorlásra vonatkozó hazai szabályozás Az egyes szakmagyakorlási tevékenységek szakmai feltételei, gyakorlásukra vonatkozó előírások: Az építési folyamatban résztvevő szakmagyakorlók jogállása, feladatai, felelősségi köre Szakmai felelősség, összeférhetetlenségi szabályok, fegyelmi. szabálysértési jogkövetkezmények Az igazságügyi (kamarai) szakértők szakmagyakorlására vonatkozó főbb szabályok. A tervezői. tervellenőrzési tevékenység jogszabályi követelményei, előírásai. Felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr szakmagyakorlásra vonatkozó főbb szabályok Beruházáslebonyolítói tevékenység, valamint szakértés jogszabályi előírásai Epületenergetikai tanúsítói és szakértői tevékenység jogszabályi előírásai Az épületenergetika alapvető fogalmai, az energetikai minőség szerint osztályba sorolás szabályai, A kivitelezési tevékenység általános szabályai (szereplői, az építési napló, a nyilatkozatok típusai, bejelentési kötelezettségek) Kivitelezési tervdokumentáció formai és tartalmi követelményei Az építészeti szakmagyakorlás etikai-fegyelmi szabályai Az építészeti szakmagyakorláshoz kapcsolódó szakmai továbbképzés A továbbképzés rendszere A továbbképzés tartalma és formája A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása ÉPÍTÉSÜGYI SZERZŐDÉSKÖTÉSI ISMERETEK (Dr. Gáts Andrea) Az építészeti szakmagyakorlás során alkalmazott főbb szerződések A vállalkozói, a megbízási, valamint a munkaszerződés keretében végzett tevékenységek elhatárolása Az építésügyben alkalmazott szerződésekre vonatkozó speciális jogszabályi előírások A tervezési szerződés Engedélyezési tervdokumentáció Tervezéshez esetenként kapcsolódó tevékenységek Kivitelezési tervdokumentáció A megbízási szerződés A Magyar Epítész Kamara ajánlott szerződésmintáinak alkalmazása Epítésügyben alkalmazott szerződések, szerződéskötési ismeretek. - fővállalkozási, építési-szerelési, tervezési szerződések, tervezői művezetői, szakértői, tervellenőri, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri szerződések, megváltozott formai és tartalmi követelményei. - A fedezetkezelés, beruházás-lebonyolítási szerződések, felek jogai és kötelezettségei. BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETI SZERZŐI JOGBA (Dr. Gáts Andrea) Az építészeti Szerzői jog elismertsége, helye a jogrendszerben Az építészeti szerzői jog alapvető szabályai A mű fogalma A szerző, közösen alkotott művek A védelmi idő A szerzői jog tartalma: - Személyhez fűződő jogok - A szerző vagyoni jogai - Szolgálati művek A felhasználási szerződés Meghatározása Formai előírások Tartalmi követelmények A szerződés hibás teljesítésének jogkövetkezményei A szerzői jog megsértésének további jogkövetkezményei - Polgári jogi jogkövetkezmények - Büntetőjogi jogkövetkezmények - Szakma-etikai, fegyelmi jogkövetkezmények ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• A Somogy Megyei Építész Kamara 2012/13 továbbképzési évének oktatási programjához kapcsolódó jogszabályok (www.smek.hu oldalon a szükséges jogszabályok listája havi frissítéssel megjelenítve) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)(2011. I.01) - 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) (2009.X.1.) 2. Területrendezés és településfejlesztés - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 1995. évi XLII. törvény egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről - 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről - 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról - 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről - 2/2005. (I. 11.) Korm. rend.az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról - 283/2002. (XII. 21.) Korm. rend. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - 218/2009 (X. 6.) Korm. rendelet, a területfejlesztési koncepció a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól - 97/2005. (XII.25.) OGy. határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról. - 76/2009 (IV.8.) Korm. rend. a területrendezési hatósági eljárásról - 77/2010 (III.25.) Korm. rend. a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről(2011.I.01.) 3. Szakmagyakorlási, tervellenőri tevékenység 3.1. Szakmai Kamara - 1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról (2011.I.01.) - 32/2009 (XII.29.) NFGM rendelet a szakmagyakorlási jogosultságokkal, névjegyzékek vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról - 14/2010 (IV.28.) SZMM rendelete a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról 3.2., Építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, tervellenőri, építészeti-műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, beruházáslebonyolítói, energiatanúsítói tevékenység - 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól( 2011.I.01. ) - 186/2009 (IX.10.) Korm. rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről ( 2009.X.1. ) - 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezetési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság általános szabályairól (2011. I.1) - 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól (2011.I.1. ) - 192/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről (2011.I.01. ) - 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről - 297/2009 (XII.21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről (2010. I.01) - 103/2006.(IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól(2011.I.01.) - 9/2006. (II. 27.) IM. rendelet az igazságügyi szakértői területekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről (6.§ (1) bek. a.)pont, 37.§, 11. sz. melléklet) - 33/2008.(II.21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról - 1/2008 (I.11.) ÖTM rendelet Az Európai közösségi jog hatálya alá tartozó feltétel nélkül elismerésre kerülő okl. építészmérnöki oklevelek elnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről - 76/2009 (IV.8.) Korm. rend. a területrendezési hatósági eljárásról 3.3. Tervtanácsok, főépítészek, tervpályázat - 252/2006.(XII.7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról ( 2009.X.1. ) - 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról - 190/2009.(IX.15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről( 2009.X.1. ) 3.4 Közbeszerzés,kiemelt jelentőségű beruházások - 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről - 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (2010. I.01) - 2006. évi LIII. törvény A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről ( 2009.X.1. ) 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelete a tervpályázati eljárások szabályairól 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról 4. Építésügyi hatósági eljárás 4.1. Általános eljárási szabályok - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)( 2011.I.1. ) - 1990. évi XCIII. törvény az illetékről - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Közigazgatási perek: 324.§-340.§) - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről - 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról( 2009.X.1. ) - 277/2008 (XI.24.) Korm. rendelet Az építésügy, a településfejlesztés és –rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról ( 2009.X.1. ) 4.2. Építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárások - 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésekről (2010. V.28) - 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről (2010. V.28) -161/2008 (IV.19.) Korm. rendelet Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés- előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről (2010.V.28) - 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról (2010. I.01) - 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról - 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól (2010. V.28) - 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról (2010. V.28) - 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről - 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól ( 2009.X.1. ) - 195/2009.(IX.15.) Korm. rendelet a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről( 2009.X.1. ) - 91/2003. (XII. 16.) GKM rendelet az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról - 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 5. Építőipari kivitelezés - 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (2010. I.01) (Hatályon kívül helyezte az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kiviteli tervdokumentáció tartalmáról szóló a 290/2007.(X.31.) Korm. rendeletet) - 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről (2010. I.01) - 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról(2010. V.28) - 45/2004. (VII. 26.) BM-KVVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkahelyi követelményekről (biztonsági és egészségvédelmi koordinátor) 6. Minőségügy, szabványügy, épületenergetika - 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról - 176/2008 (VI.30.) Korm. rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról - 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IPM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről - 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KVVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól - 181/2003. (XI 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról - 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról - 9/2007 (IV.03.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról - 78/2003 (XI.27.) GKM rendelet A játszótéri eszközök biztonságáról - 108/2001 (XII.23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményéről és megfelelőségének tanúsításáról 7. Építészeti értékvédelem, műemlékvédelem - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről -324/2010 (XII.27.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról (2011.01.01.)(hatályon kívül helyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006 (XII.25.) Korm. rendeletet) - 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról - 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról - 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról - 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról - 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról - 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet a Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról - 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 8. Földügyi szakigazgatás - 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról - 2007. évi CXXIX törvény a termőföld védelméről - 197/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról( 2009.X.1. ) - 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól - 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről 9. Vegyes rendelkezések - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (X. fejezet, 67.§-71.§) - 100/2009 (V.8Ö Korm. rendelet, az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról - 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakrólÉPÍTÉSÜGYI PÉNZÜGYI ISMERETEK Szerzői jogdíjak érvényesítése (  ÉPÍTÉSÜGYI PÉNZÜGYI ISMERETEK Szerzői jogdíjak érvényesítése (Dr. Gáts Andrea) Alakulása jogsérelem esetén Jogdíjigények és a közbeszerzési eljárás viszonya Szerzői jog megsértésének kártérítése Pénzügyi biztosítékok az építésügyben alkalmazott szerződések teljesítése érdekében Kötbér Kamat Előleg Bankgarancia Jóteljesítési biztosíték stb. Illeték, igazgatási szolgáltatási díj és a bírságok mértéke és megfizetésének és visszafizetésének aktuális szabályai az építésügyben Építésfelügyeleti bírság (kiszabásának alapja, mértéke, a mérlegelés szempontjai, jogorvoslati lehetőségek, esettanulmányok szemléltetésével) ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÁSOK ELSZÁMOLÁSA (Gáts András) Beruházások elszámolása és ellenőrzése Uniós projektek előkészítésének szakmai szabályai és gyakorlata Építőipari fedezetkezelés MÉK ajánlott DÍJSZÁMÍTÁSA ás a hozzá tartozó szolgáltatások köre (Dulácska Zsolt) Történet: MÉK díj számítási szabályzatok Kapcsolat a MMK-val: MEDI Műszaki ellenőri tevékenység díj számítása A díjszámítás, mint rendszer: Szolgáltatások rendszere: Díj számítási típusok: - Díj alapérték alapú: - Időráfordítás alapú: - Tervpályázat Kötelező. vagy ajánlott EsettanulmányokSZABÁNY és MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK (Dr. Gáts Andrea és Fáy Piros)   SZABÁNY és MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK (Dr. Gáts Andrea és Fáy Piros) Jogharmonizáció. vagy az Európai Unió jogi aktusainak hatása a magyar jogrendszerre és a jogalkalmazásra Harmonizált szabványok: „Alkalmazásuk önkéntes, nem kötelező. Tervezői nyilatkozat: a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű. Az ICS számokkal megkülönböztetett szabványcsoportokElőre egyeztetett későbbi időpontokban.Területi kamarák székhelyei.

37 rekord, 4 oldalon

 |<   <   1  2  3  4   >   >| 


© 2009 - 2019 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft
cay escort Bayramicescort Birecik escort Dereli escort Gelendost escort Alasehir mutlu son Anamur mutlu son Dalaman mutlu son Akyazi mutlu son Altinordu mutlu son Arakli escort Bayat escort Eskort Altinordu escort caycuma escort cine mutlu son cayirova mutlu son corlu mutlu son Bayramic mutlu son Develi mutlu son Eskort escort Battalgazi mutlu son Armutlu mutlu son

escort istanbul

istanbul escort

istanbul escort