OTIR

Keresési kifejezés
A keresési kifejezésen belül szóközökkel elválasztva adhatja meg a feltételeket, amelyek alapján keresni kíván.
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

Bírálati sorszám: Pályázó neve
Témakör
Időszak kezdő dátuma [?] Az az időszak ahová az időpontok esnek.  Időszak záró dátuma 
Helyszín: Település:
Kedvezmény: Online továbbképzés / távoktatás
   Továbbképzés/oldal:   
Az adott képzésről az összes további információ hozzáférhető a bírálati sorszámára kattintva.

 |<   <   1  2  3  4   >   >| 

Keresés
Bírálati sorszám Pályázó neve Témakör A Témakör B Témakör AB Időpontok Helyszín
2012/K/01Építész Továbbképző Nonprofit Kft. (BÉK-PMÉK)Építésügyben alkalmazott szerződések, szerződéskötési ismeretek   Építésügyben alkalmazott szerződések, szerződéskötési ismeretek (fővállalkozási, építési-szerelési, tervezési szerződések, tervezői művezetői, szakértői, tervellenőri, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri szerződések, megváltozott formai és tartalmi követelményei. A fedezetkezelés, beruházás-lebonyolítási szerződések, felek jogai és kötelezettségei, a szerződésminták alkalmazása, elérhetősége.) - Dr. Gáts Andrea Építészeti alkotások szerzői jogi védelme Az építészeti szerzői jog elismertsége, helye a jogrendszerben Az építészeti szerzői jog alapvető szabályai: mű fogalma, szerző, közösen alkotott művek, védelmi idő, A szerzői jog tartalma: személyhez fűződő jogok, vagyoni jogok, szolgálati művek, árva mű A felhasználási szerződés: formai előírások, tartalmi követelmények A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei: polgári jogi, büntetőjogi, szakma-etikai, fegyelmi jogkövetkezmények - Dr. Gáts Andrea Az építési törvény és végrehajtási rendeletei, szerkezete, általános fogalma, a településrendezéssel kapcsolatos általános előírása, építményekkel szemben támasztott általános követelményei az építésügyi hatósági engedélyezésre és bejelentésre vonatkozó előírásai az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyezés az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó szabályok az építésügyi hatóság szervezeti rendszere (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is). A telekalakítás szabályai. - Dr. Gáts Andrea Jogi környezet általános felépítése, jogalkotás, jogszabályi hierarchia, kihirdetés, érvényesség, hatályosság. Jogképesség, cselekvőképesség. Jogi személyek, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozás, gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás változásai. Szerződések polgári jogi általános szabályai: ajánlat, elfogadás, szerződéskötés. . - Dr. Gáts Andrea Munkaszerződés, munkaviszony, vállalkozási, megbízási, valamint a munkaszerződés elhatárolása a szakmai felelősség szempontjából. - Dr. Gáts Andrea Az építési törvény. - Dr. Gáts Andrea A felsőfokú műszaki szakképesítések elismerése az EU-ban. A tervtanácsok jogállása, szerepe, kamarai tervtanácsok. A műemlékvédelem célja, szervezeti felépítése, műemlékké nyilvánítás rendje. A Világörökség és védőterülete, a helyi építészeti örökség védelméről szóló jogszabályi előírások. A Világörökségi Gondnoksági és Kezelési terv ismerete Az örökségvédelem építményeinek épületkutatása („Bauforschung”), az építészettörténeti korszakok és értékek föltárása, régészeti leletmegfigyelés, folyamata és résztvevő szakemberek köre (pl. régész, épületrestaurátor, díszítőfestő, kő-fém-fa- épületszobrász, üvegművész stb.) - Koppány András Az építésügyi szakmagyakorlás általános és részletes követelményei, Az építési folyamatban résztvevő szakmagyakorlók jogállása, feladatai, felelősségi köre Szakmai felelősség, összeférhetetlenségi szabályok, fegyelmi, szabálysértési jogkövetkezmények Az igazságügyi (kamarai) szakértők szakmagyakorlására vonatkozó főbb szabályok. A tervezői, tervellenőrzési tevékenység jogszabályi követelményei, előírásai. Felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr szakmagyakorlásra vonatkozó főbb szabályok Beruházás-lebonyolítói tevékenység, valamint szakértés jogszabályi előírásai Épületenergetikai tanúsítói és szakértői tevékenység jogszabályi előírásai Az épületenergetika alapvető fogalmai, az energetikai minőség szerint osztályba sorolás szabályai, . - Dr. Gáts Andrea A kivitelezési tevékenység általános szabályai - a kivitelezési folyamat résztvevői - az építési és felmérési napló formai és tartalmi követelményei, vezetésének szabályai - a szakmagyakorlói nyilatkozatok típusai, bejelentési kötelezettségek - megvalósulási tervdokumentáció Országos Tűzvédelmi Szabályzat, Építmények tűzvédelmi követelményei, alapfogalmak, tűzvédelmi dokumentáció. Tűzvédelmi szakértői és tűzvédelmi tervezési jogosultság. - Takács Lajos Gábor Az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi és formai követelményei Tervdokumentáció típusok: - Építészeti-műszaki dokumentáció: elvi engedélyezési dokumentáció építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció bontási engedélyezési dokumentáció használatbavételi engedélyezési és bejelentési dokumentáció fennmaradási engedélyezési dokumentáció - talajmechanikai és geotechnikai dokumentáció. - üzemeléstechnológiai terv, - álcázási terv, - kilátási-rálátási terv, látványterv, utcakép - biztonsági és egészségvédelmi terv. - kertépítészeti tervdokumentáció - ajánlati tervdokumentáció (tenderterv) formai és tartalmi követelményei - Kivitelezési tervdokumentáció formai és tartalmi követelményei, munkarészei Építésügyi hatósági eljárás, a telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentációk részletes szabályai. Közreműködő szakhatóságok, műemlékvédelmi hatósági és szakhatósági feladatok. Az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok rendszere, felépítésük, főbb fogalmaik. Az építésügy körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartása, a dokumentációs központ szerepe, a szakmagyakorlók és építtetők nyilvántartással kapcsolatos feladatai, jogai, kötelezettségei. A tervpályázat szabályai, kapcsolata a közbeszerzési eljárással, az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményei. Összeférhetetlenség, kizárás szabályai tervezők esetében. - Dr. Enczi János Különböző tervezési szintek és tervfajták rendszere és összefüggéseik A területrendezés, településrendezés kapcsolatrendszere, a tervek célja A településrendezés és az építmények tervezésének kapcsolata Hatástanulmányok az egyes tervezési folyamatokban A településrendezési tervezés A településfejlesztés és településrendezés tervfajtái, egyeztetési és jóváhagyási rendje. A településtervezésre, valamint a hozzátartozó szakági tervezésre vonatkozó előírások. A településrendezési dokumentáció tartalmi követelményei. Szabályozástan - településtervezési eszköztár A tájépítészeti tervezéssel és engedélyeztetéssel kapcsolatos jogszabályi háttér A táj védelmének és rendezésének törvényi szabályozása A zöldfelületek tervezése Illeszkedés a tervezési és építési folyamatba Az építészeti tervezéssel kapcsolatos folyamatok Építmények és épületek tervezési folyamata és tervfajtái Építéshatósági engedélyek fajtái, engedélyezés menete Szakhatóságok (pl. közegészségügy, tűzmegelőzés, örökségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szakhatóságok) szerepe, közreműködése A hatástanulmányok ismérvei - Dr. Gáts Andrea Az építés - kivitelezés Ajánlati terv (tenderterv) jogszabályi háttere, műszaki tartalma A kivitelezési terv felépítése, belső egyeztetési folyamatok és kötelezettségek, szakági tervezői nyilatkozatok és felelősségek, generáltervezői nyilatkozat, megfelelőségi nyilatkozatok (pl. szabványok, építőanyagok, engedélyezési tervnek való megfelelés, stb) - Dr. Gáts Andrea Az építtető Szerepe, feladatai A tervezési program Felelősségi köre az építési folyamatban - Dr. Gáts Andrea A belsőépítészet helye a tervezési folyamatban. A belsőépítészeti tervezés a belső tér minőségi megfogalmazása. A belsőépítészeti tervek, mint az építéshez szükséges tervdokumentáció szerves része. A belsőépítész dokumentáció tartalma. Kamarai szabályzatok és eljárások. Az építész és mérnök szakmai kamarák jogállása és feladataik, szervezeti rendjük, kamarai szabályzatok. Hatósági, önkormányzat, érdekképviseleti feladataik. A MÉK szervezeti rendje, főbb tisztségviselői. Tagfelvétel, névjegyzékbe vétel, valamint a névjegyzéken tartás követelményei, jogosultsági vizsgáztatás és kötelező továbbképzés rendszere. Kamarai tagok etikai-fegyelmi felelőssége. - Dr. Gáts AndreaA MÉK Ajánlott Díjszámítási Szabályzatának főbb rendelkezései. A  A MÉK Ajánlott Díjszámítási Szabályzatának főbb rendelkezései. Az ajánlott díjszabás rendszere, díjalap-érték és idő alapú elszámolás. Az ajánlott díjszabásban és a kamarai mintaszerződésekben rögzített alap és különszolgáltatások rendszere. Terület- és településtervezési ajánlott díjszabás Belsőépítészeti ajánlott tervezési díjszabás Táj- és kertépítészeti ajánlott díjszabás MÉK Építész ajánlott díjszabása és a MÉK MÉDI Épületek díjszabása A tervezési (településtervezési) szerződés megváltozott szabályai a tervezési díj mértéke, összetevői (Pótmegrendelés, különszolgáltatások, pénzügyi biztosítékok és elszámolásának módja, a tervezési díj elszámolásának módja, többletmunka, pótmunka.) Kifizetetlen tervezési díjak behajtásának eszközei, kamarai lehetőségek (kamarai behajtás), mediáció, választott bíráskodás, peren kívüli és peres bírósági eljárás – Dulácska Zsolt A kivitelezési vállalkozói szerződés megváltozott szabályai, a vállalkozói díj (összetevői, elszámolásának módja. Többletmunka, pótmunka. Az építőipari rezsióradíj alapja, mértéke, összetétele. Kirívóan alacsony ár mérlegelésére irányadó szempontok. Követelések pénzügyi biztosítékai, jelzálogjog a megrendelő ingatlanán.) Építésügyi, Építésfelügyeleti bírság: kiszabásának alapja, mértéke, a mérlegelés szempontjai, jogorvoslati lehetőségek, esettanulmányok szemléltetésével Illeték, igazgatási szolgáltatási díj és a bírságok mértéke és megfizetésének és visszafizetésének aktuális szabályai az építésügyben. Adózási kérdések, kis- és közép vállalkozások adózása. Szakmagyakorlókat érintő aktuális tárgyévi adójogszabály változások (pl. minimálbér, diplomás minimálbér és adózási vonatkozásai, következményei. Teljesítés, számlakiállítás szabályai. Az ÁFA mértéke, a fordított ÁFA fizetés kérdése, értelmezése, eljárási szabályok, esettanulmányok.) Illeték, igazgatási szolgáltatási díj és a bírság mértéke és megfizetésének valamint visszafizetésének aktuális szabályai az építésügyben. - Dr. Gáts Andrea Beruházás-lebonyolítás, projekt lebonyolítás: közbeszerzési ismeretek, pályázatok, költségbecslés, költségszámítás, árképzés, projektvezetés, beruházás elszámolása EU követelményrendszer szerint. Menedzsment eszközök jelenlétének gyakorlata, szükségességének, eredményességének megítélése a befektetések, fejlesztések megvalósítása területén (kockázat-, tervezés-, termelés-, szervezés-, teljesítmény-, humán-, emberi erőforrás-, marketing-, rendszer-, infokommunikáció-, üzleti teljesítmény-, kutatási-, pályázati-, logisztikai menedzsment). Építőipari fedezetkezelés intézménye Felelősségbiztosítás: tervezés, műszaki ellenőrzés, kivitelezés terén. Konstrukciók és buktatók, esettanulmányok.Szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályokkal, a szabványosítás  Szabvány fogalma, kapcsolata a jogszabályokkal, a szabványosítás célja. (mi a szabvány, a szabvány nem kötelező, önkéntesség helyes értelmezése és a szabványtól való eltérés következményei, a szabványokra való hivatkozás a jogszabályokban, az építésügy területén, a szerződésekben, a szabványokban és a bírósági perekben.) Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok. Újdonságok a megjelent szabványok körében, és a várható változások. Szabványokra való hivatkozások a hazai jogszabályokban, az építésügy területén. Aktualitások az utóbbi időszak új és módosított jogszabályainak megfelelően. - Szabó József (MSZT) Az építésfelügyelet szervezeti rendszere. Első- másodfok, az építés-felügyeleti ellenőrzés szerepe az építési minőség alakulásában, a vizsgálatnál irányadó szempontok Tűzvédelmi szabványok és jogszabályok. Az építményeket érintő legfontosabb tűzvédelmi fogalmak, a tűzvédelmi dokumentáció legfontosabb tartalmi elemei. Világítástechnikai szabványok és építészeti-belsőépítészeti követelmények. Energiahatékony és innovatív világítási megoldások. - Takács Lajos Gábor Épületenergetikai szabványok és az építészeti formálás, valamint az épületszerkezeti tervezés összefüggései. Korszerű épületenergetikai megoldások, megújuló energiaforrások használata. Építészeti klimatológia, benapozás-tervezés, szoláris tájolási ismeretek, árnyékolás. Épületek nyári túlmelegedés elleni védelme, zárt terek hő és pára-komfortja. Egészségvédelem az építészetben. A napsugárzás biológiai hatásai. Építészeti üvegek és biológiai hatásai. Építőanyagok toxikus emissziója. Beltéri légállapotot befolyásoló tényezők. Allergének az építészeti terekben. Zárt terek toxikus emissziói. - Dr. Kuba Gellért Az akadálymentesítés jogszabályokban rögzített főbb követelményei, korszerű megoldásai Minőségi irányítás - ISO vagy nem ISO. Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Kamarai Minőségbiztosítási Kézikönyv: A tervezőirodákra kidolgozott kamarai minőségbiztosítási rendszer. A szabványosítás hazai és nemzetközi intézményei. A szabványosítás további szintjei nemzeti kereteken belül. A szabványok jelölése, közzétételük. A műszaki szabályozás rendszere az EU-ban. A CE megfelelőségi jelölés. Az építési termékekre vonatkozó EU szabályozás: 89/106/EEC irányelv. Az irányelvet harmonizáló hazai szabályozás, elismert műszaki specifikációk, ETA, ÉME. Szabványokra való hivatkozások a hazai jogszabályokban, az építésügy területén. A nemzeti szabványok mellett alkalmazott további szabványosítási dokumentumok. A szabványosítás további szintjei nemzeti kereteken belül, egyes szintek elkülönítése a kidolgozók és alkalmazók köre alapján. Vállalati és szakmai szabványosítás. A speciális szabályozó dokumentumok típusai, alkalmazási lehetőségei gyakorlati példákkal. A szabályozási szintek hierarchiája és kapcsolata a nemzeti szabványosítással. Az építési termékekre vonatkozó szabályozás aktuális kérdései. A megfelelősség sajátos esetei. ETA és ÉME összehasonlítása, a dokumentumfájlok alkalmazási lehetőségei. A jóváhagyó szervezetek, valamint a kijelölt vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezetek szerepe a megfelelőségi-igazolás eljárásában. A két szervezettípus feladatköre közötti különbségek. Az internet használata különböző keresésekre. Nemzeti szabványok keresése dokumentumokban és az interneten, esettanulmányok különböző keresési módok kombinációjára. Egyedi műszaki specifikációk keresése. Építési termékek alapvető követelményeire vonatkozó haza szabályozás, Építési Termék Direktívája EU szabályozás előírásai. Építési termékek megfelelőség igazolása, megfelelőségi tanúsítvány és szállítói megfelelőségi nyilatkozat. Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) fogalma, kibocsátásának esetei, kibocsátó személye. Építési Termék Direktívája EU szabályozás előírásai. Változások a 305/2011/EU rendelet alapján. - Szabó József (MSZT) A munkavédelem célja szervezete, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi napló vezetése. A főbb munkavédelmi követelmények, a munkáltatók és munkaadók feladatai ezekkel kapcsolatosan. Munkáltató és munkavállaló kötelezettsége, biztonságos munkavégzés. A munkavédelmi hatóság feladatai, működése. A tervezés és kivitelezés során minőségügyi és munkavédelmi követelmények betartása: kiviteli terv készítőjének kötelezettségei. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok tevékenysége. - OMMF • Lakások és épületszerkezetek kötelező alkalmassági ideje és szavatossági felelősség. A jótállási kötelezettség jogszabályokon alapulóan és szerződésben kikötötten. A jótállási felelősség teljesítése, jogkövetkezményei. A tervezői művezetés és az építési napló szerepe, felépítése. Az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség. - Dr. Gáts Andrea Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok. Hozzáférés a szabványokhoz, keresés a szabványok között. Szabványkereső a MÉK honlapján. - Szabó József (MSZT) A monolit vasbeton szerkezetek tervezésének új szabályozása, a látszóbeton (látványbeton) megjelenési módjának minősítési szabványa. - Kapu László Az építésgazdaságot érintő 2012-es évi szabvány-felülvizsgálat. - Szabó József (MSZT) A közérdek és a minőség érvényesítése a településrendezési tervezésben. A terület- és településrendezési tervek minőségi és garanciális kérdései, különös tekintettel a digitálisan készülő tervekre. A kertépítészeti anyagok minőségi követelményei, A faiskolai termesztési- forgalmazási szabványok, korszerű fajtahasználat a települési táj alakításában.- FUGA: Kb. 2 havonta az előadókkal egyeztetett időpontban - tá  - FUGA: Kb. 2 havonta az előadókkal egyeztetett időpontban - távoktatás az interneten folyamatosan: www.epitesztovabbkepzo.hu- FUGA Budapesti Építészeti Központ – Bp. V. Petőfi S. u. 5. -   - FUGA Budapesti Építészeti Központ – Bp. V. Petőfi S. u. 5. - távoktatás: interneten, folyamatosan
2009/K/10Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Műszaki KarKözbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházáso  Közbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházásokra 1. A törvény célja, alapelvei. 2. Értékhatárok a közbeszerzésben: - nemzeti értékhatárok, - közösségi értékhatárok. 3. A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése és dokumentálása. 4. Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat. 5. Az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai. - Az eljárásba bevont személyekre és a beruházás lebonyolítására vonatkozó szabályok. - A kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma. (Dr. Zentay Istvánné ny főiskolai docens; 4 óra)A magyar adórendszer jellemzői 1. A XCII törvény az adózás ren  A magyar adórendszer jellemzői 1. A XCII törvény az adózás rendjéről Bejelentési szabályok. Adóadminisztráció Változó jogkövetkezmények 2. A CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 3. Az adómegállapítás új szabályai 4. Az adókedvezmények változásai 5. A béren kívüli juttatások 6. A LXXXII. Törvény a gápjármű adóról 7. A LXXXI. Törvény a társasági és osztalékadóról 8. CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról (Dr. Papp Péter ny. főiskolai tanár; 4 óra)Minőségirányítás - ISO vagy nem ISO ? 1. A minőségbiztosítás c  Minőségirányítás - ISO vagy nem ISO ? 1. A minőségbiztosítás célja, sajátosságai az építés kivitelezésben. 2. Az építési projekt minőségirányításának elemei. 3. Minőségügyi terv tartalma. 4. Projekt megvalósítása közbeni minőség-ellenőrzés. 5. Minőségi követelmények ellenőrzésének végrehajtása. 6. Bizonylatok (Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit főiskolai tanár, dékán; 4 óra)2009. máj.22; szept.19; nov.21. ill. igény szerint.a Kar tantermei
2009/K/06PTE Pécsi Tudományegyetem Pollack Mérnöktovábbképző KözpontJogi környezet, jogalkotás, jogszabályi hierarchia. Jogi személy  Jogi környezet, jogalkotás, jogszabályi hierarchia. Jogi személyek, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Szerződések, szerződéskötés. Munkaviszony. Közigazgatási eljárás szabályai. Építési törvény, változások az OTÉK-ban. Építésügyi szakmagyakorlás, tervezés és kivitelezés általános szabályai, EU szabályozás. A felsőfokú műszaki szakképesítések elismerése az EU-ban. Tervezési, kivitelezési jogosultságok a Bologna folyamat tükrében. Tervpályázatok, közbeszerzés. Építési bírságok. Tervtanácsok működése. Tervdokumentáció tartalma, tervellenőrzés. Műemlékvédelem, környezetvédelem, természetvédelem. Államháztartás, GDP, társadalombiztosítás. Adózási kérdések., fo  Államháztartás, GDP, társadalombiztosítás. Adózási kérdések., fordított ÁFA. Számlakiállítás, tartozás, követelés, behajtás, felszámolás, csőd. Költség menedzsment. MÉK díjszámítás. Kockázatkezelés, befektetések. Befektetések, portfóliók Építési projektek tervezése, vezetése, elszámolása – EU projektek sajátosságai.Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Megfel  Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Megfelelőségi tanúsítvány, megfelelőségi nyilatkozat. Építési termékek megfelelőség igazolása. Jótállás, szavatosság. Építési Termék Direktíva. Szabvány fogalma, szabványosítás célja, hazai és nemzetközi intézményei, közzététel, szabvány jelölés. Országos Tűzvédelmi Szabályzat Választható 2 órás modulok: 7/2006 TNM hőtechnikai rendelet alkalmazása. Épületek energiafelhasználása – hőkomfort. Tervezői művezetés, építési napló, építési tevékenység megkezdése. Építési felügyelet. Műemlékvédelem – integrált örökségvédelem – módszerek, végrehajtások, tanulságok. Történeti értékvizsgálat. Településfejlesztés és rendezés összefüggései a magyar települések irányításában. OTÉK. Korszerű építőanyagok. Korszerű betontechnológia. Szigetelési eljárások. Iparosított technológiával épített épületek energiatudatos felújítása Pécsett Korszerű mérnöki technológiák a magas- és mélyépítés területén. A munkavédelem célja, szervezete, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi napló vezetése. Munkáltató és munkavállaló kötelezettsége, biztonságos munkavégzés.2009. szeptember 25-26 Pécs - PTE PMMK 2009. október 9-10 Zala  2009. szeptember 25-26 Pécs - PTE PMMK 2009. október 9-10 Zalaegerszeg – Déryné u.1. 2009. november 6-7 Szekszárd - PTE IGYFK 2009. november 27-28 Pécs - PTE PMMK 2010. február 26-27 Pécs - PTE PMMK 2010. április 9-10 Zalaegerszeg – Déryné u.1. 2010. április 23-24 Pécs - PTE PMMK 2010. május 14-15 Szekszárd- PTE IGYFK Interneten online folyamatosan.www.pmmf.hu honlapon közzétéve
2011/K/04Debreceni Egyetem Műszaki KarJOGI ISMERETEK modul GYAKORLÓ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖK RÉSZÉRE 2  JOGI ISMERETEK modul GYAKORLÓ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖK RÉSZÉRE 2 óra Dr. Mikó-Kis Anita •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• I. A jogszabályváltozásokkal kapcsolatban öt fontos témakört szükséges a továbbképzés folyamán megemlíteni: 1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Közigazgatási eljárásról), melyben többek között a lényeges módosítás az építéshatósági eljárások ügyintézési határidejét visszaállították a korábbi naptári napban történő számítást, mely a kérelem beadását követő nappal indul. A naptári napban történő számítás miatt minden jogszabály, mely (munkanap határidő megnevezést tartalmazott, mindegyike módosult naptári napra. 2. Módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( Étv., építési törvény) is több ponton módosult, így - közterület fogalma meghatározásra került, - kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés,- a kártalanítási szabályok, - az építményekkel szemben támasztott általános követelmények kiegé¬szültek, - kiegészült a tervdokumentáció tartalmának előírásai, - kiegészült építési folyamat egyéb résztvevőinek feltételei, - módosultak az építmény fennmaradásának engedélyezésének előírásai , - az építésügyi bírság előírásai, - módosultak az épített környezet fenntartása és hasz¬nálata előírásai is. 3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény építéshatósági eljárási illetékei Nem január 1-vel, hanem 2011. JANUÁR 27-től módosultak, mivel bevezetésre kerül a Melléklet XV. fejezetének a c) pontja — és a c) pontra hivatkozó másik pontok esetén - ( mivel bevezetésre került ) az „ az 5.000.- Ft-os alapilleték" ) ! c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében az alapilleték 5.000 Ft, melyen felül kell megfizetni az egyes engedély-típusokhoz tartozó egyedi eljárási illetékeket 4. Módosult az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) , a módosítás során „A településrendezési tervek és a helyi épí¬tési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek" köre változott. 5. Kiegészült az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Ép.elj.r.) a „ Szakhatóság közreműködése"- alcímbe a 6/A. §-sal egészül ki, a 13. § (2) és (3) bekezdése is módosult, valamint az építésügyi hatóság engedé¬lyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok, azaz az 5. melléklet teljesen új lett. A Módosult, főbb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok listája, amelyeknek legfontosabb rendelkezéseiről is tájékoztatni fogjuk a továbbképzésen részt vevőket: - 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az építőipari kivitelezési tevékenységről - 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyeshatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igaz¬gatási szolgáltatási díjakról - 2001. évi LXIV. törvény a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról - 292/2009. Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről - 245/2006. (XII.5) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól A módosított jogszabályokat célszerű a www.magyarorszag.hu honlapon, a keresés, vagy a jogszabálykeresés alatt megnézni az építési ügyekben. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• II. Az alábbi jogszabályok legfontosabb szabályainak átismétlése: - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.), - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről , 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérőlPÉNZÜGYI ISMERETEK modul   PÉNZÜGYI ISMERETEK modul Dr. Papp Péter ny. főiskolai tanár A magyar adóztatás működése, jellemzői, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint. Az Art. alapelvei, a hatósági mérlegelés elve, az egyenlő elbánás elve, az együttműkö-dés elve, a méltányosság elve, a piaci viszonyok érvényesítésének elve, az adókötele-zettség érvényesülésének elve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a valós tatalom szerinti minősítés elve. Az adózás rendjének 2011. évi szabályai A törvény hatálya Területi hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyarország Jogi személy Adó Magánszemély Költségvetési támogatás Egyéb személy Eljárás Közigazgatási hatósági eljárásban résztvevő sze-mély EU tagállamban illetőség-gel nem bíró adózó Az adózó és az adóhatóságok. Az adózó adóhatóság előtti képviselete. Az adózó jogai, önellenőrzési jog. Az adózó kötelezettségei, bejelentés, nyilatkozattétel, adó megállapítás, bevallás, adófi-zetés és adóelőleg fizetés, bizonylat kiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetés, adat-szolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés, pénzforgalmi számlanyitás. Adóhatósági adatnyilvántartás, adatszolgáltatás, adótitok. Adóigazgatási eljárás, az ellenőrzés általános tudnivalói, bizonyítási módszerek részle-tes szabályai, a becslés. Ismételt ellenőrzés. A hatósági adó megállapítás fajtái. Valódiságvizsgálat. A végrehajtási eljárás, az árverezés szabályai. Jogkövetkezményei, Késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bír-ság. Intézkedések. A személyi jövedelem adóztatás rendszere A személyi jövedelemadóról az 1995. évi CXVIII. törvény. A személyi jövedelem adóztatás 2011. évi szabályai. Az adóztatás alapelvei. Az Szja hatálya, alanyai. Jövedelem, bevétel, költség. A bevételnek nem minősülő tételek közül adómentes bevételfajták. Az adókötelezettség keletkezése. Nyilvántartások. A munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és vállalkozói kivét nyilvántartása. Adó megállapítás, bevallás, megfizetés. Munkáltatói adó megállapítás, nem önálló te-vékenységből származó jövedelem, összevonandó jövedelmek. A számított adó, az adójóváírás, kedvezmények. Külön adózó jövedelmek 2011-ben. Az egyéni vállalkozó osztalékalap utáni adó. Ingat-lan, vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem. Egyes juttatások adózásának szabályai (béren kívüli juttatások) 2011-ben. Fordított adózás rendje 2011-ben.MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK modul   MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK modul Dr.habil Szűcs Edit főiskolai tanár, dékán A minőségmenedzsment történeti kialakulása, legfontosabb fogalmai. A jogszabályok és a szabványok közötti különbségek a következő szempontok szerint: kidolgozás, pénzügyi finan-szírozás, alkalmazás és szerzői jogvédelem szerint. Az építőiparban leggyakrabban alkalmazott minőségirányítási rendszerek és szabványok felépítése, bemutatása. Az MSZ EN ISO 9001: 2009-es minőségirányítási szabvány, az ISO 14001:2005-ös szabvány a Környezetközpontú Irányítási rendszerek kiépítésére, valamint a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irá-nyítási Rendszere MSZ 28001:2008. Az előadás keretében bemutatásra kerülnek ezen szabvá-nyok dokumentációs rendszerei: kézikönyvek, eljárások a legfontosabb formanyomtatványok. Az integrált rendszerek tanúsítási folyamata: audit auditbizonyítékok nyerésére és ezek objek-tív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározá-sára, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Belső audit: A belső auditot a szervezet többnyire saját erőforrásainak felhasználásával maga végzi, esetleg annak megbízá-sából szakemberekkel végezteti. A belső audit elrendelője a rendszer működtetője is, aki utasí-tást ad a saját menedzsmentrendszerének átvizsgálására a benne rejlő hibák és hiányosságok, eltérések feltárása, a rendszer értékelése és javítása érdekében. Külső audit, amely ugyancsak a szervezet menedzsmentrendszerének felülvizsgálatát, értékelé-sét jelenti, azonban jellemzője, hogy az átvizsgálás elrendelője (nem megrendelője vagy ké-relmezője) nem azonos az adott szervezet menedzsmentrendszerének működtetőjével. Kétféle külső auditot a következő: • Beszállítói audit, amelyet olyan felek, illetve azok megbízásából hajtanak végre, akik valamilyen formában érdekeltek az auditálandó szervezet tevékenységében, ilyenek például a vevők, a felhasználók illetve megbízottaik. • Tanúsító audit vagy harmadik fél által végzett audit az auditálandó szervezet menedzs-mentrendszerének az adott szervezettől szakmai, kereskedelmi értelemben véve függet-len, pártatlan, semleges tanúsító szervezet által végrehajtott felülvizsgálata, amelynek célja a vonatkozó követelményeknek való megfelelőség megállapítása a regisztrálás, il-letve a tanúsítvány kiadhatósága szempontjából. Az előadás bemutatja az építőipari szervezetek feladatait az integrált auditokra történő felké-szülésre. Az oktatáson mind a kivitelező szervezetek mind a tervező irodák minőségirányítási rendszeré-re gyakorlati példákat kívánunk bemutatni. Külön kitérünk a következő témakörökre: • a műszaki szabályozás rendszere az Európai Unióban, • az építési termékekre vonatkozó európai szabályozás sajátosságai, • az építési termék irányelvet harmonizáló hazai szabályozás. A felhasználandó irodalom: Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit: Minőségmenedzsment, Debrecen, Campus Kiadó, ISBN 9638642491 Dr. Kövesi János (2001): Műszaki vezető (Gyakorlati tanácsadó műszaki szakemberek számára), Budapest Verlag Dashöfer Kiadó, ISO/IEC 17021:2011 szabvány MSZ EN ISO 9001:2009 MSZ EN ISO 14001:2005 MSZ 28001:2008 2003. évi CXXIX. törvény - a közbeszerzésekről ------------------------------------------------------------------------------------------------------- SZABVÁNYÜGYI ISMERETEK modul Dr. Zentay Istvánné ny. főiskolai docens A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVI. törvény, annak értelmezése az ön-kéntesség vonatkozásában. A szabványosítás célja, kapcsolata a jogszabályokkal, szabványokra való hivatkozás módozatai. A szabványosítás hazai intézménye, szintjei, hierarchiája, kapcsolatai, alkalmazási sajá-tosságai. A nemzetközi és európai szabványosítás, ezen szabványok alkalmazási sajátosságai, kapcsolata a nemzeti szabványosítással. Az EU műszaki szabályozásának jellegzetes elemei. Az új megközelítésű irányelvek legfőbb jellemzői, a harmonizált szabványok szerepe, kapcsolódásuk az új megközelíté-sű irányelvekhez. A CE megfelelőségi jelölés szerepe. Az építési termékekre vonatkozó EU szabályozás a 89/106/EGK jelű irányelv. Az építési termék irányelv sajátosságai, alapvető követelményei. Közösségi szinten el-fogadott műszaki specifikáció az Európai Műszaki Engedély (ETA) Az Irányelv szerinti megfelelőség-igazolások módozatai. Az építési termék irányelvet harmonizáló hazai szabályozás: - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési kö-vetelményekről (OTÉK) - 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség-igazolásának, valamint forgalomba hozásának és felhasználásának részletes szabályairól. Az Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) szerepe a hazai szabályozásban. Az ETA és ÉME összehasonlítása. A megfelelőség-igazolás tartalmi követelményei2010. október 30., 2011. március 5., 2011. június 24. 2011.11  2010. október 30., 2011. március 5., 2011. június 24. 2011.11.10. 2012.01.20. illetve igény szerintDEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4.   DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4. a Kar tantermei
2010/K/04Debreceni Egyetem Műszaki KarKözbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházáso  Közbeszerzési törvény változásai és hatása az építési beruházásokra 4 óra Dr. Zentay Istvánné ny. főiskolai docens 1. A törvény célja, alapelvei. 2. Értékhatárok a közbeszerzésben: - nemzeti értékhatárok, - közösségi értékhatárok. 3. A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése és dokumentálása. 4. Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat. 5. Az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai. - Az eljárásba bevont személyekre és a beruházás lebonyolítására vonatkozó szabályok. - A kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma.Az 1990. évi XCI. Törvény az adózás rendjéről és gyakorlata   Az 1990. évi XCI. Törvény az adózás rendjéről és gyakorlata 3óra Dr. Papp Péter ny. főiskolai tanár 1. Mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó új adózási követelmények 2010. január 1-től. 2. Az ART változásai 3. Új követelmények a bizonylati rendben. 4. Fordított adózás. 5. Pénzkezelési és házipénztár szabályzat 6. A 2000. évi C. törvény a számvitelről és annak követelményei. 7. Fedezetkezelés lényegeMinőségirányítás és szabványismeret az építési folyamatban   Minőségirányítás és szabványismeret az építési folyamatban 3 óra Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit főiskolai tanár dékán 1. A minőségbiztosítás célja, sajátosságai az építés kivitelezésben. 2. Az építési projekt minőségirányításának elemei. 3. Minőségügyi terv tartalma. 4. Projekt megvalósítása közbeni minőség-ellenőrzés. 5. Minőségi követelmények ellenőrzésének végrehajtása. 6. Minősítések és bizonylatolásuk az építési folyamatban2011-01-01, 2011-06-30a Kar tantermei
2012/K/04Építőmesterek Szakmai EgyesületeJogi ismeretek 2012 1.1 Bevezetés. Jogi környezet általános f  Jogi ismeretek 2012 1.1 Bevezetés. Jogi környezet általános felépítése, jogszabályok, főbb fogalmak 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény - jogi alapfogalmak - szerződések általános polgári jogi követelményei - építés résztvevőnek jogai és kötelezettségei az Építési törvényben 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - Ket. alapelvei - a hatósági eljárás szabályainak legfrissebb változásai 30 perc 1.2 Az építési jog alapfogalmai, az építési jogszabályok rendszere a dokumentációkra, nyilvántartásokra vonatkozóan: Magas szintű jogszabályok: - Építési törvény - Építményekre vonatkozó átfogó szabályozások - engedélyek, engedélyezési dokumentációk - szerződések - kivitelezés megkezdésének bejelentése - kivitelezési dokumentáció - építési napló - felmérési napló - műszaki átadás-átvétel, birtokbaadás dokumentumai - hatósági ellenőrzések - Magasépítési építményekre vonatkozó speciális jogszabályok - Sajátos építményfajtákra vonatkozó speciális jogszabályok Az építési folyamat résztvevőinek jogosultsági rendszere, névjegyzékek Szabványok rendszere Vállalati dokumentációk, nyilvántartások - Munkaidő - Gépek nyilvántartása - Szervezeti és működési szabályzat 40 perc 1.3 Szerződéstípusok Témák: engedélyezési tervek tervezőjével szerződés kiviteli tervek tervezőjével szerződés tervezői művezetői szerződés tervellenőri szerződés fedezetkezelői szerződés kivitelezői szerződés felelős műszaki vezetői szerződés műszaki ellenőri szerződés A Polgári törvénykönyv általánosságban tartalmazza a szerződésekre vonatkozó előírásokat, majd tartalmaz részletszabályokat a kivitelezői és tervezői szerződésekre. A Ptk. megadja a lehetőségét, hogy a szerződések megkötésének írásbeliségét, valamint a részletes tartalmi elemeket szakági törvények, vagy alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák meg. Ennek részletes szabályozása található meg az Étv., valamint a Kivitelezési kódexbe. A téma ismerteti azokat a szerződéseket, amelyeket kötelező írásban megkötni és a kötelező tartalmi elemeket is. Ismertetésre kerülnek a szerződő felek jogai és kötelezettségei. 30 perc 2.1 Az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentációk Témák: Dokumentációtípusok: elvi engedélyezési engedélyezési egyszerűsített engedélyezési bejelentési módosított engedélyezési bontási engedélyezési fennmaradási engedélyezési Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az általános előírásokon túl részletesen megfogalmazza a különböző építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentációk tartalmi, formai követelményrendszerét. Meghatározza, mikor kell talajmechanikai, geotechnikai, tűzvédelmi, üzemeléstechnológiai, stb. tervfejezet, ill. szakvéleményt mellékelni a dokumentációhoz. A téma sorén ez a részletes szabályozás kerül ismertetésre engedélyezési eljárás típusonként. 15 perc 2.2 A kivitelezési dokumentáció, amely alapján a kivitelezés folyik Témák: kiviteli terv és az engedélyezési dokumentáció viszonya tervszolgáltatási határidők tervezői nyilatkozat árazatlan költségvetési kiírás szakági tervek egyedi előírásai A kivitelezési dokumentáció tartalma – a nem építési engedély köteles módosítások kivételével – nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, illetve műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a tervező felel és nyilatkozik róla a tervezői nyilatkozatban. A kiviteli terveknek a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó az egész építményre, vagy részére az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. Lehetőség van a kiviteli tervek szakaszos szolgáltatására, az előírás csak az, hogy az építményrész (pl. alapozás, födém, tető, gépészeti szerelés, stb.) megkezdéséig az adott munkarészre elkészüljenek és a kivitelezés helyszínén legyenek. Az építmény kivitelezését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor, a birtokbaadás során a kivitelező köteles a kivitelezési dokumentációt a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációnak címlapot, aláírólapot, tartalomjegyzéket és tervjegyzéket mindenképpen kell tartalmaznia. A címlapon kell feltüntetni a tervezett létesítmény szabatos megnevezését és az ingatlan azonosító adatait, az építtető, valamint a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultságuk igazolását (névjegyzéki bejegyzési szám) és a tervezők saját kezű aláírását. A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31.§(2) bekezdésében, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997 (XII.20) Kormányrendeletben meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az el-lenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak az irányadóak). Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli el-helyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelműen jelölni kell. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meg-határozott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. 30 perc 2.3 Tervezői nyilatkozat Témák:- a tervezői nyilatkozat tartalma - általános követelmények - egyedi követelmények - a tervező felelőssége A tervező általánosságban nyilatkozik, hogy az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció megfelel az Étv. 31. §. (2) bekezdésében megfogalmazott hét követelménynek („az építményekkel szemben támasztott általános követelmények”). Vagyis kielégíti az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során az országos építési szakmai követelményeket, amelyek: - a mechanikai ellenállás és stabilitás, - a tűzbiztonság, - a higiénia, egészség- és környezetvédelem, - a használati biztonság, - a zaj és rezgés elleni védelem, - az energiatakarékosság és hővédelem, - az életvédelem és katasztrófavédelem Részleteiben: tartalmazza: - a tervezett építési helyét, címét, helyrajzi számát, - ha védett az ingatlan erre való utalást - a munka megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, - a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, - a tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, - annak kinyilvánítását, hogy a tervező által tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak Mindezek mellett számos ismertetendő részletet is kell tartalmaznia. A megfelelőség igazolás kiadásának szabályai szerint az építmény „egyedi termék”-nek minősül, amelyre a „műszaki specifikáció”-t a tervező adja meg, annak megfelelőségéről a tervezői nyilatkozata szól. A gyakorlatban a tervezői nyilatkozatok az esetek 99 %-ban nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak (hiányosak, régi jogszabályokra, szabványokra hivatkoznak, nincsenek aláírva, stb.). Hibás tervezői nyilatkoztok miatt az építésügyi hatóságnak és az építésfelügyeletnek etikai-fegyelmi eljárást kell kezdeményeznie az illetékes kamaránál. Ezért fontos, a tervezői nyilatkozatok formai-tartalmi követelményrendszerének oktatása. 25 perc 2.4. Az építési napló Témák: fogalma, célja, rendeltetése felépítése naplóbejegyzésre, betekintésre jogosultak köre az építési napló vezetésének szabályai címoldal, nyilvántartási rész, naplórész a jelenlegi és a módosuló jogszabályok miatti változások A kivitelezés legfontosabb dokumentuma. A kivitelező, vagy felelős műszaki vezető naponta rögzíti benne az időjárási adatokat, a munkafolyamatokat és a létszámot – ez a „napi jelentés rész”. De a naplóban értesítik egymást az építési folyamat résztvevői az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről,. problémamegoldást igénylő. A napló tartalmaz „nyilvántartási részt”, ide jegyzik be az építtető, műszaki ellenőr, tervező, felelős műszaki vezető, kivitelező (vállalkozó és alvállalkozó) nevét, címét jogosultságokat, elérhetőségeket, valamint a kivitelezés tervezett határideit. A naplót a kivitelező (felelős műszaki vezető) nyitja meg a nyilvántartási rész kitöltésével, majd az építkezés végéig folyamatosan vezeti. A naplót mindig az építkezés helyszínén kell tartani. Abba kizárólag a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervezői művezető, ellenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele, Az építtető (vagy megbízottja) 10 naponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi. A napló mellékletei az egyéb naplók (pl. felmérési), a jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség igazolások nyilvántartása, hulladékelszámolás, számítások és egyéb okiratok. Az építési naplót két példányban kell vezetni. Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolati példány pedig az építtetőt illeti meg. A munkák befejezésekor le kell zárni, amit a felek aláírásukkal hitelesítenek. A kivitelezőnek 10 évig meg kell őrizni. Gyakorlat: szabályosan vezetett építési napló bemutatása 35 perc 3. Tűzvédelmi ismeretek a 2008-ban kiadott ÖTM rendelet szerint - OTSZ 3. rész részletezése a villamos és villamos védelmi berendezéseknél - OTSZ 5. rész építmények tűzvédelmi követelményei 25 perc 4.1. Örökségvédelem, műemlékvédelem Bevezetés. A műemlékek jelenősége, a műemlékvédelem feladata, a szakma felelőssége épített örökségünk fennmaradásáért. A műemlékek kulturális örökségünk részei, a társadalom számára kiemelkedő szellemi és anyagi értéket képviselnek. A műemlékvédelem feladata ezeknek hosszú távú fennmaradási feltételeinek kereteit biztosítani. A szakma felelőssége adott kereteken belül a lehető legmagasabb felkészültséggel és körültekintéssel közelíteni egy-egy védettséget élvező objektumhoz, annak környezetéhez. - A műemlékvédelem történeti előzményei - Napjaink jogi szabályozásáig vezető út - Jogi háttér A jelenleg hatályos fontosabb jogszabályok ismertetése, a hatósági eljárások menete. Tervezési és kivitelezési jogosultságok a műemlékvédelem terén. A jelenleg érvényben lévő és az ezt megelőző műemléki kategóriák felsorolása példákkal. Védettségi kategóriák és ezek kritériumai. A védetté nyilvánítás kritériumai. 10 perc 4.2 Örökségvédelmi szempontok - Elméleti műemlékvédelmi alapelvek, Gyakorlati műemlékvédelmi alapelvek, Hivatalok és nemzetközi szervezetek - A műemlékvédelem elméletének és gyakorlatának alapelvei nagyvonalakban, miképpen szolgálják a kulturális örökségvédelem ügyét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal működése, feladatai. Az UNESCO, ICOM, ICOMOS, ICCROM lehetőségei, feladatai. Világörökségi helyszínek kategóriái, Magyarország világörökségi helyszíneinek felsorolása kategóriákra bontva. 10 perc 4.3 Műemlékkutatás Műemlék kutatási alapelvek, Az elméleti kutatás eredményeinek felhasználása, A gyakorlati épületkutatásban történő szakmai részvétel, Építési korok rejtett sajátosságai A tervezést megelőző feladatokat befolyásolja az épület kora, állapota, védettségi fokozata. A tervezést megelőző kutatás nyomán fontos, a kivitelezést, technológiát is leíró adatok kerülhetnek napvilágra, melyet munkánk során felhasználhatunk. Az épület ismert kora leszűkíti a beépített szerkezetek lehetőségét, az egyes építési ütemekre is fény derülhet. Épületkutatás kivitelezők által is végezhető munkafázisai, munkavégzés szabályai. Mit rejthet a vakolat, a falkéreg, a héjazat, a kövezet? 10 perc 4.4 Anyag- és szerkezettan Szerkesztési elvek, történeti anyagok, történeti szerkezetek, a műemlékfelmérés speciális eljárásai Az épületek alapozása, felépítménye, alapvető geometriája, az egyes szerkezetek helyzete koronként változásokat mutat. Az egyes korok építészeti szerkesztési elvei változtak a felhasznált anyagok, szerkezeti fejlettség és a korszellem nyomán. Jellemző építési mértékegységek, modulrendszerek ismertetése. Nem árt ismerni a korokra jellemző építési anyagokat, keverék-összetevőket, hogy az anyagválasztásoknál ne vétsünk hibákat. Az anyag összeférhetetlenség kémiai, fizikai, esztétikai értelemben is romboló hatású lehet. Az épületszerkezet kormeghatározó, felismerése is segítheti, egyszerűsítheti munkánkat. Szerkezetépítési szokások, kivitelezési ökölszabályok. A vízelvezetés és vízszigetelés, mint a kármegelőzés legfontosabb eleme. Céhek és kontárok. Régi épületek esetében a hagyományos felmérési és kitűzési módszereknél összetettebb eljárásokra van szükség, melyeket a kívánt pontosság, a dokumentálás mélysége és a felhasználás módja határoz meg. 15 perc 4.5 Épületkárosodások Épületeket károsító hatások, Anyagkárosodások, Épületkárosodások, Épületek diagnosztikai eljárásai Az épületeket a környezeti hatások, levegőszennyezés, csapadék, fagyhatások, túlzottan megnövekvő terhelések érik, melyek következtében alkotó anyagaik és szerkezeteik károsodhatnak. Műemlék épületeknél annál is inkább jelentkeznek károsodások hatásai, mivel napjainkra építéskori alkalmassági idejük többszörösét is kiszolgálták már. 70 évnél idősebb épület átalakításánál, felújításánál függetlenül attól, hogy műemlék –e, vagy sem vizsgálatokat kell végezni. A vizsgálatok célravezető módszere az épületdiagnosztika. A tervezett beavatkozásokat az épületdiagnosztikai vizsgálatok is befolyásolják. 15 perc 4.6 A helyreállítás lehetőségei Életveszélyes szerkezetek, azonnali beavatkozás, műemlék helyreállítás, helyreállítási módszerek Életveszélyes szerkezetek felismerése. Napjainkra néhány szerkezeti megoldás életveszélyessé vált, ezek egy része megerősíthető, pl: szigmabeton, bauxitbeton, de némelyek pl: Mátrai födém nem javítható, felismerése esetén megerősítés lehetősége nélkül azonnal elbontandó. A műemlékek helyreállítása összetett feladat és a beavatkozás mélysége meghatározó az épület további életciklusára. Nem mindegy tehát, hogy nagybeavatkozásokra egy épület életében hányszor kerül sor, épp ezért különös hangsúlyt kell fektetni az állagvédelem, a megelőző intézkedések szakszerűségére. A műemlék nem utolsó sorban presztízsértékkel is bír, melyet a hosszú távú megőrzéssel lehet maximálisan kiaknázni. 15 perc 5.1 A 191/2009. és a 193/2009. sz kormányrendelet - a módosított, átsorszámozott 290/2007-es kormányrendelet, mint előzmény - a szabályozás fontosabb újdonságai: fedezetkezelés, kivitelezői regisztráció - a 37/2007-es ÖTM rendelet változtatásának okai - az engedélyezési eljárások változásai 30 perc 5.2 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet és a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet - az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról - az OTÉK változásainak ismertetése 30 perc 6. 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet - a közbeszerzési törvény kiírási szabályainak fő változásai - az ajánlatételben résztvevők részvételi feltétel változásai - az alkalmasság és a kizáró okok igazolása - közbeszerzési műszaki leírás meghatározás módja - költségvetés kiírások a közbeszerzéseknél 40 perc A témához felhasznált jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 244/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról 103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 191/2009. (IX. 15) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmárólPénzügyi ismeretek 2012 1.1 2003. évi XCII. törvény az adóz  Pénzügyi ismeretek 2012 1.1 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről és aktuális módosításairól - általános és aktuális gazdasági tudnivalók - az aktuális adózási ismeretek a költségvetési törvény ismeretében - trendek, célirányok a gazdaság és foglalkoztatás területén - 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról és aktuális módosításai - 1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és módosításairól - 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról és módosításai 30 perc 1.2 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről és a költségvetési törvény - az egyszerűsített foglalkoztatás új rendszere - a munkaszerződések fontosabb ismeretei - az hatályos költségvetési törvény és csatlakozó rendeletei 25 perc 1.3 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, 2011. évi CLVI. törvény és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet - a közbeszerzési törvény kiírási szabályainak fő változásai - az ajánlatételben résztvevők részvételi feltétel változásai - az alkalmasság és a kizáró okok igazolása - közbeszerzési műszaki leírás meghatározás módja - költségvetés kiírások a közbeszerzéseknél 25 perc 2.1. A kivitelezés, kivitelező engedélyi, személyi és tárgyi feltételrendszere, a kivitelező feladatai, kötelezettségei a vállalkozó kivitelező, a fő-, és alvállalkozó kivitelező fogalma, hierarchiájuk a vállalkozó kivitelezői tevékenység feltételei a kivitelezői nyilvántartás (MKIK regisztráció) Vállalkozó kivitelező: építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató személy. Fővállalkozó kivitelező: az építtetővel építési szerződést kötő vállalkozó kivitelező. Alvállalkozó kivitelező: a vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy. Vállalkozó kivitelezői tevékenység feltételei: - a kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepeljen - a kivitelezés végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezzen - rendelkezzen a kivitelezési tevékenységi körének megfelelő, elegendő számú szakképesítésű munkavállalóval (elegendő szám: legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakmunkás) - rendelkezzen tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló felelős műszaki vezetővel - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett „Vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak” névjegyzékében szerepeljen - a kivitelező a kivitelezést csak akkor vállalhatja el, ha a szerződésben vállalt munkák elvégzéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az alvállalkozók díjazását is). Ha részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább az első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie. 40 perc 2.2 A felmérés, elszámolás dokumentumai A felmérés fogalma, szerepe tételes- és átalányáras munkáknál A felmérési napló Felmérési szabályok A pót és többletmunka elszámolása A felmérés egy adott munkaszakasz meghatározott munkanemének mennyiségi összegzése, az általánosan elfogadott fizikai mértékegységekkel jellemezve. Eredendően az egységáras-, vagy más szóval: tételes munkák elszámolásánál alkalmazzák a megbízó és a vállalkozó között létrejött szerződésekben. A vállalkozónak azonban a belső elszámolásában, a szerződéses árformától függetlenül, kell alkalmaznia az átalányáras munkák esetében is (kontrolling). Az építőipari kivitelezési tevékenység igen sok szakmunkából tevődik össze. A munkák felmérése ennek megfelelően sokféle munkanemhez kapcsolódik. Gyakorlatilag annyi felmérés készül, ahány szakma dolgozik az adott kivitelezésen. Minden kivitelezési fázis jellegzetességére, felmérési szabályára, előírására nehéz egységes szabályrendszert alkotni, de néhány közös felmérési alapelvet rögzíteni lehet. A felméréseknél alkalmazott számítási módszerekre egyéb előírás hiányában a korábbi hazai előírásokat, vagy külföldi mintákat lehet alkalmazni. A kivitelezésekről szóló jogszabály 3. sz. mellékletében található a felmérések műszaki tartalmára vonatkozó előírás. Alkalmazásának feltételrendszerét és kötelezőségét is ez a jogszabály írja elő. A pót- és többletmunka fogalma a Ptk. és a kivitelezési jogszabály szerint. A pót- és többletmunkák naplózási, felmérési szerződéses és elszámolási előírásai. 40 perc 3. A tervezési szerződés megváltozott szabályai a tervezési díj mértéke, összetevői előírások: Kamarai ajánlások (MÉK, MMK) - pótmegrendelés - különszolgáltatások - pénzügyi biztosítékok - a tervezési díj elszámolásának módja - többletmunka - pótmunka 20 percSzabvány és minőségügyi ismeretek 2012 1. MINŐSÉGI KÖVETELM  Szabvány és minőségügyi ismeretek 2012 1. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK A vállalt munkák megvalósítása – az építési munkák kivitelezése – általában a munkálatok megkezdése előtt megkötött szerződés alapján történik. A szerződés általános, valamint a szerződéstípusok részletes szabályait a POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (Ptk.) szabályozza. Ptk 205.§ értelmében: „ A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre” továbbá: „A szerződés létrejöttéhez a felek lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges…” A szerződés lényeges tartalma a gyakorlatban: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás. (Tehát: mit - milyen minőségben, mikor és mennyiért.) A felek bármelyike által „lényegesnek minősített” kérdés lehet viszont – többek között – az elvégzendő építési munka minősítése, elérendő minősége. Az építőipar műszaki szabályozási rendszere – az 1998. január 1.-től hatályos – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényre (Étv.) épül. A komplex szabályozási rendszerben – a szabályozási rendszer alapja – az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK), amely azokat a műszaki határkövetelményeket tartalmazza, amelyeket az építmény tervezése, kivitelezése vonatkozásában a hatóságok előírnak és ellenőriznek. Az OTÉK országosan – mind közületi, mind magánjellegű - tevékenység vonatkozásában kötelező hatályú. A két jogszabály (Étv., OTÉK) tartalmazza azokat az átfogó előírásokat, amelyeket a tervezés és a kivitelezés során be kell tartani és ezzel biztosítható, hogy az építmény minősége a jogszabályokban előírtaknak megfelelő legyen. A tervező és a felelős műszaki vezető nyilatkozik arról, hogy ezeket a követelményeket a tervezés, illetve a kivitelezés során betartották. 10 perc 2.1 SZABVÁNYOK ÉS ALKALMAZÁSUK A 1995. évi XXVIII. Törvény a szabványokról - a szabványok rendszere - a szabványosítás változásai az Uniós belépés óta - kötelező-nem kötelező szabványalkalmazások - szabványok alkalmazása a szakértéseknél A tervezés és a kivitelezés során be kell tartani az „országos szakmai követelményrendszert” és ezt nyilatkozatban igazolni kell. A igazolás egyik módja, hogy a tervezés és a kivitelezés során betartják az adott termékre, eljárásra, műveletre vonatkozó szabványokat. Ezeket ugyanis úgy alkotják meg, hogy betartásuk esetén a követelményrendszer kielégül. A szabványok alkalmazása nem kötelező, de ebben az esetben szükséges az egyenértékűség vizsgálata. A szabvány tárgyai lehetnek: munkálatok vállalati feltételei és kivitelezési előírásai, egészségügyi és biztonsági előírások, valamint ügyviteli (adminisztratív) eljárások. A szabványok alkalmazását a 42/1994 (III. 25.) Kormányrendelet önkéntessé tette, de lehet kötelezően előírt is. A következő szabályozás a szabványokról már törvényi szintű lett a nemzeti szabványosításról szóló törvény 1995. évi XXVIII. törvény megalkotásával, amely szintén önkéntes, de kötelezővé tehető szabványok alkalmazását fogalmazta meg. Az EU-s jogharmonizáció kapcsán a 2002. január 1.-i CXII. törvénymódosítással a jelenleg a szabványok alkalmazása önkéntes. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és más jogszabályok közvetve, vagy közvetlenül szabványoknak való megfelelőség tanúsítását (pl: tervező, felelős műszaki vezető nyilatkozata esetében: „… a vonatkozó szabványoknak megfelelő…”) írják elő. A nemzeti szabvány: • A Magyar Szabványügyi Testület által elfogadott, a Szabványügyi Közlönyben közzétett szabvány, • Jele: MSZ, amelyet azonosító számok követnek, • A szabvány lehet európai: MSZ EN, nemzetközi: MSZ ISO, előszabvány: MSZ ENV (A régi MSZ szám általában eltér a honosított szabványszámtól) A Magyarországon érvényben lévő szabványokról a Magyar Szabványügyi Testület honlapján lehet tájékozódni – www.mszt.hu . 10 perc 2.2 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA: Ha a nemzeti szabvány szerkezetre, az elvégzett munkára csak minőségi osztályozástól független követelményeket ír elő a szerkezet, illetve a tétel – a minőségi ellenőrzés alapján – vagy megfelelő, vagy nem megfelelő minősítésű lehet. Ha a szakmai szabvány a szerkezetre, a munkára minőségi osztályozástól is függő követelményeket is előír, a szerkezet a tétel – minőségi eredményeként – általában I., II., III. minőségi osztályú, vagy osztályon kívüli minőségű lehet, de az osztályba sorolásnak az a feltétele, hogy a szerkezet, a munka a táblázat szerinti követelményeit az összes vizsgálati adat kielégítse. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert az árnak (díjnak) minden esetben a termék, szolgáltatás minőségéhez kapcsolódnia kell. A feleknek, azoknál a munkatételeknél, amelyeknél szakmai szabvány minőségi osztályozástól függő követelményeket állapít meg, szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen minőségi osztályú teljesítésben állapodnak meg. (Általában az ajánlatok, szerződéses árak I. osztályú minőségre vonatkoznak.) A szerződésben a felek kizárhatják az I. osztályúnál alacsonyabb minőségi teljesítés esetét. Amennyiben a felek nem zárják ki az I. osztályúnál alacsonyabb minőségű teljesítés lehetőségét, szerződésben kell meghatározni az alacsonyabb minőségű teljesítés esetén alkalmazandó árcsökkentés mértékét. Az árcsökkentés (díjcsökkentés) mértékére – természetesen – ma már hatósági előírás nincs. 10 perc 3. AZ ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RÉSZEI Az építési vállalkozó (vállalkozó kivitelező) a kiviteli tervdokumentáció szerinti építmény kivitelezésére vállalkozik. Gyakori, hogy munkáját a mennyiségi feladatnak tekinti és az előírt minőség teljesítésére nem fordít kellő gondot. A kész építmény minőségtanúsításának (szerkezeti minőségtanúsítás) tartalmi követelményei lehetnek az építmény címe, az átadás-átvételre kerülő szerkezet: - megnevezése, - mennyiség, tételnagyság, (azonosításra alkalmas megjelöléssel), - a tanúsított minőség jellemzői, minőségi osztályba sorolás esetén a tanúsított minőségi osztály (hivatkozással a vonatkozó nemzeti szabványra, meg-felelőségi igazolásra stb…) Ha a szerkezet a minőségi követelményeket csak részben, vagy egyáltalán nem elégíti ki, ezt fel kell tüntetni! - átadási tervdokumentáció, használati, karbantartási útmutató, - kivitelező adatai. Ha a vállalkozó az építmény megvalósításához – mint rendszerint – alvállalkozó(kat) is igénybe vett, az alvállalkozó(ka)t a megrendelője irányában terheli a minőségtanúsítás kötelezettsége a vonatkozó szerkezeteket illetően. 20 perc 4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK A GYAKORLATBAN A VASBETONSZERKEZETEK MINŐSÉGE • A műszaki ellenőr – kivitelező ellentétei • Az elkészült szerkezet átadása, minőségi levonás nélkül • Hogyan érhetjük ezt el? • Kapcsolódó jogszabályok – Érvényes szabványok ismerete • Követelmények egyértelmű meghatározása • Az ellenőrzés módjának meghatározása • Mi kerüljön a szerződésben • Minőségbiztosítási terv fontossága MIT NEM TUD A TERVEZŐ? – a tervező feladatai a betonszerkezetek tervezésénél • Kivitelezési Előírás (MSZEN 13670 szerint) • Az alkalmazandó tűrési osztály meghatározása. • Az alkalmazandó kivitelezési osztály meghatározása, • Az utókezelési osztály meghatározása. • A nem megfelelőség kijavításának meghatározása. • Minőségügyi terv szükségességének meghatározása. • Minőségirányítás (MSZEN 13670 szerint) • Az alkalmazandó kivitelezési osztály szerint • Előírás (MSZ 24803 szerint) • követelményszint • a követelményszint nyomon követésének módja • az átadás-átvétel módja PROJEKTEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELELŐSÉNEK FELADATAI • Ajánlatadásnál • Megrendelői szerződéskötésnél • Beszállítói kapcsolatnál • Alvállalkozói kapcsolatnál /saját létszámnál/ • Szerszámok biztosításával kapcsolatban • Kivitelezés közben – belső ellenőrzés • Átadásnál • Peres ügyeknél 15 perc 5. LÁTSZÓBETON KÉSZÍTÉSE • Látszóbeton – látványbeton • Vállalkozásba adás időszaka • Szerződéskötés időszaka • Kivitelezés előkészítésének időszaka • Kivitelezés időszaka • Utómunkálatok időszaka 15 perc 6. 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM rendelet a megfelelősségről - a megfelelősség igazolás módozatai - az igazolások jogszabályi háttere - a szabványok, mint háttér - egyedi megfelelőségi igazolás típusai 30 perc 7. A 193/2009. Kormányrendelet - az új jogszabály megalkotásának okai - az engedélyezési eljárások változásai - a mérnöki jogosultságok és az építési folyamat összefüggése 20 perc 8. A 238/2005, a 291/2007 és a 343/2006 számú kormányrendeletek az építésfelügyeleti tevékenységről - az építésfelügyeleti hatóság, mint az építési folyamat fő ellenőrző szerve - az építésfelügyelők tevékenysége a tervekkel kapcsolatban - az építésfelügyelők tevékenysége a kivitelezésekkel kapcsolatban - az építésfelügyeleti bírság 20 perc 9. MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK RENDSZERE - Alkotmány - Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. - Végrehajtásáról szóló 5/1993.(XII. 26) MüM. rendelet - Biztonsági szabályzatok - Szabványok - Belső utasítások Szervezeti és működési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Egyéni védőeszközök juttatásának szabályozása Kezelési, karbantartási utasítások Gépkönyv, kísérő dokumentáció Orvosi vizsgálatok rendje A munkaviszony létesítése A munkaszerződés Írásba foglalás – engedély Alkalmi munka 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára. Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszáma: a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Orvosi alkalmassági vélemény 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Munkavédelmi oktatás rendje Képesítéshez kötött munkakörök A munkavégzés személyi feltételei Munkabalesetek kivizsgálása, munkabaleseti jegyzőkönyv Munkabalesetek nyilvántartása Munkabiztonsági szakfeladatok ellátása Munkavédelmi szakember foglalkoztatása Munkavégzés Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Kockázatértékelés Súlyos veszélyeztetés Munkáltató belső utasításai Munka megkezdésének feltételei Az előzetes értesítés tartalma A biztonsági és egészségvédelmi terv tartalma Környezetvédelem: hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek Adatszolgáltatásra kötelezettek köre - Adatszolgáltatás teljesítése határidők, formai követelmények, elmaradás esetén szankciók - Segítség a hatóság honlapjáról: bevallás kitöltő program ismertetése, használatának előnyei - Partnerekkel szemben elvárható környezetvédelmi követelmények: - hulladék átvevőtől befogadói nyilatkozatok kérelme, - előzetes egyeztetés a hulladékok fajtájának meghatározásához - környezetvédelmi azonosítók megkérése KÜJ, KTJ számok, - hulladék minősítése: EWC kód meghatározás Egyéb környezetvédelmi előírások Kibocsájtások megelőzése, hulladékok keletkezése esetén azok kezelése, tárolása a munkaterületen 60 perc 10.1 TŰZVÉDELMI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE Tűzvédelmi műszaki tervdokumentáció készítésének lépései Tervdokumentáció készítésére jogosultak köre Tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervdokumentáció további élete 10 perc 10.2 TERVDOKUMENTÁCIÓ SORSA AZ ÉPÍTÉS SORÁN • A hatósági/szakhatósági egyeztetés menete • A tervek készítése és finomítása • Tervdokumentáció kezelése az engedélyezési eljárás után 10 perc 10.3 TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS A KIVITELEZÉSI MUNKÁKBAN A tűzvédelmi hatóság szerepe a kivitelezések ellenőrzése során Az ellenőrzés fő szempontjai Az ellenőrzések gyakorisága A tűzvédelmi tervdokumentációban előírt követelmények teljesülése 15 perc 10.4 ÉPÍTŐANYAGOK TŰZVÉDELMI BESOROLÁSAI, MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSUK A beépítésre kerülő építőanyagok követelményei tűzvédelmi szempontból Építőanyagok minősítése tűzvédelmi szempontból. Tanúsítványok Minősítésre jogosult akkreditált szervezetek. 15 perc 10.5 AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ (BEJELENTÉSHEZ) NEM KÖTÖTT MUNKÁK SORÁN BETARTANDÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK – PANELÉPÜLETEK UTÓLAGOS HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉSE 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet melléklete Az építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) nem kötött munkák során betartandó tűzvédelmi szabályok panelépületek utólagos homlokzati hőszigetelése beépíthető építőanyagok, megfelelőségük dokumentálása 15 perc Az előadáshoz felhasznált jogszabályok: • A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. évi törvény, • A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, • 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról, • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról,  Építőipari minőségi követelmények – Műszaki Könyvkiadó 1992. szerk.: Marosi Gyula, 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről • MM BT:Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, ajánlati (megrendelési) és a kiviteli (megvalósítási) tervek tartalmi követelményének és a tervellenőr feladatának szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásához kapcsolódó részletes szakmai vizsgálat (Budapest, 2007 január) • 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról • 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet • 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről • 4/2002. (II. 20) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről • 16/2008 (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről, és megfelelőségének tanúsításáról • 3/2002 (II. 8.)SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről • 65/1999 (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről • 47/1999 (VIII. 4.) GM rendelet az emelőgép biztonsági szabályzat kiadásáról • 143/2004 (XII. 22.) GKM rendelet a hegesztési biztonsági szabályzat kiadásáról • 3/2001 (I. 31.)KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és biztonsági követelményeiről • 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről • 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről • MSZEN 13670 szabványsorozat • MSZ 800 és MSZ 803 sorozat • MSZ 24803 sorozat • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról • 261/2009. (XI. 26.) Korm. Rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról2012-12-31, 2012-07-01internet
2014/K/1Fejér Megyei Építészek KamaraKötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési  Kötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök: I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere. I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre I./5. Az építési termékek I./6. Az energetikai követelmények I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások (Megjegyzés: A miniszter által 2014. áprilisban megadott kötelező továbbképzési tematika II. fejezetei a Magyar Mérnöki Kamara kötelező továbbképzésén teljesíthetőek, amennyiben valakinek ezekhez a témakörökhöz köthető szakterületi jogosultsága van: II. A továbbképzési ciklusban a kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára szakmagyakorlási szakterületenként teljesítendő témakörök: II./1. Az atomenergia alkalmazása II./2. A közlekedési építményekre vonatkozó változások II./3. A hírközlési építményekre vonatkozó változások II./4. Vízgazdálkodási építményekre vonatkozó változások II./5. Bányászati építményekre vonatkozó változások II./6. Gáz- és olajipari építményekre vonatkozó változások II./7. Energiaellátási építményekre vonatkozó változások)(2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tema  (2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tematikában nem szerepel)(2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tema  (2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tematikában nem szerepel)2014-09-11FÉK által megadott helyszín.
2014/K/2Építész Továbbképző Nonprofit Kft./BÉKKötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési  Kötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök: I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere. I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre I./5. Az építési termékek I./6. Az energetikai követelmények I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások (Megjegyzés: A miniszter által 2014. áprilisban megadott kötelező továbbképzési tematika II. fejezetei a Magyar Mérnöki Kamara kötelező továbbképzésén teljesíthetőek, amennyiben valakinek ezekhez a témakörökhöz köthető szakterületi jogosultsága van: II. A továbbképzési ciklusban a kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára szakmagyakorlási szakterületenként teljesítendő témakörök: II./1. Az atomenergia alkalmazása II./2. A közlekedési építményekre vonatkozó változások II./3. A hírközlési építményekre vonatkozó változások II./4. Vízgazdálkodási építményekre vonatkozó változások II./5. Bányászati építményekre vonatkozó változások II./6. Gáz- és olajipari építményekre vonatkozó változások II./7. Energiaellátási építményekre vonatkozó változások)(2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tema  (2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tematikában nem szerepel)(2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tema  (2014.01.1-től megszűnt témakör, a miniszter által megadott tematikában nem szerepel)2014-10-15, 2014-10-30, 2014-11-25, 2014-12-15FUGA Építészeti Központ (1052. Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)  FUGA Építészeti Központ (1052. Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)
2014/K/5Magyar Építészek Veszprém Megyei KamarájaKötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési  Kötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök: I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere. I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre I./5. Az építési termékek I./6. Az energetikai követelmények I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások (Megjegyzés: A miniszter által 2014. áprilisban megadott kötelező továbbképzési tematika II. fejezetei a Magyar Mérnöki Kamara kötelező továbbképzésén teljesíthetőek, amennyiben valakinek ezekhez a témakörökhöz köthető szakterületi jogosultsága van: II. A továbbképzési ciklusban a kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára szakmagyakorlási szakterületenként teljesítendő témakörök: II./1. Az atomenergia alkalmazása II./2. A közlekedési építményekre vonatkozó változások II./3. A hírközlési építményekre vonatkozó változások II./4. Vízgazdálkodási építményekre vonatkozó változások II./5. Bányászati építményekre vonatkozó változások II./6. Gáz- és olajipari építményekre vonatkozó változások II./7. Energiaellátási építményekre vonatkozó változások)(2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadot  (2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadott tematikában nem szerepel)(2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadot  (2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadott tematikában nem szerepel)2014-11-11Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium
2014/K/7Békés Megyei Építész KamaraKötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési cikl  Kötelező továbbképzés (266/2013 K.r.) I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök: I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere. I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre I./5. Az építési termékek I./6. Az energetikai követelmények I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások (Megjegyzés: A miniszter által 2014. áprilisban megadott kötelező továbbképzési tematika II. fejezetei a Magyar Mérnöki Kamara kötelező továbbképzésén teljesíthetőek, amennyiben valakinek ezekhez a témakörökhöz köthető szakterületi jogosultsága van: II. A továbbképzési ciklusban a kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára szakmagyakorlási szakterületenként teljesítendő témakörök: II./1. Az atomenergia alkalmazása II./2. A közlekedési építményekre vonatkozó változások II./3. A hírközlési építményekre vonatkozó változások II./4. Vízgazdálkodási építményekre vonatkozó változások II./5. Bányászati építményekre vonatkozó változások II./6. Gáz- és olajipari építményekre vonatkozó változások II./7. Energiaellátási építményekre vonatkozó változások)(2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadot  (2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadott tematikában nem szerepel)(2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadot  (2014.január 1-jétől megszűnt témakör, a Miniszter által megadott tematikában nem szerepel)2014-11-19Békéscsaba, Féja Géza tér 1. Lencsési Közösségi Ház

37 rekord, 4 oldalon

 |<   <   1  2  3  4   >   >| 


© 2009 - 2018 Online Továbbképzési Információs Rendszer | OTIR 4.9b | Készítette : Simon Nándor Simonszoft